Kötelező-felfedező

Rovatgazda
!

Utazás kívül és belül

A 2020-as év valószínűleg sokunk számára nem az utazási élményekről marad emlékezetes. A bölcs belátással rendelkezők igyekeztek világjáró hajlamukat a lehetőségekhez igazítani, talán így volt biztonságosabb. Most mégis szeretnélek egy utazásra invitálni benneteket, egy kettős utazásra, amely részben országhatárokon, részben a lélek legbelső rétegein át vezet. Idegenvezetőül pedig a lehető legjobb kalauzt kapjuk, a páratlan Szerb Antalt, aki mellett garantáltan nem fogunk unatkozni.


Anitazs>!
Szerb Antal: Utas és holdvilág

Nagyon tetszett, és nagy meglepetés volt ez a könyv. Igazi lélektani utazás. Már többször elolvastam és mindig van benne új.

!

Szerb Antal 1901-ben született jómódú, művelt, katolizált zsidó családban. Okos, érdeklődő fiú volt, középiskolai éveit a piarista gimnáziumban töltötte, majd tanulmányait a bölcsészkaron folytatta, ahol 23 évesen doktorált. Éveket töltött Ausztriában, Nagy-Britanniában és Franciaországban. Nem volt húsz éves sem, amikor verseit a Nyugat című folyóirat publikálta. Hihetetlen műveltségű volt és nagyon rossz alvó. Öniróniával mondta egyszer, hogy a műveltségét annak köszönheti, hogy amíg más aludt, ő olvasott és jegyzetelt. Kortársai kiemelték kedvességét és a még érett férfikorában is jellemző kamaszos lelkesedését, amivel az őt érdeklő témákba belevetette magát. Már befutott író és elismert irodalomtörténész volt, amikor az Utas és holdvilág című könyve 1937-ben megjelent. A regény megjelenésekor nem aratott osztatlan sikert, mint azt az alábbi kritika is mutatja: „E könyv erkölcsi egyenlegét talán abban lehetne megállapítani, hogy csupa freudista komplexumú, szexuális alapon beteg és öngyilkosságra sóvárgó, vagy öngyilkosságra buzdító között egy egészséges érzékű szereplője van, az is házasságtörő.” – jegyzi meg Erdősi Károly, az Élet kritikusa. (Ki az aki ezt elolvasva ne rohanna azonnal megvenni a könyvet?;) A mű azonban kiállta az idők próbáját, számtalan nyelvre (köztük hindire is) lefordították, 2004-es német nyelvű újrafordítása hetekig vezette a sikerlistákat. Szerbet 1943-ban és 1944-ben is elvitték munkaszolgálatra, 1945 januárjában nyilasok Balfon agyonverték.


Lorien_Crow>!

Szerb Antal

A Pendragon legenda óta szerelmes vagyok a műveibe… a stílusába, és a humorába. Zseniálisan könnyed, úgy, hogy közben a legkevésbé sem olcsó.

!

Utazásunk – hol máshol? – egy vonaton kezdődik valamikor az 1930-as években. Egy szimpatikus pár, Erzsi és Mihály, a nászútjukat Olaszországban töltik. Hőseink polgári jómódban élnek, okosak és szépek, igyekeznek megtalálni az arany középutat az állandó múzeumlátogatás és a kellemes pihenés között, egyszerűen szeretnék kötöttségektől mentesen jól érezni magukat. Erzsi előző, korlátok nélküli gazdagságban töltött házassága után Mihályban véli megtalálni az nagy Őt, Mihály pedig úgy gondolja Erzsi az a nő, aki mellett végre lehorgonyozhat. Első útjuk Velencébe vezet, ahol minden a lehető legjobban alakul egészen addig, amíg Mihályban egy magányos éjszakai bolyongás során megmozdul valami a múltból, amit utána már nem tud visszagyömöszölni a helyére.


tanjakata>!

Ha kinyújtotta két karját, egyszerre meg tudta érinteni a két szemben lévő házsort, a hallgató, nagy ablakos házakat, amelyek mögött, úgy gondolta, titokzatosan intenzív olasz életek szenderegnek. Olyan közel, hogy szinte indiszkréció ezeken az utcákon járni éjszaka.

8. oldal, 1. fejezet - Utas és holdvilág (Helikon Kiadó, 2020)

!

Innen válik ketté a regény egy egymással szorosan összefonódó, de mégis külön szálon futó külső és belső, több idősíkon történő utazásra.

Kezdjük a belsővel, hogy később jobban megérthessük a valós, fizikai utazás mozgatórúgóit.

Mihály tisztes polgári családba született, jó képességű, de talán túlságosan érzékeny fiú volt. Érzékenységének köszönhetően kedélyállapota meglehetősen ingadozó és időről időre erőt vett rajta az „örvény-érzés”; úgy érezte, hogy egyre táguló örvény nyílik meg mellette a földön és ő nem tehet egyebet, mint bénultságba merevedve tehetetlenül várja, mikor nyeli el a mélység. Ez persze csak a képzeltének a műve, ő is tisztában volt ezzel, de a félelem, az örvénytől való rettegés valós, megkeserítette az életét.
Egy váratlan találkozás egy különc, az iskolai társadalom perifériáján mozgó fiúval, Ulpius Tamással változtatja meg az életét. Tamás egy véletlennek köszönhetően pont akkor botlik belé, amikor Mihály az örvénnyel küzd, de megjelenésekor a fenyegetés megszűnik és soha nem tér többet vissza.

A két, kissé különc fiú között hamar barátság szövődik és Mihály állandó vendége lesz az Ulpius háznak, ahol Tamás húgával, Évával, a múltban rekedt nagyapjukkal és magának való, múzeumigazgató édesapjukkal élnek. Az Ulpius testvérek teljesen a saját világukban, kényük-kedvük szerint élnek; nem befolyásolja életüket a háború, az iskola, a társadalmi kötelezettségek, különös történelmi szerepjátékokkal múlatják idejüket. A szigorú normák között élő Mihálynak az Ulpius ház törvényen kívülisége hihetetlen módon imponál, osztozik a testvérek történelem és minden múltbeli, antik dolog iránti imádatában és lelkesen vesz részt a szerepjátékaikban is. Ez a szűk körű baráti társaság nemsokára kiegészül még két fiúval, Ervinnel és Szepetneki Jánossal, akik szintén szerepet kapnak a játékok során. Hamarosan kialakul mindenkinek a maga posztja; Éva a femme fatale, a nagyvilági nő, akiért élnek-halnak a férfiak, Mihály és Tamás a lelkes áldozatok, akik a rögtönzött előadások során válogatott halálnemekben lehelik ki lelküket, János a kalandor, a szélhámos szerepet kapja, Ervin meg erős vallásossága miatt, a vallási, misztikus szereplőkkel azonosul leginkább. Az egymás közt leosztott szerepekben otthonosan mozognak és a szerepekkel felvett attitűd észrevétlenül túlér a játék keretein kívül.
Az ő barátságuk nagyon erős, de ahogy az a kamaszbarátságokkal történni szokott, a gyermekévek végével mindenki másfelé veszi az útját, az őket egymáshoz fűző szálak elvékonyodnak, elszakadni játszanak.


Rune>!

De legjobban mégis a budai várat szerettem. Régi utcáit sose untam meg. A régi dolgok akkor is jobban vonzottak, mint az újak. Csak annak volt mélyebb valósága a szememben, amibe sok-sok emberélet ivódott már bele, amit úgy tett maradandóvá a múlt, mint Kőmíves Kelemenné magas Déva várát.

20. oldal

!

És most kanyarodjuk vissza a külső utazáshoz. Mihállyal Velencében történik valami. Talán az ódon házak, a falak között élő történelem hozza fel benne az Ulpius ház baráti társaságának emlékeit, amiktől aztán nem tud szabadulni és míg önmagában a kamaszkorát kitöltő barátság nyomát, motivációit keresi, a való életben is új utakra lép. Egy véletlennek köszönhetően – de a sors szeszélyei ellen legkevésbé sem tiltakozva – különválik Erzsitől és a történetben megjelennek Mihály ifjúkorának meghatározó szereplői és kedves vagy érdekes ismeretlenek is, akik így vagy úgy, de irányt mutatnak bolyongása során. Nem szeretném részleteiben elmondani Mihály útkeresését, de biztosak lehettek abban, hogy érdemes utánajárni hova érkezik meg a vándorlása során.


adelsz>!

Teljesen megnyerte Millicent bizalmát. Estére már mindent tudott Millicentről; de semmit, amit érdemes lett volna tudni.

107. oldal, II. rész, 3. fejezet (Scolar, 2020)

!

Pár dolgot emelnék csak ki a regényből, hogy bátorítsalak benneteket: ha a fent felvázolt történet nem is csigázta volna fel az érdeklődéseteket, mégis érdemes kezetekbe venni a könyvet.

Az egyik maga az író, Szerb Antal, akinek egyénisége, elképesztő műveltsége csak úgy süt a sorokból. Szerb az olvasó számára az lehető legszórakoztatóbban művelt; nem dörgöli száraz adatok formájában az orrunk alá a tudását, de közérthetően, finom humorral és iróniával bepillantást enged a vallástörténetbe, az építészetbe, a festészetbe, a képzőművészetbe, a történelembe és a bevezetőben említett jó idegenvezetőként olyan részletekre hívja fel a figyelmünket, melyek mellett észrevétlen elmennénk. Szerb a legjobb tanárként szórakoztatva, anélkül tanít, hogy ezt észrevennénk.


Niki P>!

Tudniillik Gubbióban ezeknek a középkori házaknak két kapujuk van. Egy rendes kapu az élők számára és mellette egy másik, keskenyebb, a halottaknak. Ezt a kaput csak akkor bontják ki, amikor a koporsót kiviszik a házból. Azután megint befalazzák, hogy a halott ne jöhessen vissza. Mert úgy tudják, hogy a halott csak ott jöhet vissza, ahol kiment. A kapu nincs is egy szinten az utcával, hanem mintegy egy méterrel magasabban, hogy ki tudják adni a koporsót az utcán állóknak.

107. oldal

!

Többszöri olvasás után is nagy élményt nyújt az az elegancia, amivel Szerb Antal ír. Legyen szó szexuális aktusról, részeg tivornyáról, gazemberségről vagy akár a halálról, Szerb úgy tudja gondolatai megfogalmazni, hogy már csak ezért is öröm olvasni.


Masni_the_blogger>!

– Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak.

52. oldal

!

Ritkán találkozni olyan könyvvel, melynek írója ilyen kedvesen bánik a szereplőivel. Bár a regény nem mentes szereplők önző vagy akár rossz-szándékú megnyilvánulásaitól, a könyvnek gyakorlatilag nincs negatív hőse. Ezzel véletlenül sem azt akarom sugallni, hogy Szerb felmenti alakjait tetteik következményei alól, de úgy mutatja be őket, hogy bár elítélni lehet őket, haragudni rájuk már nem.


korneliak>!

– Jól is jártál vele. Nem szeretem az olyan embereket, akik nem olyanok, mint más ember. Más ember is elég undorító. Hát még az, aki nem olyan.

154. oldal

!

A könyv remekül alkalmazható útikönyvként. Szerb többször járt Olaszországban, a regényt saját utazási élményei alapján írta meg. Leírásaiban nem pusztán Olaszország szépségeit emeli ki, hanem olyan pontosan tudja visszaadni a helyek hangulatát, hogy olvasóként is érezhetjük akár az ódon házak történelmi levegőjét, akár a kockás abroszú kisvendéglők miliőjét.


Manoli>!

Egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy oldalában húzódik meg, mintegy rémülten, felfelé me-nekvés közben leroskadva, a város. Amint az ember ránéz, nincs egy háza sem, ami ne volna sokszáz éves.

132. oldal

!
sophie P>!

(…), majd csillogó szemmel azt próbálta elemezni, mit jelent a számára, mennyi csodát és eksztázist, maga ez a szó: Toszkána. Mert ennek a földnek nincs egy darabja sem, amit történelmi hadseregek, császárok és francia királyok nagyszerű kosztümös csapatai ne tapostak volna, itt minden ösvény valami nagyon fontos helyre vezet, és Firenze egy utcájára több történelem esik, mint odahaza hét vármegyére.

63. oldal - I. rész 5. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Firenze · Toszkána
!

Hogy magáról a történetről is szóljak, nagyon érdekes az, hogy azok a szerepek, amiket a baráti társaság tagja kamaszként magukra vesznek mennyire végigkíséri a további életüket is, felnőtt korukban lényegében ugyanazt élik, amit gyerekként csak eljátszottak. Egyesek szerepválasztása jó volt, a szerep és a megformáló színész az idők során eggyé válik, vannak azonban akiken felvett vagy rájuk osztott póz lötyög, mint egy rosszul szabott kabát és életük tragédiába torkollik. A könyv egyik nagy kérdése, hogy mennyire tudunk változtatni vagy hozzáhasonulni az önmagunk vagy mások által ránk osztott képhez és hogy vajon mi a jobb, ha felrúgunk minden és változtatunk vagy ha elfogadjuk azt, ami adatott.


AntoNia917>!

Íme egy ember, akinek sikerült a lehetetlen – gondolta magában irigyen, mialatt Waldheim tömte magába a nyers sonkát és magyarázott. – Íme egy ember, akinek sikerült megrögződnie a neki megfelelő életkorban. Mert minden embernek megvan a maga egyedül megfelelő életkora, az biztos. Vannak, akik egész életükben gyermekek maradnak, s vannak, akik egész életükön át félszegek, fonákok, nem találják a helyüket, amíg egyszerre bölcs és szép öregasszonyok vagy öregemberek lesznek: hazatérnek az életkorukba.

!

Bár a történet szereplői külön-külön is megérnének egy-egy értékelést, a könyv gerincét Mihály útja és útkeresése adja és talán nincs olyan olvasója a könyvnek, aki nem érzi úgy sokszor, hogy Szerb Antal sorai kifejezetten neki szólnak. A könyv örökérvényűségének alapja az, hogy Mihály gondolatai, kérdései, kétségei örök emberi kérdések, a mi kérdéseink is.


Nyílhegy>!

Mihály sokáig ült még kemény ágya szélén, ölében keresztbetett kézzel. Nem volt álmos, és nagyon szomorú volt. – Lehet rajtam segíteni? Vezethet még valamerre az utam?

125. oldal, 2. rész, 5. fejezet (Magvető 1974)

!

A fentiek alapján biztosan nem meglepő, hogy az Utas és holdvilágot mindenképpen olvasásra, sőt, újraolvasásra javaslom, mert erről az utazásról más emberként térünk vissza, mint ahogy elindultunk.

Végül szeretném megköszönni az alábbi Molyoknak és értékeléseikkel és idézeteikkel segítettek a cikk megírásában:
@Anitazs
@Lorien_Crow
@tanjakata
@Rune
@Angele
@Niki
@Masni_the_Blogger
@korneliak
@Manoli
@sophie
@AntoNia917
@Nyílhegy
@Anisette

A képek forrása megjelenésük sorrendjében:
https://moly.hu/konyvek/szerb-antal-utas-es-holdvilag
https://moly.hu/alkotok/szerb-antal
https://www.freepik.com/free-photo/old-arch-near-canal-…
https://www.freepik.com/free-photo/vertical-greyscale-s…
https://pixabay.com/hu/photos/sik%C3%A1tor-el-eng-3458742/
https://www.freepik.com/free-photo/landscape-shot-val-d…


Anisette >!
Szerb Antal: Utas és holdvilág

Mit írhatnék még, amit eddig senki nem írt le erről a műről?
Csodaszép.
A tartalom összhangban van a formával, nagyon igényesen van megírva. Az érzések pedig, amikről szól, azt hiszem mindenki számára ismerősek.
Csodaszép történet az útkeresésről.
Azon kevés könyvek egyike, amit bárkinek jó szívvel ajánlanék.

Oh és az új Libris kiadás gyönyörű, örülök, hogy nem vettem meg ezelőtt, mert most egy igazán hozzá méltó alakban díszeleghet a polcomon.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!