Kép készítője: link, forrása: link
„Boldogabb időkben leszedte a jázminbokrok illatterhes virágait, óvatosan egy muszlim kendőbe rakta, vizet locsolt rájuk, hogy frissek maradjanak, úgy helyezte azokat Zubajda párnája mellé. Még reggel is frissek és illatosak voltak.” – @szadrienn idézete: Tariq Ali: A gránátalmafa árnyékában – https://moly.hu/idezetek/1109024.
Tariq Ali (1943-) szintén Lahor városában született, az Indiához tartozó Pandzsábban, ami később Pakisztán része lett. Angliában tanult filozófiát, politikát és gazdaságot. Íróként, újságszerkesztőként és filmkészítőként is tevékenykedik. Magyarul A gránátalmafa árnyékában címmel jelent meg könyve. A könyvet bemutatja @Kossuth_Kiadói_Csoport karcában: https://moly.hu/karcok/1191863.
„Tariq Ali stílusa teljesen levett a lábamról, nagyon szerettem a hangulatos, érzékletes leírásait (a kajáktól néha konkrétan megéheztem), a metaforáit és a rengeteg szép és értékes gondolatot, amit közvetít.” – írja @Belle_Maundrell – https://moly.hu/ertekelesek/3245342.
A finomságok érzékletes leírását kedvelőknek ajánlom @szadrienn karcát: https://moly.hu/karcok/1298004.
@Ezüst szavai (https://moly.hu/ertekelesek/2978588): „Tariq Ali nálam az év nagy felfedezése. Fantasztikus karaktereket formál, mélyen elgondolkodtat, szinte elbódít, ahogy az emberi létezés gyönyörűségét ábrázolja, összetör, amikor ennek a csodának (mert ő képes elhitetni, hogy ez a legnagyobb csoda) a megsemmisüléséről mesél, és ha mindez nem lenne elég, megteremti a világirodalom legszimpatikusabb családját, a Banú Hudajl famíliát.”
*
„Egy menekültektől ellepett, de javarészt még békés városban (vagy legalábbis egy olyan városban, ahol még nem tört ki nyílt háború) egy fiatalember találkozott egy lánnyal egy tanteremben, és nem szólította meg őt.” – @theodora idézete: Nyugati kijárat – https://moly.hu/idezetek/1061542.
Mohsin Hamid (1971-) Lahore városában, Pakisztánban született, de élt Kaliforniában, Londonban és New Yorkban is. Magyarul megjelent regényei: Kétkedő fundamentalista, és a Nyugati kijárat.
A Nyugati kijárat egy szerelmespárról szól, akik elhagyják városukat – egy olyan világban, ahol átjárók nyílnak, aminek köszönhetően rengeteg ember indulhat útnak.
„Keserédes és megrázó történet ez, amiben ott van a remény, egy kis utópia és társadalomkritika korunk egyik legmeghatározóbb jelenségéről.” (…) „A regényben a mágikus realista szál, az átjárok, jó eszközei a történet lerövidítésének – így nem kell foglalkoznia az írónak azzal az úttal, amit a valóságban bejárnak a menekültek.” – @theodora értékelése – https://moly.hu/ertekelesek/3107043.
Ezt kifogásolta @Banditaa (https://moly.hu/ertekelesek/2805131), aki angolul olvasta a regényt: „A migráció hús-vér rettenetes valóságából ki lett ragadva és egy mágikus valóságba lett áthelyezve. Persze van még itt attól valóság, az érkezés utáni valóság, de kicsit úgy érzem, Hamid elcsalta az egész mélységét azzal, hogy az utat lerövidítette, megkönnyítette.”
*
A Kétkedő fundamentalista egy olyan pakisztáni származású, New Yorkban élő fiatalról szól, fiatalról szól, akinek szuper állása, barátnője van – azonban 9/11 után sok minden megváltozik körülötte.
„E regényből elsősorban az maradt meg, milyen jó érzékkel és pazar stílusban mesél, egyáltalán nem szájbarágós módon az identitás komplexitásáról.” – kezdi értékelését @mandris, aki angolul olvasta a könyvet – https://moly.hu/ertekelesek/3611387.
„Annak ellenére, hogy személyes hangú a regény, mégsem éreztem elég érdekesnek, hiányoltam azokat az apró nüanszokat, amik egyedivé teszik a szöveget, a sztorit. Számomra inkább tanmese jelleget öltött az egész egy idő után. (…) No szóval, nem rossz ez a könyv, de nem is olyan jó, mint amit a téma megérdemelt volna, nem szánt elég mélyen, nem lóg bele a szerző nyakkendője a sárba.” – írja @Csabi értékelésében – https://moly.hu/ertekelesek/1761331.
@GTM értékelése: