Klasszikus magyar irodalom

Rovatgazda
!

Az októberi Merítésből sem maradhatott ki a Klasszikus magyar irodalom rovat. Ebben a számban is sok érdekességet találtok, mint például olvashattok évfordulókról, találtok egy Gárdonyi-kvízt, válogattam verseket is a költészet kedvelőinek, és erre a hónapra is választottam egy kiemelt témát.

Először azonban egy hír:

Szabó Magda Katalin utcája továbbra is esélyes a Warwick-díjra, ugyanis bekerült a díjra jelölt könyvek hatos shortlistjébe.
https://konyves.blog.hu/2019/10/29/szabo_magda_katalin_…
A győztest november 20-án hirdetik ki.

Két értékelést szeretnék mutatni nektek a regénnyel kapcsolatban. Az egyik @anesz-é (https://moly.hu/ertekelesek/2877554), a másik @regulat-é (https://moly.hu/ertekelesek/2418995).

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/apple-bank-k%C3%B6nyv-olv…


>!
kaporszakall
Kemény Zsigmond: Zord idő

Kemény egyik (ha nem a legjobb) regénye. Sötét, nyomasztó – mint a kor, amiről szól. Az 1541-es (Mohácsnál sokkal végzetesebb) év elevenedik fel benne, minden keserűségével és mocskával, az Egri csillagokénál jóval mélyebb hangfekvésben.

Gótikus rémregény? Igen, de hát jóformán az egész török hódoltság az volt: szabad rablás, fosztogatás és gyilkosság; a frontország mindennapjai. Ez a mű Jókai műveinek kortársa, de szereplői összetettségben messze felülmúlják a nemzet vigasztalójának javarészt egybites hőseit. Naivak, ravaszok, merészek, pimaszok, hűségesek, gonoszok, bosszúvágyók és pszichopaták: amit a kor megvételre felkínált…

A nyelvezete darabos, ódivatú; nem csörgedezik, mint a csacsogó csermely, hanem robajlik, mint a legördülő sziklák. Mégis: megérdemelné, hogy az olvasók leküzdjék. De ha nem, hát nem… Pedig két cukrozott tyúkszarba csomagolt amerikai bestseller közé ez a regény is beférne…

!

A rovat októberi témájának a halált választottam, ezzel emlékezve elhunyt szeretteinkre a november eleji mindenszentek és halottak napja alkalmából.

Először viszont tegyük tisztába a két ünnepnap közötti különbséget.

A mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart.
Ekkleziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, mely november 2-a. Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállanak. Ennek alapján beszélünk küzdő egyházról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő egyházról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas egyházról (Ecclesia triumphans), mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek napján mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.
A halottak napjának előestéje, ezért sokan kimennek a temetőbe vagy otthon gyújtanak gyertyát a halottakért.
http://lexikon.katolikus.hu/M/Mindenszentek%20%C3%BCnnepe.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mindenszentek

A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű halloween-ünnep is. Elnevezése, az angol „All Hallows Eve” magyarul azt jelenti: mindenszentek előestéje, ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a szenvedő egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a küzdő egyház (ecclesia militans) a szenvedő egyházról (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Halottak_napja

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/%C5%91sz-temet%C5%91-cros…


>!
pingvin1
Fekete István: A magam erdeiben

Fekete István művei csodálatosak. Ebben a könyvben több kis történet szerepel, a szomorú emberi életek, az elmúlás és az emlékezés. Ez jut eszembe róluk.
A csodaszép leírások, nem tudok betelni velük….

!

Sokat gondolkodtam, milyen könyveket válogassak a rovatba ehhez a témához. Egyben azonban biztos voltam, hogy Szabó Magda egyik regénye mindenképpen ide fog kerülni. Végül a Katalin utca és Az ajtó közül ez utóbbit gondoltam kiemelni.
Mind a két regényt olvastam, mind a két regénynél a lelkemet szaggatták Szabó Magda mondatai.

…ebben a darabban nincs, csak egy főszereplő, és az sem én vagyok, hanem Emerenc. Ez monodráma.
(@Chris_Qhttps://moly.hu/idezetek/1156556)

Ez a könyv egészen durván felszántotta a lelkemet. – Mennyire igaz, gondoltam magamban, amikor elolvastam @pannik értékelését. A teljes értékelés az alábbi linken olvasható: https://moly.hu/ertekelesek/3254361

Szabó Magdáról és műveiről a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájában olvashattok. Itt találjátok meg sok könyvét is digitális formában, így akkor is olvashatjátok ezeket, ha nincsen kéznél papír formátumban:
https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/szabo-magda#

Szabó Magdát választotta témájául @sztimi53 a 2011. októberi A hónap magyar írója rovatban: https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-magyar-iroja-szabo-magda

A ravatalozó előtt feketéllt a tömeg. Én nem láttam, csak utóbb mondták el, a környékünkön becsukott minden maszek a temetés idejére, a suszter, Sutu bódéja, a kendőpettyező, a szikvizes, a szabó, a szemfelszedő, az ostyás, a pedikűrös, a szűcs. Ki-ki boltajtaján ott volt a cédula változó szöveggel: Családi ok miatt kettőig zárva. Temetésen vagyok. A suszter fogalmazott a legtömörebben, ő annyit írt ki a munkaideje mellé: E-m-e-r-e-n-c.
(@ktehttps://moly.hu/idezetek/731047)


>!
Mariann_Czenema P

Kategóriák között Szabó Magdával olvasós

Elkezdődött2014. április 18., 17:29
Jelentkezés vége2019. december 1., 23:59
Véget ér2019. december 31., 23:59

„Az eredetileg költőként induló írónő 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. Az Európa Könyvkiadó 2007-ben új Szabó Magda gyermek- és ifjúsági sorozatban jelentette meg a Bárány Boldizsár, Mondják meg Zsófikának, Sziget-kék és Tündér Lala című regényt.”

Szabó Magda műfaji sokszínűsége lenyűgöző. Ebben a kihívásban a könyvtári kategóriák különbözőségeire szeretnék koncentrálni.

FELADAT:
~ Olvass el 3 könyvet Szabó Magdától, de törekedj a sokszínűségre te is:
-> legyen 1 könyv gyerek/ifjúsági könyv (Abigél, Álarcosbál, Bárány Boldizsár, Mondják meg Zsófikának, Sziget-kék, Születésnap, Tündér Lala)
-> egy önéletrajzi regény ( Az ajtó, Für Elise, Hullámok kergetése, Megmaradt Szobodtkának, Merszi, Möszjő; Ókút, Régimódi történet, Zeusz küszöbén)
-> és egy bármilyen más regény/esetleg dráma/esszé.

~ Mindhárom olvasáshoz kérnék értékelést is!
~ Régebbi olvasást és értékelést 2013. január 01-től fogadok el.
~ Linkeket (olvasási & értékelési )egyben kérném inkább!

Kitüntetés forrása:
http://www.papiruszportal.hu/site/…
Szegedi Katalin illusztrációja, Tündér Lala a patikában.

UPDATE:
~ lehetőleg TELJES olvasási linket kérek, pontos dátummal, nem csak évet + min 3-5 mondatos véleményt!
~ Három gyerek mellett, általában mobilról molyolok, ha egy héten belül nem zöldítettem, nyugodtan zaklassatok :P

Kapcsolódó alkotók: Szabó Magda

299 hozzászólás
!

Fekete István könyvének, a Tíz szál gyertyának a bevezetője egy dunántúli vegyeskereskedésből ad pillanatképet, ahol a bolt homályos szögletében tíz szál gyertya vár vevőre. A tíz szál gyertya egyenként kel el, a kötet tíz elbeszélése a tíz szál gyertya útját követi. Ezzel a kerettel fogja össze az író a tíz különböző műfajú írást: van köztük életkép, anekdota, érzelmes epizódokból összefűzött élettörténet és az író ostromnaplója. Mindegyikben szerepet kap egy szál gyertya.

Magyarázzam meg nekik, milyen nagy dolog a csend?
Milyen magányos, szép, szent dolog?
(@R_Kingaahttps://moly.hu/idezetek/490779)

@mokus33 így értékelte a könyvet: https://moly.hu/ertekelesek/2601895

Egy másik Fekete-könyv, amit szeretnék ajánlani nektek, a Hajnal Badányban.

@Bazil néhány hónappal ezelőtti karcát nemcsak azért érdemes elolvasni, mert Fekete István nyomában járt, de azért is, mert ez a karc kapcsolódik a szerző Hajnal Badányban című könyvéhez is: https://moly.hu/karcok/1266545

Tudta, hogy minden malomban egy macska jár éjszaka. Nagy, fekete macska. Szemei zöldek, és akinek megmutatja magát, meghal még abban az évben.
(@Gólyanénihttps://moly.hu/idezetek/898582)

Mellettük ott szaladt a patak. A vén kőris rügyei kibomlottak, az erdei gyalogutakon bódultan járt a csend, és kék égi kötényéből két marokkal szórta a napsugarat és virágot az erdőre a tavasz.
(@R_Kingaahttps://moly.hu/idezetek/669401)

@aszor értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3409209


>!
Gólyanéni

Tudta, hogy minden malomban egy macska jár éjszaka. Nagy, fekete macska. Szemei zöldek, és akinek megmutatja magát, meghal még abban az évben.

Kapcsolódó szócikkek: macska
!

Így ír Jókai Anna: Ne féljetek! című regényéről Bárdos László:

[…]
A történések 1976–77 telén indulnak, s 1997 végéig tartanak. Nincs azonban folyamatos történetmondás. Az elbeszélő zárójelek közé foglalja az események krónikáját, valamint a szereplők hallható beszélgetéseit. E szenvtelen hangú tudósításokba ékelődnek négy személy belső monológjai – ezek a regény teremtette „reális” világban nem hallhatók. Néhol fordítva is értelmezhetjük a tagolást: bizonyos pontokon mintha a külső lejegyzések illeszkednének bele a monológok egymásutánjába. A „belső monológ”, egyáltalán, a „monológ” kifejezések azonban pontatlanok, miként az volna a „tudatfolyam-ábrázolás” is. Mindegyik igaz, és egyik sem. Ezekkel a műszavakkal az a baj, hogy bennük van a pszükhé (a pszichológia), de nincs bennük a pneuma, a spiritus, a könyvet átjáró spiritualitás alapja. Mária és Márió, a két középponti szereplő, valamint Mária férje, Richárd, és Márió élettársa, Villő közli így önmagát a regényben. Szinte a dráma törvényei szerint, fokozatosan tárul föl a múlt – nemritkán színi utasítások és szereplői megszólalások váltakozására emlékeztet a tényközlő elbeszélői szólam és a kiválasztott személyek énközlésének viszonya is. A múltban a két hasonló nevű szereplő egymáshoz tartozott: szellemi, világszemléleti összetartozásuk azonban megbukott fizikai, mindennapi lényük, idegalkatuk elhatalmasodó konfliktusain. Itt újabb helyesbítés szükséges. Abban, ahogyan a múlt föltárul, nincsen semmi fokozatosság, nem egy elemhez járul egy következő, majd még egy, míg végül eleget tudunk: nem, itt egyfelől minden jelen van már a legelső lapokon, másfelől titok marad még a legutolsókon is. Jókai Anna művészetében a tudás nem összeadási művelet eredménye. Az olvasó tudása sem. Inkább azt mondhatnánk, a szereplők pillanatnyi tudásuk szerint értelmezik a múltat, s az éppen adott jelen idő eseményeit is.
[…]
A teljes cikk elolvasható itt: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00019/pdf/bardos.pdf

Idézetek a könyvből:

A születésnapi köszöntő alig jobb a nekrológnál. Hízelgő és hazug. Menet közben, a hétköznapokban becsüljék meg az embert…
(@sassenachhttps://moly.hu/idezetek/262078)

A nagymamám azt vallotta, mondja Villő, hogy valószínűleg nincs Isten, de okosabb úgy élni, mintha lenne, mert így nem érhet minket a halál után kellemetlen meglepetés.
(@gjudit8https://moly.hu/idezetek/58380)

Amin lehetetlen változtatni, azon inkább nevessünk…
(@Mayahttps://moly.hu/idezetek/17265)


>!
ptagi P
Jókai Anna: Ne féljetek!

„Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

A téma, a cselekmény, a történések egytől egyig tragédiába fulladnak.
A gondolatok viszont, az érzések, amelyek oly gazdagon kerülnek kifejezésre, hihetetlen békességet, talán még magasztosságot is adnak ennek a remekműnek.
Mert ez remekmű, igen.
És fontos témát feszeget. Ahogy a halál egyre inkább intézményekbe szorul, tabuvá válik, egyre inkább fontosabbá lesz, hogy mégis írjanak, olvassunk, beszéljünk róla. Hogy felkészüljünk. Hogy fogalmunk legyen. Hogy békességünk legyen.

Ami ezen túl még remekművé teszi, az a szerkezete. Mert ráerősít a mondanivalóra, az igazán lényegesre. Ugyanis a legfontosabb a személy, a fekete vastag betűk. És fontos mindaz, amit gondolunk, amit érzünk, amit senki nem láthat, ami a lélek rejtett mélysége. Ahol kendőzetlenül lehetünk őszinték, félhetünk, kételkedhetünk, tervezhetünk, számot vethetünk.
Hogy közben mi történik, ki mit mond, milyen események játszódnak körülöttünk… az valóban zárójelbe kívánkozik. Lényegtelen.
„Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

>!
Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2010
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639903203
!

Németh László a 20. századi magyar irodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik; műveinek fogadtatása azonban életében nem volt egyértelmű: esszéi és tanulmányai gyakran kerültek viták kereszttüzébe annak ellenére, hogy Németh László a század legeredetibb magyar gondolkodói közé tartozott. Most azonban nem tanulmányairól lesz szó, hanem a szerző első remekművéről, a Gyászról, amely azt ábrázolja nagyon szuggesztíven, hogyan semmisül meg az emberi szabadság, hogyan válik az igaz emberi szenvedély a boldog és aktív élet utáni vágy az álmorális mesterkéltség merev terrorjának áldozatává.

A regény 1930–1931-ben született, de csak 1935-ben jelent meg. Tartalmi alapját két forrásból eredeztethetjük: a forrás részben saját kislánya halála, részben egy távolabbi rokon életsorsa. A mű kiindulási alapja tehát realisztikusnak nevezhető.
A történet a századeleji Magyarország egyik dunántúli falujában, gazdag paraszti környezetben játszódik. Habár a regény paraszti környezetben játszódik, „tárgya azonban nem a paraszti élet” (Illyés Gyula).

Reymont Parasztokjához hasonlóan, időrendje és szerkezete az évszakok váltakozását követi. A regény tizenegy képből tevődik össze, és mindegyik egy-egy évszak keretében jelenik meg. A szerző így kívánja hangsúlyozni, hogy a természet ölén és annak törvényei szerint élő, a természet szerves részét alkotó embert mutatja be. Kurátor Zsófi tragédiája télen kezdődik, és ugyancsak télen jut végpontjához. Az évszakok változásai változást hoznak Zsófi életébe is, a tél a halált, az élet megszűnését jelenti. Zsófi férjét egy februári körvadászaton lövik agyon, a gyermek szintén télen hal meg, Zsófi gyászba dermedése pedig a rá következő télen válik véglegessé és visszavonhatatlanná. Végzettől sújtva a télből tél felé halad, és ez a télből télbe tartó folyamat a tragédia jelenlétére figyelmeztet. „A regény sötét és reménytelen” – mondja Illyés Gyula.

Nem is jó az, ha egy özvegy egymaga él, ő ugyan tudja, hogy a Zsófi nem olyan, de a népek a kútágast is összeadják a köcsögtartó fával.
@Sárhelyi_Erikahttps://moly.hu/idezetek/291110

Németh László: Gyász című regényét ajánlom nektek ebben a hónapban kiemelten a Klasszikus magyar irodalom rovatban. Érdemes elolvasni a regényt!
A Merítés magazin összesített ajánlólistája ezen a linken érhető el:
https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol


>!
esztiyay
Németh László: Gyász

A Gyász azok közé a regények közé tartozik, amelyeknek az olvasása kínzással is felér, mégse tudja az ember abbahagyni, ha már belekezdett. Kurátor Zsófi története nem túl fordulatos, nem történik benne semmi váratlan, nem is fut ki semmilyen elfogadható végre. Németh László elmondása szerint a regény a túlzott büszkeséget hivatott bemutatni. A címével ellentétben szerintem sem magáról a gyászolásról szól a mű, bár van mit gyászolnia szegény Zsófinak. A Gyász görbe tükör a falusi, paraszti világ felé – mindenki máshogy dolgozza fel a fájdalmát, szokták mondani, de Zsófit eleve nem hagyják úgy gyászolni, ahogy szeretne, neki is úgy kell, ahogy szokás, ahogy illik. Zsófi ezeket meg is cselekszi, hogy ne vesse ki a falu magából. De amikor a szokás azt diktálja, férjhez kell menni, nem lehet egyedül maradni, mert az nem illik, Kurátor Zsófi azt mondja, nem. Ezért, ha hibát (hibákat) is követett el Zsófi, én tudtam tisztelni őt azért, amiért van elég bátorsága kiállni a döntései mellett, vállalva a maga által kreált szerepet, és azt, hogy ezzel végleg kiszakadt a falu zárt közösségéből.

De mégiscsak nagyon nehéz olvasni a regényt. Főként azért, mert ha fel is rémlik valami kis fény Zsófi számára, az olvasó úgyis tudja, hogy kár reménykedni, tudjuk, a Zsófi nem olyan. Kiismerhettük már annyira, hogy kiszámíthatóak lettek a lépései. Ugyanez igaz a többi szereplőre is – talán csak Imrus volt az, akinek a szavai, viselkedése meglepetést tartogathattak, de ő nem is tartozik bele ebbe a paraszti világba, amit az anyja is szívesen emleget.
Néha már úgy éreztem, túlságosan emberi a karakterek bemutatása, mintha nem is regényalakok lennének, hanem tényleg ott pletykál épp valahol Pordánné a Horváth ángyival a kapuban. Az elbeszélő nagyon jól tudja, mondom, túl jól, hogy minden egyes szereplőjének van valami hátsó szándéka, gondolata, akinek nincs, annak is a velejébe lát. Senki sem menekül meg attól, hogy nyilvánvalóvá váljon az olvasó előtt egész természete: a főszereplő Zsófitól kezdve egészen a kevésbé fontos Móri Zsuzsiig és a vasalónéig. Még a kis Sanyika alig kialakulatlan személyisége is fel van tárva előttünk.
Ez egyfelől nagyon érdekes, de közben zavaró is. Az ember, mire végigolvassa ezt a karcsú kötetecskét, teljesen megcsömörlik a sok keserűségtől, a visszataszító pletykálkodástól és a szereplők belső romlottságától. Persze a való életben is ilyenek vagyunk (sajnos), de nem kellemes ezzel még egy könyvben is szembesülni.

!

Születés és halál… az élet örök körforgása. Magyar irodalmi évfordulók következnek.

125 éve, 1894. október 18-án született Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.
Gazdag nagypolgári családból származott, apja ügyvéd volt. A kereskedelmi akadémia elvégzése után egy évet a svájci Sankt Gallenben töltött nyelvtanulással. Hazaérkezése után, 1913-ban tisztviselőként helyezkedett el anyai nagybátyja fakitermelő és -feldolgozó vállalatánál, egy ideig Erdélyben, majd Budapesten dolgozott. Már ebben az időben írói pályára készült, és 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia című kisregényével tűnt fel. Osvát Ernő az első díjra javasolta, de a mű merész erotikája miatt nem őt részesítették az elismerésben. […]
1933-ban kezdett hozzá A befejezetlen mondat című nagylélegzetű regényéhez, amelyet Illyés Gyula és Lukács György is az új magyar realista nagyregényként üdvözölt (a regényt 1937-ben fejezte be, de csak tíz évvel később jelent meg). 1938-ban magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című antikommunista művét, de a hatóságok értetlensége miatt mégis „kommunista propaganda folytatása” vádjával fogták perbe, és két hónapi fogházbüntetésre ítélték. […]
1945 után a Csillag című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja lett, újra megnősült, a szintén író Oravecz Paulát vette feleségül. Egymás után jelentek meg korábbi művei, 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott, 1950-ben kiadták a Felelet című regényének első kötetét.
A Felelet második, 1952-ben megjelent kötetét Révai József, a kultúrpolitika mindenható irányítója személyesen bírálta, mert az illegális kommunista párt tevékenységének leírásában eltért a hivatalos ideológiai követelményektől. A Felelet-vita rendkívül nagy visszhangot keltett, de Déry nem volt hajlandó átdolgozni a regényt, amely befejezetlen maradt. […]
1956 nyarán a Petőfi Kör sajtóvitáján mondott felszólalásáért kizárták a pártból, a forradalom alatt kommunistaként állt Nagy Imre oldalára. 1957 áprilisában letartóztatták, novemberben a „nagy íróper” fővádlottjaként kilencévi börtönre ítélték. A rácsok mögött írta G. A. Úr X-ben című disztópikus-szatirikus társadalomkritikai regényét, valamint áltörténelmi filozófiai művét, A kiközösítő című regényt.
Budapesten halt meg 1977. augusztus 18-án.
(https://fidelio.hu/konyv/az-iro-akinek-elso-kisregenye-…)

A Feleletet így értékelte @szesat: https://moly.hu/ertekelesek/2004070.

A kötetből @láthatón__túl idézett (https://moly.hu/idezetek/678736):
Tessék tudomásul venni, hogy a fegyelem nevében az emberek egy év alatt tízszer annyi gaztettet követnek el embertársaik ellen, tízszer annyi gyilkosságot, csalást, léleknyomorítást és durvaságot, tízszerannyi megaláztatást és becstelenséget, mint amennyi kárt a természetes fegyelmezetlenség egy évszázad alatt tudna tenni bennük. Tessék körülnézni az országban: a fegyelem juttatta oda, ahol ma van, nyomorba, szolgaságba, betegségbe, a fegyelem adta Horthy úr és megvetendő társainak a kezére, s holnap a fegyelem fogja Hitlernek kiszolgáltatni, ha történetesen szemet vet zsírjára, csontjaira és hajára. A természetes fegyelmezetlenségnek határt szabnak a kölcsönös szükségletek, kisasszony, a fegyelemnek azonban csak az irgalom, az pedig nincs.

30 éve hunyt el Thury Zsuzsa magyar író, Thury Zoltán lánya, Thury Lajos húga, Sándor Kálmán író felesége. Nővérének, Thury Erzsébetnek az unokája Bächer Iván, író, újságíró, publicista.
Első önálló elbeszéléskötete Debrecenben jelent meg 1927-ben. 1927–1929 között Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt, rövid ideig a Sorbonne-on folytatott tanulmányokat. Hazatérése után, 1930–1936 között a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt, szerepelt az Új arcvonal című antológiában. Ezeknek az éveknek irodalmi és társadalmi életét dolgozta föl a Barátok és ellenségek című visszaemlékezésében.
1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban jelent meg. 1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át. Ördögtánc című regényében apjának alakját elevenítette föl, A fivér című regény hősét Thury Lajosról mintázta.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Thury_Zsuzsa)

A magyar irodalom története 1945–1975 című irodalomtörténeti munkában ezt olvashatjuk Thury Zsuzsáról és munkásságáról: http://vmek.niif.hu/02200/02227/html/03/197.html

Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek című regényét @Lahara is értékelte: https://moly.hu/ertekelesek/1673676

Kép forrása: Fortepan – ADOMÁNYOZÓ: Berkó Pál; KÉPSZÁM: 78292
1942. Magyarország, Budapest VIII. Fiumei úti Nemzeti Sírkert (Kerepesi temető) József Attila újratemetése


>!
ppeva P
Thury Zsuzsa: Zalai nyár

Ó, nosztalgia! Azok a jó kis lányregények! Pöttyösek, csíkosak, meg akár mindenféle minta nélküliek… Ezt is kiadták később pöttyösben is, más címmel (pedig ez mennyivel jobb, kifejezőbb cím, mint egy lánynév). Ebben nemcsak az van, ami egy lányregényben kell, hogy legyen, hanem a kornak megfelelően abszolút vonalas. Szocreál lányregény. Az úttörők Előre! köszönéssel üdvözlik a falusi-városi ismeretlen néniket-bácsikat is, tanár elvtárs és tanár elvtársnő a megszólítás, napközben fehér ingben és úttörőnyakkendőben* vonulásznak a faluban, vonalas megbeszéléseket folytatnak a világ dolgairól, és jövet-menet az írónő nem mulasztja el megemlíteni, hogyha elhaladtak a Magyar Dolgozók Pártjának földszintes, hatablakos helyi „székháza” előtt… Nincs ezzel semmi gond, kedvelem és értem a szocreál irodalmat, abban, azon nőttem fel. :) Tudom, hogy voltak muszáj-körök, amiket egy írónak meg kellett futnia ahhoz, hogy mást viszont megírhasson. „Az ifjúság szocialista szellemben való nevelése” mindenekelőtt, aztán a sorok között bekukucskálhat az ember a napi életbe.
A szocreálságtól lehetne ez akár öt csillag is, de volt benne néhány kicsit hiteltelen emberábrázolás. Meg nem tudom, cipelt-e már valaha az írónő csellót, spoiler
Na de persze nem tudjátok, hogy mi volt a legeslegjobb ebben a könyvben! Hát az, hogy 1954 nyarán játszódik. :) Pont akkortájt, amikor születtem, méghozzá a képzeletbeli Zalanyéktől nem is olyan messze. Azt próbáltam keresgélni benne, hogyan élhettek akkoriban az én szüleim egy eldugott pici faluban.

!

58 éve hunyt el Zempléni Moscovitz Amália – művésznevén Lesznai Anna, vagy ahogyan a közeli hozzátartozók hívták, Máli. Alsókörtvélyesen született 1885-ben. Költő, író, grafikus és iparművész volt. Apja, Moscovitz Geyza a Magyar Kaszinó egyetlen zsidó tagja volt. Nagyapja, Moscovitz Mór orvos az 1831-es zempléni kolerajárvány idején, a betegség elleni küzdelemben vált ismert és megbecsült doktorrá.
A tehetséggel megáldott lány 1907-ben már Lucien Simon párizsi festőiskolájában tanult az ecsettel bánni. Első verseit unokatestvérének, Hatvany Lajosnak mutatta meg, aki az akkor induló Nyugat első számában meg is jelentette őket. Költői tehetségét Kaffka Margit és Ady Endre is méltatta. Utóbbi így köszöntötte: „A megvadultak, programosok, furcsák, ostobák és lopók vers-zenebonájában legyen üdvözölve a mi önmaga, a mi igaz, gyöngén is erős poétanővérünk.” Adyval való barátsága elmélyült. Levélváltásaik, egymásnak írott ajánlásaik, közös munkáik őrzik e kapcsolat emlékét. Két Ady-kötet borítóját is Lesznai tervezte.
Lesznai Anna a legkülönbözőbb művészeket gyűjtötte maga köré, tekintet nélkül a világnézeti vagy felekezeti hovatartozásra. Két dolog számított: a tehetség és az emberség. Életre szóló barátság fűzte Balázs Bélához, akinek szintén tervezett könyvborítót. Jó viszonyt ápolt Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal és Fülep Lajossal is.
(https://ujember.hu/csordulasig-telt-szepseg-lesznai-ann…)

Lesznai Anna: Köd előttem köd utánam című kötetét megtaláljátok a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: https://mek.oszk.hu/02100/02177/

38 éve, 1981. október 16-án hunyt el Várnai Zseni. A költőnőről bővebben olvashattok a 2018. februári Klasszikus magyar irodalom rovatban: https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-69

Néhány Várnai-vers
Őszi Napsütés – @robinsonhttps://moly.hu/karcok/1328929
Minta érték nélkül – @dianna76https://moly.hu/karcok/1326143
Anyám az őszben – @dianna76https://moly.hu/karcok/1321867
Síró szemek – @dianna76https://moly.hu/karcok/1319713
Csodák csodája – @Alexa88https://moly.hu/karcok/1242421
Most este van – @Lipehttps://moly.hu/karcok/1159772
Fáradt a szívem – @Emerenciahttps://moly.hu/karcok/967381

85 éve, 1934. október 10-én született Hervay Gizella erdélyi költő, író és műfordító.

Hervay Gizella: Kobak könyve című munkáját értékelte @eme: https://moly.hu/ertekelesek/1703195.
@Bi_bi_bi röviden, de nagyon szépen írt a Száműzött szivárványról: https://moly.hu/ertekelesek/3304738.


>!
simiszabi P

egy éve már hogy értelem

veszítve lettem névtelen
sorsot cserélve védtelen

hittem hogy hordok magzatot
hittem hogy te én vagyok
helyetted meghalhatok

sorsod halántékon ért
lettem életre ítélt
ettől és eddig írt és élt

ülünk ítélet utáni csendben
halál utáni szerelemben
egymás mellett a fallal szemben

80. oldal, névtelenül (Magvető, 1983)

!
>!
Tündérke P
Magyar irodalom

" Osvát Ernő, a Nyugat lelke

90 éve hunyt el Osvát Ernő, szerkesztő, irodalomkritikus, író, a Nyugat szerkesztője. Rá emlékezünk!

Osvát Ernő 1876. április 7-én született Nagyváradon Roth Ezékiel néven. Rövid ideig a nagyváradi jogakadémián tanult. 1895-ben Budapestre költözött, jogásznak készült, hamarosan azonban átiratkozott a bölcsészkarra. Első cikke 1897-ben jelent meg az Esti Újságban. 1898-tól a Budapesti Hírlap közölte irodalmi kritikáit, majd A Hét belső munkatársa lett 1899-től. Az 1900-as években az Új Magyar Szemle munkatársa volt. 1901-ben kísérletet tett egy önálló folyóirat megindítására, de csak az előfizetési felhívásig jutott el. Folyóirat-szerkesztési tervét csak a következő évben, 1902-ben tudta megvalósítani. 1902–1903 között a Magyar Géniuszt szerkesztette. 1905-ben Fenyő Miksával megalapította a rövid életű Figyelő című folyóiratot. Az 1908-ban indult Nyugat munkatársa (első főszerkesztője: Ignotus és Fenyő Miksa), majd főszerkesztője volt. Számos tehetséget fedezett fel (Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László stb.). Később szerkesztői szerepe csökkent, s megélhetési gondokkal is küzdött. Otthagyta a Nyugatot, csak a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után lett újból a lap irányítója. Keveset írt, aforizmái, gyűjteményes kötete csupán halála után jelent meg. Kvalitásérzékével egyedülálló tekintélyt szerzett kortársai körében, ami azóta is mérceként van jelen irodalmunkban. A magyar irodalom – Kazinczy Ferenc mellett – egyik legnagyobb irodalomszervezője, kritikusa volt. 1918-ban átesett a spanyolnáthán, ezután több veseoperációja is volt. 1927-ben felesége Steiner Cornélia öngyilkos lett. Amikor egyetlen, imádott lánya 1929 októberében haldoklott, akkor már eldöntötte mit fog tenni. Abban a pillanatban, ahogy lányát legyőzte a tüdőbaj, Osvát Ernő lánya halálos ágyánál szíven lőtte magát. Kórházba szállították, de még aznap, 1929. október 28-án, 53 évesen belehalt a sérüléseibe."
Forrás: Mint Földön a Csillag és Cultura.hu

Kapcsolódó alkotók: Osvát Ernő

!

Mivel a Magyar Elektronikus Könyvtár rengeteg klasszikus alkotást is tartalmaz, és amennyire tudom, én is reklámozom ezt a felületet, ajánlom figyelmetekbe @chhaya kihívását.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/surfing-nagy-hull%C3%A1mo…


>!
chhaya 

MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár olvasós

Elolvasandó könyvek száma12
Elkezdődött2018. január 29., 20:22
Jelentkezés vége2020. január 31., 00:00
Véget ér2020. január 31., 00:00

A Magyar Elektronikus Könyvtár (röviden: MEK) az ország legrégebbi digitális könyvtára és legnagyobb internetes szövegarchívuma. 1994-ben indult Drótos László könyvtáros kezdeményezésére, 1999-től pedig az Országos Széchényi Könyvtár vette szárnyai alá a projektet. Manapság az oldal már több mint 17 ezer legálisan letölthető dokumentumot tartalmaz, és ez a szám napról napra növekszik.

A kihívás célja, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár kínálatából olvassunk! Lehet e-olvasón, tableten, mobilon, laptopon, asztali gépen, vagy akár kinyomtatva – csak az a lényeg, hogy MEK-es szöveg legyen. A letölthető doksik közül egyre több megtalálható e-olvasóbarát epub vagy prc verzióban, de létezik „Kindle-re küldés” gomb is, ami a legtöbb esetben fogyasztható formában varázsolja a Kindle-re az olvasnivalót.

Tehát, a kihívás teljesítésének feltételei:
– 12 darab pontos dátummal ellátott olvasás (értékelés nem kötelező);
– linkeljétek a MEK-es hivatkozást, hogy könnyebben ellenőrizhessem;
– oldalszám vagy műfaji megkötés nincsen;
– az olvasások a kihívás kezdetétől számítanak;
– újraolvasás és idegen nyelven is jöhet.

TIPP: a molyon a könyvek adatlapján a Linkek fülön lehet megadni MEK-es hivatkozást, illetve ott lehet rálelni, ha valaki már korábban hozzáadta. Szép sötéten kiemelve látszik. :)

Ha van kérdés az oldal működésével vagy böngészésével kapcsolatban, akkor írjatok nyugodtan, megpróbálok segíteni!

Szuper böngésznivaló polcok:
https://moly.hu/polcok/kincsek-a-magyar-elektronikus-konyvtarban
https://moly.hu/polcok/303-magyar-regeny-amit-el-kell-olvasnod

A MEK által készített lista mely Tarján Tamás (szerk.): 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című művében szereplő és a MEK-ben is megtalálható könyveket tartalmazza:
http://mek.oszk.hu/html/303.html

http://mek.oszk.hu/

Kitüntetéskép: a MEK hivatalos logója.

61 hozzászólás
!

Ajánlom nektek @Emmus értékelését Gárdonyi Géza: Zarándoklás című kötetéről: https://moly.hu/ertekelesek/3412477, illetve @bagie értékelését a szerző – mármint Gárdonyi, nem @bagieEgri csillagok című regényéről: https://moly.hu/ertekelesek/3416938.

97 éve, 1922. október 30-án hunyt el Egerben Gárdonyi Géza. Róla szól e havi kvízjátékunk.
Lássuk, felismeritek-e a szerző könyveit az azokból vett idézetek alapján!

Helyes válaszok a SPOILER jel alatt találhatóak, közvetlenül a kérdés és a válaszlehetőségek után. :-)

1., Mert olvasni is jó, meg aludni is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez gyönyörűség; mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna egy másik emberben; és ez is gyönyörűség.
a., Szunyoghy miatyánkja
b., Titkosnapló
c., Az utolsó boszorkány
spoiler

2., Hol van az megírva, melyik törvényben, hogy védje valaki az anyját; ha kell, az élete árán is? Az állat bizony nem is védi. De az ember, a legbutább éppúgy, mint a legértelmesebb, nekirohan az anyja megtámadójának, s ha meghal is, érzi, hogy másképp nem cselekedhetett. … Isteni törvény mozgatja néha az akaratot. A szeretet isteni törvény. Az anyaszeretet, a hazaszeretet egy. A lelket nem ölheti meg a török.
a., Egri csillagok
b., A lámpás
c., Hosszúhajú veszedelem
spoiler

3., – Én is csalódtam magában… Viszonzom a nyiltságot: csalódtam magában!
– Énbennem? Mi a hiba énbennem?
– Hortyog!
– Én?
– Hortyog!
– Én?!
– Teljes leánykoromban azon imádkoztam, hogy olyan férjet adjon az Ég, aki nem hortyog. Mert édesatyám is hortyog. Nem lehet meghálni a szomszéd szobában se. Mintha vásznat repegetne. Maga nálánál is csúnyábban hortyog.
– Én?!
– Maga. Mintha lóbőrt repegetne.
a., Égre néző lélek
b., Bibi
c., Amiket az útleíró elhallgat
spoiler

4., Én nem tudtam aludni. Egy szúnyogpár rám vezérelte összes gyermekeit, és jókedvű döngéssel bankettíroztak a testemen.
a., Messze van odáig!
b., A világjáró amerikai
c., Ábel és Eszter
spoiler

5., Az Isten egy. Hun isten nincsen, latin isten sincsen, görög isten sincsen. Az isten: Isten. Közös atyja és ura minden népnek. Nem harcol dombokért se velünk, se ellenünk.
a., A láthatatlan ember
b., Isten rabjai
c., A bor
spoiler

6., Mély álló csend maradt mögötte.
A bokor mintha elmélkednék, hallgatóznék e görögfűillattól áthatott csöndességben.
Különös csöndesség!
Beszéd van benne. A fák meg a fűszálak beszéde. Rózsák sóhajtása. S valami vég nélkül való zene, aminek hangja nincsen s mégis úgy rémlik, mintha örökkön hangzanék.
a., Mai csodák
b., Dávidkáné
c., Két menyasszony
spoiler

7., – Isten engem úgy segéljen, és az én Olgámat is, hogy soha többé bor az én torkomon le nem megy. Soha de soha…
Megcsókolta őket és mind a hárman sírtak.
És aznaptól fogva Kvabka nem is ivott bort többé soha.
Csak pálinkát.
a., Ki-ki a párjával
b., Evangéliumi álmok
c., Zivatar pékéknél
spoiler

8., – Mi szokatlan? Az irgalmasság? Nem bánom én, ha szokatlan is. Ha a fővárosnak szokatlan, én nem vagyok a főváros! Én csak Csurgó Károly vagyok. Az asszony az én betegem volt, hát én temetem el!
a., A Pesti úr
b., Az öreg tekintetes
c., Az a hatalmas harmadik
spoiler

9., A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája, a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.
a., Titkosnapló
b., Egri csillagok
c., Aggyisten, Biri
spoiler

10., Voltaképpen addig élünk, amig érdeklődünk. Amig akarunk valamit. Ameddig óhajtások rezegnek bennünk. Világból való kifelé haladásunk jele, ha már a szemünk nyugodtra fordul. Ha már az akaratunk nem néz a távolba. Ha már az óhajtásaink nem óhajtanak. A nagy tűz vége felé csak már alacsony kis néma lángocskákkal ég.
a., Égre néző lélek
b., Bibi
c., Hosszúhajú veszedelem
spoiler

+ 1., Mindig szerettem a könyveket, és soha nem mentem el könyvesbolt mellett, hogy a kirakatát meg ne nézzem.
a., Leánynézőben
b., Szívlobbanás
c., Hosszúhajú veszedelem
spoiler

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/kv%C3%ADz-csempe-b…


>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Meseszép történet meseszép környezetben.
Csodálatos, élethű tájleírások, szinte érzem a virágok illatát, hallom a szél zúgását.
A történet maga ugyan néhány oldalban elmesélhető lenne, de ahogy Gárdonyi kibontja a részleteket, a tájakat, az emberi jellemeket, feledhetetlenné teszi ezt az egyébként elandalító történetet.
Jó érzés volt csendben, egyedül ülve olvasni, azt éreztem, hogy én is ott vagyok valahol a szereplők között.
A papság, a cölibátus, az önfegyelmezés érezhető fájdalmassága ugyan meglehetősen távol állnak tőlem, de minden olyan természetes, olyan emberi volt. hogy nem kerestem a negatívumokat.
Kötelezővé nem tenném, mert elrontanám a varázsát, de kamaszoknak, akiket éppen meglegyint a szerelem szelleme, tökéletes olvasmánynak vélem.

!

E havi rovatom elején már olvashattatok értékelést @kaporszakall tollából Kemény Zsigmond egyik regényéről. Most egy másikat ajánlok figyelmetekbe, a Férj és nő címűt: https://moly.hu/ertekelesek/3395178.

@Márta_Péterffy Kosztolányi Dezső egyik könyvét olvasta. A léggömb elrepül című novelláskötetről így vélekedett: https://moly.hu/ertekelesek/3380655.
@Frank_Spielmann karcolta is korábban a kötet egyik novelláját: https://moly.hu/karcok/444740.

Fekete Istvánt mindig jó olvasni – írta @Ibanez a Csí és más elbeszélések-értékelésében. További gondolatait elolvashatjátok ezen a linken: https://moly.hu/ertekelesek/3409397.

@AeS idézte a kötetből:
Később megrándult az egyik harang kötele, és a hajnali harangszó lágy hullámai megsimogatták a mezőket. A pacsirták halk énekszóval köszöntötték a világosságot, a galambok búgni kezdtek a torony párkányán, a verebek gömbölyűre fújták magukat, és szentül hitték, hogy sose féltek, és sose lesz többet éjszaka. (https://moly.hu/idezetek/1133002)

Fekete Istvánhoz hasonlóan Márai Sándor könyvei is folyamatosan ott vannak a molyok aktuális olvasmánylistáin. Az Eszter hagyatékát októberben rendkívül sokan olvastátok, nehéz volt egyetlen értékelést kiválasztanom. Végül @Hoagirl értékelésével ajánlom nektek a regényt: https://moly.hu/ertekelesek/3423036.

@MrClee még nyáron értékelte a Válás Budánt: https://moly.hu/ertekelesek/3316837.

Márai ebben a regényben nem az emberi lélek rejtélyeivel, hanem a kutyalét titkaival foglalkozik. Teszi ezt persze tökéletesen! Az elejét végigkuncogtam, a végén pedig megszakadt a szívem. – @pjutko a Csutora című Márai-regényről írt: https://moly.hu/ertekelesek/3412981.

Mikszáth Kálmánról kiváló rovatot készített @Iustitia a 2018. júniusi A hónap magyar írója rovatban: https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-magyar-iroja-mikszath-kalman
@Etike a Kötelező-felfedező rovatban írt a szerző műveiről 2017 májusában: https://moly.hu/merites-rovatok/kotelezo-felfedezo-8

@Kiss_Csillag_Mackólány egyik októberi olvasása a Gavallérok volt. Minden vidámság mögött ott van a szomorúság. – kezdi értékelését molytársunk. A teljes értékelést elolvashatjátok itt: https://moly.hu/ertekelesek/3389642.

@Mariann_ értékelése a Szent Péter esernyőjéről: https://moly.hu/ertekelesek/3382178.

A beszélő köntöst 1968-ban forgatták Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az 1969-ben bemutatott magyar kalandfilmet Fejér Tamás rendezte.
@gesztenye11 így írt a regényről: https://moly.hu/ertekelesek/3333427.

Kép forrása: http://www.picserver.org/r/reading.html

https://www.youtube.com/watch…


>!
Bazil P
Itt jártam

A sok nevű faluban, Szklabonyán jártam – Mikszáth szülőfalujában.
Vagyis Sklabiná, persze szlovákul. Valamikor régen volt Kürtabony is. Meg persze volt Mikszáhfalva is, így tisztelegtek a hálás földijei 1910-ben, hogy átnevezték falujukat híres szülöttjük nevére. Mikszáth nagyon örült ennek, azonban az átnevezési ceremóniát már nem élhette meg. Tíz évig volt mindössze ez a neve a településnek, Trianon után elszlovákosodott. Mint ahogy a lakosság is, ma már 100 %-ban szlovákok lakják.
Csak hogy növeljük még eggyel a nevek számát: Mikszáth írásaiban Bodok a település neve.
Ennyit a nevekről.
A faluban a ház a temetővel szemben található, Mikszáth nem itt született, öt éves korában költöztek ide. A szülőház már nincs meg, Mikszáth személyes tárgyai közül mindössze egy névjegykártya van kiállítva, Mikszáth gyöngy- (és hangyányi) betűivel. És egy dedikált könyv.
Ennyi a hagyaték.
A többi kiállított tárgy között vannak korabeli bútorok, nagyméretű festmények az íróról és a kétszer elvett feleségről. Sok–sok könyv, csodás régi kiadásokban, egy fénymásolt dokumentum az eredeti anyakönyvi bejegyzésről, melyből megtudhatjuk az író „születési nevét”, ami nem más, mint Mixádt Kálmány.
A tárlatvezető hölgy nagyon kedves, sok érdekességgel egészíti ki a látnivalókat. Az épület szépen felújítva, a kiállító terek rendezettek, még szuvenírek is kaphatóak. Hűtőmágnesek, sörnyitók vagy prospektusok a településről, Mikszáthról. Kinek mi tetszik.

Kapcsolódó alkotók: Mikszáth Kálmán

!

Valahogy azt veszem észre, a molyok egyre többen és többet olvasnak Pilinszky Jánostól. Ezért kerestem néhány értékelést és verset, hogy még nagyobb kedvet kapjunk költeményeihez.

Mielőtt

A jövőről nem sokat tudok,
de a végítéletet magam előtt látom.
Az a nap, az az óra
mezítelenségünk fölmagasztalása lesz.

A sokaságban senki se keresi egymást.
Az Atya, mint egy szálkát
visszaveszi a keresztet,
s az angyalok, a mennyek állatai
fölütik a világ utolsó lapját.
Akkor azt mondjuk: szeretlek. Azt mondjuk:
nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt
tülekedésben
sírásunk mégegyszer fölszabadítja a tengert,
mielőtt asztalhoz ülnénk.

(https://moly.hu/idezetek/472310 – @Algernon)

A Mielőtt című verset – sok mással együtt – elolvashatjátok a Szálkák című kötetben is, amely kötetről @Adrirawia így írt értékelésében: Pilinszky János ebben a könyvében megjelent versei fantasztikusak. Egyes verseknél elakadt a lélegzetem is, erőteljes képek mutatkoztak előttem.
A teljes értékelést elolvashatjátok az alábbi linken: https://moly.hu/ertekelesek/2641614.

A kötetről írt az Irodalmi Szemle 1973. évi 4. számában:
https://drive.google.com/file/d/1VnR82y3aJKy4j1PkHxNj_g…

Négysoros

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

(https://moly.hu/idezetek/54956 – @VERDI)

A Nagyvárosi ikonokból vette idézetét @VERDI, @Rebbencs így írt a verseskötetről: https://moly.hu/ertekelesek/3196673.

Ezzel a kötettel kapcsolatban írta cikkét Futaky Hajna a Jelenkor 1971. évi 4. számában „…vigasztalás és megvigasztalódás…” Jegyzetek Pilinszky János Nagyvárosi ikonok c. kötetéhez címmel: https://drive.google.com/file/d/1hRpjSXTZlosXzEe-WFCXHz…

A költő Örökkön-örökké című versét karcolta @discipula_magistri: https://moly.hu/karcok/1347405

A Pilinszky kedvcsináló (majdnem) végére pedig egy abszolút friss értékelés @Disha-től Pilinszky Pilinszky János összegyűjtött versei című kötetéről: https://moly.hu/ertekelesek/3412884.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/a-kauai-hawaii-beach-homo…


>!
Mandula8
Pilinszky János: Harmadnapon

Nincsenek szavak, amelyek kifejeznék ennek a kötetnek az értékét. Csak érzések vannak, amiket ha leírnék, mind közhelynek tűnne. Az ilyen sorok mellett minden közhellyé válik:
"Sehol se vagy. Mily üres a világ.
Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy.
Éles kövek közt árnyékom csörömpöl.
Fáradt vagyok. Kimeredek a földből."

!

Babits Mihály: JÓNÁS IMÁJA

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy mégvakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s, szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy míg az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

Tegye fel a kezét, aki szerette középiskolában (és utána is) a Jónás könyvét! Ne, ne mondjátok, hogy egyedül voltam ezzel, remélem, hogy többen leszünk, akik magasra lendítjük a kezünket.
Az eredetileg 1938-ban megjelent művet megtaláljátok a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: http://mek.niif.hu/04300/04341/04341.htm

@Georginanéven így írt róla: https://moly.hu/ertekelesek/2311744.

Babits több más műve is ismert és elismert a molyok között, ilyen például A gólyakalifa is, amiről @FreeAngel írt szeptember végén: https://moly.hu/ertekelesek/3394987.

Na, de visszatérve a versekhez…

Esti dal

Ma szép a nap, gyönyörü szép:
ily napon volna halni szép.

Csillog a fák mögött a tó:
haljunk meg együtt, jer Kató.

Derűs az est, színes az ég:
minden szép, hogyha vége szép.

Minden jó, hogyha vége jó:
haljunk meg együtt, jer Kató.

A nap az tűz, a nap az ég:
az este hűs, az este szép.

Haljunk meg együtt, jer Kató:
csillog a fákon át a tó.

(https://moly.hu/idezetek/72642 – @Bogas)

A Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetből származik a vers, amit @Bogas idézett, @Iustitia pedig értékelte is tavaly a kötetet: https://moly.hu/ertekelesek/2676525.


>!
olvasóbarát P
Babits Mihály: S van-e hatalmasabb a gondolatnál?

„Kételkedve gondolkodó és gondolkodva kételkedő” – írja róla Reisinger János.
Nem írt szándékosan aforizmákat, de sok az értékes gondolatát gyűjtötte kötetbe a szerkesztő.
Megismerhetjük a gondolatait, amelyeket műveiben fogalmazott meg az életről és halálról, emberről és Istenről, filozófiáról, erkölcsről, iskoláról, művészetről, ízlésről, a magyar és az európai irodalomról, költészetről, írás-és olvasáskultúráról, szerkesztésről és kritikáról, történelemről, magyarságról, politikáról, nemzedékek harcáról. Sok szép, hasznos és ma is aktuális megfogalmazás olvasható a kötetben, amelynek magyarázó utószavát, Babits-bölcsességek címmel Reisinger János, a szerkesztő írta.

!

Engedjétek meg, hogy a rovat végén saját, versolvasós kihívásomat ajánljam nektek. :-)


>!
csgabi MP

Klasszikus és kortárs költők kötetei – Olvassunk verseket! olvasós vers

Elolvasandó könyvek száma6
Elkezdődött2019. október 17., 14:16
Jelentkezés vége2020. április 30., 23:59
Véget ér2020. július 31., 23:59

A kihívás résztvevőinek a kihívás kezdetétől 2020. július végéig el kell olvasniuk:
– 3 klasszikus (már elhunyt) költő verseskötetét és
– 3 kortárs (még élő) költő verseskötetét.
Ha egy élő költő kötetét olvassátok a kihívás ideje alatt, aki pont meghal ebben a pár hónapban, természetesen nem fog a klasszikus kategóriába tartozni emiatt.

Kérem, hogy mindegyik könyvet csillaggal értékeljétek, de persze örülnék, ha olvashatnám gondolataitokat is az olvasásról – de ez utóbbi nem kötelező.

Ami még fontos:
– egy költőtől csak egy könyvet hozzatok
– oldalszámban nincsen megkötés, ahogyan abban sem, hogy milyen nyelven olvastok
– a 6 darab Én és a könyv linket egyszerre hozzátok, miután elolvastátok az utolsó könyvet is
– az olvasások teljes dátumosak legyenek
– az olvasásokhoz mindenképpen társítsatok kiadást!

Amire kíváncsi vagyok, hogy melyik vers fogott meg benneteket a legjobban – ha van kedvetek, írjátok meg. :-)

Jelentkezési határidő: 2020. április 30-a!

Kitüntetés: https://pixabay.com/hu/photos/falfirk%C3%A1l%C3%A1s-joh…
Kihíváskép: https://pixabay.com/hu/photos/a-vers-els%C5%91-naprafor…

8 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!