Klasszikus magyar irodalom

Rovatgazda
!

Ebben a hónapban kicsit megkavartam nektek a Klasszikus magyar irodalom rovat eddigi szerkezetét; lesznek benne évfordulók (ehhez nagy segítséget jelentett a Moly Irodalmi kalendáriuma, köszönöm a kitalálóknak :-)) és más is.
2017. október 19–20-án egy kétnapos tudományos konferenciát rendeztek az MTA Könyvtárban Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel, az előadásokból összeállított kötet is megjelent már, ebből is szemezgetek. Köszi @Véda, hogy felhívtad a figyelmemet a megjelenésre! :-)

És kivételesen az első, bevezető cikkhez egy olyan karcot választottam, aminek semmi köze a klasszikus magyar irodalomhoz, de annyira hangulatos, hogy muszáj volt. :-)

Kép forrása: @csgabi – OSZK


!

Születés és halál… az élet örök körforgása. Magyar irodalmi évfordulók következnek.

1942. szeptember 5-én hunyt el Móricz Zsigmond. @Emerencia karcolt az Érdekes világ zónában a szerző Árvácska című regényével kapcsolatban érdekességet: https://moly.hu/karcok/1330366.
A művel kapcsolatos legfrissebb szöveges értékelést @Hoacin írta: https://moly.hu/ertekelesek/3338582.

A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényt @klaratakacs olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/3354694.

1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen Petelei István. Petelei a ritkán olvasott szerzők közé tartozik, de azért van néhány értékelés a műveivel kapcsolatban a Molyon.
@MortuusEst értékelését olvashatjátok a Búcsújárásról: https://moly.hu/ertekelesek/2097514.

Bővebben olvashattok Petelei Istvánról a rovat 2018. szeptemberi számában: https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-76

1923. szeptember 15-én hunyt el Budapesten Rákosi Viktor, olyan könyvek szerzője, mint például az Elnémult harangok, amit @Ezüst is olvasott 2017-ben egy molyklubos eseményre. @Citrompor számolt be erről az estéről: https://moly.hu/karcok/850662.

Ignácz Rózsa 1979. szeptember 25-én halt meg. Könyvei a mai napig népszerűek, a Molyon is olvasottak.
Ignácz Rózsa: Anyanyelve magyar című regényét még régebben olvasta @szb: https://moly.hu/ertekelesek/1324276.
Az Utazások emlékkönyvéről írt @ÁrnyékVirág: https://moly.hu/ertekelesek/2095452.
A szerzőnek a Róza leányasszony és az Orsika című regényei a legismertebbek, ezért nem azokról hoztam nektek most értékeléseket, de jó szívvel ajánlom, hogy nézzetek utána a szerző ezen könyveinek is.

@Kiss_Csillag_Mackólány olvasta szeptemberben Csáth Géza: Elbeszélések című kötetét. Így kezdi értékelését: Én nem is tudom, hogy nem vettem még a kezembe Csáth Géza egyetlenegy művét sem.
A teljes értékelést is elolvashatjátok ezen a linken: https://moly.hu/ertekelesek/3395384.

Kép forrása: Fortepan – ADOMÁNYOZÓ: Berkó Pál KÉPSZÁM: 78292
1942. Magyarország, Budapest VIII. Fiumei úti Nemzeti Sírkert (Kerepesi temető) József Attila újratemetése


>!
Lunemorte MP

„Te mindent tudsz, amit akarsz” – Csáth Géza 100 olvasós

Elolvasandó könyvek száma1
Elkezdődött2019. január 25., 16:32
Jelentkezés vége2019. december 25., 15:44
Véget ér2019. december 30., 16:00

Az idei év nemcsak Ady Endre, hanem Csáth Géza halálának 100. évfordulója miatt is érdekes és emlékezetes. Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József 1887. február 13-án született Szabadkán és 1919. szeptember 11-én halt meg Kelebiánál. Miért is volt érdekes az életútja? Volt ideggyógyász, fürdőorvos, katona, körorvos; idegileg ő maga is összeomlott és elmegyógyintézetben kezelték. Egy rossz orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmei miatt ő maga is elkezdett morfiumot szedni, azonban a többszöri elvonókúra ellenére is függő maradt. Életének végül önkezével vetett véget: megmérgezte magát, amikor szerb katonák a szabadkai kórházból való szökése közben elfogták.
Csáth meggyőződése szerint a személyiség több összetevőre, komplexre bomlik, és ezek az összetevők csak együttesen alkotják az Egészet. A normális embert az őrülttől vagy bűnözőtől csupán az összetevők arányában bekövetkező eltolódás, betorzulás különbözteti meg. Írói és orvosi munkásságának termékeiben álom és valóság sokszor – akár irracionálisan is – egybemosódik; az ember élete csak a fantáziavilággal együtt lehet teljes. Novelláinak hősei gyakran visszatérnek a vágyott gyermekkorba vagy éppen az álomvilágba. Csáth feltevése hasonló Adyéhoz: a valóság széttöredezett, és a világ csonkasága torzítja el és hiúsítja meg a gyermek egészséges fejlődését. Novellákon kívül írt azonban egy regényt, több drámát és kiemelkedő elemzőképességéről tanúskodnak irodalmi -és zenekritikái is.
„Élesre fent késeket rejtegetett szívében” – írta róla unokatestvére, Kosztolányi Dezső.

A kihívás teljesítéséhez az alábbiak szükségesek:
– EGY Csáth-könyv elolvasása
– csillagos ÉS szöveges értékelés
– mindezek után pedig hozd az Én és a könyv linket :)
FONTOS: Az olvasások a kihívás KEZDETE után érnek, de lehet szó újraolvasásról is!

Jó olvasást, kellemes időtöltést kívánok! :D

kitüntetés képe: https://mult-kor.hu/image/article/main/.630x1260/50716.jpg…
kihívás képe: https://cultura.hu/wp-content/uploads/2012/02/Brenner-D…
(A képen Brenner Dezső, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza látható.)

Kapcsolódó alkotók: Csáth Géza

40 hozzászólás
!

Kertész Erzsébet 1909. szeptember 29-én született Szolnokon. A családi pensio című regényéről írta 1937-ben a Nyugatban Szerb Antal:

Kétségtelen, hogy a nők sokat vesztettek, amikor a sok ezer éves pártriárkális állapotok megszüntével mint szabad emberek kezdtek megállni, önállóan, elhagyatottan és egyre nyomasztóbb gyengeség-tudattal egy közömbös és gyengédtelen világ közepén. Kertész Erzsébet már ahhoz a legújabb nemzedékhez tartozik, amely visszasírja a régi helyzet nyugodalmas védettségét és beismeri, hogy a dolgozó nő minden méltóságánál többre becsüli azt az elavultnak mondott valamit, amit a régiek úgy neveztek, hogy a családi élet melege.

Kertész Erzsébet a «női sorsnak», a férfiak állhatatlansága, hidegsége és szívtelensége miatt szenvedő asszonyéleteknek írója. Könyvében három ilyen élet panaszkodik egymás mellett. «A férfi férfi, a kutya kutya», – értesültünk. De szegény nő-alakjai mennyi álmatlan éjszakán, síráson, keserven mennek keresztül, amíg erre a szomorú igazságra rájönnek! És akkor sem bizonyos még, hogy levonták ennek az igazságnak a konzekvenciáit. Lehet, hogy a következő napon találkoznak egy új férfival és azt mondják: «ez már mégse kutya!»

A fiatal írónő harmadik regénye ez. Az előző kettőhöz képest a fejlődés igen jelentékeny. Stílusa mindinkább megszabadul konvencionális cicomáitól, egyszerű, plasztikus, kifejező lesz. Az elbeszélés menete sima és sehol sem veszít érdekességéből. Itt-ott finom humor és malicia csillan ki inkább lírai hangulatú soraiból; azt hisszük, az írónőnek ebben az irányban kellene tovább haladnia.

Kertész Erzsébet: Szonya professzor című regényét így értékelte @Levandra: https://moly.hu/ertekelesek/3292440.

@ursus rovata az írónőről MOLYrágta történelem – Kertész Erzsébet hősnői címmel: https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-kertesz-erzsebet-hosnoi

Orczy Emma 1865. szeptember 23-én született Tarnaörsön. Regényei közül a legismertebb talán A Vörös Pimpernel című, amelyet meg is filmesítettek Leslie Howard főszereplésével.
https://www.youtube.com/watch…

A legfrissebb értékelést @h_orsi írt a regényről: https://moly.hu/ertekelesek/3170237.

@Timár_Krisztina készített rovatot az írónőről A legkülföldibb magyar író – Baroness Orczy (Emma) címmel 2016 decemberében: https://moly.hu/merites-rovatok/a-legkulfoldibb-magyar-iro-baroness-orczy-emma


>!
Emerencia P
Érdekes világ

Ő minden idők legismertebb magyar regényírója, volt olyan könyve, amelyből 17 milliónál is többet adtak el világszerte. Mégis alig ismerjük. Orczy Emma bárónő. Heves megyében, egy aprócska faluban, Tarnaörsön született 1865-ben, arisztokrata, földbirtokos családban. Az édesapja, báró Orczy Bódog a Nemzeti Színház intendánsa volt, aki a feleségével együtt úgy döntött, hogy mindent hátra hagyva külföldön próbál szerencsét. Magukkal vitték a kislányukat, Emmuskát is. Brüsszelben éltek, majd Londonba költöztek. A kislány egy szót sem tudott angolul, 15 éves koráig nem beszélte a nyelvet.
Ekkor még a festészet izgatta s tehetsége is volt hozzá, több kiállításon is megcsodálhatták a műveit. A későbbi férjét, a festő Montague Barstowot is a festészet kapcsán ismerte meg és 1894-ben hozzá ment feleségül. Habár mindketten jómódú családból származtak, a saját lábukon akartak megállni. Műteremlakást béreltek, s egy alkalommal fülükbe jutott, hogy a tulaj saját novelláival ostromolja az angol újságokat, hátha pénzt kap értük. Itt fogalmazódott meg Orczy Emmában, hogy akár írhatna is.
Két novelláját is bevitte a Pear’s Magazin szerkesztőségébe és ő lepődött meg a legjobban, hogy mindkettőt megvette és leközölte az újság. Kezdetben ennek ellenére nem sok sikerben volt része, a detektívregényei nem keltettek feltűnést, mígnem 1903-ban, megírta a Vörös Pimpernel című regényét. Kiadót keresett a könyvnek, de mindenhonnan eltanácsolták. Végül a tizennegyedik könyvkiadó látott fantáziát a regényben. Igaza lett, hiszen elindult a világhódító útjára.
Ehhez persze az is kellett, hogy színdarabot írjanak belőle. A lényeg viszont, Orczy Emma bárónő hamarosan a legismertebb angliai írók egyike lett, a Vörös Pimpernelt (amely a francia forradalom idején játszódik) szinte a világ összes szegletében megjelentették. Nem véletlen, hogy többször is megfilmesítették a regényt. 1934-ben nem más, mint az akkor éppen Angliában élő Korda Sándor volt a mozi rendezője (Bíró Lajos a forgatókönyv-író), a film férfi főszerepét pedig az egyik legnevesebb brit színész, Leslie Howard kapta. Éppenséggel ő is magyar származású volt, Steiner László néven született már Angliában és meghódította Hollywoodot is. Az élete viszont tragikus fordulatot vett, 1943-ban a nácik lelőtték azt az utasszállító repülőgépet, amelyen ő is utazott.
De visszatérve Orczy Emma bárónőhöz. Dúsgazdag ember lett, kastélyt tartottak fent a férjével és sosem tagadta meg a magyar származását. Olyannyira nem, hogy többször is hazalátogatott, s mindig büszkén emlegette, hogy ő hevesi lány. Orczy a Vörös Pimpernelnek aztán több folytatását is megírta, s bár más témában is jelentek meg regényei, nem közelítették meg a Pimpernel kiugró sikereit.
Azt is kevesen tudják, hogy Orczy Emma tévés történelem részese is lehetett. 1938 nyarán a Vörös Pimpernel visszatérése című film volt a tévézés történetében az első levetített mozi. New Yorkban, a világhírű Empire State Buildingben berendezett tévéstúdióból sugározták a filmet és 65 kilométeres körzetben tökéletesen lehetett látni.
Orczy Emma végül 1947-ben, 82 éves korában hunyt el Londonban. Végrendelkezett is, egy Kentben található kastélyt, egy londoni házat és 39 ezer angol fontot hagyott az örököseire minden idők legolvasottabb magyar írója, akit itthon sajnos már régen elfelejtettünk.

1 hozzászólás
!

A rovat elején említett konferencia előadásait tartalmazó Török Zsuzsa (szerk.): Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok című konferenciakötet az alábbi linken érhető el: http://reciti.hu/2019/5339

Hogy kedvet csináljak hozzá nektek, olvassatok bele néhány előadásba a kötet segítségével.

Elsőként Kucserka Zsófia (PTE) Párhuzamos útirajzok – összefutó életutak. A csinosodás politikai nyelve Wesselényi Polixéna és John Paget útirajzaiba című előadására hívom fel a figyelmeteket.

Wesselényi Polixéna harmincnégy évesen, 1835 januárjában indult el tízéves kislányával és annak nevelőnőjével (Susanne Bois de Chesne-nel, később Barabás Miklós feleségével) Itáliába. Házassága gróf Bánffy Lászlóval ekkor már nagyon megromlott, de csak később, a hazatérés után, 1836-ban került sor közöttük a válásra. Wesselényi Polixéna Rómában ismerkedett meg John Pagettel, az akkor huszonhét éves, bárói rangú angol családból származó ifjúval. Paget eredetileg orvosi diplomát szerzett, majd ezt követően hosszú Grand Tour-ra indult. Ennek római, nápolyi és részben észak-itáliai részét az utazók együtt tették meg, majd Wesselényi Polixéna a svájci Alpokban folytatta útját, Paget pedig Magyarországon és Erdélyben. Paget és Wesselényi Polixéna Rómában házasodott össze, 1837-ben. Az esküvő után Erdélyben, Aranyosgyéresen telepedtek le, ahol virágzó mintagazdaságot alakítottak ki, és három gyermekük született. 1848–49-ben Paget Bem tábornok csapataiban harcolt: ezt az időszakot örökíti meg naplóinak fennmaradt, hozzáférhető részlete. A szabadságharc végén az aranyosgyéresi mintabirtokot teljesen szétdúlták a felkelő parasztok; Pageték azonban néhány év emigráció után ismét itt telepedtek le, 1855-től kezdték újra a birtok felépítését, rendbetételét. Wesselényi Polixéna 1878-ban, Paget János 1892-ben halt meg.
[…]

Wesselényi Polixéna: Olaszhoni és schweizi utazás című kötetével kapcsolatban két értékelést hozok nektek:
@tschkhttps://moly.hu/ertekelesek/2707513
@Mesemondóhttps://moly.hu/ertekelesek/1963093

Ezt az útirajzot, Wesselényi Polixéna könyvét ajánlom nektek kiemelten szeptember hónapban. A Merítés teljes könyvajánló listáját az alábbi linken találjátok: https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/%C3%A9rtekezlet-addisz-ab…


>!
csgabi MP
Irodalomtörténet

2017. október 19–20-án egy kétnapos tudományos konferenciát rendeztek az MTA Könyvtárban Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel. Az első nap negyedik előadója Katona Csaba (MTA BTK TTI) volt, előadásának címe:
„…nincs szemeimben alávalóbb, megvetésre méltóbb némber, mint ki nem képes indulatját megzabolázni, szenvedélyét megfékezni, avval a férfiú elejébe jön” A női identitás Slachta Etelka naplóiban.

Etelka erősen megosztó személyiség: lehet ártatlan lelkű lányként is tekinteni rá, de akár nevezhetjük kis k…nak is, vagy hisztis libának. :-)))
Apja Slachta Ferenc. A lány Temesváron született, Zomborban nevelkedett, majd Pesten élt a család. Slachta Ferenc halála után Sopronba költözött édesanyjával. A művelt Etelka szűknek érezte a várost Pesthez és Budához képest.
13-14 éves korától írta naplóját, amit jelenleg a soproni levéltárban őriznek több, mint tíz kötetben.

A lány folyton azt akarta, hogy a figyelem középpontjában álljon, ha nem vele foglalkoztak, akkor elérte, hogy de. Játszott a férfiakkal, de még azt sem engedte, hogy megcsókolják. Ha azonban nem udvarolt neki valaki, akkor sértve érezte magát. Volt néhány „igaz szerelme”, de értük is csak plátóian rajongott.

Végül hozzáment Szekrényessy Józsefhez – na, az az udvarlás is érdekes volt…
Szekrényessy Józsefné kilenc gyermeknek adott életet, köztük az első magyar úszó, első Balaton-átúszó, első magyar sportlap alapító Szekrényessy Kálmánnak, a neves tárcacikk-író és vitorlázó Lajosnak, az edelényi kultúrmecénás földbirtokos Árpádnak (ma nevét viseli a helyi múzeum és könyvtár) és az író Margitnak. Szekrényessy Józsefné élete utolsó idejét az újpesti Szekrényessy kúria falai között töltötte. Ötvenhat esztendősen Pesten halt meg. Unokahúga Slachta Margit a szociális nővérek rend alapítója, az első női országgyűlési képviselő.

Az előadás szövegét itt olvashatjátok: https://www.academia.edu/40195472/_…_%C3%ADr%C3%B3n%C5%…

Slachta Margitról itt olvashattok: https://gabriellajegyzetei.blogspot.hu/2017/09/1884-sze…

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szekr%C3%A9nyessy_J%C3%B3…

Kép: https://mult-kor.hu/20080214_erotikus_naplo_a_magyar_re…

Kapcsolódó könyvek: Slachta Etelka: „…kacérkodni fogok vele” · Török Zsuzsa (szerk.): Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok

Slachta Etelka: „…kacérkodni fogok vele”
Török Zsuzsa (szerk.): Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok

Kapcsolódó alkotók: Slachta Etelka

4 hozzászólás
!

Szendrey Júlia is témája volt a konferenciának; Gyimesi Emese Versíró nők a 19. század közepén – Szendrey Júlia, Majthényi Flóra, Malom Lujza, Wass Ottilia és Bulyovszky Lilla pályája című előadásában beszélt az írónőről.

[…]
Annak ellenére, hogy önálló verseskötete életében nem jelent meg nyomtatásban, Szendrey Júlia imázsához szervesen hozzátartozott verseinek publikálása. Az 1850-es évek második felében önálló irodalmi pályájának indulása verspublikációkhoz kötődött. Költeményeinek jelentős részét azonban nem jelentette meg nyomtatásban. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára egy 90 számozott lapból álló versgyűjteményt őriz Szendrey Júliától, amelyben 49 költemény, valamint 6 verstöredék található. A füzetben minden egyes versszöveg alatt jelölve van a keletkezés dátuma, helye, a publikált versek esetében a megjelenés helye, sőt adott esetben a költeménnyel elnyert díj, vagy a keletkezés körülménye is. Ez a gyakorlat arra enged következtetni, hogy a versgyűjtemény létrejötte olyan tudatos összeállítás eredménye, amely mögött irodalmi ambíciók húzódnak: a kötet összeállítója úgy reflektál saját privát írásgyakorlatának alakulására, hogy közben számon tartja ennek a nyilvános szférában elért vetületeit is. Szendrey Júlia versírói praxisa azonban nem merül ki eme versgyűjtemény összeállításában. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára is számos verskéziratot őriz tőle. Ezeknek egy részét olyan költemények szövegváltozatai alkotják, amelyek versgyűjteményében is szerepeltek, más részét viszont olyan versszövegek, fogalmazványok, amelyeket egyáltalán nem tüntetett fel benne, és nyomtatásban sem jelentetett meg.
[…]

@postmodjane értékelése Szendrey Júlia: „Naponként árvább…” című kötetéről: https://moly.hu/ertekelesek/2488167

Szendrey Júlia: „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt…” kötetét @Eszter_28 olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/2154640


>!
Véda MP
Irodalomtörténet

Szenvedélyes, erotikus teremtés volt, — az bizonyos.
De igazán, odaadóan, mélyen nem tudott érezni. Mikor Petőfihez hozzáment, elszökve hazulról, kitagadva szüleitől: őszintén, nagyon érzett, de azt hiszem, akkor se magába Petőfibe, hanem a dicsőségbe, romantikába, a veszedelmes kalandba, halhatatlanságba volt szerelmes. Abba a nőbe volt szerelmes, akivé a Petőfi múzsája lesz.
Azok a hibák, amik a jó nevelést kapott, előkelő asszonyt disillusionálták: Petőfi rustikus modora, evése, mozgása, beszédmódja: megvoltak már vőlegénykorában is. És — ezt mi nők már jobban értjük. Ismerjük egymást. Vagy annyira szeret egy asszony, hogy nem látja a gyarlóságokat, sőt, — még azokat is szereti Benne! Ez a nagy, vad, erotikus szerelem. Vagy mindig szenved miattuk (persze itt csak a kis hibákról, formátlanság, félszegségekről beszélek, a karakterhibák más kategóriába tartoznak) s ideig óráig leküzdi érdekből vagy nagy lelkesedésből, romantikus fellángolásból, hiúságból. De ilyen önszuggesztió csak ideig-óráig tarthat — s az idegeket őrlő titkos türelmetlenség annál nagyobb erővel tör majd ki.
Csak ez magyarázza, hogy házasságuk legelső idejében még papa előtt is olyan durván, sértőn figyelmeztette erre-arra Petőfit az asszony. Ez magyarázza Petőfi kedélyének csodálatos átváltozását pár hónap alatt. Papa meséli, hogy Petőfi, aki maga volt a fiatalság, életöröm, remény, bátorság, jókedv, duhajság, — mindig csendesebb szinte mogorva lett, sokszor idegesen meredt a távolba, nem lehetett szavát venni.
Érezte, hogy valami nincs rendjén. Hogy nagy, nagy bajok közelednek. És papa szentül hitte, Petőfinek géniusza vezette szívéhez azt a legszebb halhatatlanságot hozó golyót.

Fesztyné Jókai Róza visszaemlékezése Szendrei Júliára

Kapcsolódó könyvek: Feszty Árpádné Jókai Róza: A tegnap

Feszty Árpádné Jókai Róza: A tegnap
!

Wohl Janka és testvére, Wohl Stefánia koruk népszerű személyiségei voltak. Két előadás is szólt tevékenységükről, a kötetbe csak Török Zsuzsa előadása került be, címe: A női írás kutatásának módszertana a digitális fordulat után. Wohl Stefánia esete a The Scotsmannel.

Az írói és írónői életpályák 19. századi alakulásában a század folyamán differenciálódó sajtóközeg meghatározó szereppel bírt. A sokféle, változatos, különféle olvasói rétegeket megcélzó sajtóorgánum, valamint az írástudók számának megnövekedése a korábbi évszázadokhoz képest jóval több íráshasználó megjelenését tette lehetővé, és az írói szakma professzionalizációjához is jelentős mértékben járult hozzá. A 19. századi írónők, akárcsak a férfiírók, számos korabeli sajtóorgánumnak voltak munkatársai, műveik kötetben való megjelentetését szinte minden esetben több sajtópublikáció előzte meg. Az írónői életpálya 19. századi vitatott megítélése miatt viszont a női szerzők nem mindig vállalták nyilvánosan az írói szereplést, és könnyen alkalmazkodtak a sajtópublikációk korabeli konvenciójához, az anonim publikáláshoz. Következésképpen, számos írásuk névtelenül, álnéven, vagy csupán keresztnevük feltüntetésével jelent meg a korabeli lapokban. Megannyi, a 19. századi sajtóban közölt szöveg tehát feltáratlan mind a mai napig, a feltáratlanságot pedig a névtelenség és a szerzői attribúció kérdése még bonyolultabbá teszi.
[…]

A Wohl-nővéreket a 19. századi irodalmi és művészeti értelmiség tagjai jól ismerték. Irodalmi szalont tartottak fenn, ahol a korabeli társasági élet vezető alakjai (írók, költők, zenészek, festőművészek, politikusok) rendszeresen megfordultak.4 Wohl Janka és Stefánia mindemellett három évtizeden keresztül szerkesztette a Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre című lapot. Azon kevés 19. századi író- és szerkesztőnők közé tartoztak, akik nagyon tudatosan tekintettek pályájukra önálló egzisztenciájuk megteremtésének egyetlen lehetséges útjaként. Ennek megfelelően korán felismerték a főként a 19. század második felétől különös expanziónak induló és a különféle olvasói rétegek igényeinek megfelelően differenciálódó sajtóközegben rejlő lehetőségeket. Költeményeik, elbeszéléseik, divatcikkeik és különféle sajtóműfajokban írt szövegeik folyamatosan jelen voltak a korabeli sajtóorgánumok hasábjain, a lapszerkesztés pedig megélhetésük legfőbb biztosítéka volt. A Wohl-nővérek ráadásul azon kevés 19. századi magyar írónő közé tartoztak, akik idegen nyelveken (németül, angolul, franciául) is jól beszéltek és írtak, tehát külföldi kiadóknál és külhoni lapokban is publikáltak. Stefánia például több éven keresztül volt a skóciai The Scotsman című újság külföldi tudósítója, mely tevékenységéről mindeddig nem rendelkeztünk bővebb információval.
[…]


>!
csgabi MP
Irodalomtörténet

Wohl Janka (1843-1901) a saját és húga, Stefánia (1846-1889) irodalmi hagyatékát a szerzői jogokkal együtt a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta azzal a kikötéssel, hogy a belőle származó jövedelemből hozzák létre a „Wohl Janka és Stefánia díj”-at, amelyet ötévente egy szegény sorsú írónő kaphat meg. A hagyomány mindig az azt megelőző öt év irodalmi termése (könyv, színdarab, cikk, vers, elbeszélés, regény stb.) alapján választhatja ki az általa legjobbnak ítélt szerzőtt. Végakaratának végrehajtásával Dessewffyt Arisztidet, szalonjának egyik törzsvendégét bízta meg, továbbá felkérte irodalmi hagyatéka, levelezése esetleges kiadására és rendezésére. Dessewffy, mintegy elhárítva magáról a felelősséget, kételyének adott hangot, miszerint „Angol, Francia- vagy Németországban ezen nagybecsű irodalmi hagyaték jelentékeny alapítványi tőkét biztosítana az Akadémiának; ellenben a mi mostoha irodalmi, jobban mondva könyvkiadói viszonyaink között, sajnos, az eredmény alig fog az örökhagyó nemes szándékával arányban állani.” Viszont úgy vélte, hogy Wohl Janka levelei nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot, mert jó korrajzok, a címzettek pedig híres emberek. Azt ígérte a Magyar Bazár olvasóinak, hogy a későbbiekben megismerteti őket az irodalmi hagyatékkal, de ez nem történt meg. A Magyar Tudományos Akadémia pedig napirendjére tűzte az örökség megtárgyalását, amelynek eredményeképpen „kegyelettel” elfogadták, és többet nem foglalkoztak az üggyel.
Wohl Janka végrendeletének másik kedvezményezettje az 1885-ben alapított magyar tanítónőket tömörítő Mária Dorothea Egyesület volt. Övék lett az író-szerkesztő Deák Ferenc utcai lakása, az elárverezett berendezési tárgyakból befolyt összeg, bútorok, házi felszerelés, néhány ezer korona, valamint az értékes könyvtár. A szervezet a ráhagyott pénzből alapítványt kívánt létrehozni, és egy Wohl Janka-emlékszobát berendezni. Továbbá az egyesület elnöksége arról döntött, hogy Wohl Janka nevét alapítói sorába, az Orczy úti Tanítónők Otthonában lévő márványtáblára véseti.

Források:
– Wohl Janka végrendelete, HU BFL VII. 8. d. 1901. 0013, Budapest Főváros Levéltára
– DESSEWFFY Arisztid, Wohl Janka hagyatéka, Magyar Bazár 1901/27. (júl. 16.), 1. 3 „16. Bold. Wohl Janka írónő végrendeletében a maga és bold. nővére, Wohl Stephanie munkáinak tulajdonjogát az Akadémiára hagyta, azzal a kéréssel, hogy az esetleges jövedelem szegénysorsú írónők segélyezésére fordítassék. – Kegyelettel elfogadtatik”. A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Igazgatósági ülés, 1902. febr. 23., Akadémiai Értesítő 1902/3. (márc. 15.), 151–154.
– A szervezet a tanítónők anyagi és társadalmi helyzetének javítását, valamint a hazai nőnevelés fejlesztését tűzte ki célul. Működéséről bővebben lásd BURUCS Kornélia, Nők az egyesületekben, História 1993/2., 15–18.; KÉRI Katalin, Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914, Pro Pannonia, Pécs, 2008, 82–83.
– SEBESTYÉNNÉ STETINA Ilona, Wohl Janka, Nemzeti Nőnevelés 1901/6. (jún.), 245.
– Nemzeti Nőnevelés 1902/5. (május), 8.
– Mészáros Zsolt: A Wohl-nővérek munkássága – irodalom, sajtó, szalon. ELTE BTK Doktori Iskola
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00033/borbiro.html

Kapcsolódó alkotók: Wohl Janka

!

Czóbel Minkáról beszélt Kecsmár Szilvia (SZTE) Czóbel Minka és a Lélekvándorlás – A mű fordításának és megjelentetésének körülményei a Polignac-levelekben című előadásában.

[…]
Czóbel Minka Lélekvándorlás című műve kizárólag francia nyelven jelent meg 1897-ben Párizsban, az Ollendorff kiadó gondozásában. Az idegen nyelvnek és a témának valószínűleg egyaránt köszönhető, hogy hazánkban kevesen foglalkoztak vele. Megjelenésekor három cikk számolt be róla, ám ezek közül kettő csak a mű iránti érdeklődés felkeltésére szolgált. A Kisvárdai Lapokban 1897 nyarán megjelent írás, néhány bevezető mondattól eltekintve, tulajdonképpen Melchior de Polignac francia kiadáshoz írt előszavának magyar nyelvű közlése. A harmadik közlemény valamivel bővebben mutatta be, különösen a címrajzot, mégsem tekinthető valódi kritikának, hiszen a szöveg nagy részét a címrajz leírása teszi ki, a mű tartalmára viszont alig néhány mondat utal. Legátfogóbban Kis Margit írt a műről, aki személyes kapcsolatban is állt az írónővel. Czóbel Minka beszélt neki a művéért az egyház részéről kapott támadásokról, noha csupán szimbolikus költői játéknak szánta a Lélekvándorlást.
[…]
Czóbel Minkát a születendő művel kapcsolatban állandó kétségek gyötrik. Félelmeit Justhtal [Justh Zsigmonddal – @csgabi] osztja meg. Hozzá írt levelei ugyanakkor nem csak bizonytalanságról, hanem a mű iránti szeretetről, alázatról is tanúskodnak:

Mit fog új könyvemhez mondani? […] Írok, mert nem tehetek másképp, írok, mert élek. De mégis ezért kívánom, hogy némelyek megértsék, mit írok, s ne lássák tökéletesen nonsens-nek. Főképpen magával szembe ez a kívánságom s ezért kissé félek magának új könyvemet megmutatni. Még senki nem ismeri, nem írhattam másképp, de hogy egyáltalán kifejeztem e benne valamit abból, mit átéreztem, erről fogalmam sincs, majd meglátja. […] nem tudom, minek nevezzem, talán dramatizált próza.
[…]

@Timár_Krisztina olvasta Czóbel Minka: Két arany hajszál című kötetét: https://moly.hu/ertekelesek/2329403.

@Lunemorte a 2017. januári VersRovatban szentelt egy cikket Czóbel Minkának: https://moly.hu/merites-rovatok/versrovat-47


>!
szadrienn P
Czóbel Minka: Pókhálók

A dekadencia diszkrét bája hatja át és teszi édesen mérgezővé Czóbel Minka 1906-ban megjelent leheletfinom novelláit. Halálvágy és enyészet. Örökletes idegbaj és tüdővész, végzetes ifjúkori szeszélyek, az ezer csillámló szilánkra szóródó morfiumos üveg éles koppanása.
A legtöbb szereplőt csak egy kis lépés választaná el a boldogabb jövőtől, de a romlás ellenállhatatlanul vonzza őket, mint a halvány fénysugár az éjjeli lepkéket, a cizellált tájleírásokban pedig tovább rezeg a baljós légkör.
Finoman lengő pókfonálból és sápadt holdfényből szőtt irodalom.

2 hozzászólás
!

Mikos Éva (MTA BTK NKI): Fehérnéprajz. A női folklórelőadó helye az adatközlő emancipációjának folyamatában című előadása is nagyon izgalmas volt, örültem, hogy – néhány előadással ellentétben – bekerülhetett a kötetbe. Volt ugyanis sajnos pár olyan előadás, ami nem jelent meg írásos formában a konferenciakötetben.

[…]
Az, hogy a nagyközönség, a társadalom olvasni tudó közép- és felsőbb rétegei mit tudtak meg a társadalom alsó rétegének zömmel szóbeliségben élő szöveges és zenei kultúrájáról, nagyban függött a gyűjtések körülményeitől, a gyűjtés helyétől, illetve attól, hogy kit választottak ki a gyűjtők a falusi emberek közül. Az adatközlővé válásban nagy szerep juthat a véletleneknek, de idővel a gyűjtők egyre tudatosabbá váltak, s a 19. század utolsó évtizedétől egyre kifinomultabb eszközökkel kezdték keresni a minél ügyesebb, szélesebb repertoárú, jobb előadó készségű elbeszélőket, énekeseket.
[…]
Magyarországon Vikár Béla kezdeményezte a fonográf („beszélőgép”) alkalmazását folklór rögzítésére. Ezt megelőzően már folytatott gyorsírásos folklórgyűjtést, akárcsak Reguly Antal. A gyorsírás azonban nem terjedt el általános folklórlejegyző módszerként, ugyanis elég bonyolult, nagy szakértelmet és gyakorlottságot igényel, akárcsak a kottázás, amit szintén csak kevesen tudtak. Vikár azon túl, hogy felismerte a szóbeliség írásbelivé tételének számos problémáját, s egész életében azon dolgozott, hogy valamelyest áthidalja azokat, nagy lépést tett a gyűjtés személyessé tételéért is. Fontosnak tartotta ugyanis, hogy adatközlőit, beszélgetőtársait maga keresse fel otthonukban, még annak árán is, hogy a félmázsás masinával kellett háztól házig járnia. Kíváncsi volt ugyanis arra, hogy a folklórt elbeszélő, eléneklő falusi emberek hogyan élnek, milyen lakáskörülményeik vannak, hogyan viselkednek természetes körülmények között, és arra is törekedett, hogy oldja valamelyest az adatrögzítés mesterkélt helyzetét.
[…]
Az adatközlő emancipációjának folyamatában szinte észrevétlenül, de mindenesetre reflektálatlanul tűntek fel a női előadók. Az a kevés folklór adatközlő, akiket a 19. századból ismerünk, szinte kivétel nélkül férfi volt. A fordulat nagyjából ugyanakkor következhetett be, legalábbis az ellenkezőjét adatok hiányában eddig nem sikerült bizonyítani, amikor az első fonográfos gyűjtések létrejöttek. Vagyis nem csupán az adatközlő, hanem a női adatközlő megjelenése is Vikár Béla zsenijének volt köszönhető. A fehérnéprajz kifejezés a szellemességéről is ismert Vikár leleménye, azt a tevékenységet írta le vele, amelyet annak érdekében folytatott, hogy a szerény, szerepelni nem kívánó falusi lányokat, menyecskéket, meg persze idősebb asszonyokat fonográfja tölcsére elé csábítsa.
[…]

Néprajzzal foglalkozó könyvajánlóként hozom Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajz című kötetét, @Nienna001 értékelésével: https://moly.hu/ertekelesek/1705464.


>!
atalant I
Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások

Kicsit olyan érzésem volt olvasás közben, mintha a Búvár zsebkönyvek és az alsós énekkönyvek szerelemgyerekét tartanám a kezemben. Mégis meglepően érdekesre, csak (a kivitelezésből fakadóan) sajnos kifejezetten rövidre sikeredett. Egy már-már letűnt világ mementója, amelyet jóformán szinte csak az ezekhez hasonló, megsárgult lapokról ismerünk, és amely mégis annyira élő és színes, hogy belesajdul az ember szíve. Vajon fognak-e a mi életünkről is könyveket teleírni az utánunk következő generációk?

!

@Emmus egyik szeptemberi olvasmánya volt Jókai Mór: Az elátkozott család című regénye. Ennek kapcsán jutott eszembe, érdekes lenne egy tesztet összeállítani a szerző regényeiből.

A játékos kedvű molyok (biztosan nemcsak én vagyok ilyen) tehát most kipróbálhatják magukat egy kvízzel. Vajon a tíz kérdésből álló összeállítást milyen sikerrel tudjátok megoldani? Mennyire ismeritek Jókai regényeit? Melyik Jókai-regényekből származnak az idézetek?
Helyes válaszok a SPOILER jel alatt találhatóak, közvetlenül a kérdés és a válaszlehetőségek után. :-)

1., Akkor aztán Richárd arra fakad, hogy elhiszi, hogy a házasságot az Úristen szerzette, hanem hogy a ceremóniákat az ördög csinálta hozzá, az meg bizonyos.
a., Szegény gazdagok
b., A kőszívű ember fiai
c., Fekete gyémántok
spoiler

2., – Tudod, galambom, kétféle a hideglelés: forróláz meg hidegláz. A forró erősebb, a hideg tartósabb. Kétféle a szerelem is. A forró erősebb, a hideg tartósabb. Az egyik elmúlik, a másik visszajár.
a., Sárga rózsa
b., Az új földesúr
c., Egy az Isten
spoiler

3., Aki azt kigondolta, hogy két asszony főzzön egy konyhán, az igen tréfás ember lehetett: szerette a vígjátékokat.
a., A szerelem bolondjai
b., Mire megvénülünk
c., A debreceni lunátikus
spoiler

4., – Látod? Ebben a kis szobácskában születtél te, oda van felírva az ajtó márványküszöbére:
Jónás fiam született 1717-ben augusztus 17-én.
a., A fehér rózsa
b., A cigánybáró
c., A huszti beteglátogatók
spoiler

5., A világ olyanná alakul, amilyenné a fiatalságot nevelik.
a., A nagyenyedi két fűzfa
b., Kárpáthy Zoltán
c., És mégis mozog a Föld
spoiler

6., Vannak titkok, miknek jobb a szívek fenekén maradni.
a., Kárpáthy Zoltán
b., Névtelen vár
c., Egy magyar nábob
spoiler

7., Van a nők hangjában valami, ami megittasít, ha a legmindennapibb tárgyról beszélnek is…
a., A szerelem bolondjai
b., Az arany ember
c., Egy hírhedett kalandor a XVII. századból
spoiler

8., Furcsa egy istenteremtése a magyar; ha föllelkesedik, akkor négy karja van, ha elbúsulja magát, akkor van négy lába.
a., Törökvilág Magyarországon
b., Rab Ráby
c., A mi lengyelünk
spoiler

9., – Hogy maradsz itt magadra, egyedül? – suttogá a férj.
– Nincsenek-e velem a könyveid?
Igaz. Akinek a könyvek már jó barátjai, az nincsen egyedül.
a., A lőcsei fehér asszony
b., Szeretve mind a vérpadig
c., Mire megvénülünk
spoiler

10., Kengyelesy alacsony, szikár férfiúcska volt, nagyon világos szőke hajjal és fehér szempillákkal, erősen hegybe menő álla még hegyesebbé vált a megnyúlt kecskeszakáll által. A grófnak nagyon tetszett, ha bizalmas körökben azzal hízelegtek neki, hogy tökéletes szatírarca van.
a., Szegény gazdagok
b., A gazdag szegények
c., A barátfalvi lévita
spoiler

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/kv%C3%ADz-csempe-b…


>!
GingerKid I

Ady Endre 100 – olvassunk Ady verseket 2019-ben klasszikus olvasós szépirodalom szerzői vers

Elolvasandó könyvek száma1
Elkezdődött2018. november 12., 16:50
Jelentkezés vége2019. december 31., 23:59
Véget ér2019. december 31., 23:59

2019-ben 100 éve lesz, hogy meghalt a Nyugat első nemzedékének meghatározó alakja, Ady Endre. Ennek apropóján szerintem szép tisztelgés lenne, ha a Molyt is elárasztanánk Ady versekkel. :)

A kihívásra egész évben jelentkezhettek és hozhatjátok a teljesítéseket. A plecsniért pedig a következőt kell tennetek:
– az év során elolvasni 100 verset Adytól. Olvashatjátok az Ady összest, de külön kötetekből is szemezhettek, a lényeg, hogy akárhány könyvből is olvastok, azokat tegyétek polcra vagy listára, és jegyezzétek, hogy melyik verseket olvastátok.
– hozzatok összesen 10 kedvenc idézetet
– valamint egy kötetről szöveges értékelést
A listába vagy polcra megjegyzésben linkeljétek az én és a könyv linkeket, hogy megtaláljam az idézeteket és értékeléseket. :)

Újraolvasásokat természetesen elfogadok. A lényeg, hogy olvassunk. :)

Az olvasásokat csak 2019. január 1- 2019. december 31 között fogadom el.

A képet és a kihívás képét innen a Molyról szedtem. :)

Kapcsolódó alkotók: Ady Endre

42 hozzászólás
!

@GingerKid Ady-kihívása (lásd feljebb) arra ösztönzött, vegyek én is a kezembe verseskötetet, illetve, hogy ajánljak is nektek néhány verset.

Dsida Jenő: Minden nap esttel végződik – https://moly.hu/idezetek/914020 – @Kisanna
Hajnal Anna: A magam törvénye szerint – https://moly.hu/idezetek/612895 – @Szelén
Nemes Nagy Ágnes: A szörny – https://moly.hu/idezetek/67267 – @Frank_Spielmann
Tóth Árpád: A Hold leckéje – https://moly.hu/idezetek/328333 – @Andukaphar
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára… – https://moly.hu/idezetek/243230 – @Dün

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/a-kauai-hawaii-beach-homo…


>!
dianna76 P
Várnai Zseni: Ének az anyáról

Szeretem a verseket a jó verseket, melyekből kiolvasható mi járt a költő fejében, milyen érzelmek hatottak rá mikor papírra vetette. Várnai Zsenitől – ebben a kötetben – ilyen verseket olvashattam. Vajmi kevés köztük a vidámabb, pozitív kicsengésű. Inkább a fájdalom, keserűség jellemzi a rímes sorokat. Pont ezért csak lassan, apránként adagolva olvastam. Rám zömmel nagy hatással voltak ezek a versek, s helyenként együtt sírt a lelkem/szívem Várnai Zsenivel.
A költőnőtől eddig kevés verset többnyire a kisfia elvesztése hatására születetteket ismertem. Örülök, hogy elém bukkant ez a kötet! S nem értem, hogy miért nem érnek meg a könyvei újabb, friss kiadásokat. Ennyire nincs jogutód? Pedig lélekig hatolóak és szívfacsaróak a versei!

"Ó, mért nem tudtam, hogy mily drága kincs
kis életed minden suhanó perce.
Ó, mért nem tudtam, hogy mily mostohán
mérték nekem e tűnő drágaságot,
jaj, minden kis elszállott percet bánok,
amelyben nem fogtalak átkarolva.
Ha tudtam volna, hogy mi van megírva,
tiéd lett volna minden percem, órám,
most éltemet adnám, ha egy kis órán
veled lehetnék újra, rádfonódva."

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
280 oldal
!
>!
Tündérke P
Magyar irodalom

„A botlatókövek vagy botlókövek (németül: Stolpersteine) Gunter Demnig német szobrász alkotásai; a nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő, macskakőre rögzített 10×10 centiméteres réz emléktáblák, amelyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve. A köveket többnyire maga a művész (lásd a képet) helyezi el. Az elmúlt héten mások mellett Radnóti Miklós emlékére is elhelyezett egy követ a Pozsonyi út 1. előtti járdán.” Kép forrása: Gordon Gábor; Szöveg forrása: Történelmi Őrületek

Kapcsolódó alkotók: Radnóti Miklós

4 hozzászólás
!

A rovat végén tekintsünk vissza kicsit korábbi olvasásokra.

Sok-sok GárdonyiAz én falumban járt @Ibanez. Vagy az övében? Íme az értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3381097.
@Emmus több könyvét is olvasta a szerzőnek. Gárdonyi Géza: Mai csodák című kötetéről így írt: https://moly.hu/ertekelesek/3355427.
A Szunyoghy miatyánkja is ötcsillagos lett nála: https://moly.hu/ertekelesek/3336728.

@Roszka olvasmánya A láthatatlan ember volt: https://moly.hu/ertekelesek/2688220.

Én azokkal nemigen beszéltem, azután se, mikor már összeszoktak velem. Nekem az ember a betűismeretnél kezdődött. Aki nem olvasta Plátót vagy legalábbis Vergiliuszt, az énelőttem állat volt.
Hát biz azok hírét se hallották Plátónak, s még kevésbé Vergiliusznak. Emberarcú állatok voltak. Gondolataik csak a napi dolgaikon forogtak, meg egymás személye körül. Megvetettem őket. A gazdámat is. – idézte @matthews ez utóbbi regényből (https://moly.hu/idezetek/887345).

Szabó Magda egyik ifjúsági regényét, a Sziget-kéket olvasta @dokijano: https://moly.hu/ertekelesek/3289944.
@Kiss_Csillag_Mackólány egy kemény Szabó-regényt vett a kezébe, a Freskót: https://moly.hu/ertekelesek/3393186.

Kosztolányi Dezső: Béla, a buta című könyve nem igazán nyerte el @deaxx tetszését: https://moly.hu/ertekelesek/3366670.
@mozgokep016 a Nero, a véres költőt olvasta pár hónapja: https://moly.hu/ertekelesek/3264982.

@Gulo_gulo Olvassunk Kosztolányit!-kihívására még lehet jelentkezni: https://moly.hu/kihivasok/olvassunk-kosztolanyit

Volt néhány Wass Albert-olvasás is, többek között @Jesper_Olsen ismerkedett meg az Elvásik a veres csillag című könyvvel: https://moly.hu/ertekelesek/3356964.
De mások is olvastak a szerzőtől. @FORTUNATA egy krimibe hajló regényt olvasott. Molytársunk így vélekedett a Halálos köd Holtember Partján-ról: https://moly.hu/ertekelesek/3393037. Nem ismertem eddig ezt a regényt, de felkeltette az érdeklődésemet.
@Nanallil szeptemberben több regényével ismerkedett meg. Az egyik a Tavak és erdők könyve című volt: https://moly.hu/ertekelesek/3380352. A másik pedig egy karácsonyi hangulatú könyv, a Karácsonyi üzenetek / A Temető megindul: https://moly.hu/ertekelesek/3372132.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/film-f%C3%A9nyk%C3…


>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Illyés Gyula: Puszták népe

„Szívet és tüdőt kell cserélnie annak, aki a puszták levegőjét elhagyja, különben elpusztul az új környezetben.”
Ebben a könyvben Illyés Gyula gyerekfejjel megtapasztalt élményeit veti felnőtt fejjel papírra.
Most, hogy friss az élmény – Rozi, Fiúkfalva, Gazdag szegények –, tudom én is igazán összehasonlítani a Dunántúli, és a Dunán inneni tanyavilágot. Úgy vélem, hogy a Duna két oldalán élt élet bizony már akkoriban is lényegesen eltért egymástól.
Különösen tetszett a babonák, a házi jóslási módok leírása, néhány a mai napig él közülük.
Boldog mosolygással olvasgattam az „öregek” adomáit, egymást túllicitáló emlékezéseit. Eszembe jutott szegény anyai nagymamám, aki a vele egykorúakkal esténként, „csigacsinálás” közben felemlegették a fiatalkorukban történteket, amelyeket az idő természetesen vagy megszépített, vagy még csúnyábbá tett.
Tetszett, hogy a sok száraz adat, a sok adó, vám, jog és miegymás részletezését gyakran szakították meg a családi visszaemlékezések, például Kasza bácsi megmosolyogtató történetei, hiszen nélkülük egy mezei olvasó számára élvezhetetlen lett volna a könyv.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!