Klasszikus magyar irodalom – Magyar irodalmi áttekintés 1848-ig

Rovatgazda
!

2020 utolsó Klasszikus magyar irodalom rovatának témáját Keresztury Dezső könyvére alapozva készítettem el. A kiváló könyv, ahogy a felét átolvasva megállapítottam magamban. Igen, a minősítés szubjektív, és a főnököm mindig mondja, hogy ne minősítsek, meg hogy nem használjam a három pontot, de imádom a főnökömet, ezért lázadok… :-D

Kép forrása: link


Emmi_Lotta I>!

Ez a könyv képeskönyv. Nem olyan képek albumba foglalt együttese, amelyeket valamilyen művészettörténeti vagy művészetpolitikai cél szolgálatában válogattak össze. Nem is illusztrált olvasmány, hiszen főszereplői a képek: a szövegek inkább csak ezek kiegészítői vagy magyarázatai. A magyar irodalom képeskönyve. Nem irodalmunk történetének teljességre törő képdokumentációja: ehhez túl nagy, vegyes és töredékes a számba jövő képanyag. Annak tudatában válogattam belőle, hogy a képek művészi minősége, dokumentum-, ritkaság- vagy jelentésértéke nagyon is sokrétű. Agyagból, nemes fémekből, drágakövekből úgy kellett egységet formálnom, hogy a sokféle összetevőből áttekinthető, értelmes, szép és hasznos könyv kerekedjék. Olyan művekre szerettem volna felhívni a figyelmet, amelyeknek egy része csupán történelmi érdekű, más csoportja ritka ereklye, sok darabja azonban legfeljebb derékig áll csak létrejöttének korában: fénye visszasugárzik elődeire és megújulva, megújítva tovább hat az áramló időben. Már csak ezért sem lehet e könyv képeit szoros történelmi egymásutánban elrendezni. Csoportosításuk közben mégis igyekeztem irodalmunk változásainak menetét követni. Így is éreztetni szeretném irodalmunk fejlődésének folytonosságát, szakadékosságát, drámai fordulóit. Az anyagot a maga természete szerint tagoltam, de – a könyv rendeltetése értelmében – igyekeztem beosztását a mai tudományos rendszerezésekben meg az iskolakönyvekben használatos korszakoláshoz közelíteni.

5. oldal - Előszó

!

Hogy ne teljesen a kezdetektől induljunk, essen szó először a Képes Krónikáról. Az Árpád-ház letűnte után keletkezett zűrzavaron a francia-olasz eredetű Anjou-ház lett úrrá: Róbert Károly és Nagy Lajos uralkodása idején újra európai nagyhatalommá fejlődött az ország. Az Anjouk fontosnak tartották, hogy Árpád-házi hagyományaikat ápolják; ezt szolgálták díszes könyveik is. Az Anjou-legendáriumot sok magyar szent képmásával Róbert Károly készíttette; a Képes Krónikát Nagy Lajos. A történelem viharai külföldre sodorták ezeket; csak a Képes Krónika került vissza az országba 1933-ban.
Az Anjouk trónigényét és uralkodási jogát még Nagy Lajos is főként az Árpádok véréből való származás érvével támasztotta alá. Ezért is íratta meg a magyar királyok történetét Kálti Márkkal, és foglaltatta azt egy kivételes szépségű, képekkel és díszekkel gazdagon ékesített könyvbe, a Képes Krónikába. Ennek első lapján magát ábrázoltatta udvari népei között, lovagkirályként.


Tutajos>!
Képes krónika

Képes krónika A magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról

Izgalmas, érdekes olvasmány, fontos forrásmű a 14. századból. Ami ezen túlmenően még egy kis plusz színt is visz a történetbe, az a néhol finom, néhol megmosolyogtatóan harsány részrehajlás, amivel a krónikaíró az események szereplőiről mesél. Könyves Kálmánt kifejezetten utálja a szerző: „Testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos, sánta volt, és selypített.” Ezt mind így, egy mondatban. Lászlót (Szent László királyunkat) rajongással szereti, Károly Róbertet néhol leheletnyi kritikával illeti (ehhez tudni kell, hogy a mű Nagy Lajos király – Károly Róbert fia – idején készült), Salamon viszontagságos uralkodását meg jó részletesen kitárgyalja. Gyilkosság, megvakíttatás, halálig tartó börtön… – Árpád-házi királyaink nem voltak ma született bárányok. Persze az őket körülvevő világ sem volt habos torta. Csapásokat adtak, csapásokat kaptak – néha a sors által, néha karddal. A rám talán legjobban ható rész a Zách család megbüntetésének a drámája volt, ahol Zách Felicián félresikerült merényletét egész nemzedékén, beleértve fiát, lányait is, kegyetlenül megtorolták.
A történetben 388 helynevet, és 547 tulajdonnevet számoltam, így a névanyaga mind Anonymus, mind Kézai Simon krónikájánál gazdagabb.

7 hozzászólás
!

Ez tudomány, hogy olvasni és írni tudok imerre is hasznos, hogy egymásnak mindenikőnk irhasson, ne kelljen minden kicsiny dologért más ember után járni." (Dévai Bíró Mátyás)

Egy nagyobb ugrással jutunk el a 16. századba, melynek irodalmi életét a könyvnyomtatás kibontakozása jellemezte. A kezdetben csupán technikainak látszó találmány hamarosan az egész szellemi életet meghatározó, közvélemény-formáló eszközzé lett. Az első ismert könyv, amelyben nyomtatott magyar szöveget találunk: négynyelvű iskolai gyakorlókönyv; Krakkóban jelent meg 1527-ben.

A könyv a hitújítás egyik legfőbb fegyvere: anyanyelvű könyvek terjesztik a népek között a reformáció tanításait. A reformáció a kor eszmevilágának megfelelően a Bibliát igyekezett a nép nyelvén, a nép kezébe adni. Első kéziratos Bibliafordításaink készítőit is főként ilyen szándék vezette. A reformációt erjesztői pedig értékelték a könyvnyomtatást, mint új eszközt; ebben a humanista tudósok élen jártak. Pesti Gábor Bécsben, Sylvester János Krakkóban adta nyomdába bibliafordítását. Az első magyarországi nyomdát Nádasdy Tamás rendeztette be a 16. század első harmadában Sárvár szomszédságában, Újszigeten.

A reformáció korának igen fontos és jellegzetes emlékei a népkönyvek: az ismeretterjesztő irodalom előfutárai. Igen népszerűek voltak a tanítómesék – főként a görög Aesopusé. Ezeket ízes, népes magyarsággal mondta el Heltai Gáspár.
Hosszú előkészület után 1590-ben jelent meg az első teljes magyar Biblia. A szöveget Károli Gáspár öntötte végső formába és tette tette nyomtatásban is közzé Vizsolyban.

A 16. században magyar nyelven szóló egyházi és világi költészet minden értékes elemét foglalta össze verseiben Balassi Bálint. Főúri családból származott; korán kezdett írni és egész életét végigkísérte a költészet. Szenvedélyes egyénisége, viharos körülményei, kivételes érzékenysége és mesterségbeli tudása tette azzá a sassá, aki – ahogyan társai is elismerték – költőként magasan szárnyalt az egykorú hazai világ fölött. Nyomtatásban sokáig csak vallási versei jelentek meg. Igazi jelentősége, sokoldalúsága csak akkor lett világos, amikor előkerültek a sokáig – kéziratos formában – lappangó szerelmes és világi tárgyú versei.

Balassi életének egyik legfontosabb színhelye a Felvidék volt: ott született, vitézkedett, udvarolt, korhelykedett, ismerte az ottani műveltséghez tartozó könyveket. Mivel sok problémája adódott hatalmaskodó természete és a törvények be nem tartása miatt, Erdélybe ment, Báthory István fejedelem udvarába. Balassi egész életében katona volt; sok csalódás után, élete végén legalább a hősi halál jó hírét akarta megszerezni. 1594-ben részt vett Esztergom ostromában, harc közben ott lelte halálát.

@Rosalie14 a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című verset karcolta: https://moly.hu/karcok/1253938
@discipula_magistri pedig a Kiben morog Cupidóra, hogy csak ígérte, s nem ádja meg Juliát címűt osztotta meg: https://moly.hu/karcok/1368733


Frank_Spielmann I>!

"Több mint 450 éve, 1554. október 20-án született Balassi Bálint. „Lett”, ahogy családi Bibliájuk bejegyzésében olvassuk, „9 órakor, délelőtt, szombat napon, Zólyomban”.

Megzabolázhatatlan személyiségével, szokatlan életvitelével többször keltett országos föltűnést. Petőfi, Ady, József Attila is gyakran került ellentétbe környezetével, de Balassi nagyúr volt, aki érvényt tudott szerezni akaratának, és így botrányai is nagyra sikeredtek. A levéltárak tele vannak végeláthatatlan pöreinek iratanyagával. Ha életrajzát e pöriratok alapján írnók meg, kegyetlen, hatalmaskodó és bosszúvágyó főúr arcképét kellene megrajzolnunk, aki embertelenül bánik török foglyával, aki egy gyermekkori sérelemért férfikorában vesz elégtételt, aki tettlegességgel válaszol, ha úgy érzi, nem kapja meg a rangjának kijáró tiszteletet.

Ha verseit olvassuk, egészen más arcképet látunk magunk előtt: az első magyar lírikusét."
(Horváth Iván)

Kapcsolódó könyvek: Balassi Bálint: Balassi Bálint összes versei

Balassi Bálint: Balassi Bálint összes versei
!

A népies vagy népszerű költészet mellett a 16-17. században hazánk művelt körei is ápolták az irodalmat. A főúri költészet hivatalos sablonjait legjobb munkáiban eleven, szenvedélyes élettel, főként a szerelemféltés panaszaival töltötte meg első jelentős költőnőnk, Petrőczy Kata Szidónia. Az ő versei is a Balassi-hagyomány eleven továbbhatásáról tanúskodnak.

@Piintyő karca a költőnőről: https://moly.hu/karcok/411335
@Lizi_Eyre értékelése S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete című könyvéről: https://moly.hu/ertekelesek/1170670

A 2018 januári Klasszikus magyar irodalom rovat nőírókkal foglalkozott, többek között Petróczy Kata Szidóniával is: https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-68

Erdélyben virágzott az emlékírás műfaja. Ennek egyik legkiválóbb darabját Bethlen Miklós írta meg, aki változatos életének nagy részét közszolgálatban töltötte. Modern szellemű ember volt; aki Bethlenszentmiklóson új, könnyebb stílusú kastélyt építtetett. Ebből az időből maradt ránk az első magyar világjáró, Szepsi Csombor Márton európai útirajza is.
@kaporszakall karcából megtudhatjátok fent van-e a Magyar Elektronikus Könyvtárban Szepsinek ez a bizonyos könyve: https://moly.hu/karcok/1538824


Kovács_Laci>!
Szepsi Csombor Márton: Europica varietas

Mikor ezt a kis méltatást írom, éppen négyszázadik esztendeje, hogy hazatért nyugat- európai utazásából Szepsi Csombor Márton. A magyar kultúra nagy szerencséjére.
A Szépirodalmi Könyvkiadó 1979- es kiadásában megjelent mű elején Kovács Sándor Iván számos értékes meglátással, további adattal szolgál az alkotás pontos értelmezéséhez. Reálpolitikai célt is sejtett a mű egyes fejezeteihez csatolt dedikációkban: meglátásom szerint nem alaptalanul, de a korszak marxista értelmezési igényeinek megfelelően eltúlozva.
Igen, első útikönyvünk valóban nem csak első kézből származó információkat tartalmaz. Korabeli földrajzi munkák ismereteit is beleszőtte Csombor, de ettől nem lett kevésbé személyes élményeket felvonultató könyv. Az olvasó a kétféle ismertetést könnyen elkülönítheti, egymás után következnek az egyes fejezetekben.
S éppen az apró, személyes élményei a legszórakoztatóbbak. Például amikor először lát disznófürdetést egy lengyel folyóban, talán az első magyar nyelvű tájékoztatást adja a dohányzásról (Ő tabaknak nevezte.). Hogy mekkora kultúrsokk lehetett számára, amikor sárga csizmája miatt mindenhol vallonnak nézték először. Pedig Felső- Magyarország szülötteként mindent észak- kelet- magyarországi helyekhez, jelenségekhez viszonyított. Például a Temze nagyobb volt szemeiben a Bodrognál.
Ajánlom minden kedves olvasónak, aki szeretné egy korabeli magyar ember szemével látni a XVII. század Európájának sokféle érdekességét. Mindenkinek, aki meg szeretne döbbenni azon, hogy mennyit változott az átlagos magyar ember látásmódja, amikor egy gazdagabb nyugati világot közvetlenül tapasztalhat meg. Szepsi Csombornak célja a gyönyörködtetés és a hasznosság volt, amikor művét megírta. Nálam a gyönyörködtetés célja teljesült.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
328 oldal · ISBN: 9631512681 · Fordította: Weöres Sándor
!

A 18. század viszonylagos nyugalma lehetősé tette Magyarországon a közoktatás munkájának újraalapozását, kiszélesítését és elmélyítését. Ismét fellendült az iskolai színjátszás. Főképpen az oktatással foglalkozó szerzetesrendek gimnáziumaiban használták fel ezt a mind a nyelvhasználat, mint a közszereplés gyakorlására hasznos nevelési eszközt.
Az iskolákban is folytatódott a latin és a magyar nyelv között folyó küzdelem. Sokáig a latiné volt a vezető szerep, bár a darabok tárgyvilágában bőséges volt a magyar elem. Az iskolai színjátszásból nőtt ki a magyar nyelvű iskoladráma is; ebből pedig az első, felnőtt színészek által előadott, színpadon és nyomtatásban egyaránt megjelent magyar drámák sora.
A 18. század folyamán ismét a latin lett a magyarországi tudományosság vezető nyelve. Latinul írták az első magyar irodalomtörténeteket, latinul a magyar összehasonlító nyelvtudomány úttörő műveit, de latinul írta meg Magyarország első történelmi-földrajzi monográfiáját is a kor legjelentősebb polihisztora, Bél Mátyás is. Azonban ebben a latin által uralt közegben is élt a magyar nyelv, még ha csak kisebb szigetekként is. Pápai Páriz Ferenc kiadta századokon át legjobb latin-magyar szótárunkat; Bod Péter magyar nyelven írt művében közzétette mindazt az adalékot, amit a magyarországi irodalomról összegyűjtött. Érdeklődésének tárgya az egész irodalom volt, tehát Magyarországon vagy a magyar nemzeti műveltség szolgálatában külföldön, latin vagy más nyelven megjelent művek szerzőinek élete és munkássága.

Néhány idézet Bod Péter: Szent Hilárius című könyvéből @encsy_eszter-től:

302. Ki a boldogtalan ember?
(1) Aki mit tud, másnak nem taníthatja. (2) Aki amit tanít, maga nem cselekeszi. (3) Aki amit nem tud, mástól meg nem kérdi.
(https://moly.hu/idezetek/177357)

195. Mit nem lehet eltitkolni?
A szeretetet, tüzet, fájdalmat, hurutot, csizmába esett kövecskét, a zsákban lévő vasszeget.
(https://moly.hu/idezetek/177350)

205. Mi igen nehéz dolog?
Elhallgatni azt, amit nem kellene kimondani. Kimondani ellenben azt, amit nem kellene elhallgatni.
(https://moly.hu/idezetek/177355)

491. Micsoda mesterek tanítnak harag nélkül, intnek félelem nélkül?
A könyvek.
(https://moly.hu/idezetek/177363)


Véda P>!
Múltba néző – Kultúrtörténeti csemegéző

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET

Egy erdélyi tudós társaság létrehozását elsőként Bod Péter vetette fel 1756. szeptember 20-án Ráday Gedeonnak írt levelében, majd 1760-ban, az Isten vitézkedő anyaszentegyháza históriája című művének előszavában. Tőle függetlenül 1781-ben Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök is hasonló tervet fontolgatott. A 18. század végén az országgyűlés törvénybe iktatta az Aranka György által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság működéséhez nyújtandó segítséget, de az uralkodó ezt nem erősítette meg. Szintén nem kapta meg a bécsi kormány jóváhagyását Döbrentei Gábor tudományos egyesület létrehozására vonatkozó 1819-es javaslata. 1829-ben Bölöni Farkas Sándor készített tervezetet egy Erdélyi Nemzeti Múzeum alapításához, de pártfogás híján lemondott tervéről.
Az 1841–43-as erdélyi országgyűlés napirendjére tűzte a magyar nyelv hivatalossá tételét, az erdélyi magyar nemzeti színház, akadémia, politechnikum és nemzeti múzeum alapítását. 1842. június 21-én Kemény József és Sámuel grófok felajánlották könyv- és ásványgyűjteményüket a nemzeti múzeum létesítésének céljára. 1843. január 16-án beterjesztették az Erdélyi Múzeum megalapításának terveit az uralkodónak, ám az erdélyi szász rendek különvéleményüket fejezték ki. A jóváhagyás elmaradt, és a kérdés két évig nem is került napirendre. 1845 októberében a bécsi udvar a múzeummal kapcsolatos anyagok beküldését kérte az erdélyi főkormányszéktől, de előrelépés ezúttal sem történt. Az 1847-es országgyűlés ismét az uralkodóhoz fordult a múzeum ügyében, de nem kapott választ.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsvárott 1859-ben alakult, legrégibb erdélyi magyar tudományos egyesület. Mikó Imre alapította. Tudományos szakosztályai (bölcsészeti, nyelvi, történettudományi, természettudományi, orvostudományi, jog- és államtudományi) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésén dolgoztak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadásokat, vándorgyűléseket és kiállításokat rendezett. Többek közt kiadta az Erdélyi Múzeum című enciklopédikus jellegű tudományos folyóiratot, melyben sok néprajzi tárgyú cikk és tanulmány is megjelent. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tartotta fenn az Erdélyi Nemzeti Múzeum című muzeális gyűjteményt, melynek gazdag néprajzi tára is volt. Ez az anyag a másik nagyobb kolozsvári néprajzi gyűjteménnyel, az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi osztályának tárgyaival ma a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban (Muzeul Etnografic al Transilvaniei) található.

A második világháború után az EME ismét az újrakezdés nehézségeivel volt kénytelen szembenézni, de a munkát sikerült újraindítani. 1947-től azonban – koholt vádakkal – támadás indult ellene, míglen 1950-ben a kommunista diktatúra – más erdélyi magyar intézményekkel együtt (Erdélyi Magyar Közmuvelodési Egyesület, Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, Erdélyi Kárpát-Egyesület) – felfüggesztette működését, gyűjteményeit pedig törvénytelenül elvették és állami intézmények kezelésébe kerültek.
Közel negyvenéves kényszerszünet szakította meg az EME munkáját, de tagjai megőrizték szellemét, s egyéni műhelyekben folytatták a munkát, majd az 1989-es változások adta lehetőséget kihasználva 1990-ben újjáalakították az Egyesületet. Azóta jogi személyként a korábbi alapszabályok szerint, jogfolytonosságát fenntartva folytatja tevékenységét.
A jogfolytonosság bizonyságának tudatával az EME vezetosége többször kifejezte tulajdonosi igényét gyűjteményei s épületei iránt. A Wass Ottilia-féle kolozsvári házát, amelynek telekkönyvében változatlanul tulajdonosa volt, 1998-ban a román kormány sürgősségi rendelettel visszaítélte az EMÉ-nek, gyakorlatilag azonban semmi nem történt a birtokba való helyezése érdekében. Noha a gyűjtemények dolgában sem tapasztalható kedvező változás, az Egyesület mégsem mondhat le sem vagyonáról, sem önállóságáról. A gyűjtemények tulajdonjogának visszaszerzését az elnökség továbbra is feladatának tekinti.
A kétségkívül fennálló számos – főleg anyagi természetű – akadály ellenére az EMÉ-nek sikerült megtalálnia funkcióját az 1989 utáni helyzetben. Ezekről írta Jakó Zsigmond professzor, az Egyesület elnöke az 1990-es újjászervezés alkalmából: „Mi az erdélyi magyarságot mindig a magyar nemzet, műveltségét pedig az egyetemes magyar műveltség szerves részének tekintettük és tekintjük ezután is. Tudományos munkánkat azonban mindig úgy végeztük és ezután is úgy kívánjuk végezni, hogy annak ne csupán az erdélyi és az egyetemes magyar, hanem az ország, Románia, a román és az egyetemes tudományosság szintén hasznát láthassa. Valljuk a nemzetek közötti együttmuködés nélkülözhetetlenségét és kölcsönösen hasznos voltát a tudományos munkában. Készek vagyunk intézményes formában vagy egyénileg a legteljesebb együttmuködésre mindenkivel, aki egyenrangú félként kezeli tudományosságunkat és igényt tart közreműködésünkre.”

http://mek.niif.hu/07200/07282/07282.pdf
http://www.eme.ro/index.jsp
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_M%C3%BAzeum-…

Kapcsolódó könyvek: Ortutay Gyula (szerk.): Magyar néprajzi lexikon

Ortutay Gyula (szerk.): Magyar néprajzi lexikon
!

A 18. században a főnemesség, a parasztság és a polgárság helyett a honorátiorokkal kiegészülő köznemesség lett a függetlenségi harc tömegbázisa. Jellemző, hogy a magyar újjászületés első nagy írója, Bessenyei György Mária Terézia köznemesi származású testőre volt, és hogy a magyar felvilágosodás első forradalmárai nagyrészt e haladó középrétegből kerültek ki. A 18. és 19. század fordulóján a különféle áramlatoknak erői összefonódnak abban a nemzeti reformmozgalomban, amelyben megszületik az új kor nemzeti Magyarországa. Ennek szellemének egyik legjelentékenyebb kifejezője és alakítója a megújított magyar nyelv volt. A kibontakozó irodalom feladata változatlanul az, hogy a századokon át széttagolt ország szellemi egységét újrateremtse és fenntartsa.

A fő törekvéseket a nemzetiség és haladás modern élményei és eszményei határozták meg. Az 19. század elejére a nemzetiség hazánkban is komoly politikai erővé növekedett. A kor irodalmában ezért olyan fontos a történelmi ihlet, a hazai föld, szokás, nép megismerése, fölmérése, a közműveltség, főként a magyar nyelv fejlesztése.

A több hullámban kibontakozó reformkor irodalmának meghatározó fontosságú része az, amelyik Magyarország földrajzi, gazdasági, társadalmi, politikai állapotának felmérésével foglalkozott.

Aki tehát a magyar nemzetet tudós nemzetté akarja tenni, legelőször is annak született nyelvének kiszélesítésén és pallérozásán igyekezzék. (Bessenyei György)

Bessenyei példátlan szorgalommal igen sokoldalú műveltségre tett szert. Tudását, képzelőerejét hamarosan írói munkásságában kezdte kibontakoztatni. Írt verset, drámát, röpiratot, regényt, gyakorlati és bölcseleti tárgyú műveket. A magyar szellemi erőket egyesítő tudós társaság első tervezői közé tartozott. Fölvetette az országos reform minden lényeges kérdését; filozófiájában eljutott a materializmus közelébe. Elveszítvén a fővárosban viselt állásait, hazatért, de az írást akkor sem hagyta abba.


Kek P>!
Egy költő – egy vers

Nadányi Zoltán:
A testőr

Itt nyugszik ő, sok bécsi hölgy
szerelme. Költő, dalia.
Királynénk, szép Terézia
testőre, Bessenyei György.

Itt nyugszik ő, Bakonszegen.
Nem Bécsben és nem egyebütt.
Lovával együvé feküdt,
kifent bajusszal, délcegen.

Kalandozott és megpihent.
A lármás, fényes Bécs után
ölébe vette őt puhán
a csend. A bakonszegi csend.

Én nem a testőrt tisztelem,
hanem azt, aki hazatért,
otthagyva minden csatatért,
és állt a parton dísztelen.

A zöld Berettyót látta itt,
a borzas fákat, bokrokat,
miután látta már sokat
a szép királyné vállait.

Ült csendben a tornác zugán
és nézte a bukó napot.
Aztán a toll után kapott,
utolsó szalmaszál után.

Bizony utolsó szalmaszál.
Bizony fuldoklik, aki él.
De aki több a többinél,
e szalmaszállal partraszáll.

(159-160. oldal)

– - – - – - – - – -
Bizony, még csak nem is Bakonszegen nyugszik, hanem 1940 óta Nyíregyházán, az Északi temetőben, ahová átszállították hamvait. A síremlék 1982-ben készült, Rátonyi József szobrászművész alkotása. 2012-ben újították fel. (fotó: Kósa Károly http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/bessenyei-gy.html )
     Az azonban igaz, hogy először Bakonszegen hantolták el rokonai, ugyanolyan csöndben, ahogy utolsó remeteéveit töltötte: egyházi szertartás nélkül, udvarháza kertjében, egy nagy árnyékos fa alá.

Kapcsolódó könyvek: Domokos Mátyás (szerk.): Kezek dicsérete

Domokos Mátyás (szerk.): Kezek dicsérete

Kapcsolódó alkotók: Bessenyei György

2 hozzászólás
!

A 18. század második felében új hullámokat vetett a változtatást kívánó nyugtalanság. A felszín alat bár, de megszakítás nélkül áramlott-erősödött a nemzeti függetlenség iránti vágy. A kor egyik legkiválóbb politikai költője, Batsányi János. Sok üldöztetést kiváltó versében feltűnik a francia forradalom, melynek eszméi Magyarországon is megjelentek. A reformokat sürgető nyugtalanság kifejezésében komoly szerep jutott az új nemzedék érzéseit kifejező szépirodalomnak. Kármán József érzelmes regénye, a Fanni hagyományai hosszú időn át volt a rossz körülmények közt megfulladó ifjú lélek ábrázolásával az effajta érzésvilág táplálója. Ugyanígy Dayka Gábor a maga személyes világfájdalmát és új, polgárosodó ízlését kifejező költészete.

Sokan a Magyar Museum megjelenéséhez fűzik az új magyar irodalom történetének kezdetét. A folyóiratot az akkor itthon elérhető legmagasabb szinten a hazai műveltebb közvélemény vezető rétegének készítette a két szerkesztő: Batsányi János és Kazinczy Ferenc, akik maguk mellé vették Bartói Szabó Dávidot.
A két vezér hamarosan összezördült, és elszakadt egymástól: Kazinczy saját folyóiratot alapított. Mindketten belesodródtak a jakobinus-perbe, és egy időre elhallgattak. Kármán József folyóirata, az Uránia kívánta folytatni a megszűnő lapok kezdeményeit, de szerkesztője korán meghalt. Kazinczy a kufsteini börtönben is raboskodott, Batsányi is ott írta börtönverseit. A fogságból hazatérő Kazinczy Ferenc lassan az itthoni megélénkülő irodalmi élet központja lett és szervezte Széphalmot, és még életében közrebocsátotta legfontosabb munkáit.


Amethyst>!
Katona Tamás (szerk.): Én angyalkám, szép madárkám

Nagyon megörültem, mikor kihalásztam a turkálóból ezt a kötetet és pár fillérért hazavihettem. Pont a közelmúltban kezdett behatóbban érdekelni a régi magyar költészet, azon belül is a kevésbé ismert, iskolában nem tanított költők/költőnők munkássága. Na kérem, ez a válogatás ezt az űrt hivatott betölteni az irodalmi életemben, pláne úgy, hogy Bálint-napi szerelmes versekként is helyt álltak a kötetben foglalt költemények. Akadtak is meghatóan szép és mély mondanivalójú versek, és amolyan tréfásak, „narancscsecsű” asszonyokhoz íródott versikék is egyaránt, minden felsorakoztatott költőtől egy darab verset közöltek, így terjedelme ellenére is meglepően sokszínű válogatást eredményezett a Szerkesztő.
Csupáncsak két apró hibát tudnék felróni a kötetnek.Az első, hogy túlságosan rövid. Vagy 3-4x ekkora terjedelmet is ki tudtam volna végezni ültő helyemben. Kell még ilyen és ehhez hasonló könyv az életembe! A másik pedig az illusztrációk hiánya. Kár, hogy a borítót tervező művészt nem kérték fel további, legalább 3-4 ilyen vonalas stílusú illusztráció megalkotására. Akkor azt mondtam volna, hogy na, ez egy tökéletes szerelmes könyv és Valentin-napi ajándék egyaránt! Így az utóbbi bevált, az első csak részben. De még így is bőven megérte a pénzét ez a kis könyvecske, mely immáron egy ékes példánya lesz a könyvtáramnak.

!

A magyar nyelv és irodalom megújítása Erdélyben is napirendre került. Az ottani mozgalmak egyik vezéralakja Aranka György volt. A kor erdélyi műveltségének legfontosabb jelenségei azonban a Bolyaiak. Bolyai Farkas a marosvásárhelyi kollégium tanára az irodalom minden fajtáját művelte, leginkább a drámairodalmat. Fia, Bolyai János korszakalkotó tanulmánya pedig a fizikai világkép megváltoztatásának egyik alapvető műve.

A reformkor kezdetének jelentékeny magyar nagyurai közül is kimagaslik Festetics György. A felvilágosodás tanításai a magyar függetlenségi eszmékkel fonódtak össze gondolatvilágában: őt is megérintették a magyar jakobinus mozgalmak, ami miatt katonai pályája kettétört. Országnyi birtokaira vonult vissza; ezek fejlesztésére fordította minden erejét. Ő vetette meg a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait könyvtárával, melynek katalógusát Horváth István készítette el.

A reformok szellemétől megérintett, de hagyományos szervezetéből még kilépni nem képes köznemességi hazafiság ódai énekeseként lett országos hírűvé Berzsenyi Dániel. Szorgalmas gazda volt; gyarapodó birtokainak azonban rabja is lett. Egyik legszebb elégiájának címét Kazinczy Ferenc finomította A közelítő tél-re. Erősen hatott a későbbi költőkre; Martyn Ferenc arcképét is megrajzolta.

Néhány Berzsenyi-vers molytársaink karcaiban:
A temető – @Lunemortehttps://moly.hu/karcok/962239
A magyarokhoz – @Ottiliahttps://moly.hu/karcok/1445361

Csokonai Vitéz Mihály, korának legsokoldalúbb, tehetsége volt kivált a lírában, a komoly és tréfás epikában, a közdolgokról, a költészet és a bölcselet kérdéseiről szóló írásaival. Ez utóbbi munkáinak nagy része azonban éppúgy kéziratban maradt, mint tervezett újságja, vagy az iskolai használatban megrekedt drámai kísérletei. Megújította a tájköltészetet is; a tihanyi echót idéző, országszerte énekelt költeményét Balatonfüreden írta.


Ninácska P>!
Egy költő – egy vers

Berzsenyi Dániel: A TAVASZ

A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
S illatot isznak.

Alkotó aethert lehel a világra,
Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;
Számtalan létek lekötött csirái
S magvai kelnek.

Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.
Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,
A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek
Lejtnek utána.

Én is üdvezlő dalomat kiöntöm,
S egy virágbimbót tüzök, édes Emmim,
Gyenge melledhez: valamint te, olly szép,
S mint mi, mulandó!

!

19. század második felében újra megnövekedtek az abszolutizmussal szembeni erők. Széchenyi István 1825-ben felajánlotta a létrehozandó Magyar Tudós Társaság céljaira egyévi jövedelmét. Kezdeményezése komoly visszhagnra talált; a fölajánlások, adományok gyorsan sokasodtak és megindulhatott az akadémia előfutárának szervezése.

A Pozsonyban, az akkori magyar politikai élet fővárosában tartott reform országgyűléseken egyre több halaszthatatlanul fontos döntésről folytak viták, melyeket Kossuth Lajos kézzel íratott másolatokban terjesztett Országgyűlési tudósítások címmel, amíg be nem tiltották. Ezen tudósítások egy fontos szereplője Kölcsey Ferenc, a szatmári követ volt.

A hevenyészett, nagyrészt csak külsőségekben megmagyarosított idegen munkákat követő kísérletek után Katona József alkotta meg drámairodalmunknak máig első remekét, a Bánk bánt. A darab évekig kéziratban maradt; szerzője egyszer átdolgozta. 1820 őszén engedélyezték kinyomtatni; színpadra azonban csak a szerző halál után került. A régi Nemzeti Színházban olyan színészek vitték színpadra, mint Laborfalvi Róza és Lendvay Márton.
A kedveszegett Katona visszavonult szülővárosába, Kecskemétre.

Az 1830-as években újra megélénkült a politikai élet. Ennek egyik kiválósága az erdélyi Wesselényi Miklós lett. Nagy erejű, indulatú és áldozatkészségű egyénisége zsibói kastélya felé fordította a figyelmet. Az 1838-as pesti árvíz hajósaként pedig hőssé lett. Politikai szónokként és közíróként egyaránt a fejlődés radikalizálódását jelezte.

Batsányi Gyötrődés című versét @Lunemorte karcolta: https://moly.hu/idezetek/243056
A franciaországi változásokra – @Anymosus-tól: https://moly.hu/karcok/822312


Amapola P>!

Mi jót tettél a hazának?

– - – - – - – -
– - – - – - – -
– - – - – - – -
Mi jót tettél a Hazának?
S a szegénynek, az árvának,
Ingyen vett javaidból?

S mit felelsz, ha még azt kérdem,
Mely szolgálat, milyen érdem,
Mely nemes cselekedet
Tett a tisztelet jelére,
Mely az erkölcs külső bére,
Érdemessé tégedet?

Az igazság hív barátja
Pirul, ha mellyeden látja
A becsűlet oly jelét,
Mely a pálcád alatt vérző
Rabszolgád nemesben érző
Szívén lelné jobb helyét,

S mely most, már első látásra,
Kit-kit majd bosszonkodásra,
Majd nevetésre fakaszt;
Mind tudván, hogy árulkodva,
Vagy rútul alacsonykodva,
S csúszva mászva nyerted azt.

Nevek fényének rozsdája,
Gyáva, kevély, üres agy!
Buda-Pest látja s mondhatja,
Hogy feleid gyalázatja,
S mások majma, csúfja vagy!

Mi jót tettél a hazának? (1800 körül)

!

Reformkorunk legsokoldalúbb, leghitelesebb kifejezője Vörösmarty Mihály. A honfoglalásról írt eposza a költői látomás hitelével egyesítette az ossziáni múltszemléletet a személyes líraisággal.

Sok vesződsége volt a cenzúrával. Két barátja rendezte sajtó alá munkáit.; tevékeny részt vett a forradalom előkészítésében. A szabadságharc leverése után betegen élt Kápolnásnyéken, abban az egyszerű házban, amelyet Jókai rajzai örökítettek meg.

A felserdült új irodalom vezetői, főként Bajza József elérkezettnek látták az időt, hogy az eredmények biztosítása, a színvonal elérése érdekében bíráló folyóiratokat is kiadjanak. Garay János áttekinthető, könnyen olvasható munkáival mindvégig a nemzeti mozgalmak szolgálatában állt. A „magyar tengerként" elhíresült Balatonról egész verseskötetet adott ki. Riadó-ja a forradalom felé haladó országban híressé tette a nevét. A forradalomban vállalt szerepe miatt börtönbüntetést szenvedett el.

A kor legnépszerűbb regényei az erdélyi Jósika Miklós nevéhez fűződnek. Történeti regénnyel lépett fel, és aratott komoly sikereket. Walter Scott-hoz hasonlóan igyekezett aprólékos hűséggel felidézni a múlt környezetét, és az eseményeket támogató társadalmi erőket.

A nagy nemzedék legmélyebb politikai gondolkodója Eötvös József volt. Szépírói munkái közül regényei emelkednek ki. Útja a magánemberi tárgyak érzelmes leírásától, A karthauzi bonyolult lélektani, bölcseleti eszmefuttatásokkal túlterhelten romantikus világától, a hazai élet éles bírálatán és a magyar történelem sorsfordító eseményeinek felidézésén át a társadalombölcseleti írásokig vezet.


Braun_Barna>!
Eötvös József: A karthauzi

A könyv 330 oldal sirám, világfájdalom, csalódás, bőgés. = Nagyon menő!

!

A magyar reformkor kapcsán nemcsak született magyarokkal találkozunk a változtatás ügyének szolgálói között. A történelmi tárgyú magyar romantikus költészet egyik legfontosabb forrásául például a német Fessler felvilágosodottan romantikus szellemű könyve szolgált a magyarok és a velük egyhonosak történelméről. A könyvkiadás és a könyvkereskedelem is nagyrészt német vállalkozás volt. De a német polgárság jelentős rétege a magyar ügy mellé állt.

A nemzeti szellemű nevelés a hivatalos fegyelemben tartott iskolákon kívül a gyermekek körében is tér hódított. Megjelentek a kicsik számára készült első új szellemű magyar gyermekkönyvek. Legnépszerűbb volt a Flóri könyve; ennek számtalan kiadása jelent meg.

Megnövekedett az érdeklődés a nyugati fejlődés iránt: megszaporodtak az úti beszámolók. Szemere Bertalannak az útirajza több kiadást is megélt. Különösen fontos szerep jutott a demokratikus és ipari fejlődés észak-amerikai eredményeiről beszámoló Bölöni Farkas Sándor könyvének. John Paget Magyarországról írt útirajzot; ebben már a Lánchíd képe is látható. Nem a társadalmi reform színtereit, hanem a magyarság őshazáját kereste távol-keleti útján Kőrösi Csoma Sándor, aki a tibeti nyelv első tudományos ismertetését végezte el.


Ács_Milán>!
Bezerédj Amália: Flóri könyve

A könyvhöz tartozó kis lapocskán ez olvasható: „Csaknem 100 évig a legnépszerűbb magyar gyermekkönyv volt, amely 1927-ig 16 kiadást ért meg.”
A fentiekből is látszik, hogy ez egy nem éppen ma íródott gyermekeknek szóló könyv.
Azt gondolom, hogy a maga idejében nagy sikere volt ennek a könyvecskének. A mai olvasó már elég nehezen olvassa, hiszen a helyesírás szabályai azóta jelentősen megváltoztak, mint amikor az írónő a könyvet írta. Érdekes volt olyan szavakat olvasni, amiben „c” betű szerepelt, mint például a cica szó. Ma így írjuk, de a könyvben „cz”-vel íródott, tehát czicza.
Ebben a gyerekkönyvben a gyerekek minden korosztálya megtalálhatja a nekik szóló érdekes és hasznos részeket. A kisebb gyerek ugyanúgy megtalálhatja benne a neki szóló olvasmányt, mint a nagyobbacska gyerekek.
Felnőttként nagyon érdekes volt olvasni egy ennyire régi könyvet. Akadtak számomra is olyan olvasmányok, amelyek kifejezetten tetszettek, mint pl. a Virágok és Az év tizenkét hónapja_ című részek.

!

Kedves molyok!

Kívánok mindenkinek boldogabb, békésebb, kiegyensúlyozottabb új évet, mint 2020 volt. Persze ebben csak reménykedni lehet, biztosra venni nem, de hát a remény hal meg utoljára. Szóval bízzunk a jobb esztendőben mind, és próbáljunk tenni érte. :-)

Kép forrása: link


Turms>!

Pest, május 9-kén 1848.

Tisztelt szerkesztő úr!
Azon megjegyzése, hogy a nők bízzák nevelésöket a kormányra, forradalom előtti és még a régi kormány idejéből való, midőn mondták, „bízzunk az istenben, majd megsegít”, de azokon, kik magok nem tesznek, még az isten sem segít, azért tegyünk, hazám hölgyei, egyesüljünk, legyünk szilárdok! Március fiai kimondották az egyenlőséget, és meg nem tartják! Csak önmagok akarnak boldogok lenni, félnek, hogy nem lesz éltök oly kényelmes, ha önállók leszünk, fel akarják szabadítani a zsidókat, zselléreket, de a nőket, a haza felét nem! Az igazság napja lehat ide is mihozzánk, kik látván láncainkat, eliszonyodunk, de gyorsan eltökéljük magunkat, és széttörjük. Egy kört akarnak nekünk kimérni, melyen túllépnünk nem szabad, ezen hibás körben forogjunk. Oh, önzés, mikor irtanak ki!? De ez így nem lehet, a nép széttöré láncait, mert a nőket nem akarják felszabadítani, örök kiskorúságra akarják kárhoztatni, de ők tenni fognak!

Jogot tehát, jogot a nőknek,
mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményein, aki rásüti,
Isten kezét el nem kerülheti.

81. oldal, Ismeretlen női olvasó az Életképek szerkesztőjének, 1848. május 9. (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: 1848
9 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!