Klasszikus magyar irodalom – Májusiak

Rovatgazda
!

Véradás, sör, virsli és Normafa. Kinek melyik hónap jut eszébe? Erről a néhány szóról én még decemberben is a májusra asszociálok. Így hát énekeljünk, és ismerjünk meg néhány olyan szerzőt, aki vagy májusban született, vagy a tavasz utolsó hónapjában hunyt el. Van, akit jobban ismertek majd, de lesz olyan szerző is, akikről talán most hallotok először. De így izgalmas.

„Olyan munkáját szerető, a hivatását szerető ember volt, hogy olyan szenvedéllyel tanított, amit nagyon nehéz lenne szavakra váltani. Volt benne valami varázs, valami titok, ami a tanár a diákjai között, abban az intim környezetben, ami a tanóra és a tanórán kívüli élet is, de mégis csak a tanár és a diák titka marad.” – mondta Holdosi Józsefről Czetter Ibolya irodalomtörténész az író emlékére rendezett konferencián 2017-ben.

Holdosi József fiatalon hunyt el Szombathelyen. Csupán 53 éves volt. 1971–1975 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakos hallgatója volt, majd 1978-ban elvégezte az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakát. 1971-től jelentek meg versei és regényei. Első regényét, a Kányákat 27 éves korában írta, ebben családja történetét írta meg. Már akkor Márquezhez hasonlították. Megteremtette a „vépi Macondót”. A roma világot ábrázolja testközelből, pórusokig lehántolt valójában. A mondákkal, hittel keveredő világkép magától hat, úgynevezett mágikus realista szöveghagyományként, hisz egy eldugott utca, apró település, egy társadalmi peremhelyzetre jutott csoport mindennapjairól beszél. Viszonya saját hagyományához ellentmondásos. Egyszerre menekülne, ugyanakkor tudja, hogy sorsa egyben életútja is. – olvashatjuk a vaol.hu oldalán (https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/holdosi-jozse…).
Erről az első kötetről írt @Twisted_words is: https://moly.hu/ertekelesek/1859820

Későbbi írásaiban is elsősorban a magyarországi cigányság 20. századi sorsával foglalkozott. A Glóriás / Dac című kötetet @Csabi olvasta és értékelte: https://moly.hu/konyvek/holdosi-jozsef-glorias-dac/ertekelesek

A palánk másik oldalán (Holdosi József 1951-2005) https://magyarnarancs.hu/konyv/a_palank_masik_oldalan_h…

Kép forrása. @csgabi – Normafa, Síház


>!
Csabi P

– A hetedik csoda az emberek között esett meg! Nézzék meg ezt a kányát, valamikor ember volt, író, de nagy bűnt követett el, családregényt írt. Hitte, hogy megértik azok, akikért írta, de üldöztetés lett a sorsa. Addig spirituszba akarta magát rejteni, amíg eljön az az idő, mikor odafigyelnek a szavára. De félt, hogy a hosszú várakozás alatt annyira összemegy, még egy madár is csőrébe kaphatja és elviheti a fiókáinak. Keserűségében gyászruhás kányává változott. Mindenkinek csak azt tudja tanácsolni : ne írjanak soha családregényt!

70. oldal (Glóriás)

2 hozzászólás
!

„Egy kor élő szava ő. Akkor, amikor még csak olvastunk ő benne, ő általa élveztük az emberi szó, a vox humana varázsát. A rádió fölfedezése előtt ő volt a mi rádiónk.” (Kosztolányi Dezső Nagy Endréről)

Nagy Endre újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató sem tartozik a „szétolvasott” írók közé. „A magyar kabaré atyjának” is nevezett Nagy a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt. Közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert.
Itt meg is hallgathatjátok őt hét percben: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Nagy_Endre_Konf…

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig. 1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, ami a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodása után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923–1929 között Salamon Bélával együtt a Teréz körúti Színpadot vezette. Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. – olvashatjuk róla a 7torony.hu oldalán (http://www.7torony.hu/index.php…). Ugyanitt megtaláljátok a fenti link hanganyagának leírt változatát is.

Az Egy város regénye eredetileg 1936-ban jelent meg. Szöveghű kiadásban 2001-ben látott először napvilágot – több cenzúrázott, meghúzott kiadás után. A regény nem hosszú, a Várad, villanyváros sorozat első köteteként adta ki a Palatinus Kiadó. Ez egy olyan regénye a szerzőnek, amit többen is olvastatok, álljon most itt @Johann_Wolfgang_Vincentius értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/1851954

És, hogy még inkább felkeltsem az érdeklődéseteket, íme egy idézet:
A levesben hústáska főtt; kis derelyék vagdalt tüdővel töltve. Utána előételnek töltött káposzta került az asztalra, körülrakva kolbásszal és benne főtt dagadóval. Aztán jöttek a hosszú pecsenyetálakon a sültek, sonkás kockával körültámogatva; paprikás csirke is volt azok számára, akik nem röstellik a nőies piszmogó munkát. A befőttet, gyümölcsöt a nőknek és gyerekeknek szánták. Rendes férfiember tartózkodott tőle. Ha már megkívánt valami édességet, ott voltak a tejfölös-túrós rétesek. Italnak bor volt; a pincék tele voltak érmelléki bakatorral.
(@Frank_Spielmannhttps://moly.hu/idezetek/346161)

1938. május 5-én hunyt el, sírját a Fiumei úti Sírkert őrzi.

Néhány műve a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható:
A Geődhyek – http://mek.oszk.hu/13400/13472/
Szerelmesek kalauza – http://mek.oszk.hu/09100/09104/
Udvari történet – http://mek.oszk.hu/16300/16335/

Még egy kis olvasmány:
A századelő magyar kabaréja – Szórakoztatás tömegkultúra és magaskultúra határán http://uj.apertura.hu/2016/tel/zsigmond-a-szazadelo-mag…
„Elmegyek a nagyendrébe” http://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/a-beszelo-iro-es-a-film
75 éve halt meg az irodalmi kabaré megteremtője https://szinhaz.hu/2013/05/05/75_eve_halt_meg_az_irodal…

Kép forrása: Fortepan – Moulin Rouge ADOMÁNYOZÓ: Bauer Sándor KÉPSZÁM: 110062


>!
Gazella P
Nagy Endre: A Geődhyek

Ennek a könyvnek végigmosolyogtam a végét, és azóta is csak mosolygok… Milyen édes-bájos egy semmiség volt ez! Kiszámítható, kedves történet, elrejtve benne itt-ott egy-egy gondolkodni való bölcsességgel, kiváltképpen a női természetről. (Mégsem vagyunk olyan bonyolultak?) Egész végig az volt az érzésem, hiába íródott 1905-ben, tökéletes lenne egy Horthy-korabeli romantikus vígjátéknak. Talán nem lőttem nagyon mellé: a számomra eddig ismeretlen szerző a magyar kabaré megteremtője volt.

!

A svájci Luganóban 1985. május 22-én halt meg Vaszary Gábor író, újságíró, forgatókönyvíró. Korának népszerű írója volt, a két világháború között az egyik legkeresettebb szerző. Monpti című regénye 14 ezer példányban fogyott el, ami példátlan sikernek számított. Könyvét huszonnyolc nyelvre fordították le, és háromszor filmesítették meg, az egyik változat főszereplője Romy Schneider volt. Második regénye, az Ő, ugyancsak rekordsikernek bizonyult.

A Monptiról @M_Tamara is írt értékelést: https://moly.hu/ertekelesek/2415626
@dontpanic Ő-értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/878250

A legnagyobb olvasótábora német nyelvterületen alakult ki, évtizedekig a németek egyik legnépszerűbb írója volt. Jelentősebb munkái például még a két szédületes diákregény, a Ketten Párizs ellen és a Hárman egymás ellen, Az ördög nem alszik, A nő a pokolban is úr, Vigyázz, ha jön a nő!.

@Hermész értékelése a Ketten Párizs ellen című regényről: https://moly.hu/ertekelesek/2433607. A könyvben komoly trikó-probléma is felbukkant, de szerencsére elég gyorsan megoldódott. Olvassátok el erről @Tiger205 idézetét: https://moly.hu/idezetek/172309

A Molyon írt értékeléseket olvasgatva meglehetősen megosztóak a vélemények a regényeiről, de engem meggyőzött Vaszary, hogy érdemes megpróbálkozni megismerni a könyveit. A rovatra készülve azt éreztem, kiválóan szórakoztathat egy kellemes, meleg nyári napon könnyed humorával.

Ebben a hónapban Vaszary Gábor: Ő című könyvét ajánlom figyelmetekbe. A teljes ajánlólistát itt találjátok: https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

Klotild néni című színdarabját a Karinthy Színház is játssza: http://karinthyszinhaz.hu/eloadasaink/klotild-neni

Vaszary Gábor életéről részletesen a cultura.hu cikkében olvashattok: https://cultura.hu/kultura/120-eve-szuletett-vaszary-gabor/

Az Ő-ről jut eszembe… Semmi köze amúgy a klasszikus magyar irodalomhoz, de…
https://www.youtube.com/watch…

Kép forrása. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vaszary_Piri_%C…


>!
Baba082 P
Vaszary Gábor: Csak Te!

Kesernyés, édeskés, könnyű és egyben kegyetlen. Ezek a szavak jutottak eszembe, amikor becsuktam a könyvet.
Alapvetően nem szeretem a romantikus regényeket, viszont ez annak ellenére, hogy az, mégse az. Ez valami igazi történet, igazi alakokkal, butaságokkal, tévedésekkel, hittel, reménnyel, csüggedéssel, folyamatos igazság kereséssel. Pont mint az élet. A történet finom eleganciába burkolt nyersesége engem mindenképp meggyőzött arról, hogy több Vaszary kötetet kell olvasnom.
Nem akarom lelőni a poént, mert ehhez a könyvhöz hangulat kell, s ha meg van a hangulat, a vége olyan kiábrándító, kijózanító, hogy legszívesebben a Dunába dobtam volna a könyvet. De a végén csak egy mondat dübörgött bennem végig, és mire tizedjére hangzott el a fejemben, teljesen más hangsúlya lett:
„A világ legszebb lánya a "Kék Duna” teraszán ült…" Hm, a vége miatt mondható el erről a mondatról, hogy ez az igazi szerelem. Elfogult, bohó, és vak…nagyon vak!
Aki a szirupos történeteket kedveli, az biztosan csalódik ebben a regényben, ám aki képes lassú ütemben hömpölyögni a történettel, és bele tudja magát érezni mások élethelyzetébe, annak nagyszerű kikapcsolódás ez a könyv.
A karakterek eredetiek, kedvesek, tökéletlenek, esendők, egyszerűek és mégis olyan sokat mondóak. Pudovákné például alig szerepel benne, mégis látjuk magunk előtt, ahogy mint egy múltbéli kísértet vonul át a helyszíneken. Hősünk egy tipikus férfi, sármosnak is találhatnánk, ha a vége nem olyan, amilyen, barátja, Milánkovics Milán majd' minden magyar ember háza táján előforduló kissé unalmas, de jó barát, Babyka az örök szerető, könnyes, édes, nedves, kedves. Évike a túlfűtött örök Nő, a zene bolondja, aki épp annyira fantasztikus, mint amilyen rémes. Kedves alakok, jó bepillantani a világukba, és megnyugtató is egyben, hogy valójában nincsenek egyedi esetek.
Nem egy világirodalmi remekmű, de forró nyári napon, jéghideg rozé fröccs mellett sok mosolyt és egy két huncut könnyet előcsaló olvasmány.

2 hozzászólás
!

@augumaug 2018 júniusában A hónap magyar írója rovatban Mikszáth Kálmán íróval foglalkozott, így részletekbe menően nem írnék a szerzőről, inkább olvassátok el a rovatát. :-)
https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-magyar-iroja-mikszath-kalman

@Aurore a közelmúltban hangoskönyvben hallgatta meg a Szent Péter esernyőjét: https://moly.hu/ertekelesek/716281. @Etike 2018 végén választotta Kötelező-felfedező rovatának témájául a regényt:
https://moly.hu/merites-rovatok/kotelezo-felfedezo-18
A Szent Péter esernyője mindmáig a legtöbbet fordított magyar regények közé tartozik, s valóban ez a legtökéletesebb munkája. Amikor Roosevelt volt amerikai elnök 1910-ben Budapesten járt, csak Mikszáthtal kívánt találkozni, lévén ez a felesége parancsa, akinek ez volt a kedvenc könyve.

@Szeitz_Éva A fekete várost látta filmen még régebben, de akkor a könyv nem tetszett neki. Ha kíváncsiak vagytok, megváltozott-e a véleménye most, olvassátok el értékelését: https://moly.hu/ertekelesek/3167999

Mikszáth esetében is nagyon tudom nektek ajánlani a Magyar Elektronikus Könyvtár tartalmát, mivel sok-sok Mikszáth-művet megtaláltok benne, ha éppen nincsen kedvetek elmenni könyvtárba, hogy kikölcsönözzétek. És – ami még fontos – szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy hangoskönyv pedig 11 van a szerzőtől a MEK-en.

Ízelítő a MEK Mikszáth-e-könyveiből:
Akli Miklós – http://mek.oszk.hu/00800/00894/
Az apró gentry és a nép – http://mek.oszk.hu/08100/08178/
A beszélő köntös – http://mek.oszk.hu/00800/00898/
A fekete város – http://mek.oszk.hu/00900/00910/
Gavallérok – http://mek.oszk.hu/00900/00912/
A jó palócok – http://mek.oszk.hu/00900/00950/
Különös házasság – http://mek.oszk.hu/00900/00944/
A Noszty fiú esete Tóth Marival – http://mek.oszk.hu/00900/00948/
A sipsirica – http://mek.oszk.hu/00900/00952/
A szelistyei asszonyok – http://mek.oszk.hu/00900/00953/
Szent Péter esernyője – http://mek.oszk.hu/00900/00954/
Tót atyafiak – http://mek.oszk.hu/00800/00895/
Az új Zrinyiász – http://mek.oszk.hu/16000/16004/
Urak és parasztok – http://mek.oszk.hu/08200/08212/
Víg órák kisgyermekek számára – http://mek.oszk.hu/06400/06435/

@Lipe a szerző különös házasságát értékelte nemrégiben: https://moly.hu/ertekelesek/3220022
Ezzel a könyvvel ért véget számomra a Mikszáth-berzenkedésem. – így kezdi értékelését @Lipe.

Magyarország egyetlen Mikszáth Emlékmúzeuma, az író által építtetett kúriában, Horpácson egy kis Nógrád megyei településen található. A Mikszáth életútját végigkísérő kiállítás egyben remek korrajz is a XIX. század végi Magyarországról.
Az emlékházban megcsodálhatjuk az író életútjához kötődő dokumentumokat, kéziratokat, családi fotókat, bútorait és használati tárgyait. Továbbá Mikszáth diftériában elhunyt kisfia, Jánoska kedves játékait, amelyekről egy megható novellájában is említést tett. Az író műveiből vett szövegrészletek kísérik végig a látogatót a kiállításon. Figyelemre méltó Mikszáth gazdag pipagyűjteménye, íróasztala és kártyaasztala. De az 5 kiállító teremben nem csak az író emlékének tiszteleghetünk, hanem a XIX. század végi polgári miliőt is felidézhetjük.
1999 óta fogadja a látogatókat az épület előtt a padon ülő író szobra, ifjabb Szabó István alkotása. A kiállítás bejárata az épület túlsó felén lévő kapunál nyílik.
https://kirandulastippek.hu/palocfold/horpacs-mikszath-…
Még az Emlékházról:
http://nogradikum.hu/ertekeink-kategoria/26-emlekhelyek…

Kép forrása. Fortepan ADOMÁNYOZÓ: Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége KÉPSZÁM: 96233


>!
AeS P
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Hibátlan.
Mikszáth, szegény, valahogy mindig olyan nehezen hívja fel magára a figyelmemet, pedig valahányszor a kezembe kerül egy-egy könyve, mindig megesküszöm, hogy gyakrabban találkozunk. Fantasztikus humorral megírt novellák, tapintható karakterek, izgalmas történetek, jó volt újra rátalálni.

!

1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór. Tőle idézett tavaly egy anekdotát @akire: https://moly.hu/karcok/1134683.
Jókai Mór életéről olvashattok A magyar irodalom története című kötetben: http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/152.html

@Ibanez a közelmúltban olvasta Jókai Mór: A két Trenk című kötetét – értékelését itt elolvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/3190134.

@Dénes_Gabriella is olvasott Jókait áprilisban, az Egy az Istent: https://moly.hu/ertekelesek/3180150.
@Habók idézete a regényből:
Gyönyörű is az az Olaszország! Az ember elvesztette a paradicsomot, s akkor azt mondta az Istennek: „Már most csináljunk ketten együtt egy másodikat!”. S csinálták Olaszországot. (https://moly.hu/idezetek/888611)
Mit gondolsz, @Ibanez, igaza van Jókainak? :-)

@Lovas_Lajosné_Maráz_Margit az Egy magyar nábobot olvasta el: https://moly.hu/ertekelesek/3143046.

@Lunemorte a szerző egy versét karcolta az Egy költő – egy vers zónában még régebben: https://moly.hu/karcok/932973.

@Bazil tavaly áprilisban járt a sváb-hegyi Jókai-villában: https://moly.hu/karcok/1096442

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:J%C3%B3kai_M%C3…


>!
Ibanez MP
Jókai Mór: Egész az északi pólusig

Jókai Mór: Egész az északi pólusig vagy mi lett tovább a Tegetthoffal?

Nem volt ez olyan rossz ám :-D Sőt, csomó humort is kapunk és teljesen úgy éreztem magam a történet olvasása közben, hogy leültem a helyi kiskocsmában, ahol a falu legnagyobb füllentőmestere (igazi magyarként) elmeséli kalandjait :-D

A történet úgy kezdődik, hogy egy sarkvidéki expedíción, a Ferenc József-földön szépen ottfelejtik az egyik tagot :-D

„Csak később, mikor már öt nap múlva reggeledni kezdett, jött rá a hajóskapitány, hogy egy embernek hiányozni kell. Amit így számítottak ki. Voltak egy méter hosszúságú füstölt kolbászok, amik akként osztattak fel, hogy minden ember harapott belőlük egy darabot. Huszonöt emberre voltak számítva. Egy ember szájába négy centiméter kolbásznál több be nem fér, és így éppen ki kellett ütni az egy méternek. Azonban a csónakra kelés óta a kapitány úgy tapasztalá, hogy négy centiméter kolbász mindig fönnmarad. E négy centiméter kolbásznyi plus kiderítette az egy embernyi minust.”

Emberünk azonban nem esik nagyon kétségbe, bár látja, hogy étlen-szomjan hagyták ott a fogságba került hajón. Ráadásul rögtön összetalálkozik egy jegesmedvével is…

"Anyamedve volt, tegnapelőtt lőttem el a kis fiát, s ugyanakkor, amidőn a mackót elejté a golyó, az égő fojtás az anyja hátára esett, s kiperzselt egy foltot a bundájából. Erről a perzselésfoltról ismertem rá.
És én megettem ennek az asszonyságnak a fiát. Most ez fog megenni engem."

Menekülése közben a formaldehidet használva megszelíditi a mackót, majd az egész mackótársadalmat. Bábi, az anyamedve még kesztyűket is kap, aki egyébként a kábító löket után kiskutyaként követi emberünket mindenhová, megmenti rengeteg helyzetben. A jégbarlangban kezdik meg közös útjukat, amelynek alsó fertályára érkezve egy jégbe zárt természetrajzi múzeumot fedez fel, mindenféle jégbe fagyott állat közül lehet válogatni, úgy is, mint felolvasztott eledel (amúgy olvasás közben rötyögtem, mert Sid jutott eszembe a Jégkorszakból, mikor ugye átmennek a hegyekben, s végignézi a jégbe fagyott evolúciót :-D

„No ha ilyen volt az özönvíz előtti állatvilág, akkor az embereknek csakugyan nagy okuk volt vegetáriánusoknak lenni: ha ugyan voltak már akkor emberek.”

Később még befagyott ősemberekre is bukkannak, aztán az egész valahogy a felénél elment olyan szintű futurisztikus katyvaszba, hogy néha csak lestem ki a fejemből. A jégföldből vulkánt csinál, feltámasztja a hajat növesztő (tehát élő, de persze nem öregedő, de furcsa) ősasszonyt meg az öreget is, akikről később kiderül, hogy egyenesen Ádám leszármazottai (sőt, Káinra is rátalálnak), mi több, ugyanazt a zsidó nyelvet beszélik, mint amit felfedezőnk (nyelvtudás megoldva és még a vallási szokások is ugyanazok voltak, tehát cseréptörés a lakodalmon meg ilyesmik…)… aztán a vulkánkitörés hatására kapunk egy rögvest felmelegedő földet, ahol a szemünk előtt percek alatt zajlódnak az evolúciós folyamatok, szinte vártam, mikor ugrik ki a dzsungelből egy újabb homo sapiens…

Szóval az első fele inkább meggyőző volt a kötetnek, a második már kissé agyament volt, de ennek ellenére azt kell mondani, nem sok, az 1800-as években írt regényben tapasztalhatunk ekkora fantáziát :-D

!

Dr. Szmrecsányi Miklós József Vince Károly (Sárosdaróc, 1854. január 19. – Eger, 1936. május 31.) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. Szmrecsányi Pál szepesi, majd váradi püspök és Szmrecsányi Lajos egri érsek öccse.
Az ősrégi nemesi származású szmrecsányi Szmrecsányi család sarja. Atyja, Szmrecsányi Ödön (1812–1887), anyja, báró berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Mária (1819–1888) asszony volt. A gimnáziumot Eperjesen, egyetemi jogi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1878-ban avatták doktorrá. Törvényszéki gyakorlata mellett művészeti tanulmányokat folytatott és 1888-ban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárává választották meg. Az európai nevezetesebb képtárakat, művészi iskolákat behatóan tanulmányozta és folytonos érintkezésben állott a művészet irányt adó tényezőivel. Ez utazásairól évenként tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Nyilvánosságra jutott emlékiratai a művészetnek erélyesebb állami támogatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagyarányú fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészet legfőbb szükséglete, egy állandó, kellően világított és elegendően tágas műcsarnok létesüljön. A külföldi legjobb minták tanulmányozása alapján kidolgozott programja a képzőművészeti társulat által elfogadtatván, a kormány és a törvényhozás biztosította annak megvalósítását. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki és a művészeti osztály vezetője lett. 1899. január 4-én nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi címet kapott.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Szmrecs%C3%A1nyi_Mikl%C3%B3s)

Szmrecsányi Eger és környéke részletes kalauza című munkájából idéz @pwz:
https://moly.hu/idezetek/695468
Itt pedig a kötet értékelését olvashatjátok, szintén molytársunk tollából:
https://moly.hu/ertekelesek/2142274

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szmrecs%C3%A1nyi_Mikl%C3%B3s


>!
pwz ISP

Eger a „Magyar Athén”. Eger (170 m) megyei város (30.328 színmagyar lakossal), érsekségnek és Heves vármegyének székhelye. Híres bortermő dombok ölében fekszik, a Mátra- és a Bükkhegységet szétválasztó Eger folyó mindkét oldalán, a nagy Alföldre tekintő Egedhegy (555 m) alján. Kies fekvése, de különösen monumentális műemlékekben rendkívüli gazdagsága érdemesíti arra, hogy az idegenforgalomnak vonzó gócpontja legyen. Magasszínvonalú közoktatási intézeteiért „Magyar Athén”-nek is szokták nevezni. A vármegyei és főegyházmegyei, érseki hatóságokon kívül van itt: kir. törvényszék, járásbíróság, kir. tanfelügyelőség, pénzügyigazgatóság, államépítészeti hivatal stb. Állomása a m. kir. 14. honvédgyalogezrednek, az áll. rendőrségnek és csendőrségi osztályparancsnokságnak.

Előszó

Szmrecsányi Miklós: Eger filléres kalauza Kivonat Szmrecsányi Miklós: Eger és környéke részletes kalauzából

!

Benyovszky Móric a világ híres utazóinak és felfedezőinek nagyjai közé tartozik, aki 45 évig tartó rövid életútja során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét, a távoli vidékeken tett utazásaival, földrajzi felfedezéseivel. Hátrahagyott emlékiratai nyomán számos irodalmi mű, regények, színdarabok és ezeknél jóval kevesebb tudományos mű született.

1741. szeptember 20-án született a Nyitra-megyei Verbón, édesanyja a történelmi nevezetességű Révay-család sarja volt, apja pedig a neves Benyovszky Sámuel huszártábornok. Egészen fiatalon léphetett katonai pályára, huszár lett. Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia a helyzet kivizsgálását mellőzve megfosztotta birtokaitól. Ezután került Lengyelországba, hősiesen vette ki részét a lengyelek oldalán az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesülve orosz fogságba esett, Szibériába száműzték. A művelt, a zenéhez és főként az emberekhez értő és jól kommunikáló Benyovszky hamar kiemelkedett száműzött társai közül, kivívta a helyi kormányzó bizalmát. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. 1771 tavaszán a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett, elfoglalt egy erődöt, a kikötőben horgonyzó hajókat, és kiáltványt szerkesztett. Ez az írásmű a későbbi oroszországi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. A „Péter és Pál” nevezetű hajón, megkerülve a kamcsatkai félszigetet, előbb a Bering-szigeteken, majd a Mátyás- és Lőrinc-szigetek érintésével Amerika partjától délnek vette útját, eljut az Aleuti-szigetekre, majd a Kurili-szigetek érintésével kikötött a japán szigeteken is.

Igazi kalandjainak sora ekkor kezdődött, nevezetesen Farmosa szigetén. A feljegyzéseiből ekkor válik egyértelművé, hogy felismerte: az egymással vitázó, folyamatosan harcban álló ősnépek között milyen eszközökkel lehet tekintélyt (hatalmat) szerezni. A madagaszkári expedíció: 1773. április 22-én indul el három hajóval a franciaországi Lorien kikötőből, és szeptember 21-én köt ki a Madagaszkártól keletre levő francia szigeten. Hamarosan megtelepszik a malgasok szigetén, ahol két erődöt is emelt támaszpontul, s 1774-ben megalapítja (a francia uralkodó tiszteletére) Luisbourg városát. Ebben az időben még az európaiak nem ismerték Madagaszkár belsejét. Három nagy expedíciót szervezett, a tapasztalatairól szóló beszámolók Madagaszkár megismerésének fontos részei. Hogy miképpen nyerte meg az idegenektől félő malgasiak rokonszenvét, több forrásból is megtudhatjuk.
A magyar nyelvű anyagok közül Jókai kötete, majd Dr. Bendefy-Benda László viszonylag részletesen ír emberséges bánásmódjáról, különleges képességeiről. Például Madagaszkár szigetén szokásban volt, hogy vízbe fojtották azokat a gyerekeket, akiknek testi fogyatékosságuk volt, vagy valamely szerencsétlennek tartott napon születtek. A jószívű és emberbarát Benyovszky véget vetett ennek. Az emlékiratok szerint egy szerencsés véletlen körülmény, nevezetesen a korábbi törzsfejedelmek egyik közeli rokonával való azonosítása is hozzájárult ahhoz, hogy elnyerte a helyiek bizalmát. Ugyanakkor elterjedt róla az is, hogy nem öli meg a hadifoglyokat, sőt a sebesülteket gyógyítja, a nagy ínséget szenvedőknek élelmet osztogat. Mindezek alapján váltak egyre többen a malgasiak közül Benyovszky hívévé, akinek választania kellett: vagy él a törzsfejedelmek ajánlatával és elfogadja a királyságot (kormányzóságot), vagy összeomlik dédelgetett álma. Benyovszky végül is kilépett a francia király szolgálatából, és a madagaszkári népet választotta, sőt írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt, melyet a törzsfőnökök elfogadtak. Megválasztottak egy 12 tagú tanácsot, közöttük három európait is. Benyovszky tudatta velük, hogy milyen előnyös volna valamelyik hatalommal kereskedelmi szerződést kötni a termények kivitelére, az ipar kiépítésére, az ifjúság nevelésére – ő maga ezért utazott vissza Európába.

Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot teremt. Úgy gondolta, hogy tetszéssel fogadják ajánlatát, azonban fennhéjázó módon elutasították. Újra visszatér magyar szülőhazájába. Mária Teréziától kegyelmet kap, ugyanis az 1778-ban vívott bajor örökösödési háborúban kitűnő szolgálatokat tesz Bécsnek. Ekkor tüntetik ki a grófi címmel. Nagyreményű terveihez ragaszkodva azt ajánlotta Bécsnek, hogy ne nézze tétlenül a világ felosztását, és építsenek Fiumében magyar kikötőt, amely a monarchia biztonságának és tengerentúli kereskedelmének a fő támaszpontja lesz. Bécs azonban nem így gondolta. Benyovszkyt ekkor már nem lehetett élete nagy elképzelésétől eltántorítani. 1783-ban Angliába megy hasonló ajánlattal a brit kormányhoz, azonban itt sem talál kedvező fogadtatásra. 1784-ben – családjával együtt – Amerikába hajózik. Szentül hisz abban, hogy talál szövetségest tervei megvalósításához. Végül is arra – amire Európában nem talált támogatót – egy élelmes baltimore-i kereskedelmi társaság vállalkozott. Hajóval, személyzettel, áruval megrakodva 1784 decemberében indul új hazája felé. A hajó azonban irányt tévesztett, és Brazíliában köt ki. Innen való Benyovszky utolsó levele.

Ezt követően, további viszontagságairól és haláláról társai leveleiből találunk többféleképpen értelmezhető információt. Annyi biztos, hogy 1785 májusában kikötöttek Madagaszkár északnyugati partján. Innét indult el néhány társával a szárazföldre. Sikerült jókora csapatot gyűjtenie a bennszülöttekből a francia támadás hírére. A végső összecsapásra 1786. május 24-én, a Keleti-fok közelében került sor. Benyovszky két európaival és 30 bennszülöttel, lándzsákkal, íjakkal vette fel a harcot a túlerővel. Az első rohamra a bennszülöttek szétszéledtek, Benyovszky pedig ágyú- vagy puskagolyótól találva elvesztette életét.
(http://www.benyovszky.hu/eletrajz/)

Ide pedig akár egy kihívást is kapcsolhatunk. @Turms kihívásának címe Fedezzük fel… a felfedezőket! – olvassunk klasszikus útleírásokat!:
https://moly.hu/kihivasok/fedezzuk-fel-a-felfedezoket-olvassunk-klasszikus-utleirasokat

Radó Vilmos: Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai című könyvét megtaláljátok a Magyar Elektronikus Könyvtárban: http://mek.oszk.hu/08500/08574/
A kötet ugyan fent van itt, a Molyon, de értékelést még nem írtunk hozzá.

További érdekes olvasmány:
1786. május 23. | Gróf Benyovszky Móric halála http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1786_majus_23_grof…

Kép forrása: https://baloghpet.com/2016/08/16/harom-foldresz-szamuzottje/


>!
Bazil P
Jókai Mór: Gróf Benyovszky Móric

Érdekes egy könyv ez.
Mert megvan benne minden, amitől szeretem Jókait, mégis, talán azért nem tetszett annyira, mert túl sok benne az a Jókai.
Meg azért sem, mert most kicsit Benyovszkyról akartam olvasni, de ez a Benyovszky Móric inkább Jókai Móric. Eljókaisodott kissé.
Aztán itt van az is, hogy ez a könyv Benyovszky kamcsatkai kalandjairól mesél, és ez célszemélyünk (amúgy persze kalandokban feltehetően gazdag) életének csak egy szakasza. Egy olyan szakasza, amiről édeskeveset tudunk. Na, itt indult be Jókai gazdag fantáziája, és a rendelkezésére álló Benyovszky emlékiratok alapján* gyártott egy alternatív Benyovszkyt. Egy szuperhőst.
Mert ez a Benyovszky Móric gróf a jellem kikezdhetetlen bajnoka, talpig úriember természetesen, akárhány ellenségét legyőzi, utólag ő védelmezi meg a százféle jól megérdemelt halálnemtől, minden összeesküvést leleplez, minden csatából győzedelmesen kerül ki, minden sebből percek alatt kigyógyul, százféle nyelven kommunikál anyanyelvi szinten, kitűnő vadász és felfedező és politikus, és tengerész, és tábornok, és… több hirtelen nem jut eszembe. Ja: mindenkit megver sakkban. Bónusz: és persze hősszerelmes!
Benyovszky és összeesküvő társai: a jók. Az oroszok, a kozákok, a szibériai népek úgy általában: a rosszak. Átjárás a két halmaz között nincsen, vagyis van néhány áruló természetesen, van egy csodanő, aki szerelmes lesz a főhősünkbe, és jönnek az árulások, a leleplezések, a névtelen levelek, az elfogott futárok, a fondorlatok, a cselszövevények**, dübörög a romantika ezerrel. És persze mindenki olyan vonalas, mint egy lénia.
Hát istenem: ez Jókai. Ezért szeretjük. Így szeretjük.
Most azonban nekem kicsit sok volt. Mert ebből a könyvből Benyovszkyról sok mindent nem tudtam meg.*** Kalandregénynek elmegy – bár kurtán-furcsán végződik, de ennyi.

* Mint a ma oly divatos adaptált forgatókönyvek esetén készült filmek elején szokott feliratozva lenni: az XY által írt Z című mű alapján – esetleg felhasználásával. Vagyis: a valósághoz vajmi kevés köze van, így ne vedd készpénznek, ha jót akarsz.
** https://www.youtube.com/watch… Bocs. Ez csak úgy eszembe jutott, a tárgyhoz semmi köze. :)
*** Belekezdtem a Vivát Benyovszky! sorozatba is, de három rész után kaszáltam. Jaj, de eljárt felette az idő! A zenéje viszont: hűűű! Linkelem is: ttps://www.youtube.com/watch…

!

Az elmúlt időszak színes és bőséges olvasásaiból nehéz a válogatás, de igyekszem megmutatni néhány igazán izgalmas könyvet, amit értékeltetek, idéztetek.

Gárdonyi Géza regényei ugyan sokunknak kimerülnek a kötelező olvasmány Egri csillagoknál, de higgyétek el, érdemes olvasni a szerzőtől mást is. Erre bizonyítékul olvassátok el a következő értékeléseket:.
@rohanoazis Egri csillagok-értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3209625
@Ibanez az Áprilist olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/3219604

@BakosJuci találkozása A láthatatlan emberrel: https://moly.hu/ertekelesek/3211857
– Íme, uram – mondotta –, ez az a rabszolga, akit említettem. Ez nem hazudik, ha fejbe vered is.
A szívem verése szinte elállott. Micsoda ajánlás ez: ha fejbe vered is… – idézi @nagybettina (https://moly.hu/idezetek/1063851).

Fekete István az utóbbi hetekben is fontos részét képezte a molyok életének. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a folyamatosan érkező értékelések a frissünkben.

@BakosJuci-nak a Téli berek jobban tetszett, mint a Tüskevár, ezt le is írta értékelésében: https://moly.hu/ertekelesek/3222350.
Olyan finom könyv, bölcsességekkel, férfi életről, női feladatokról, felnőtté válásról. Jaj, szívet melengető volt. – ezt a Tüskevárról írta molytársunk: https://moly.hu/ertekelesek/3184987.

@Lunemorte Fekete István: Cönde című kötetében található két kisregényt olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/3185619
Igen, én szerettem a könyvet, kívül is, belül is, és régi szokásomhoz híven először is megszagoltam őket, megállapítva, hogy az olvasókönyvnek erőteljesebb szaga van, mint a hittankönyvnek, de amikor kiderült, hogy az olvasókönyvben számtani feladatok is vannak, érdeklődésem határozottan megcsappant, míg a biblia eseményei valóságos kalandos történetnek hatottak. – idézte @ÁrnyékVirág a kötetből (https://moly.hu/idezetek/188981).

Kép forrása: @csgabi


>!
Bazil P
Fekete István

Somogyországba (meg egy kicsit Tolnába) készülünk Húsvétkor, és annak apropóján lapozgatom a kötetet, amit nem titkolt céllal, azért szereztem be, hogy Fekete István szülőföldjét kicsit jobban megismerjem. És akkor egyszer csak mit találtam:

– Göllén nézzétek meg az iskolát – mondta Várkonyi Imre. – Ott született Fekete István. Tanító volt az apja. A templom mellett jobbra van az iskola. Az emléktáblát én avattam 71-ben. A templom mögött, a Gátszögben Mártonékat keressétek. Ők majd útbaigazítanak…
– Amikor az emléktábla-avatás volt, három napig nálunk lakott Fekete István özvegye – mondja Márton Imréné. Felöltözött göllei viseletbe, úgy fényképeztette magát. – Albumot hoz elő. – Nézzék, itt van az a kép… Később küldtünk neki Pestre göllei lyukas kalácsot meg kuglófot…
Fekete István minden könyve megvan nekünk. Sok könyvében, a Zsellérekben, az Őszi vásárban jól rá lehet ismerni a falura… Két kistestvére itt van eltemetve… Ma is élnek a faluban, akik együtt pajtáskodtak vele. Gyere, Lacika – fordul az asszony a fiához –, mutasd meg hol lakik Ernő bácsi meg Annus néni…
Először az iskola előtt állunk meg. A Bors István reliefjével díszített emléktáblán ez a szöveg olvasható: „E házban született Fekete István író, a kétkezi emberek és a természet világának költői ábrázolója. Rajongásig szerette szülőföldjét és annak embereit, akik emberségét és írói világát formálták. Élt 1900–1970. A nagy író emlékét kegyelettel őrzi Gölle község lakossága.”
– Mi gondozzuk az emléktáblát meg Fekete István két testvérének a sírját a temetőben – böki ki Márton Laci, amikor visszaülünk az autóba.
– Ki az a mi? – nézek rá.
– Hát az őrsünk…*
„A Kácsalja göllei réttel sokszor találkozunk írásaiban, ahol mezítlábas kis pajtásaival élete legboldogabb éveit töltötte. Hazájának Somogyot tartotta, és nagyon szerette. Íróasztalán szülőfalujának képe állt munkásságának utolsó órájáig” – írja felesége az Emléksorok Fekete Istvánról című kis könyvecskében.
Esküdt Ernő bácsi emeletes házban lakik a falu közepén.
– Ő kilencszázas volt, én kilencszázegybeli – mondja. – Bizony, már rég volt, amikor együtt pajtáskodtunk… Rossz gyerek volt a Pista… Apja volt a mester, de őt Varga Dezső tanította… Szeretett a parasztgyerekekkel barátkozni… Hogy mit játszottunk? Kimentünk a rétre, egészen a hegyig. A Kácsalja rétre… Télen szánkáztunk, nyáron meg a mezőn szórakoztunk, fürödtünk… Ma is van ott egy árok…
– Ki volt Puska Géza?** – kérdezem Ernő bácsitól. – Fekete István őt is emlegeti könyveiben.
– Már meghalt… Valami iparosféle, talán asztalosmester… Hatvan éve is már öreg ember volt…
– Milyen falu volt Gölle?
– Nem rossz falu – mondja Esküdt Ernő, és kezével fáradtan végigsimítja arcát.
– Mikor találkozott utoljára Fekete Istvánnal?
– Nem szívesen járt vissza a faluba. Nem tudom miért. Egyszer a mi pincénknél lakott. Tömésfalú pince volt. Írt valamit. A kulcsot neki adtam, minden másnap vittem az ennivalót. Szerette a jó bort… A Deres Bözsi lakott a szomszédjukban… Írogatott leveleket. Ilyenkor a pajtásait is üdvözölte meg kérdezgette… Sajnos, másra nem emlékszem…
Annus néni egy ütött-kopott házban él egyedül. A ház elején lakók vannak, de nem nagyon néznek rá. Nyolcvanhét éves szerencsére még ellátja magát. Vizet, fát Márton Laci szokott hordani neki. Annus néni is azzal kezdi:
– Rossz gyerek volt… Szeretett verekedni… Kicsalt korcsolyázni, megtámadott, belelökött a pocsolyába. – Sovány, csontos karjával darabosan magyaráz.
– Ki volt az erősebb?
– Én! Szegény lány voltam, amúgy meg ügyes. Az anyja be szokott hívni mosogatni. Adtak ebédet…
– Milyen csínyre emlékszik még, Annus néni?
– Az aratóknak vitték vékában az ebédet. Pista fölment a templomtoronyba, és a macskájukat beledobta a vesszőkosárba.***
– És még?
– Karácsonykor új ruhát kapott, de csak egyszer volt új. Szépen felöltözködött, és elment a rétre csúszkálni. Beszakadt alatta a jég, otthon mosdatták ki a sárból…**** Szigorú ember volt az apja. Pista mindenáron lovagolni akart. Volt egy kocsisuk, felültette a lóra. A ló megbokrosodott, és Pistát éppen az apja előtt dobta le a földre. Elnyúlt, mint a béka. „Na, megjöttél?” – csak ennyit mondott az apja…*****
Emlékcserepek, emlékmorzsák, emléktöredékek. Ami hetven év szűrőjén fönnakadt. A régi iskolatársak, a gyerekkori pajtások is sorra elmennek az író után. De alakjuk, észjárásuk, „közös gyermekségük szép napjai”, a hajdani Gölle megmarad, mert volt a falunak egy fia, a hajdani „rossz gyerek”, Fekete Pista, aki az irodalomba emelte és könyvek sokaságában örökítette meg élményeit.
„… ahogy visszaemlékezéseimet írom – olvassuk a Ballagó idő egyik helyén –, az emlékek, a környezet, a táj, az emberek, állatok, barátok, nevek, időjárás, meleg és hideg, puha, meleg por mezítlábam alatt, a kemény, hideg jég a csizmám alatt, varjúkárogás, kutyaugatás, szekérzörgés vagy szánkócsengők gyöngyöző csilingelése az utak felett – mind-mind újra megszólalnak, és tollam alatt pontosan akkor jelentkeznek, amikor »jelenésük« másodperce elérkezett.” „Gyónás ez a könyv – olvassuk az önéletrajzi regény másik helyén –, emlékeim feltisztult szeretete, és szeretete szülőföldemnek, minden emberének, akik emlékeimben, amíg én élek, vagy még azon túl is – írásaimban – »örökké« élnek.”
(255-258. oldal)

* Lám csak, az úttörőmozgalom! Bár az úttörők azóta eltűntek, a sírokat még ma is van, aki gondozza Göllében.
** Puska Géza nevű alakra én nem emlékszem. Vagy elírás, vagy Esküdt Ernő bácsi nem jól emlékszik. Amúgy Sánta Gábor Fekete István – Ki kicsoda könyvében is szerepel Ernő bácsi. 1981-ben halt meg.
*** Szerelmem – Őszi vásár, 47. oldal
**** Tengerész voltam – Őszi vásár, 13. oldal
***** Apám – Őszi vásár, 190. oldal

Kapcsolódó könyvek: Tüskés Tibor: Zalamente, Somogyország

Tüskés Tibor: Zalamente, Somogyország

Kapcsolódó alkotók: Fekete István

3 hozzászólás
!

Kosztolányi Dezső vagy Móricz Zsigmond? Nehéz lenne választani a két szerző között, hiszen más stílus jellemzi őket.

@Gabriella_Balkó Kosztolányi Bölcsőtől a koporsóig című könyvét értékelte:
https://moly.hu/ertekelesek/3212197.

@latinta idézett is a kötetből:
– Láttál már könyvmolyt?
– Itt egyet se. Amit könyvmolynak neveznek, az voltaképp egy kis kukac. De az olvasóteremben sok könyvmoly van. Élt nálunk egy hóbortos gazdag ember, aki minden könyvet megvett, lebélyegzett, beleírta a nevét, aztán elhajította valahol. A Bibliothéque Nationale-nak is volt egy híres könyvmolya. Ez évtizedeken át minden minden reggel megjelent és zárásig ott maradt. Egy reggel nem jött el, akkor a könyvtáros elment hozzá. Elhagyott szobájában, papírkötegek és kéziratok között holtan feküdt az ágyában. Aznap halt meg.
(https://moly.hu/idezetek/201011)

@Roszka Neroról olvasott: https://moly.hu/ertekelesek/3192569

Még két értékelést mutatok két, ritkábban olvasott, Kosztolányi-kötetről. Az egyik A rossz orvos, amiről @deaxx írt: https://moly.hu/ertekelesek/3162806. A másik pedig @Kek értékelése Kosztolányi Dezső: Mindent bevallhatok című könyvéről: https://moly.hu/ertekelesek/3138699.
@Ezüst idézi a kötetből:
A házasság jósága és tartóssága ugyanis sokkal kevésbé függ a nagy, mint a kis dolgoktól. A nagy dolgokkal vagy megbirkózunk, vagy megalkuszunk, míg a kis dolgok állandóan pokollá tehetik életünket. Hogy nagy fokú okosság, intelligencia, jóság is kell a megértés állandó fenntartásához, az természetes, szerintem azonban ezek mindenhez kellenek. (https://moly.hu/idezetek/1023452)

Móricz Zsigmond-aktualitások:

@levendulalány a Rokonokat olvasta május elején (https://moly.hu/ertekelesek/3191372), míg az Árvácskát @DDia vette kézbe: https://moly.hu/ertekelesek/3211323.
@Enzo314 Móricz Zsigmond Forró mezők című regényéről írt értékelést: https://moly.hu/ertekelesek/3150921.

A 20. század végére ugorva lássuk Szabó Magdát:

@anni_olvas Szabó Magda egyik regényét olvasta, Az őzet: https://moly.hu/ertekelesek/3212717

A macskarajongóknak kötelező olvasmány Szabó Magda Örömhozó, bánatrontó című könyve: @aram76 értékelése a kötetről igazán biztató: https://moly.hu/ertekelesek/3173406.

Még egy írónő, ezúttal a 20. század első feléből: Földes Jolán legnépszerűbb regénye A halászó macska uccája. @Habók így írt a kötetről: https://moly.hu/ertekelesek/3205884.


>!
ppeva P
Déry Tibor: Niki és más történetek

Sajnálom, hogy nem az a kiadás került a kezembe, amiben a Szerelem és a Két asszony novellák is szerepeltek. Ez a kis kötet a Niki-vel kezdődött, és volt a végén még négy rövid novella.
Harmadik gimnazista voltam, mikor a Szerelem filmet láttam. Meghatározó filmélmény volt, a mai napig emlékszem annak a mozilátogatásnak minden részletére. A szüleim nagyon nehezen egyeztek bele, hogy elmenjek erre a filmre – el is kísértek a moziba (hiába, más idők jártak még…). Először attól tarthattak, hogy „nem gyereknek való”, de egy kollégájuk előzőleg látta, és biztosította őket, hogy nincs benne semmi „olyan”. Aztán meg talán attól tartottak, hogy kérdezni fogok…
Bár az iskolával rengeteget vittek minket moziba, de ez volt a legelső művészfilm, amivel találkoztam. Máig összeszorul a torkom, ha akár csak hallok is róla.
Furcsa érzés volt a Nikit olvasni. A könyv egy pontjától a végéig pont azt a torokszorítást éreztem, mint a filmtől. A történet kicsit hasonló, csak itt nem két asszony marad magára az ártatlanul bebörtönzött férfira várakozásban, hanem egy asszony és egy kutya.
A négy elbeszélés nem volt rám különösebb hatással. Túl erős volt a felvezetés.

2 hozzászólás
!

Tersánszky Józsi Jenő műveiből is többen szemeztetek. Így tett @Levandra is, aki a Két zöld ászt olvasta. Így írt a benyomásairól: https://moly.hu/ertekelesek/3138754.
@Arianrhod olvasmánya a Legenda a nyúlpaprikásról volt: https://moly.hu/ertekelesek/3187064.

Németh László regényét, az Égető Esztert 1948-ban adták ki először. Ez a családregénye szerepel a 303 magyar regény listáján is. A regény eredeti címe Őrültek volt, a kiadás érdekében kellett megváltoztatni. A mű Égető Eszter élettörténetét követi nyomon kislánykorától, a századelőtől (körülbelül 1905-től) kezdve 1948 januárjáig. Ily módon egy személyiség története, modern fejlődésregény. Ugyanakkor az Eszterrel kapcsolatba kerülő nemzedékek is gazdagon mutatkoznak meg, elsősorban a családtagok. A regény a 20. század első felének értelmiség- és kispolgárság-története is, valamint a magyar vidék regénye, mivel a mű fő színhelye a Hódmezővásárhelyről mintázott Csomorkány.
@Kiss_Csillag_Mackólány olvasta nemrég a könyvet: https://moly.hu/ertekelesek/3175916.


>!
Lady_L
Nagy Lajos: Egy lány a századfordulón / A fiatalúr megnősül

Rajongó vagyok. Ezt várom egy regénytől, hogy az író igazi embereket mutasson be, igazi jellemeket, akiket a körülményeik formáltak és folyamatosan formálnak olyanná, amilyenek. Mondhatnám, tökéletes ellentéte a klisékkel teletömött divatregényeknek!
Az Egy lány a századfordulón története olyan romantikus, egy elszegényedett családban a lány kényszerül a kemény munkára, hogy eltartsa özvegyen maradt anyját.
A fiatalúr megnősül? Egy jóképű, gazdag örökös beleszeret a jelentéktelen kis munkáslányba.
Ugye, hogy semmi klisé? Ugye?? Na de komolyra fordítva a szót, ez ráadott nekem még egy adag rajongást, mert váááhhhh, mennyivel többet lehet kihozni ezekből az alaphelyzetekből, ha egy igazi író, aki egyben igazán jó megfigyelő is, dolgozza fel ezeket a témákat.
Imádom, imádom és imádom, és nagyon örülök most magamnak, hogy összeharácsoltam pár regényét.

!

Szeretném figyelmetekbe ajánlani @pwz kihívását, aminek keretei között a 19. századot kell „körbeolvasni”.

És néhány kedvcsináló értékelés az elmúlt időszak olvasásaiból, amiket akár ehhez a kihíváshoz is olvashattok:
@bagie és Az ember tragédiája: https://moly.hu/ertekelesek/3190533.
A falu jegyzőjével barátkozott @Lipe: https://moly.hu/ertekelesek/3171801.
A szegedi boszorkányok @rohanoazis bemutatásában: https://moly.hu/ertekelesek/3182727
@Futóhomok a Bánk bánt olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/3172864.

Bulyovszky Lilla könyve is illeszkedik a cikkben eddig ajánlottakhoz, hiszen a Norvégiából 1866-ban jelent meg először.
@Mesemondó így írt a kötetről: https://moly.hu/ertekelesek/2908854.
Bulyovszky azért is kiváló választás, mivel az írónő 1833. május 25-én született, tehát a rovat e havi témáját is hozza. :)


>!
pwz ISP

A 19. század száz éve – száz könyvben évszámok szerint olvasós

Elolvasandó könyvek száma100
Elkezdődött2019. május 19., 20:19
Jelentkezés vége2023. május 19., 20:19
Véget ér2024. május 19., 20:19

Ki akar a „19-es Club” tagja lenni? Hm? :)
    Ugye, Ti sem gondoltátok komolyan, hogy nem lesz ilyen kihívás? Így aztán tényleg lesz értelme például a Verne, Jókai, Dickens, Mikszáth vagy éppen Karl May és J. F. Cooper életműolvasásnak, újraolvasásnak. Nos, itt van! Tessék! :D
    Miután @Papusz áldását adta a „licence-szerződésre” (hiszen a 20. százados szösszenetével „műfajt teremtett a kihívások szürke tengerében”, ezért engedélyt kértem tőle a folytatásra), így az újabb évszázadra át is vettem a stafétát. Először is elkezdtem feltölteni könyvekkel a még hiányzó éveket. Ugyanis emiatt, ilyen formában ez a kihívás mostanáig kivitelezhetetlen volt. Most már minden évhez van legalább egy magyar nyelvű olvasnivaló! Ez főleg 1801–1820 között okozott nehézséget…
    A szabályok rém egyszerűek, éppen ezért nagyon nehezek. Bár, aki a 20. századot teljesítette/épp teljesíti, annak ezek nem lesznek újdonságok.

    Olvass el a 19. század (1801-1900) minden egyes évéből egy-egy könyvet. Hozz létre egy polcot (vagy listát, ahogy tetszik), erre pakold fel a könyveket, majd megjegyzésben írd oda, hogy melyik évhez tartozik, illetve amikor elolvastad, akkor az ezt bizonyító linket (olvasások link – NEM én és a könyv link!!!) is szúrd oda. Sorban kérném az éveket, nem összevissza. 5 év, 100 könyv – évente elég, ha „csak” húszat olvasol, az kényelmesen összejön! :D

Az apró betűs rész – vagyis a feltételek, ami a lényeg – így szól:

/ F1. / Itt is az az év számít, amelyikben a KÖNYV – tehát nem az újságos verzió, színdaraboknál nem a premier napja!!! – először megjelent eredeti nyelven. Itt lehet keresgélni évszám szerint: http://moly.hu/konyvek/eves-bontas

/ F2. / Csak a kihívás kezdete utáni olvasásokat fogadom el, tehát nem a jelentkezés dátuma számít. Újraolvasni lehet! :)

/ F3. / Műfaji, nyelvi, terjedelmi megkötés nincs, egy szerzőtől akár teljes életművet is bevállalhatsz. Hangoskönyv is jöhet. Antológiákat, versesköteteket viszont CSAK AKKOR fogadok el, ha az egyben az első könyves megjelenés is. Bármi megjelent belőlük máshol és máskor előtte, az kizáró ok!
Javaslat: ne nagyon próbálkozzatok ilyen könyvekkel, csak ha egészen biztosak vagytok benne… (a nevemben – pwz – a w-betű a Watson rövidítése…, szóval, csak óvatosan… :D)

/ F4. / Ha a magyar kiadás összevont, pl. két külön évszám alatt megjelent történetet fűznek egy könyvbe, akkor az elfogadható két évszámhoz. Ezt viszont olvasás előtt érdemes előzetesen velem tisztázni.

/ F5. / Mivel a kihívás kiírója ellenőrzési feladatokat is ellát, ezért a polcokat és olvasásokat a teljesítés után átnézem. Éppen ezért ne lepődj meg, ha
a. -> -> -> -> kérek,
b. -> -> -> kérdezek,
c. -> -> netán javítok az évszámokon, akár utólag is
d. -> vagy azt mondom, hogy az egyik vagy a másik olvasás nem felel meg a kívánalmaknak! :)

/ F6. / A legfontosabb: ha jelentkeztél, kérlek, linkeld hozzászólásban a polcodat/listádat, hogy betegyem a jegyzetek közé. Nem fontos egyből feltölteni könyvekkel, de azért szeretném látni, hogy „ki van benne ebben a buliban!” ;) No meg, másoknak is segíthetsz később az olvasási ötleteiddel…

/ F7. / KÉRDEZNI SZABAD! SŐT ÉRDEMES, HA VALAHOL MEGAKADTATOK! IGYEKSZEM SEGÍTENI! :D

Társkihívások, ha „teljes sort" akarsz:
20. század: https://moly.hu/kihivasok/a-20-szazad-szaz-eve-szaz-konyvben
21. század: https://moly.hu/kihivasok/olvassunk-a-21-szazadbol
=> Átfedős, „hibrid” kihívás:
1844–1945: https://moly.hu/kihivasok/szaz-konyv-szaz-ev-1845-1944
(az itt olvasott könyvek a 19. százados kihívásnál nem használhatók fel újra!)

Kép és kitüntetéskép forrása:
https://www.cambridgelivetrust.co.uk/folk-festival/memb…

Jegyzetek

159 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!