Klasszikus magyar irodalom

Rovatgazda
!

Kedves Molyok!

Eljött a nyár első Merítése, és így itt a Klasszikus magyar irodalom rovat is! Beindul a nyaralási szezon, talán több időnk jut az olvasásra, habár ez a hőség sokunkat letaglózott. Így talán érthető, hogy a szerkesztő is így érez, és ebben a hónapban inkább egy könyvajánló jellegű rovatot állítottam össze nektek.
Remélem, hogy találtok a javaslatok között olyat, amit szívesen elolvasnátok.

Rovat képeinek forrása: @csgabi


>!
szadrienn P
Czóbel Minka: Pókhálók

A dekadencia diszkrét bája hatja át és teszi édesen mérgezővé Czóbel Minka 1906-ban megjelent leheletfinom novelláit. Halálvágy és enyészet. Örökletes idegbaj és tüdővész, végzetes ifjúkori szeszélyek, az ezer csillámló szilánkra szóródó morfiumos üveg éles koppanása.
A legtöbb szereplőt csak egy kis lépés választaná el a boldogabb jövőtől, de a romlás ellenállhatatlanul vonzza őket, mint a halvány fénysugár az éjjeli lepkéket, a cizellált tájleírásokban pedig tovább rezeg a baljós légkör.
Finoman lengő pókfonálból és sápadt holdfényből szőtt irodalom.

2 hozzászólás
!

A 17. századi Erdélyben játszódó kalandregény Jókai Mór tollából.


>!
Ibanez MP
Jókai Mór: A kétszarvú ember

Egyszerű kis történet, néha olyan „mikszáthos” hangulattal (talán Erdély és a két gyerek miatt gondoltam sokszor A két koldusdiákra). A szereplők szerethetők, az olvasó már az elejétől tudja, hogy kinek van vaj a fején, s persze igazságért kiáltunk. Kedvencem a ravasz szolga volt, aki gyorsan átlátott a szitán s hűséggel szolgálta gazdáját (aki viszont a történet egyetlen nagyon puhány alakja volt). A kétszarvú ember „megszarvasodásának” története kicsit megmosolyogtató volt, de összességében egy nagyon kellemes, izgulós kis török-magyar történet, árulással, fondorlattal, igazságkereséssel.

!

Kintről borús őszi világosság jött be, a vastag pesti levegőn átszűrt fény, mintha tömött emberi gondokon és szövevényes lélekdsungeleken kellett volna először áttörnie magát. Kint katonák menetszázada robogott a kövezeten és a háború reggeli moraja mint kórus mindenbe beleszólt.
(https://moly.hu/idezetek/1016786)

Nem olvastam még Móricz Zsigmond ezen kötetét, de ebben a hőségben megragadott a címe.


>!
Gvendolin P
Móricz Zsigmond: Esőleső társaság

A kötet betekintést nyújt mindazokba a témákba, amik Móriczot munkássága során mindvégig foglalkoztatták, így a dzsentrik világába, akik múltbéli anekdotákon nosztalgiáznak, hatalmas lakomákat csapnak, a jelent tétlenül szemlélik, ha szóba is kerülnek a megoldási lehetőségek, azok kivitelezését az utódoktól várják, akik, vagy ugyanolyan élhetetlenek, mint az elődök, vagy egészen más utat követnek. Érdekli a parasztok betyárokhoz való viszonya, a kor hírhedt bűnügye, a légypapíros gyilkosságok, mert ezek is a parasztok nyomorúságos körülményeire mutatnak rá. Feltűnnek a kötetben orvosok, akik hiú reményeket keltenek vagy sorsuk elleni lázadásra bíztatják az asszonyokat, aztán a hatást látva, gyáván visszakoznak.

!

Nagyon szerettem-szeretem ezt a Szabó Magda-regényt, és nemcsak azért, mert a főhőse könyvtáros. :-)

2011 októberében A hónap magyar írója Szabó Magda volt. A rovatot @sztimi53 állította össze: https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-magyar-iroja-szabo-magda


>!
klaratakacs +SP
Szabó Magda: A Danaida

Örülök, hogy Szabó Magda munkái közül ezt az utolsók között olvastam, meg kellett érnem rá. Kevesebb a történés Csándy Katalin torténetében, mégis egy teljes életet láthatunk. Sok-sok rétege van az életének, ami viszont végigkíséri egész életében, az az őszinte szeretet hiánya. Ennek személyiségromboló hatása miatt kerül Katalin mindig kiszolgáltatott helyzetbe, gyerekként, szeretőként, aztán feleségként. Ő próbál boldog lenni, de mindig érzi, hogy valami nincs rendben. Odaadó, mégsem mártír, viszont szánnivaló, főként Melindával kapcsolatos végső döntése miatt.
Katalin mellett felntűnik itt politikai helyzet, 1956., gyász, feminizmus és patriarchális berendezkedés, Szabó Magda félelmetes röntgetszemekkel látja az embereket, szereplőinek nemcsak jelene van, hanem múltja, gondolatai, törekvése. Kedvencem Anyuci alakja, még ha nem is a legszimpatikusabb szereplő, de szerintem ő változik a legtöbbet.
A történeten, szereplőkön túl élvezetes a fogalmazás, a szavak gyönyörűsége, egy újabb könyv, ami miatt imádom Szabó Magdát.

!
>!
Kek P
Gurul a sok-sok pillanat

Gurul a sok-sok pillanat Szabó Magda élete képekben

9000 Ft egy olyan fényképalbumért, ami csak fekete-fehér fotókból áll és némi életrajz töredékből? Hááát, lehet, hogy azért irreális elképzelés ez számomra, mert nem szeretem Szabó Magda műveit, s mi tagadás, magát a művésznőt is elég mesterkéltnek találtam mindig is – így a képek alapján meg pláne. De szerencsére a könyvtárban akadtam rá a könyvre. Szóval, az életrajzot tükröző képek nekem nem sok újat adtak, a kort tükröző ruhák, beállítások, technikai minőség meg nem újdonság, szüleim világát, az azokról készült fotókat „másolják”. Szóval nem, még azt sem kaptam meg ettől az albumtól, mint amit elvártam (volna).
     Hogy akkor mire föl a 4 és fél csillag? :)) Hát, mert én egy roppantmód kukacos természet vagyok, s attól még, hogy Szabó Magdát nem szeretem, e mű érték és fontos. Pont.

!

Sosem láttam nőt, ki ennyire értett volna a gyakorlati gazdaságtanhoz elméletben!
(@Emmi_Lottahttps://moly.hu/idezetek/14654)

Kaffka Margit volt a főszereplője @Archibald_Tatum A hónap magyar írója rovatának 2017. februárjában: https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-magyar-iroja-kaffka-margit.

Olvashattok a szerzőről a 2017. szeptemberi Klasszikus magyar irodalom rovatban is: https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-64.


>!
Sajtkukac94 
Kaffka Margit: Hangyaboly

Nagyon tetszett, bár elég nehézkesen haladtam vele. A nyelvezete helyenként annyira túlírttá tette, hogy kicsit félre kellett tennem, mert fáradtabb fejjel a mondat végére érve már nem emlékeztem az elejére.
Diderot Az apácájához képest visszafogottabb, mondhatni unalmasabb volt, de a hangulata így is magával ragadott. Az alaptörténet nem volt valami izgalmas, inkább a jellemábrázolások voltak benne érdekesek.
Mindenképpen olvasok még Kaffka Margittól a jövőben is, de most egy kicsit talán pihentetem a dolgot.

!

Legfeljebb kiderül, hogy az irodalom nem is művészet – annyi baj legyen. Ha nem művészet, bizonyára több annál (…)
(@budvigszandihttps://moly.hu/idezetek/385007)

Karinthy Frigyes a szereplője @Archibald_Tatum 2017. augusztusi A hónap magyar írója rovatának: https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-magyar-iroja-karinthy-frigyes

Először arra gondoltam, hogy Karinthy Frigyes: Capillária című műve kapcsán @Ákos_Tóth értékelését mutatom meg (https://moly.hu/ertekelesek/3133372), de mégiscsak három és fél csillag, úgyhogy kompenzálom kicsit @virezma értékelésével. :-)


>!
virezma P
Karinthy Frigyes: Capillária

Karinthy Frigyes: Capillária Gulliver hatodik útja

Szívesen leülnék Karinthyval megbeszélni ezt a férfi-nő kérdést. Nem biztos, hogy egyetértenénk, de érdekelne, hogy mit mond. A könyv nem mindig volt világos számomra, még az H. G. Wellshez írt ajánlójából értettem meg a leginkább, hogy mire gondol.
Érdekes kontextusba került nálam, ugyanis egy héten belül megnéztem A nimfomániás és a Hisztéria című filmeket, elolvastam a Szívdesszert című kötetet, egy Anna Gavaldát meg ezt. És mindegyik férfi és nő viszonyáról (meg a társadalom belekavarásáról) mond el valamit.

!

Nincs olyan zsarnok, aki belenyugodnék, hogy a gondolatnak nem ura. Hiszen aki belenyugszik, az már nem zsarnok. – Fekete Gyula

Fekete Gyula író, szociográfus, újságíró Mezőkeresztesen született 1922. február 26-án. Termékeny életútja 2010. január 16-án ért véget, hátrahagyva nekünk számos regényt, beleértve ifjúsági regényeket, science fictiont, kisregényt; de jelent meg szociográfiája, elbeszéléskötete, riportkötete, útirajza, drámája is.

Lehetséges, éltek valaha a Földön bátor egerek és vakmerő nyulak is. Írmagjuk sem maradt. – Fekete Gyula


>!
Zsuzsi_Marta P
Fekete Gyula: Az orvos halála

Amire sokszor nem terjed ki a figyelmünk, ha éppen fájdalommal, betegséggel kínlódunk, és orvoshoz fordulunk, hogy az orvos is éppolyan halandó, törékeny, mint mi vagyunk, őt is kínozhatja fájdalom, lehet beteg váratlanul. Gyönyörűen hangsúlyozza mindezt Fekete Gyula ebben a regényben, milyen esendő az ember, akkor is, ha tudománnyal felvértezve életet ment, gyógyít.

A megfáradt, idős, hivatását évtizedeken át becsületesen és odaadóan végző orvos dilemmája a mű, figyeljen-e az idős szervezete árulkodó jeleire és a józan észre hallgatva végre a nyugdíjas évek adta nyugalmat, kíméletes életet élje, vagy a helyére kinevezett, ám karrierjét mégis máshol elképzelől fiatal kollegája helyére visszatérve dolgozzon, gyógyítson tovább, hiszen a betegek nem maradhatnak ellátatlanul. Ebben a vívódásban teljesen magára marad, felettesei a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb megoldást kívánják, csupán ígéretük jelzi, gondolkodnak az ügyön.
A sors, a történelem őt, az idős orvost sem hagyta érintetlenül, veszteségek fájdalmát cipeli lelkében, szívében. Talán emiatt is menekül inkább a munkába a tragikus évek után, bár a hivatástudat esetében mindent felülír.

Az író, amellett, hogy remek stílussal, gyönyörű leírásokkal, a lelki vívódást érzékletesen ábrázolta, ezzel a regénnyel felteszi a kérdést: érdemes-e másokért áldozatot hozni saját életet veszélyeztetve is, s hol húzható meg a határ hivatás- és kötelességtudat, valamint a józan belátás, önkímélet között?

A regényt 1963-ban írták, aktualitása örök. Az idős orvos esetében a hivatástudat magától értetődő, elkötelezett munkája iránt, felülír minden korábbi sérelmet, jelenlegi pletykát és rosszindulatú megjegyzést, lelkiismeretére hallgatva végzi tovább dolgát. Amit és amíg a szíve diktál.
Hiába a józan belátás, az őt meggyőzni kívánó érvelések. Nem önfeláldozás, hanem önigazolás, maga az ember. Az elhivatott ember. spoiler

!

>!
Timár_Krisztina ISP
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert

Ha húsz év múlva marad még egy csepp értelem a világban, érettségi tételt csinálnak ebből a monstrumból.* Vagy hamarabb. Ez tényleg a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, igaza van @Kuszma-nak; és annak, hogy ennyi évtizeden át az ismeretlenségben maradt (Isten áldja azt, aki kiásta onnan), kizárólag az az oka, hogy Lesznai rosszkor volt rossz helyen. A naturalista-szimbolista-szecessziós vonulathoz illeszkedő regénye 1966-ban jelent meg, akkor, amikor már (és még) a kutyát nem érdekelte, ráadásul úgy, hogy a szerző már rég Amerikában élt, ami szintén nem számított jó ajánlólevélnek.

Ami másfelől azt jelenti, hogy nagyon is jókor volt jó helyen, mert ha itthon marad, talán élni se hagyják, nemhogy írni. Az pedig, hogy jóval a háború után halt meg, és nyolcvanéves fővel fejezte be a regényt, azt is eredményezte, hogy nemcsak benne élt a korszakban, amelyet megírt, hanem megvolt a kellő távlata is az íráshoz. De ez csak nekünk jó, a késő utókornak, akik számára idén már másodszor nyomtatják ki ezt a csodát. A korábbi nemzedékek, hacsak nem pont ezt szedték le véletlenül a könyvtárpolcról** unalmukban (másért nem igazán fog hozzá az ember 1320 oldalnyi ismeretlenséghez), kénytelenek voltak nélküle élni. Szegények.

Mit tud Lesznai Anna? Hát kb. mindent, amit a kortárs regényírók, meg még többet is, mivel ő nem a kortársai, hanem ő konkrétan a Lesznai. Tud olyan naturalista lenni, és tud úgy bánni a váltott szemszöggel, mint Móricz. Tud úgy anekdotázni, mint Mikszáth. Tud úgy pszichoanalizálni, mint a prózaíró Babits. Tud 1320 oldalnyi prózában költő maradni, mint Kosztolányi. Még Jókai-hőst is tud alkotni, Jókai-párbeszéddel, bár két oldallal később persze jelzi, hogy ebben a társadalmi közegben az illető már anakronizmus. Tud még azon kívül társadalmi folyamatokat egy-egy tömör (kissé groteszk) képben összefogni, tud keménységből és szenvedésből mesét kanyarítani (legfeljebb nem adnám gyerek kezébe), tud elfolyóan lírai vagy véresen durva lenni… szóval mindent.***

Még egy hangyányit mintha túlírni is tudna, de lehet, hogy csak azért érzem így, mert a regény félig-meddig kulcsregény is, sok-sok szereplőjének modellje a magyar történelem, irodalomtörténet, művészettörténet ismert alakja,**** most pedig éppen érettségi időszak van, és már a fülemen jönnek ki a nyugatosok. Meg az is igaz, hogy amikor már a 628. mellékszereplő is jellemet, múltat, mélységet kapott, akkor a legszívesebben azt mondtam volna Lesznainak, amit a húgom akkor mondott, amikor Ágay Karola makulátlanul tökéletes előadásában hallgatta (felvételen) Olimpia baba áriáját, és Ágay már hatvan másodperce tartotta ki a nyolcvonalas G-t – szóval azt mondtam volna, hogy: „Jóvammá!” A 628. mellékszereplő nélkül is elhinném, hogy hibátlan az emberismerete. :)

Nem állítom tehát, hogy az olvasás minden pillanata eufórikus állapotba juttatott volna. De amint a csillagozáson látjátok, meggyőződésem, hogy ez nem a regényt minősíti. A regény úgy jó, ahogy van, még akkor is, ha egyes elemei nem kötöttek le, másokkal meg vitatkoznék. Még így is bűnnek tartanám bármit kihagyni belőle. Ekkora terjedelemben mindennek jut hely, még az önellentmondások is a helyükre kerülnek. El lehet benne merülni, lehet benne szálakat felfejteni, megtalálni mindennek a megoldását, és összevetni a másik szemszöggel, amelyből nézve az a megoldás egyáltalán nem megoldás… lehet örülni, sírni, dühöngeni, megnyugodni, egyetérteni vagy egyet nem érteni, bármit.

Mondom, hogy gondolkodás nélkül bevinném egy középiskolai osztályterembe. És rengeteg időt hagynék rá. Meg rengeteg vitaindítót írnék vele kapcsolatban. Mert ez olyan 1320 oldal, hogy nagyobb önmagánál. Minden létező irányba elágazik.

* Nem úgy értem, hogy a meglevő kötelezők mellé még 1320 oldalt olvasson végig az ifjúság, mert attól csak megutálja. Ennél sokkal utópisztikusabb elképzeléseim vannak, de azok most nem tartoznak ide.
** Én a saját példányomat könyvtári selejtezéskor vettem, konkrétan egy százasért. Pofátlanul nagy mázli. Meg is húzom magam.
*** Hibák száma: 1, azaz egy darab. spoiler Ennyi kell is. Különben meggyanúsítanám a szerzőt, hogy nem is ember.
**** De csak a modellje. Pontos megfeleléseket ne tessék keresni, spoiler.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1966
1320 oldal · keménytáblás
11 hozzászólás
!

Passuth Lászlótól sok kötet sorakozott nagymamám könyvespolcán. Habár nem vagyok benne biztos, hogy elolvasta őket valaha is, mégis nagy hatást tettek rám az egymás mellett látott könyvek.

A 2015. júniusi MOLYrágta történelem rovatban @Turms ír a szerzőről:
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-passuth-laszlo

Ugyan a teljesítésre nincsen már sok idő, de még lehet jelentkezni @Andrea_Pusztai Passuth-olvasós kihívására: https://moly.hu/kihivasok/olvassunk-passuth-laszlotol


>!
Indignation I
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót

A kutató munka, mely elengedhetetlen volt a könyv létrejöttéhez, elsőrangú. A tálalás pedig fantasztikus, egy percig sem lehet unatkozni, és a helyszínek, tájak, tárgyak, hangulatok nem csak papírra vetett betűk, hanem eleven valóság körülöttünk.

Húzódoztam, hogy belevágjak ebbe a könyvbe, mert bár nagyon érdekel a téma, hallottam, hogy nem lesz könnyű olvasmány. Ilyen pozitívan is rég csalódtam már. A nyelvezet igaz, hogy nem mai, de nem is nehézkes, hamar bele lehet rázódni. Nincsenek végtelen leíró részek, mert ügyesen bele vannak szőve a cselekménybe, ami pedig fordulatos, izgalmas és érdekes, mégsem hiteltelenül mesés.

A könyv mondandója számomra (természetesen az elfeledett civilizáció részletgazdag ismertetése mellett) az emberi agy önmeggyőző képessége. A mód, ahogy az emberek külső eszközök felhasználásával hitelesítik szándékaikat. A keresztény spanyolok a vallásban keresték az igazolást tetteikre és Isten nevében győzködték az indiánokat, hogy hódoljanak Don Carlos előtt. A zsoldosokra még mondhatnánk, hogy motivációjuk az arany volt vagy a hírnév, de élükön Cortéz járt, aki bepillantást engedett a gondolataiba, így bizton tudjuk, hogy ez a kalandfűtötte mániákus Szent György és Szűz Mária nevével igagolta belső hangját, mely hódításra buzdította. A hit terjesztése erőszakkal (vérrel, zsarolással) olyan egyetemes téma, mely ennyi hadjárat, inkvizíció és romba dőlt kultúra után sem lezárható kérdés.

A könyv szépsége az hogy empatikusan viszonyulunk az úttörő spanyolokhoz, akik Isten nevében ontják a vért. Érezzük a fájdalmukat, a lelkesedésüket és mi is vágyunk arra, hogy először lépjünk ismeretlen földre, amiért aztán elnyerjük jutalmunkat és elismeréssel adóznak nekünk.

!

@Bélabá 2016-ban Aszlányi Károly tragikus halálára emlékezett.


>!
Bélabá P
A mai napon

78 éve fiatalon, tragikusan halt meg Aszlányi Károly nagyreményű és tehetséges ifjúsági könyvszerző.

Aszlányi Károly (szül. Ausländer, Ada Kaleh,[Szerbia] 1908. április 22. – Dorog, 1938. december 8.) magyar író, színműíró, újságíró. Apja Aszlányi Dezső (1869–1947) költő, filozófus volt. Kiváló humorista volt; hatott rá az angol humor és az amerikai filmburleszk, ezek megoldásait azonban tősgyökeres pesti humorral adta elő.

Az egykor Orsovával szemben fekvő Duna-szigeten, Ada Kaleh-n született. Nagybecskereken tanult. Élt Bécsben és Németországban, Dániában zeneiskolába is járt. A Sporthírlap belső munkatársa is volt. 1927-ben A hóember című írásával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. 1930-ban mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház Szélhámos kerestetik című darabját. Aszlányi e műve sikerének hatására vált igazán íróvá. Halála nem pontosan az ismert helyszínen történt, hanem a Doroghoz közeli 57. kilométerkő mellett. Aszlányi autóvezetés közben elrántotta a kormányt, nehogy elüssön egy gyermeket az úton. Egy fának ütközött és szörnyethalt.

Kapcsolódó alkotók: Aszlányi Károly

!

Legalább Gomb kiélhette a festői hajlamát: lefestette a mozdonyt. Képen egészen ijesztő benyomást tett: olyan volt, mint a lochnessi szörny, de Lexi azt mondta, hogy Michelangelo se festett ilyen mozdonyt, amiben kétségkívül volt valami.
(@szangihttps://moly.hu/idezetek/329711)

Az @Emmus által olvasott Aszlányi-regény ideálisnak tűnik idei nyarunk egyik olvasmányának. :-)


>!
Emmus
Aszlányi Károly: Kalandos vakáció

Az első kérdésem magamhoz, miután a könyv utolsó mondatát is elolvastam, hogy hogyan hatott volna, ha középiskolás koromban ovastam volna? Így utólag már teljesen mindegy a lényeg, hogy most nagyon élveztem minden sorát, nagyon sokat nevettem.
Öt jóbarát a nyári szünidőt kihasználva felfedezik a báróék birodalmát! Lesz ott minden: sírás, nevetés!
Kortalan, nagyon vicces, örökérvényű regény!

!

Kihívásajánló

Kép forrása: @csgabi


>!
ViraMors P

Rövidekkel – novellaolvasó kihívássorozat 2019. III.kör naponta olvasós novella olvasós

Elkezdődött2019. június 13., 12:20
Jelentkezés vége2019. július 20., 23:59
Véget ér2019. szeptember 30., 23:59

Sziasztok!

Megújultan a szokásos havi novellaolvasós kihívásra hívlak benneteket, ami most 3 havi részletekben lesz jelen a molyon.
Mivel néhány szabály megváltozott (kifejezetten a hóvégi bejelentkezést illetően), illetve a korábbi hónapok tapasztalatai azt mutatták, hogy vannak ismétlődően felbukkanó kérdések, ezért a többi kihívásgazdával közösen összeállítottunk egy GYIK karcot, amit itt találtok:
https://moly.hu/karcok/1201483
Igyekeztünk minden felmerülő kérdésre választ adni és tisztázni az újításokat, de bátran kérdezzetek, ötleteljetek a karc alatt!

A főbb szabályok, a változásokat kiemelve:
Sok feltétel nem változott: olvassunk együtt novellákat, elbeszéléseket, karcolatokat és hasonló rövid lélegzetvételű műveket, akár meséket is 3 hónapon keresztül.
A kihívás teljesítésének feltétele, hogy 2019. július 1. és szeptember 30. között minden nap fogyasszunk el egy ilyen rövidet. A három hónapban összesen 20 pihenőnap lehet.
Ha az olvasmány 20 oldalnál hosszabb, számíthatod két napra, ha 30 oldalnál hosszabb, 3 napra stb. Egy napnál hosszabb olvasmányoknál az oldalszámot kérlek, jelöljétek!

Változás: Akármilyen hosszú is egy olvasmányod, azt maximum 5 napra tudhatod be! Tehát 50 oldal felett már mindegy milyen hosszúságú, az csak 5 napot „ér”!
Minimum oldalszám nincs, lehet külföldiül is olvasni.
Mivel sokan olvasnak e-book-ot és annak néha nem egyszerű belőni a hosszát, így elfogadom úgy, ha a kötet pl. 300 oldalas, akkor az 30 napnak felel meg. De azért törekedjünk így is a rendszerességre :)
Az olvasások igazolására kérnék mindenkit, hogy egy karcban vezesse az olvasásokat napokra lebontva, erről a karcról kérnék egy linket hozzászólásban az első hónap elején itt a kihívásnál. A karcok vezetésére szolgáló zóna:
https://moly.hu/zonak/rovidekkel-novellaolvasos-kihivassorozat
Minden hónap végén minden résztvevőtől kérnék összefoglalót az olvasásokról, különös tekintettel a pihenőnapokra, és már ekkor kell kedvencet választani.

Újdonság: Az eddigiektől eltérően nem csak a kihívás végén kérjük tőletek az olvasások listáját, illetve az adott időszak kedvencét, hanem minden hónap végén. A legegyszerűbb módja ennek, hogy ha hónap végén a karcodban kukacolod a kihívásgazdát egy hozzászólásba, ami tartalmazza a vonatkozó kedvenc olvasmányt is. Eltérően a régi rendszertől, nem kell a karcot újra és újra leadni a kihívás hozzászólásaiban, elég ezzel a “kukacolós” módszerrel felhívnod a kihívásgazda figyelmét arra, hogy ellenőrizheti a hónapot.

Tekintettel arra, hogy rövid művekről van szó, újraolvasás helyett mindenki keressen ismeretlen műveket. :) A GYIK-ben találhattok lelőhelyeket is, ahol új olvasmányokat kereshettek magatoknak.
Ha valaki egész éves, novella- és/vagy (nép)meseolvasós kihívásokon is részt vesz, és ide is jelentkezik, annak ide mást kell olvasnia, mint azokra. Az oda vitt novellák, mesék stb. ide nem elszámolhatók.

Kihíváskép: https://www.deviantart.com/seriridescence/art/Illuminat…
Plecsni: https://coffeeplanet.com/news/coffee-meets-rocket-science (részlet)

Jó szórakozást!
@ViraMors

78 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!