Kortárs magyar irodalom

Rovatgazda
!

Májusban is sok érdekes kötetet olvastak a molyok, remek értékelések születtek.
A kortárs magyar irodalomból történő merítést hírekkel, értékelésekkel, idézetekkel tették gazdagabbá: @n, @Galambdúc, @vargarockzsolt, @Pável, @pepege, @lakmuszisz_HisztisMirtill, @Hermelinn, @Annamarie, @HAri, @encsy_eszter, @korkata.
Kihívásaikkal ösztönöztek bennünket újabb olvasásokra:
@mohapapa, @tomgabee, @Judy22, @giggs85.
@Amadea a könyvhét megjelenő köteteiről nyújt hasznos tudnivalókat.
Köszönet nekik.

A júniusi előzetes is figyelemfelkeltő, új lehetőségeket tartalmaz.
@Galambdúc adott hírt egy nagyon érdekes találkozóról: Testfeszt: a Litera irodalmi tábora Tatán – íróknak és olvasóknak 2013. június 19. és 2013. június 22. között.
Erről a rendezvényről nagyon jó lenne egy részletes beszámolót olvasni!


>!
Galambdúc

Testfeszt: a Litera irodalmi tábora Tatán – íróknak és olvasóknak

HelyszínTata, Az Esély Alapítvány Budapest ifjúsági tábora
Időpont2013. június 19., 08:30 – 2013. június 22., 23:30

A Nyitott Műhelyé és házigazdájáé, Finta Lászlóé az első nap. Terveink szerint ő főz nekünk zeneszóra. Vacsora után ismerkedési estet tartunk a Szörpben, a tatai tó partján.
Mindennap lesznek rendhagyó felolvasások, olvas és mesél például Márton László, Szvoren Edina és Lábass Endre.
Külön fogadóórát, más néven Tata-szemináriumot tartanak, felolvasnak, illetve bevezetnek az igazi életbe az őstatások, olyan írók, akik a legendás időkben mindig vendégei voltak az írótábornak: Bozsik Péter, Ficsku Pál, Németh Gábor, Zeke Gyula, Garaczi László.
Hogy a szellem mellett a testnek is adjunk, felolvas és fociedzést tart: Kukorelly Endre, felolvas és reggeli futást vezet: Garaczi László.
Lesz nagybeszélgetés test témában Borbély Szilárddal és Marno Jánossal. A témáról kerekasztalt is szervezünk, amelyen különböző művészeti területek szakértői – irodalomtörténészek, filozófusok, filmesztéták – beszélgetnek két ülésben a testről (Bazsányi Sándor, Báron György, Horváth Györgyi stb.)
Szó esik A meztelen férfi című kiállításról, megtekintjük k. kabai lóránt performance-át, amelyet Bocsi Eszter táncművésszel közösen mutat be, és vendégünk lesz Kubiszyn Viktor is.
Felolvasnak fiatalok is test témában: Nemes Z. Márió, Bartók Imre és Turi Tímea. De jön a három slamtitán: Simon Márton, Pion István és Závada Péter is.
Lesz beszélgetés régi Jak-elnökökkel az egykori írótáborokról: Balogh Endre, Menyhért Anna, Odorics Ferenc, Ágoston Zoltán, Károlyi Csaba, Gaborják Ádám vesz részt a remélhetőleg anekdotákkal tűzdelt beszélgetésben. Ehhez kapcsolódóan kiállítást rendezünk régi fotókból (Kéri Piroska és a JAK gyűjteményéből).
Pénteken Flash-koncertre ugrálhatunk Barcs Miklóssal, szombaton Legát Tibor akusztikus zenekara lép fel Lidérc-, Lou Reed- és más számokkal. Meghívást kap a TestFesztre a Rájátszás is..
Esténként táncolunk a Szörfben. Nap közben Szokács Kingával lehet majd taichizni, az életükben megfáradt, búskomor írókat és irodalmárokat pedig Keresztury Emő pszichológus gondozza. Mert nem csak a szellemet pallérozzuk, ám tápláljuk a lelket és a testet is. Lehet lubickolni a tóban, a nők röplabdában mérik össze erejüket, a férfiak vérre menő futballrangadókon.
Az utolsó nap olvassuk fel a nemrég meghirdetett Tata-pályázatunkra beérkezett legjobb műveket, amelyek közül az első visszakapja a tábor részvételi díját.
A beszélgetések házigazdái a Litera szerkesztői: Jánossy Lajos, Keresztury Tibor, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra.

JELENTKEZÉS A TÁBORBA
A tábor időtartama: 2013. június 19-22. (négy éjszaka)
Érkezés: 2013. június 19., szerda; Távozás: 2013. június 23. vasárnap
Helyszín: Az Esély Alapítvány Budapest ifjúsági tábora – 2890 Tata, Fáklya u. 4.

Részvételi díjak:
Négy nap teljes áron: 20.000.- Ft
Napi ár: 5000.- Ft
A részvételi díjak tartalmazzák: szállás, napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora) és a programok látogatása

Jelentkezési határidő: 2013. június 1.
Jelentkezni a literatata@gmail.com címen lehet!
Válaszlevelünkben jelentkezési lapot küldünk. A regisztráció a jelentkezési lap kitöltése és a részvételi díj befizetése után érvényes.

Négy nap felhőtlen irodalom, négy nap gondtalan élet!

4 hozzászólás
!

A kortárs magyar irodalom iránt töretlen az érdeklődés. Ezt mutatja a kortárs irodalom zónába jelentkezettek száma is.
Az újonnan megjelent köteteket is többen olvassák, és mindig vannak érdekes értékelések, karcok, idézetek.
Számomra ismeretlen művekre hívták fel a figyelmet molytársaink értékeléseikkel:
Alapos elemzést készített @Pável Dés Mihály Pesti barokk című művéről:


Törölt tartalom.
!

Kerékgyártó István Makk ász az olajfák hegyén című kötetéről @vargarockzsolt írt levéltári adatokkal alátámasztott értékelést, és a napokban folyamatos idézetekkel bombázott bennünket, a kötet már többeknél is várólistás.


>!
vargarockzsolt P
Kerékgyártó István: Makk ász az olajfák hegyén

Gagarin Kaposváron

Részlet „Hermann” fedőnevű informátor* hálózati jelentéséből**:
Kaposvár, 1961. május 20.
…ezt nem gondoltam, hogy egy oroszt fognak az űrhajóval először fellőni, én azt gondoltam, valami elszánt rabot. Az biztos, hogy ez egy nagy elismerés Gagarintól, még hozzá egy nős, családos apától. Most már befütyültek Amerikának. Most már tényleg mindig erősebb az orosz tábor… […] …én nagyon eltoltam az életemet, mivel mindig a földhöz ragaszkodtam. Ha egy kicsit tanulok és elmentem volna Bőszénfáról, már rég szép állásom lenne. Nagyon szeretném megérni, hogy az űrhajóval én is egyszer a világot körül repülhetném…

Gagarin repülése tehát megmozgatta az emberek fantáziáját, és ki-ki a maga módján értékelte. Kerékgyártó István regényének egyik hőse, a Gyula nevezetű pártitkár nagybácsi, például annyira beleéli magát az orosz űrhajós szerepébe, hogy a kisdobosok őrsi gyűlésén beszámolót akar tartani a repülés tapasztalatairól, a május elsejei felvonuláson pedig egy bádogból barkácsolt űrhajóba záratja magát, ahonnan, az ünnepséget követően, a mentőknek kell kimenekíteni a légszomjtól elalélt férfiút.
Ez az 1961-es kaposvári május elsejei felvonulás még azért is érdekes, mert eldönt egy régi vitát köztem és @HAri között arról, mennyire volt személyi kultusza Kádár Jánosnak a szocialista rendszerben. Nos, ezen a felvonuláson a kisiskolások táblák alatt vonultak fel, és ezen a táblákon nem csak Marx, Engels és Lenin, hanem a magyar párt és állami vezetők arcképe is ott volt, azaz konkrétan Dobi Istváné, Münnich Ferencé és Kádár Jánosé is. (Már várom, mikor fog feltűnni egy mai békeharcos felvonuláson a mai legfőbb vezér arcképe.)
A transzparensek cipelése népszerűtlen feladat, ezért az iskola pedellusa vékony fehér cérnaszállal cserebogarakat köt a táblákhoz, és ezek a „csimbókok” ott repkedve, mászkálva, párosodva szórakoztatják a felvonulókat.
Kaposvár 1956-os forradalom utáni életéről meglehetősen unalmas jelentéseket lehet még olvasni a „Lakatos” fedőnevű informátor munkadossziéjában*** is, többek között a Transzvill vállalat vagy a vasöntöde munkásainak hangulatáról, politikai állásfoglalásairól, stb. Ezek a történész szakma számára fontos források, de Kerékgyártó regénye sokkal szórakoztatóbb.
Egy gyerek szemszögéből ábrázolja a felnőttek korabeli világát. Illetve ez kicsit bonyolultabb, mert a könyv mindentudó narrátora maga az író, aki saját gyermekkorát idézi fel, és az akkori gondolatait kíséri felnőtt énje kommentárjaival. A lélektani helyzet hiteles, bár nem túl eredeti – felnőttek küzdenek egy gyerek lelkéért. A felvonultatott szereplők – szülők, nagyszülők, nagybácsik, nagynénik – jellegzetes karakterei a kor Magyarországának, akik az erőszakos rezsim kegyétől vagy kényétől meghatározva emelkednek ki korábbi társadalmi helyzetükből vagy süllyednek a mélybe. A többi hirtelen előbukkanó, majd eltűnő figura, mint a kikapós pap és a néger diák, vagy a sérült és állati sorban tartott, de szeretetre vágyó cselédgyerek inkább csak ellenpontozásként vannak jelen a nagy család jellegzetes alakjai mögött.
A regény szépen megírt – egyszerre idézi Hrabal humorát és Fekete István nyugodt bölcsességét –, de nem okoz katartikus élményt. Legnagyobb értéke a kádári-konszolidáció korának, a kora hatvanas éveknek hangulatos ábrázolása – nosztalgiázáshoz kifogástalan.

Gagarin sorsáról egyébként Krasznahorkai is írt egy nagyon jó novellát, amely a Megy a világ című kötetében olvasható. Ebben az orosz űrhajós rájön, hogy a Paradicsom nem más, mint a létező Föld, és ebbe beleőrül. Hát, ez ügyben – már mint hogy a Föld inkább Paradicsom-e vagy inkább Pokol – megoszlanak a vélemények. Én, bár az álláspontom, mi több meggyőződésem, határozott és megcáfolhatatlan – ezt a vitát, itt és most nem döntöm el, viszont Kerékgyártó István könyvet elolvasásra jó szívvel ajánlom.

* Nem azonos Krasznahorkai László Herman, a vadőr című novellájának címszereplőjével.
** Levéltári jelzet: ÁBTL-3.2.5-M-13140 „Hermann” fedőnevű informátor munkadossziéja, 290. oldal.
*** Levéltári jelzet: ÁBTL-3.2.5-M-13141 „Lakatos” fedőnevű informátor munkadossziéja.

6 hozzászólás
!

Barnás Ferenc 1959-ben született Debrecenben. 1988-ban végzett az ELTE magyar nyelv és irodalom, illetve esztétika szakán. 1994 és 2000 között szabadfoglalkozású író. 2000 óta múzeumi dolgozó.
Másik halál című kötetére @giggs85 hívta fel a figyelmet részletes értékelésével.


>!
giggs85 P
Barnás Ferenc: Másik halál

A Másik halál volt az első Barnás kötet, amit olvastam. Bár az íróról korábban is hallottam, főleg a 2006-ban megjelent A kilencedik kapcsán, amelyet mind a hazai, mind a külföldi kritikusok is nagyra értékeltek (az angol fordítást jelölték az egyik legrangosabb irodalmi díjra, az IMPAC Dublin Literary Prize-ra is), igazából ha megkértek volna, hogy mondjak valamit Barnásról, nem igazán tudtam volna mit.

A Másik halált, ha el akarjuk helyezni egy irodalmi palettán, akkor az a legcélszerűbb, ha elképzelünk hozzá egy többé-kevésbé egyenlő oldalú háromszöget, melynek csúcsai a következők: Jon Fosse Melankóliája; Bartis Attila Nyugalomja; illetve egy tetszőlegesen választott Thomas Bernhard mű, amely főhőse kétségbeesetten próbálja megóvni saját széthulló elméjét a pusztulástól. Ezeket a főbb sarokpontokat gyúrja össze saját élettapasztalatával Barnás Ferenc egy nem túl egyszerű, ám meglepően élvezetes és egyedi könyvvé.

A szüzsé igen egyszerű. Főhősünk, a korábbi egyetemi oktató és zenetanár, nyaranta Nyugat-Európába jár át utcazenélni; itt megismerkedik egy német pincérrel, aki, miután tudomást szerez a titokban készülő Átiratok című regényéről, úgy dönt, hogy anyagilag támogatni fogja barátját, így az feladja állását, hogy csak az írásra koncentrálhasson. A mű elkészülte és barátja halála után lelkileg összeomlik, ezután nyomon követhetjük sorsát a munkaerőpiacon, majd azt a tíz évet, amit egy galériában, mint teremőr eltölt. De a sztori nem is igazán lényeges.

Maga a regény in medias res indul, a mindvégig névtelenségben maradó elbeszélő néhány sortól néhány oldalig terjedő monológjaival. Ezekben beszél saját mindennapi életéről, arról az állapotról, amibe időről időre belekerül, illetve néhány körülötte élő, vagy számára fontos ember sorsáról. A történet, kiváltképp az első fele, nélkülözi a linearitást, a logikus építkezést, legtöbbször még abban sem vagyunk biztosak, miről is olvasunk tulajdonképpen. Sok utalás, leírás, ami az olvasás pillanatában nem, vagy nem igazán érthető, csak oldalak tucatjaival később válik világossá.

Ennek a csapongásnak, érthetetlenségnek legfőbb oka pedig az elbeszélő állapota. Nos, erről az állapotról, bár jelentősen befolyásolja narrátorunk életminőségét, csak keveset tudunk meg. Nincs is neve. Csak, úgy említi, mint hogy az, vagy abban az állapotban, vagy olyankor. Azt tudjuk, hogy lehet egyik, vagy másik lefolyású. Hogy néha jó, ha iszik az ember az elején, máskor nem szabad. Hogy ilyenkor kiesnek dolgok, események. Hogy ilyenkor jobb, ha nem megy emberek közé. Tarthat pár óráig, de több napig is. Hogy ilyenkor nem tud gondolkodni, nem tud beszélni; azaz, hogy tud, de nem érti az összefüggéseket.
Számomra a regény egyik legérdekesebb pontja éppen ez, a téboly nyelvi szintű leképződése. Barnás ebben igazán nagyot alkotott. A korábban utcazenészként is fellépő narrátor nyelve néha kopogó tőmondatokból, máskor több oldalnyira terebélyesedő, zenei hatású mondatszörnyetegekből áll. Ez utóbbiak azonban irdatlan hosszuk ellenére is tökéletesen olvashatók, megvan bennük az a természetes ritmus, ami mondjuk Thomas Bernhard, Talamon Alfonz vagy Krasznahorkai László prózájában is megtalálható. Az elbeszélő mindent megfigyel, szinte mániákusan törekszik a lehető legpontosabb megfogalmazásra; leír, körülír, pontosít minden apró részletet, amit fontosnak tart. Ugyanakkor sok mindent amiről tudnunk kellene, hogy megérthessük őt, nem ír le. Talán nem tudja; az is lehet, hogy nem akarja.
Ez a mániákus figyelem kezdetben a betegség jele, a regény vége felé pedig a gyógyulásé. És mint ahogy nem tudjuk pontosan mi váltotta ki azt az állapotot, úgy azt sem tudjuk egyértelműen, hogy mi hozza el a javulást.

A másik, számomra igen fontos rész, a rendszerváltás utáni Budapest életének és lakóinak leírása. Főhősünk állapotából is kifolyólag nem igazán tud közel kerülni úgynevezett „normális” emberekhez. Környezete és legtöbb ismerőse is különböző testi/lelki/mentális problémákkal küszködik. Az ő jellegzetesen 20. századi történeteik folyamatosan jelen vannak a regényben: így megjelenik betéttörténetként egy dél-afrikai búr náci által túszul ejtett pincér, az Auschwitzból hazatérő zsidó nő, az utcán csövező hajléktalanok, és az egykor grófi családból származó, a kommunista-szocialista rendszer áldozataként a történet idejére ruhatárossá vedlett öregasszony alakja is. Ezen figurák egy rész olyan mélyre süllyedt, hogy már nincs saját hangjuk, csak áttételesen, függőbeszédben, az elbeszélőn keresztül tudnak megszólalni.

Szerintem a Másik halál az Aprószentek mellett a tavalyi év legfigyelemreméltóbb magyar könyve volt. Barnás Ferenc kötetét csak ajánlani tudom mindenkinek, mert az író ezzel a regényével egyértelműen a hazai irodalom élvonalába került.

4 hozzászólás
!

Nagy sikert aratott a molyok között @n értékelése Háy János A bogyósgyümölcskertész fia című művéről.
A kötet sikeres a molyok között, 45 értékelése van.


>!
n P
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia

De jó volt!!:)
Két „film” ment a fejemben miközben olvastam. Az egyik Háy bogyójából termett, a másik a saját, Trabantos család-élményem maratoni sorozata. A trabi kombi volt, mert hogy horgász familiából származom ám én – UC-04-47 – sosem felejtem és abba sok cucc fért és a gátoldalon is felment , még ha sár volt, akkor is. Nem úgy, mint például a Wartburg. Óh, azok a régi évek, anyám folyton a Bródy dalt dúdolta, mert hosszú évekig Balatonföldváron volt a mi óceán partunk. Tudjátok, a vidékieknek óceán, ahogy Háy is mondja.
Nagyszerű könyv!
Jó kedvre derít ( Dzsimi Hendriksz és a fokhagyma) és csak a szépre emlékezel(m)…

13 hozzászólás
!

@pepege Krasznahorkai László Sátántangó című művéről írt értékelést.


>!
pepege P
Krasznahorkai László: Sátántangó

Mit írjon egy olvasó egy könyvről, akit már az első néhány oldal után az az érzés kerülget, hogy az letehetetlen, mégis lassan kell olvasni, hogy ne érjen a végére oly hamar?
Úgy vélem, a Sátántangóról írni csak csupa közhelyes, elcsépelt istenítésekkel lehet, de nem akarom megismételgetni, amit már annyian megírtak róla.
Ezúttal beszéljenek helyettem az (értékelő) csillagok!

5 hozzászólás
!

Parti Nagy Lajos írásművészete is felkeltette már több moly érdeklődését, áprilisban a hónap magyar írója volt. Májusban @Hermelinn értékelte a Hősöm tere című kötetet.


>!
_Andrea_
Parti Nagy Lajos: Hősöm tere

Utazás közben olvastam, vonaton, az állomáson, meg mikor nem bírtam elviselni a tételeimet. Határozottan kellemes volt a könyv világába menekülni a nyelvtörténet elől.
So… Imádom a madarakat, a galambokat sem utálom, és határozottan szórakoztat a tény, hogy hatalomátvételre készülnek. A swifti szatíra még e fantáziadús csavarral sem emelné a könyvet mondjuk az Izomtibi-féle rémség fölé, amiben végülis nyelvi humor szintén van, – csak az itt sokkal gazdagabb, – ám a leginkább Babits Gólyakalifájára emlékeztető kettős hős és az e kapcsán a történetbe szövődő metaszempontú nyavalygás sokat dob a regény állagán.
A könyv stílusa kellően mély és rétegzett, az ízléstelenség mellett némi költőiség is belefért, és azok a Parti Nagyra jellemző plasztikus képzettársítások… Avh… Életunt, sokat látott, (vagy csak magukról sokat gondoló) önjelölt és hivatalos irodalmároknak kitűnő eledel. A cselekményről nem mondanám, hogy fordulatos, de az nem is cél. Szeretem a posztmodernt. :3
(A könyv kapcsán realizáltam, hogy Parti Nagynak köze lehet a Taxidermiához. Ha ez így van, – nekem azok a novellák kellenek és most.)

4 hozzászólás
!

A témához tartozik egy másik étékelés is: @lakmuszisz_HisztisMirtil a szerzőről szóló kötettel ismerkedett. Németh Zoltán Parti Nagy Lajos című művét ilyennek találta:


Törölt tartalom.
!

@korkata új kedvenc szerzőt avatott, aminek én nagyon örültem. Értékelése Darvasi László A világ legboldogabb zenekara című kötetéről:


>!
korkata
Darvasi László: A világ legboldogabb zenekara

Új kedvenc szerzőt avattam Darvasi László személyében.
Nem egyforma hosszúságúak ezek a novellák. Bevallom némelyik nekem túl hosszú volt. A rövidebbekkel jobban boldogultam. A hosszabbakba szinte belefáradtam.
Az elmúlás gondolata az összes novellában benne van. Néha úgy éreztem, hogy szinte már krimit olvasok. A szerelem témájával, a férfi-nő kapcsolatával is találkozhatunk ezekben az írásokban.
Az életről, az életünk eseményeiről, történéseiről ír Darvasi. Ahogy a cím is utal rá szomorúak ezek a novellák.
Az író részletesen leírja a dolgokat, történéseket. A történetek kitaláltak, mégis valódiaknak éreztem őket.

1 hozzászólás
!

Kőrösi Zoltán családtörténeteivel vívta ki a molyok érdeklődését. Milyen egy női mell? és Szerelmes évek című köteteit olvasták eddig a legtöbben. Ebben a hónapban a Magyarka című művéről születtek újabb értékelések.
@Annamarie véleménye:


>!
Annamarie P
Kőrösi Zoltán: Magyarka

Kőrösi Zoltán: Magyarka Család, regény

Újraolvasás 2019.
„ Egy talált történet megerősíti, hogy a valóságot nem lehet semmivel túlszárnyalni, de arra is figyelmeztet, hogy maga a valóság túlságosan is irodalmias néha. Az élet gyakorta úgy ír bennünket, hogy azt az olvasó biztosan fikciónak hiszi.” (K.Z.)

A regény érdekessége, hogy úgy úszunk keresztül a huszadik század cseppet sem jelentéktelen történelmén, hogy ezek az események egyszerre tudnak a háttérben maradni, miközben egyeneságú következményekkel bírnak a szereplők életében. Kőrösi hozza a tőle elválaszthatatlan csodálatos lírai sorait, szépségre kihegyezett gondolatait és látásmódját, utánozhatatlanságát. Talán épp ez a rá jellemző stílus adja meg a történet válaszát arra, hogyan lehetséges örökké reménykedni a jobb életben, de nem is csak a jobb életben, hanem a jóra ebben a zord világban. Ez a ráolvasás szinte minden szereplő száját elhagyja. Önszuggesztió, varázslás, mantrázás, gyógyító versike vagy a hit hangja?
https://annamarie-irkal.blogspot.com/2019/11/korosi-zol…

2013.
Kőrösitől már megszokott családtörténetek egy szeglete ez a könyv, mely három generáció asszonyaira tekint a maga nyugodt, szelíd, ítélni nem akaró meséjével.
Nagyanya, Ilona és Kati. Három kor, három sors. Már-már kimondtam, hogy életük alakulása a férfiak tükrében, de talán mégsem a férjek, szeretők tehetnek arról, hogy ki hogyan nyomorítja meg magát élete során. Sajnos a „Magyarka” jóval borongósabb volt számomra, mint a szerző eddigi könyvei. Nem volt a szereplők életében annyi lopott szépség, mint az Orlik vagy Flaschner utódok életében. Kevesebb volt a lélek, a vonzalom, a szenvedély, és több a sodródás, a kiüresedés. Ezeket az embereket nem tudtam a szívembe zárni.
Mind emellett továbbra is élvezhetjük Kőrösi Zoltán csodálatos prózáját, az élettörténetekbe beleszőtt ritmust, mely generációk múltával is járja ugyanazt a táncát. Ahogy szereplői mondták: „Mostantól minden jó lesz, nem is csak, hogy jobb, de jó. Nem volt könnyű, de ha valamit nagyon akar az ember, az előbb-utóbb úgy is sikerül, lehet, hogy nem úgy és nem akkor, de sikerül, ez biztos. Nem csak szerencse ez és nem csak kegyelem, ez a dolgok rendje.”
Számomra épp ez az akarás hiányzott a szereplők életéből. Szinte senki sem akart semmit igazán, csak túlélni. Reményük alapja csupán ez a mondat volt, hogy most már minden jó lesz. Ez azért elég kevés életcélnak.

26 hozzászólás
!

@HAri írta:


Törölt tartalom.
!

Az idézetek is sokat segítenek abban, hogy képet kapjunk egy kötet hangulatáról, jellemző gondolatairól, többször én is azonnal várólistára teszem ilyenkor a kötetet.
@encsy_eszter Krasznahorkai László Sátántangó című művéből választotta:


Törölt tartalom.
!

A kihívások jó alkalmat szoktak szolgáltatni arra, hogy új szerzőket ismerjünk meg vagy életműveket olvassunk. Szeretném felhívni a figyelmet a kortárs szerzőkkel kapcsolatos kihívásokra, hátha másoknak is új ajtókat nyitnak:
@mohapapa kihívása nemcsak kortárs szerzőkről szól, de vannak közöttük azok is:


>!
mohapapa I

Akikre büszkék lehetünk – világhírű magyar írók, költők olvasós

Elkezdődött2013. január 16., 08:28
Jelentkezés vége2014. december 31., 23:59
Véget ér2014. december 31., 23:59

Tegnap egy Molnár Ferenc drámáit tartalmazó kötet jegyzeteit olvastam. Majdnem kiesett a kezemből a könyv: legalább három darabját világszerte hatalmas előadás számokkal játszották, A hattyú megzenésítéséért Puccini és Gershwin álltak sorba, egy-egy filmváltozatban pedig Ingrid Bergman és Grace Kelly játszottak főszerepet. Impozáns adatok.

A kihívásom lényege: szedjük össze azokat az irodalmárokat, irodalmi műveket, amelyek komolyabb nemzetközi sikert értek el, legyen egy polcon azoknak a neve, akikre büszkék lehetünk, akik a nyelvünkön alkotva vitték hírét a magyaroknak, tekintet nélkül arra, hogy határainkon belül vagy kívül, s melyik korban tették ezt.

Ha szeretnél részt venni:
1. Tedd fel a polcra a könyvet, ami hírét vitte a magyar irodalomnak!
http://moly.hu/polcok/akikre-buszkek-lehetunk-vilaghiru-magyar-irok-koltok
2. Írj pár sort hozzászólásként, amiben bemutatod a mű nemzetközi útját, elért sikereit!
3. Esetleg külső linkekkel tarkítva írd meg a bejegyzést!
3. Majd linkeld be a Hozzászólás-odba a saját értékelésedet is.
4. Ezután tiéd a plecsni!

79 hozzászólás
!

@tomgabee híres mai magyar regényeket gyűjtött csokorba.
„Olvassunk el együtt hetet a 7x7 híres magyar regény közül. A kötet 49 kortárs író életpályáját és egy-egy regényét mutatja be.


>!
tomgabee

7x7 híres mai magyar regény olvasós

Elkezdődött2013. május 13., 12:02
Jelentkezés vége2014. május 13., 11:55
Véget ér2014. május 13., 11:55

Olvassunk el együtt hetet a 7x7 híres mai magyar regény közül. A kötet 49 kortárs író életpályáját és egy-egy regényét mutatja be. (http://moly.hu/konyvek/szekely-eva-szerk-7-x-7-hires-mai-magyar-regeny)
A könyveket megtalálhatjátok a Könyvek fül alatt.
Az olvasásokat 2013-tól fogadom el, újraolvasni is lehet. Értékeléseknek örülök, de nem feltétel.

Jó olvasást!

Teljesítések:
@ppeva: 6/7
@Gólyanéni: 3/7
@levendulalány: 5/7

53 hozzászólás
!

Végül @giggs85 kihívásában már 398 szerző közül lehet választani olvasásra magyar kortársakat is.


>!
giggs85 P

A legjobb kortárs könyvek – ’50-től napjainkig olvasós

Elkezdődött2012. július 31., 17:34
Jelentkezés vége2014. május 21., 17:32
Véget ér2014. június 1., 17:32

Összegyűjtöttem egy kisebb csokorra való kortárs magyar, illetve külföldi könyvet.
Kizárólag az élvonalból. A megjelenés 20. század második felétől napjainkig.
Olvassatok el belőle 5-öt, és egy rövidebb-hosszabb értékelést is kérek.

Amikor már megvan az 5, akkor linkeljétek be. Kérlek ne egyessével küldjétek.

Akinek van kedve, adhat tippeket.

414 hozzászólás
!

@Judy22 kihívása 20 magyar könyv olvasásáról szól.
Erre a kihívásra a 20 kötetből 10 kortárs író könyveit kell olvasni.


>!
Véda MP

Könyved magyar legyen- 20 ! olvasós

Elkezdődött2012. december 2., 10:05
Jelentkezés vége2013. augusztus 1., 08:00
Véget ér2013. december 30., 08:00

A tavalyi kihívás (Minden hónapra egy magyar) nagy népszerűsége után ismét újra indítom, de egy kicsit tovább bonyolítom.
Remélem azért még teljesíthető lesz.

A kihívás lényege, hogy minden hónapban egy régi , már nem élő magyar írótól olvassunk el egy könyvet és egy kortárs író könyvét is várom.

Egy év áll rendelkezésedre 10 kortárs és 10 régi magyar író könyvére.

Utólag is lehet linkelni a 20 könyvet, de menet közben is.
Figyeljetek rá, hogy tényleg magyar író legyen!
Versek, mesekönyvek nem jöhetnek szóba!

Remélem így többen fogtok, köztük én is magyar író könyvéért nyúlni.

Egy kis segítség a magyar írókhoz:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_k%C3%B6lt%C5%91k,_%…

@alaurent 20/20
@Anó: 20/20
@Angela_Csapo: 20/6
@Aurora_Serenity_White 20/12
@danlin 20/20
@Denima : 20/4
@dancing_moly 20/20
@Gabriella_Balkó 20/4
@Gádorka 20/14
@hjanio 20/20
@Ildikó_Merzsa 20/10
@KV 20/20
@Krisztina_Fejesné_Lénárt 20/2
@Lahara 20/ 20
@lattimore 20/1
@levendulalány: 20/15
@luckybringerstar 20/20
@Minona 20/14
@Morseda 20/4
@Maya 20/9
@m_andi 20/16
@mama_gold 20/20
@olvasóbarát 20/19
@ppeva 20/20
@pepege 20/2
@Pruntyi 20/20
@rosa_canina 20/8
@Sweetyke 20/11
@tomgabee 20/20
@WerWolf 20/11
@Judy22: 20/14

443 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!