Kölcsönkapott beszélgetések

Rovatgazda
!

Irodalom, könyvek, molyok és sok-sok olyan kérdés, amelyet már régen fel szeretnék tenni…


>!
madárka

Úgy keveredtem bele ebbe a történelmi regény-ügybe, mint kóbor vereshagyma a lecsóba.

83. oldal

!

„A történelmi regény, a legcsodálatosabb műfaj, kor és író szerint más és más. De mindig fölfedezés vagy tévedés.” Laczkó Géza: A történelmi regény és Móricz Zsigmond

Történelmi regényt írni nem a legegyszerűbb feladat. A műfaj nagyon sok mindent megkövetel az íróktól. Ez akkor tudatosult leginkább bennem, amikor befejeztem A templomos lovag című könyv olvasását. Sokévnyi kutatómunka, alapos felkészülés, a részletek aprólékos kidolgozottsága és rengeteg türelem köszönt rám a lapok közül. Kíváncsi lettem az írójára, és arra, hogyan született az Akkon ostromát elmesélő nagyregény. Trux Bélával (@Tris) beszélgettünk.

Miért kezdtél el írni?
T. B.: Valamikor réges-régen… mindig is úgy gondoltam, hogy egyszer majd én is fogok írni. Csak nem most. És nem ott. Majd. Később. Volt is egy regénytervem (ez lett a későbbi Akkon, de akkoriban még nagyon kezdetleges volt), csak éppen időm nem volt az írásra. Aztán beteg lettem, amivel le is százalékoltak, közben megnősültem, stb. Itthon vergődtem, elfoglaltságot kerestem, kipróbáltam ezt-azt. Azután a feleségem rákérdezett, hogy: „most van időd. Miért nem írod meg a regényedet?” Én meg megírtam.

Miben lett más a kész regény, mint az eredeti terved?
T. B.: Lényegében mindenben. Az egész egy hangulattal kezdődött. Éppen Loreena McKennittet hallgattam, a Mystic Dreams c. számot, az ihletett meg. Elképzeltem, ahogy egy templomos lovag poroszkál a lovával a csillagfényes sivatagban. Erről írtam is egy kb. 2-3 oldalas „jelenetet”, amely végül nem került be a kész regénybe. Amikor később elkezdtem írni, akkor jöttek az adatok, a forrásmunkák gyűjtése stb. Minden új információval árnyaltabb lett a kép, teljesebb az eredeti elképzelés. Egyébként az alapötlet az volt, hogy nagyon éheztem egy jó kis ostromos történetre. Akkon ostromát előttem még senki nem írta meg, legalábbis nem ilyen részletekbe menően.

Nagyjából feleletet is kaptam a következő kérdésemre, hogy miért pont történelmi regénybe fogtál bele… ugye, az ostrom miatt. De hogyan kerültünk a Szentföldre, és miért pont Akkont választottad a regényed témájául? Itthon is vannak várak, csaták, ostromok…
T. B.: Maguk a templomosok egy gyerekkori érdeklődés tárgyai. Először a Kockás magazin egyik első számában, egy képregényben olvastam róluk, kb. elsős lehettem, vagy az azt követő nyáron volt, már nem tudom. Akkoriban láttam az El Cid c. Charlton Heston filmet is, amely lenyűgözött a végén megjelenített ostrommal. Szóval ezek ilyen mélyről gyökereznek bennem. Ráadásul a Diósgyőri Vár szomszédságában nőttem fel, és a haverokkal gyakran mászkáltunk a falai között. Állandóan ostromokról fantáziáltunk. És hogy miért éppen Akkon? Korának egyik legjelentősebb és legnagyobb ostroma volt. Két világ csapott ott össze, és egy korszak végét jelentette. Több írót is megihletett, de nem ez volt a központi témájuk. Ez a történet megérdemelt egy nagyregényt.

A regény hátteréről kérdeznélek. Hogyan fogtál hozzá, hol kezdtél anyagot gyűjteni, mely forrásokra tudtál támaszkodni?
T. B.: Ez nagyon hosszú folyamat volt, mert amikor írni kezdtem, még nem lehetett minden szükséges forrásanyaghoz olyan egyszerűen hozzájutni, mint ma. Írás közben szépen, folyamatosan jelentek meg a témába vágó könyvek, ami meg is alapozta az írás idejét is. Mindig, amikor már azt hittem, hogy a birtokomban vannak a kellő információk, akkor jött egy újabb könyv, amely további adatokkal szolgált, és így elnyújtotta az Akkon megszületését. Így a kezdeti, viszonylag kevés anyagra támaszkodó kalandregény koncepciója az évek alatt átalakult egy komoly kutató- és háttérmunkával írt történelmi regénnyé. Az első könyv, amely a kezembe akadt, Walter Zöllner: A keresztes háborúk története. Ezt antikváriumban vettem.
Később jöttek az arab források, és az olyan nagyágyúk, mint Steven Runciman-tól A keresztes hadjáratok története. De a Parzival, a Trisztán és Izolda, a Roland-ének és hasonló, korabeli művek szintén szükségesek voltak ahhoz, hogy megcsípjem a korszellemet. Ezek adtak alapot a regény elejét képező eseményeknek. A kor irodalmát jelentik, és az akkori divatnak megfelelően magukban hordozzák a sorsszerűen elrendeltetett tragédiát. Néhány olvasó elégedetlen ezzel a szállal, de kellett egy „korhű” kiindulópont, amely mozgásba lendíti a később kibontakozó történetet.
Egyébként mindent megvettem vagy megszereztem, ami új információkkal kecsegtetett.
A regény tele van alkímiai és hermetikai szimbólumokkal és allegóriákkal, ezeknek külön irodalma van, és ehhez tartozik a katedrálisok építészete is.
Ezekre is szükségem volt, hogy teljes értékű betekintést adhassak a kor életébe és az akkori emberek világképébe, na meg a templomosokhoz fűződő misztérium is megkövetelte.
Hogy mondjak egy példát, Adlin szobája önmagában is egy allegória, mert a berendezés magában rejti a hermetika alaptételeit. De aki nagyon figyel, és járatos a témában, megtalálja a bölcsek kövének egyik lehetséges értelmezését is.
Egyébként nagyon szeretem az ilyen rejtett utalásokkal tűzdelt, többrétegű regényeket, ezért is írtam ilyet.

A hermetika iránti érdeklődésedet a regény hozta magával, vagy már előtte is érdekeltek Hermész Triszmegisztosz tanai? Milyen a viszonyod a hermetikával?
A beszélgetés folytatása itt olvasható:
https://kulturleny.wordpress.com/2015/02/06/akkon-szuletese/


>!
Pöfivonat

Ha az életnek célja van, hát az Tristan szerint csakis a természet rendje lehet, a körforgás, és nem létezik gyönyörűbb katedrális annál, mint amit Isten emelt. Alapja az anyaföld, oszlopai az erdők ősöreg fáinak vaskos törzsei, boltíves mennyezete pedig az ég kupolája, melynek rózsaablaka nem más, mint a sziporkázva ragyogó napkorong – az isteni arány tökéletes megtestesítője a világegyetem legtetején.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: természet
!

Trux Béla Rozsnyai Jánossal, A táltos keresztje c. történelmi regény szerzőjével, a címadó kereszt mellett.

Az előző beszélgetés több érdekes kérdést is felvetett, köztük a történelmi regény fogalmát.

„A történelmi regény olyan regény, mely valamely történelmi korban játszódik. Főhőse vagy történelmi személy vagy pedig kitalált alak, de a mellékszereplők közt történelmi alakok is vannak. A regény megírását rendszerint alapos kutatás előzi meg.
A történelmi regény a 19. század kedvelt műfaja. Kezdetben a történelmet még csak díszletként alkalmazták benne, a jellemrajzra, az események indokolására nem terjedtek ki a történelmi korszak jellemvonásai. A romantika korában vált igazán népszerűvé; első híres írói közé tartoztak Walter Scott és Victor Hugo.
Számos történelmi regény fontos szerepet játszott abban, hogy Európában feltámadt az érdeklődés a középkor iránt. A Notre Dame-i toronyőr segített elindítani Franciaországban a gótikus műemlékek megmentésére irányuló mozgalmat, ami végül a Monuments historiques alapításához vezetett. A történelmi regény ezenkívül gyakran segítette a nemzeti öntudat kialakulását.
Több szerző azért helyezte történelmi környezetbe regényét, hogy annak mondanivalója elkerülje a cenzúra figyelmét.
A leghíresebb magyar történelmi regények szerzői Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc.” forrás: wikipédia


>!
Aurore

Scott megteremtette a történelmi regény típusát, melyet azután egész Európa eltanult tőle; Shakespeare után ő az az angol író, aki legnagyobb hatással volt az egyetemes irodalomra. Regénytechnikájának alapelemei: a főszereplők költött személyek, a történelmi eszméket képviselő alakok csak mint epizód-alakok szerepelnek. Több párhuzamos esemény halad egymás mellett, hogy az elbeszélést a legérdekesebb résznél meg lehessen szakítani. Az elbeszélés centruma valami folklorisztikus mozzanat: monda, babona, mondává lett személy; ez az egész elbeszélésnek bizonyos realitás fölötti, enyhe misztikus ízt ad.
Scott regénytechnikáját el lehetett tanulni: de nem lehetett eltanulni legvonzóbb vonását, humorát; ez többé nem technika kérdése, hanem a kiválasztott nagy mesemondók kegyelemszerű öröksége, Isten ajándéka.

48-49. oldal - Romantika (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Walter Scott
8 hozzászólás
!

A 85. Ünnepi Könyvhéten Cselenyák Imre, Marcellus Mihály, Urbánszki László és Trux Béla a TRT-ről és a történelmi regényekről beszélgetnek.

A kortárs történelmiregény-írókat a közelmúltban alakult @Történelmiregény_írók_Tá… fogja össze.

A társaság célja, mint ahogyan a fenti beszélgetésből is kiderült, a történelmi regény műfajának a népszerűsítése és a szerzők támogatása. Ennek egyik nagyon jó példája az általuk létrehozott kihívás…


>!
Történelmiregény_írók_Társasága U

Olvass TRT-s szerzőtől! olvasós

Elkezdődött2015. január 4., 18:49
Jelentkezés vége2015. március 4., 18:26
Véget ér2015. március 5., 00:00

A kihívás teljesítéséhez olvassatok el egy történelmi témájú könyvet, amelyet a TRT valamely szerzője írt, valamint az ingyenesen letölthető Sorsok és évszázadok című antológiánkat.
A kihívást teljesítők között kisorsoljuk Benkő László A spanyol grófnő című könyvét március 6-án.

2014-ben megjelent ingyenesen letölthető antológiánk több formátumban is elérhető a honlapunkon (http://www.tortenelmiregeny-trt.hu/)
és hangoskönyvként is megtalálható:
https://drive.google.com/folderview…
http://osztott.com/AvuC/
https://www.youtube.com/channel/UCirDob0GxujAQ4thy4V6AjQ

A kérésünk: amikor teljesítettétek a kihívást, írjatok az elolvasott könyvekről néhány sort, amit megtehetettek a könyvnél is, és linkeljétek be az olvasással együtt.
Figyelem! A kihívás kezdete utáni olvasás számít!

100 hozzászólás
!

Egy másik érdekes téma, amely a beszélgetés során felmerült; a hermetika.

„A regény tele van alkímiai és hermetikai szimbólumokkal és allegóriákkal, ezeknek külön irodalma van, és ehhez tartozik a katedrálisok építészete is.” (idézet a beszélgetésből)

Hogy mi is ez? Erről némi képet kaphattok ebből a karcból…


>!
krlany I+SMP

„Ez nem boszorkányság. Csak az elemek ismerete. Hermetika. (…) Egy a vallásunk. A hármas szentegység egyistenhite, melynek magvait az Ehnaton vezette exodus hintette szét. A szeretet vallása.”

A |Hermetika egy olyan vallási-filozófiai |rendszer, mely az emberiség össz-szellemi hagyományát vizsgálja és analitikus, komparatista módszerekkel összegyűjti a hasonló elemeket és gondolatokat, melyek saját rendszerének alapjait képezik, s melyet Hagyománynak nevez. A Hagyomány olyan abszolút |princípium, mely egy mindenek felett álló, minden további történelmi-, vallási-, művészeti-, vagy akár tudományos jelenség abszolút alapjául szolgáló és annak hátterében megbúvó univerzális rendező elv.

A Hermetika felöleli az európai Hermetizmust, Misztikát, Ezoteriát és Tradíciót, továbbá a nem európai ezoterikus hagyományokat is (mint az iszlám Szufi, hindu Tantra, kínai Ji-King, taoista Alkémia stb.), és a különböző kultúrák vallási-, mitikus hagyományait is (kezdve az egyiptomi mágiától, a sumér-akkád valláson, a görög mítoszokig stb.). Mégis meghatározó eleme az európai |hagyomány, ezen belül is a Hermetizmus (reneszánszkori filozófiai irányzat). Természetesen a Hermetika nemcsak a Hermetizmus nagy alakjainak gondolatait tekinti magáénak, hanem (korábbi és) későbbi szerzők munkásságát is.

A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum gyűjteményben található Hermes Trismegistosnak tulajdonított tanításokat elemezte és interpretálta; hozott létre kommentárirodalmat. A kései-hermetizmus azonos eszméi miatt beemelte rendszerébe korának nagyobb ezoterikus, gondolati rendszereit (a Neoplatonizmust, a Neognoszticizmust az Alkémiát, a Kabbalát, Tarotot, Asztrológiát és Mágiát), ezért nevezik Okkultizmusnak is. Tehát a Hermetika egyiptomi eredetre vezeti vissza magát – Hermész Triszmegisztosz tanításait veszi alapul, de magába olvasztja az olyan önálló filozófiával és praxissal rendelkező ezoterikus rendszereket, mint a Kabbala, Tarot, Alkímia, Mágia, Asztrológia, Szufi, Tantra, Ji-King stb.

Minden hermetikus rendszer elfogadja a |világ mikro-makrokozmikus azonosságát, vagyis hogy az |ember és a |kozmosz valójában egyazon princípium, analógiába hozható látszólagos különbözőség. Ezt mondja ki Hermes Trismegistos Tabula Smaragdinája:

“Verum est, certum et verissimum, quod est,
superius, naturam habet inferioram et
ascendens naturam descendentis.”

“Kétség nélkül való, biztos és igaz,
hogy ami lent van az megfelel annak ami fent van,
és ami fent van az megfelel annak ami lent van.”

forrás: http://terebess.hu/keletkultinfo/tarrdaniel4.html
|filozófia |vallás |Egyiptom |okkultizmus |ezotéria

Kapcsolódó könyvek: Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina · Trux Béla: A templomos lovag

Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina
Trux Béla: A templomos lovag
1 hozzászólás
!

A rovat végén pedig álljon itt egy-egy értékelés a kötetekről.

A templomos lovag-ról @Roni_olvas: http://moly.hu/ertekelesek/1005085
Akkon ostromáról pedig @Shanara: http://moly.hu/ertekelesek/1095985
írt kedvcsináló sorokat.

@nero pedig egy olyan kérdést feszeget az értékelése végén, amelyen érdemes elgondolkodnunk.


>!
nero P
Trux Béla: A templomos lovag

Kivételesen úgy vágtam bele egy könyv olvasásába, hogy fogalmam sem volt, mit várjak tőle, a fülszöveget sem olvastam el, így csak a cím alapján lehettek előzetes várakozásaim. A templomos lovag – Trux Béla regénye éppen azt adja, amit a cím ígér. Izgalmas történelmi regényt kap az olvasó, színes történelmi tablót múltunk egy kevéssé ismert időszakáról.
Az elmúlt években számos könyvet írtak a templomosokról. Így a lovagrend nevét hallva az ember azonnal a rend feloszlatása utáni évszázadokban keletkezett legendákra gondol. Jónéhány bestseller író fantáziáját mozgatták meg a középkorban gyökerező rituálékra épülő feltételezett titkos szertartások, az állítólagos elrejtett kincsek. Sokkal kevesebbet beszélnek és írnak arról a korszakról, amikor a Templomosok rendje legálisan nagy és gazdag volt, kiváltva ezzel sokak – és nem csak a Szentföldet utaló muszlimok – ellenszenvét.
A regényből egy olyan világot ismerhetünk meg, amiről a mai olvasók igen keveset tudnak. A középkor történetéről szinte semmit nem tanítanak az iskolákban és kevés a korszakról szóló olvasmányos irodalom is. Nagy általánosságban él persze bennünk egy kép a sötét középkorról, amelyben az ókor fejlett tudomány elfelejtődik, áldozatául esik az általános tudatlanságnak és az egyház érdekeinek.
A templomos lovag nagyon másnak, ezektől a sztereotípiáktól eltérőnek mutatja be ezt a világot. A vaskos, ám igen olvasmányos történetből megismerhetjük a lovagkor életét, a mindennapokat éppúgy, mint a háborút, de olvashatunk a mameluk birodalomról és a keresztély-muszlim együttélés nehézségeiről is. Ez utóbbi, bár ma más alapokon áll, semmivel nem lett könnyebb, hiába gondoljuk azt magunkról, ma civilizáltabbak vagyunk. A regényt olvasva alapvetően ez az axióma az, ami megkérdőjeleződik.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!