Kimenő – A világ körül I. rész: Amerika és Ázsia

Rovatgazda
!

Képzeletbeli utazásra hívlak benneteket a világ körül – ha nem is léghajóval, de a Kimenő rovatában. A két hónapos utat az amerikai kontinensen indítjuk, majd átkelünk az óceánon, hogy meglátogassunk néhány ázsiai országot. A januári rovatban pedig, február elején Afrikában, valamint Ausztráliában és Óceániában folytatjuk a kalandozást, majd Európában fejezzük be az utazást.

Kép forrása: link


PTJulia P>!
Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül

Gerald Durrell fantasztikus ismeretterjsztő könyve gyerekeknek a Föld élővilgáról gyönyörű rajzokkal. Egy léghajós utazás közben a könyvben szereplő gyerekek tapasztalati úton, a kis olvasók pedig olvasás közben észrevétlenül tanulnak az egyes állatokról és élőhelyükről. Sajnos már 1987-ben, az első megjelenés idején is beszélni kellett a környezetvédelemről, a faoójok veszélyeztetettségéről (ahogy ebben a könyvben is megjelenik), és a probléma mára sem vált kevésbé aktuálissá. Sőt… Ez egy kiváló bevezető a gyerekek számára, hogy a környezetvédelem felé vezessük őket.

2 hozzászólás
!

David Attenborough feladta nekem a leckét, hol is kezdjem az utazást, hiszen könyvében három országba enged betekintést. Végülis a Start Dél-Amerikában lesz, egészen pontosan Paraguayban.

Az ország a nevét legnagyobb folyójáról kapta. Az indián eredetű név jelentése: „papagájok vize". Az egykori spanyol gyarmat 1811-ben nyerte el függetlenségét. Bolívia mellett a kontinens másik, tengerparttal nem rendelkező országa.
1527-ben a spanyolok megbízásából a Csendes-óceánhoz vezető utat kereső Sebastián Gaboto fedezte fel a területet. Az 1537-ben alapított Asunción város hamarosan a spanyol gyarmati közigazgatás központjává vált a Río de la Plata vidéken. Innen indultak a későbbi expedíciók további területek és nemesfémek felkutatására.

Paraguay történetének egyedülálló vonása a jezsuita missziók szerepe. Közülük kettőt, a La Santissima Trinidad de Paraná és a Jesús de Tavarangue nevűeket az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánított.

A Palacio de los López (spanyol nevének jelentése: a López család/Lópezék palotája) Paraguay fővárosának, Asunciónnak az egyik emblematikus műemléke. Ma a köztársasági elnöki hivatal palotája. Azt a területet, ahol ma a palota áll, Lázaro Rojas adta keresztelői ajándékba keresztfiának, Francisco Solano Lópeznek, a későbbi elnöknek. Ő volt az, akinek a kezdeményezésére az építkezés megkezdődött, még apja, Carlos Antonio López elnöksége idején. Az építés kezdési évszámáról különbözőképpen vélekednek a források: van, amelyik 1857-et, van, amelyik 1861-et ír. A palota története azért is érdekes, mert terveit a budapesti születésű Wisner Ferenc készítette.

Egy paraguayi festőművész, Arius Romero festményét posztolta 2014-ben @Arianrhod: https://moly.hu/karcok/470310.

Kép forrása: link


Ibanez P>!
David Attenborough: Titokzatos állatok nyomában

David Attenborough: Titokzatos állatok nyomában Utazások Guyanába, Indonéziába és Paraguayba

Sokáig gondolkodtam, hogy levonjak-e csillagot két érzésem miatt, de végső soron úgy döntöttem, hogy nem. A két érzés egyike az volt, hogy mennyi állat került az ilyen állatgyűjtő utakon rács mögé, szűk helyekre, sokszor igencsak rossz sorsba, ahelyett, hogy szabadon élhetett volna az eredeti élőhelyén (és itt nem olyan állatokról beszélek, amit azért fognak el és visznek állatkertbe, mert a kihalás szélén áll és így talán védett helyen szaporodhassanak). A másik az, hogy akármilyen jó cél vezérelte/vezérli Attenborough-t és társait, hogy bemutassa könyvben-filmben ezeket az állatokat, vajon hány állat végzetét okozhatták ezzel. Hiszen ki tudja, hány ember figyelt fel ezekre a különleges állatokra, kapta meg az információt, hogy hol található meg és hogyan érdemes elfogni (levadászni) őket, hogy mennyire ritka, s így – akinek anyagilag megadatott – kapta meg ezáltal a tökéletes „fülest”, hogy mehessen ezeket az állatokat is legyilkolni? (Örültem annak is, hogy végül a komodói sárkánygyíkot nem vihették magukkal.)

Ezek voltak a „negatív” élmények (szó se róla, még Durrell humoros írásainál is rendre felmerül bennem ezen érzések valamelyike). A könyvben három különböző világtájra, Guyana-ba, Indozéniába és Paraguay-ba utazhatunk a szerzővel. Az első részben, mely Guyana dzsungeleibe vezetett, nagyot derültem az egyik apró történeten, mikor a bokrokban megbújva a tavi életet filmezték és megjöttek a tehenek: „Eljöttünk egészen Dél-Amerikáig, a jaguár, a mérges kígyók és kannibál halak hazájáig, erre jön egy tehén, és halálra rémiszt minket.” Velem ugyanez esett meg a nyáron a Dolomitokban, ahol éppen fotóztam az egyik kis tavat, egy domb volt mögöttem és egyszer csak megjött a csorda és két, hatalmas szarvú marha ahogy felfutott a dombra és hozta a lendület, előttem torpantak meg, egyik balról, másik jobbról előttem és annyira bámultak rám, hogy gyorsan „elnézést kértem”, felkaptam a cuccom és nyúlcipőt kötöttem, mielőtt valami lökdösődést találnak ki (szerintem meglepődtek ők is, hogy hirtelen előttük „termettem”, de tényleg annyira sandán néztek rám, hogy jobbnak láttam elpucolni onnan) :-D

Azt hiszem, a három helyszín közül talán Guyana a legkevésbé vonzó számomra, a rengeteg rovar, vérszívó denevérek, kajmánok és piranják, engem tuti félig megenne valami ott :-D
„… a szájukban ott van az a két háromszögletű, pengeéles metszőfog, amelyekkel a vámpírok az áldozat bőrének egy darabkáját leborotválják. Miután megsebezték, a seb mellé kuporodnak, és lenyalják a kiömlő vért. S teszik mindezt anélkül, hogy az ember felébredne álmából, így reggelre az egyetlen jel, mely látogatásukra utal, egy véráztatta pokróc. Az illetőn pedig három hét múltán esetleg megjelennek a paralitikus veszettség első jelei.”

A második részben Balira, Indonéziára utazott a csapat, ahol kígyókból sem volt hiány: „Az indiai piton hossza a hét métert is meghaladja, a csipkés piton pedig még annál is nagyobbra nőhet. Egy példányát egyszer tizenegy méter hosszúnak mérték, amivel elnyerte a világ leghosszabb kígyója megtisztelő címet.”

(tizenegy méter, gondoljatok csak bele… :-O)

Az indonéz részben a legvidámabb rész szerintem a lóbérlés volt :-D
„Charles még az után sem osztotta a lelkesültségemet, hogy kiderült: az út nagy részét lóháton lehet megtenni – így aztán csak egy lovat rendeltem másnap reggelre a házunk elé. A hajnali szürkületben hozta meg egy tolakodóan kedves öregember. A ló aprócska, csontos jószág volt, fejét lelógatta, képén mélabús kifejezés ült. Gazdája túlzó érzelmességgel cuppanós csókot nyomott az oldalára, aztán szélesen elvigyorodott, kivillantva a bételdiórágástól elfeketedett fogcsonkjait, és biztosított felőle, hogy az ő lova a legerősebb és leggyorsabb egész Tretesben; derekasan megszolgál majd a rettenetesen magas bérleti díj minden egyes rúpiájáért. Felkászálódtam a hátára, és csaknem röstelltem magam, amiért egy ilyen nyomorúságos teremtmény segítségét fogom igénybe venni. Az öreg erőteljesen megbökte, és a lovacska csigalassúsággal elindult. A kengyelek csaknem a földet súrolták. Az út hamarosan egyre meredekebb lett. A ló bánatosan bámulta az emelkedőt, hosszan és kifejezően szellentett, aztán megállt. A gazdája vigyorgott, és vadul rángatni kezdte a kantárt. A ló nem moccant. A fenekem alatt zajló korgásokból és morranásokból ítélve egyértelmű volt, hogy szegény párának súlyos emésztési zavarai vannak. Megsajnáltam és leszálltam róla, mire azonnal elindult, és fürgén haladt felfelé a kaptatón. Vagy nyolcszáz méter után kevésbé meredek szakaszhoz értünk; az öreg kijelentette, hogy itt már bízvást felülhetek megint. Eleinte minden rendben ment, de a ló tíz perc után újra lelassult, majd megállt. Az öreg megint a kantárt ráncigálta, ezúttal olyan erősen, hogy leszakadt a zabláról – irányításról így már szó sem lehetett, úgyhogy ismét leszálltam, és ebben a pillanatban elszakadt az egyik nyeregszíj. Most, hogy gyakorlatilag lemállott róla minden szerszámzat, a szerencsétlen állat hihetetlenül szívfacsaró látványt nyújtott; többé nem is tudtam rávenni magam, hogy ráüljek. Együtt bandukoltunk tovább felfelé. Nagyon lassan haladtunk, mert félóránként meg kellett állnom, hogy a méregdrágán bérelt ló meg a gazdája utolérhessenek.”

A bakancslistámra került a Bromo vulkán megtekintése és természetesen Borobudur is. Igaz, a vulkán már nem olyan, mint anno Attenborough-ék idejében, most már fizetős a hely és ahogy olvastam útibeszámolót, meglehetős tömeg van, még éjjel kell felmenni, ha jó helyet akarunk a fotózáshoz :-O

Paraguay talán még vonzóbb számomra (a klíma azért mégiscsak jobb és azért vannak ott hegyek is, hmmm..) :-D A fő állat, amit itt „üldöznek” az a tatu… De irigykedtem a pillangó-mezőre is és a nanduk megfigyelésére.

„Az oroszlán nem különös, mert hát végül is csak a jól ismert házimacska nagyra nőtt változata. Nem nyújt különös vagy meglepő látványt a jegesmedve sem, hiszen tulajdonképpen csak egy nagy kutya fehér bundával, hogy ne legyen olyan feltűnő a sarkvidéki hómezőkön. Nem különös még egy olyan furcsa teremtmény sem, mint a zsiráf, hiszen valójában csak az egészen gyakori európai szarvas rokona. Európában azonban egyetlen állat sem emlékeztet az olyan rendkívüli teremtményekre, mint a kenguru, a sörényes hangyász, a lajhár – vagy a tatu. Külsejük és testük anatómiai felépítése is élesen különbözik a mi kontinensünkön élő állatokétól; csoportjaik utolsó képviselői ők, túlélői egy rég letűnt geológiai korszaknak, amelyben a ma élő állatfajok többsége még meg sem jelent a Földön. Nos, ők valóban különösek. Fennmaradásuk okai maguk is érdekesek és izgalmasak. A kenguru ősei valaha a Föld csaknem minden táján elterjedtek. A maguk idejében a legfejlettebb teremtményekké tette őket újonnan kifejlesztett képességük, hogy parányi magzatukat egy sajátos erszényben őrizzék, táplálják és védelmezzék. Ahogy azonban létrejöttek a náluk is fejlettebb fajok (a méhlepényesek, amelyek a testük belsejében lévő méhben hordják magzataikat, amíg alkalmassá nem válnak a megszületésre és az önálló életre), az erszényesek csillaga leáldozott, és többé már nem tudtak helytállni a táplálékért és az élettérért folyó küzdelemben. Túlnyomó többségük kihalt, néhány faj – például az oposszum – fennmaradt Dél-Amerikában, de a ma élő erszényesek csaknem mind Ausztráliában élnek, mert ezt a kontinenst hatalmas óceán vágta el a világ többi részétől már jóval a méhlepényesek megjelenése előtt. A „régimódi” erszényesek itt az életért folyó versengés kényszerétől megkímélve, sokféle formában élhettek tovább, így a mai Ausztrália valójában az eleven régiségek múzeuma.”

Összességében egy nagyszerű kötet, olyan helyekre utazhatunk el, ahová talán sosem juthatunk el, rengeteg ismeretanyagot közöl élvezetes módon és hajmeresztő kalandokat is olvashatunk és persze irigykedhetünk a szerzőre és társaira (ráadásul arra is, hogy milyen fiatalon eljuthatott ilyen helyre..) :-D

!

Kicsit északabbra, de még mindig Dél-Amerikában maradva, látogassunk el Ecuadorba.

Ecuador a legkisebb dél-amerikai ország, területe 272 045 km². Az országon keresztülhalad az Egyenlítő, innen származik az Ecuador elnevezés. Hozzá tartoznak még az egyedülálló állatvilágáról híres a Galápagos-szigetek is.
Az ország fővárosa Quito, amely az 1970-es években UNESCO világörökség része lett, amiért egész Latin-Amerikában az itteni történelmi központ őrizte meg legjobban eredeti jellegét. Az ország harmadik legnagyobb városa, Cuenca 1999-ben szintén világörökségi címet kapott, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést valamint városképe élénken tükrözi a különböző latin-amerikai társadalmakat és kultúrákat.
A La Mitad del Mundo (a világ közepe) nevű falu 35 km-re északra található Quitotól az Egyenlítőn. Itt látható az Egyenlítő emlékműve, mely a turisták kedvelt célpontja.

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport a Csendes-óceánban.
– A Costa az ország nyugati részén lévő alacsony partvidék
– A Sierra magas fekvésű, hegyes vidék az ország közepén. Itt halad végig az Andok.
– Az Oriente (Kelet) az amazóniai esőerdők vidéke a keleti részen, amely a terület mintegy 40%-át teszi ki és a népességnek csak az 5%-a lakik itt.
– Végül a Región Insular a Galápagos-szigetek környezete a Csendes-óceánban.

A Cotopaxi az Andok egyik rétegvulkánja Ecuadorban, Quitótól mintegy 50 km-re délre. Ez a második legmagasabb hegy Ecuadorban a Chimborazo után. A 23 km széles alapjától számítva több mint 3 km magas. Gleccser is található rajta, mely egyike az Egyenlítő menti néhány gleccsernek. 1738 óta a Cotopaxi több mint ötvenszer tört ki. A kitöréseket követő laharok (iszapár) számos völgyet alakítottak ki a vulkánon. Latacunga város a történelme során háromszor szinte teljesen megsemmisült a kitörés miatti iszapár következtében. A Cotopaxi legnagyobb kitörései 1744-ben, 1768-ban és 1877-ben voltak.

A Sangay Nemzeti Park (spanyolul: Parque Nacional Sangay) Ecuador egyik természetvédelmi területe. A parkban több mint 300 tó van, két aktív tűzhányó (a névadó Sangay és a Tungurahua) emelkedik, és trópusi esőerdők éppúgy megtalálhatók benne, mint gleccserek. 1975 nyarán alapították, 1983 óta Világörökség része.

@Emerencia karca a Baños de Agua Santa-ról: https://moly.hu/karcok/890350.
A panamakalap történetét osztotta meg @Nazanszkij: https://moly.hu/karcok/1436806.

Kép forrása: link


Lunemorte P>!
Érdekes világ

„Sétáló fákra” bukkantak Dél-Amerikában – a vándorló fák csodája

Az ecuadori esőerdők mélyén olyan pálmafákra bukkantak, melyek képesek a gyökerük segítségével akár 20 méter távolságot is vándorolni egy év alatt.

Ecuador szívében, a Sumaco Bioszféra Rezervátum területén fedezték fel a sétáló pálmafákat (Socratea exorrhiza), melyek társaikkal ellentétben képesek a helyváltoztatásra, írja a BBC. Ha valami veszélyezteti a túlélésüket, egyszerűen „odébbállnak”.
Az ecuadori Sumaco Rezervátumot gyakran mesebeli erdőként emlegetik, különleges élővilága miatt. A Közép- és Dél-Amerikában őshonos sétáló pálmafákat, melyek akár 25 méter magasra is megnőnek, a világon egyedülálló természeti csodaként tartják számon a tudósok is.
A sétáló fák szép lassan vándorolnak az erdőben, ahogy a gyökereik mindig újra nőnek a régi helyén. Általában nedves területeken található, ahol az állandóan újranövekvő gyökereivel kapaszkodik a talajon. Ahogy a talaj erodálódik, vagy meglazul, a fa szilárd talaj után kutatva új, hosszú gyökereket ereszt. Miután az új gyökerek megkapaszkodtak, a fa kissé előrehajol és a régi gyökereit a levegőbe emeli. A folyamat, ahogy a fa áthelyezi magát egy szilárdabb területre, vagy olyan körülmények közé, ahol több a napsütés, hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

A gyökerek akkor is újra tudnak nőni, ha alkalmazkodni kell egy új helyzethez. Ha például egy másik fa rádől egy sétáló pálmára, akkor a gyökerei újranövesztésével meg tudja változtatni a pozícióját, és ki tudja menteni magát a rádőlt farönk alól.

Ez a képesség túlélésül szolgálhatott a dél-amerikai esőerdők irtásánál, hiszen a tömeges fairtáskor kialakuló talajerózió ellenére a sétáló pálmafák mindig képesek voltak gyökereikkel megtalálni az új, szilárd talajt.

http://impressmagazin.hu/setalo-fakra-bukkantak-del-ame…

2 hozzászólás
!

Az amerikai kontinens hatalmas, és mielőtt benéznénk az Amerikai Egyesült Államokba, látogassunk el Közép-Amerikába is.

Costa Ricaról olvasgatva egy helyen a legstabilabb demokrácia Latin-Amerikában jelzővel illették az országot, míg máshol a „boldog" jelzővel illetik. Lehet, hogy a kettő összefügg?

Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata.
A Happy Planet Index szerint a világ legboldogabb országa.

Costa Rica története jóval békésebb, mint a többi Latin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-ben Federico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki. José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. 44 napos polgárháború alatt több mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után a győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással új alkotmányt fogadtatott el 1949. május 8-án. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában 15 elnökválasztás volt, a legutolsó 2014-ben. Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.

Costa Rica tengerentúli területe az országtól 500 km-re nyugatra, a Csendes-óceánban található Kókusz-sziget, melynek területe 24 km². A kiemelkedően magas éves csapadéknak köszönhetően egyedülálló esőerdei övezeti flóra és fauna jellemzi a szigetet. A szigeten megtalálható számos páfrány, bazídiumos gomba és lombosmoha faj. Ma a sziget egy védett nemzeti park, melyet 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. A turisták csak külön hatósági engedéllyel léphetnek a sziget területére, amit még aznap el is kell hagyniuk.

A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs, kukorica és a bab. Az ország nemzeti étele a gallo pinto, ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később a gallo pinto-t ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel, érdemes felkészülni rá, hogy a costa ricaiak minden megsütnek, amit lehet.
Az ország egyik nemzeti itala a guaro, egy cukornádléből főzött, édeskés ízű szesz. Ezen kívül szívesen isszák a fresco de frutas nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy egy kóla-víz alapon lebegő gyümölcssaláta.

Az olvastam, hogy a turistának érdemes vécépapírt magával vinnie. A nyilvános vécé kevés, az éttermek és kávézók csekély díjazást számítanak fel. Mivel a csatornahálózatban kicsi a nyomás, a használt vécépapírt nem szabad a csatornába dobni, hanem az erre a célra szolgáló szemeteskosárba kell tenni. Ezt úgy elképzeltem… :-D

2017-ben @Lunemorte egy újonnan felfedezett bogárfajról karcolt: https://moly.hu/karcok/861191.

Felix Murillo egy festményét osztotta meg velünk @shadowhunter1975: https://moly.hu/karcok/1125420.

Kép forrása: link


Emerencia P>!
Érdekes világ

A Costa Rica-i kőgolyók korunk egyik régészeti rejtélye, mert keletkezési idejük és céljuk is ismeretlen, de kétségkívül mesterséges eredetűek. Az elfogadott szemlélet szerint a kihalt Diquís-kultúra képviselői készítették őket. Napjainkban nagyjából 300 különböző méretű kőgolyó található a Diquís-deltában.
A kőgolyók mérete néhány centiméteres átmérőtől a 2,14 méteresig változik. A nagyobbak súlya elérheti a 15 tonnát. Van köztük gabbró, mészkő, homokkő és gránit anyagú is. Alakjuk tökéletes, a mértani gömbtől alig tér el. Egyiken sincsenek vésett jelek vagy díszítések. Érdekes, hogy nem találtak olyan szerszámokat, amikkel kifaraghatták volna őket.
A 19. században fedezték fel őket, de a kőgolyókról csak 1930-ban készült először tudományos leírás. Sok követ elmozdítottak eredeti helyükről a mezőgazdaság miatt, és sokat kincsvadászok semmisítettek meg, mert azt hitték, hogy kincseket rejt a belsejük. Eredeti helyén már csak néhány kőgolyó található meg, a többségüket parkokban, hivataloknál vagy magánkertekben helyezték el.

!

Amerikai Egyesült Államok – Méreténél fogva egyetlen cikk keretein belül nincsen lehetőség megismerni az egész országot, így csak egy kis szeletében tesz látogatást a rovat.

New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján. 5 városrészből áll – Manhattan, Queens, Bronx, Brooklyn és Staten Island. Csak Manhattanben annyi ember lakik, mint Budapesten. És Manhattan csak egy pici része New Yorknak. A City a legszerényebb becslések szerint is több mint nyolcmillió ember otthona. A kihagyhatatlan.hu több, megtekintésre érdemes látnivalót felsorol, mint például:
– Természettudományi Múzeum. Több mint 36 millió kiállítási tárgyával a világ legnagyobb történeti múzeuma. Lenyűgöző dinoszaurusz-csontvázak, egy 94 láb hosszú kék bálna, az 563 karátos Star of India zafír és a 4,5 milliárd éves Ahnighito meteorit csodálható meg.
– Bronx Zoo. Az ország legnagyobb városi állatkertje 4000 állatnak ad otthont.
– Central Park. Ide menekül a beton, és üveg dzsungel elől mindenki, aki egy kis feltöltődésre vágyik. New York leghíresebb közparkját Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux alakította ki 1856-ban. A Central Park egyébként pont olyan, mint amilyennek a filmekben látszik: takaros, tiszta, sok kis tematikus hellyel, kerttel, ligetekkel, sok kocogóval és rengeteg mókussal. Valószínű itt született Woody Allen szállóigévé vált kijelentése: „Vessetek a mókusok elé!,”.
– Modern Művészetek Múzeuma. A négyszintes épület egy gyönyörű kert köré épült. A XX. század valamennyi neves művésze helyet kapott: Van Gogh, Picasso, Matisse, Warhol.
A cikk elolvasható ezen a linken: link.

Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, a New York Life Insurance Building, az 570-es torony, a Cityspire, a Metropolitan Life Building (korábban PanAm Building), és persze a lerombolt World Trade Center, majd annak helyén épült magasház.
New York nagy lakónegyedeit gyakran jellemezik a klasszikus barnakő lépcsőkkel és bérházakkal, melyek többsége az 1870-es és 1930-as évek között, a hirtelen népességnövekedés hatására épült. A kő és a tégla a város fő építőelemeivé váltak, miután korlátozták a faházak építését az 1835-ös nagy tűzvészt követően.
Ha New York parkjaira gondolunk, legtöbbünknek a Central Park jut az eszébe, azonban messze nem ez az egyetlen, a városi lakosság által kedvelt zöldterület. A Prospect Parknak Brooklynban például számos tava, kiterjedt erdősége, és egy 3 600 000 m²-es rétje is van.

Róth Imre építészként nagy hatással volt New York fejlődésére, hiszen az ő érdeme volt a Ritz Hotel Tower, de a Central Park környékén is több épületet tervezett – tudhatjuk meg @Emerencia karcából (https://moly.hu/karcok/1547006).

Nevada állam az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama. Az ország nyugati részén található, központi városa Carson City, legnagyobb, és leghíresebb városa pedig egyértelműen Las Vegas. Nevada vidéke az államok között talán a legkülönlegesebb, hiszen egyszerre található a területén homokos sivatag, félsivatag, valamint erdős hegyoldal, füves völgy, és hófödte hegycsúcs is. Az éghajlat itt természetesen sivatagi, így egész nyáron különös forróság van, télen pedig nagyon ritkán esik a hó, a hőmérő higanyszála decemberben alig megy le 6 fokig.

Tokár Tamás Zalán 2013-ban írt cikke a https://erdekesvilagunk.blog.hu oldalon
Mit rejt a Nevada sivatag? címmel: https://erdekesvilagunk.blog.hu/2013/11/05/mit_rejt_a_n…

A Hoover duzzasztógátat 1932 és 1935 között építették. A konstrukció sok munkásnak, s az őket ellátó szolgáltatások újabb munkásoknak adtak megélhetési lehetőséget. Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover-gát más iparág képviselőit is idevonzotta, mint például a Basic Magnesium Plantet.

Palm Springs egy sivatagi város Kaliforniában, Riverside megyében. Los Angelestől keletre, körülbelül 177 km-re fekszik, San Diegótól pedig 225 km-re északkeleti irányban. A 2007-es népszámlálás 47.906 lakosról számolt be. A golf, az úszás, a tenisz, a lovaglás és a közeli sivatag, valamint a hegyvidék adta kirándulási lehetőségek fontos formáját képezik a kikapcsolódásnak.
A Joshua Tree Nemzeti Park 1 974 363 hektáron terül el, legmagasabb pontja a Key's View. 1936. augusztus 10-én alapították és 1994-ben nyilvánították nemzeti parkká. A Mojave-sivatagban olyan speciális klíma alakult ki, mely igen kedvező életkörülményeket nyújt a park névadóinak, a krémszínű virágokat hozó Joshua-fáknak (Yucca brevifolia), így egész erdőket alkotva tenyészik a parkban. Ez a fafajta csak itt, ezen a területen él meg, nevét pedig különleges kereszt formájáról kapta. Távolról ártatlannak tűnő külseje amúgy nagyon erős, kampós végű tüskéket rejt, mely még a cipőtalpat is könnyen átszúrja, és ha beleakad az ember bőrébe, kígyómaráshoz hasonló fájdalmat okoz, nehezen eltávolítható és még ezután is sokáig nagyon fáj.
A parkot átszelő, elképesztő szín- és formavilágú, hatalmas, kavics-simaságú sziklák között vezető jó minőségű autóút, és kora tavasszal a nyíló virágok látványa kényezteti az ide utazók érzékeit. A sziklák közül sokat el is neveztek: a Jumbo Rock elefántot, a Skull Rock pedig koponyát formáz. A parkon belül kisebb körutakat is lehet tenni, a főbb látványosságokat pedig táblákkal jelölik, nehogy bármiről is lemaradjunk. Joshua-fákkal szegélyezett út vezet a majdnem 1600 méteres magasságban lévő Keys View kilátóhoz, ahonnan a mesés Coachella-völgyre nyílik kilátás, jó időben pedig a coloradói Salton-tóig is ellátni.

Négy szerző – négy történet a népek olvasztótégelyéből:

Jack London: A vadon szava – @Klodettehttps://moly.hu/ertekelesek/4145154
Julianne Donaldson: Edenbrooke – @Yovenhttps://moly.hu/ertekelesek/4028889
Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű – @Chris_Qhttps://moly.hu/ertekelesek/3700504
Patrick Rothfuss: A szél neve – @miluminalhttps://moly.hu/ertekelesek/4141163

Kép forrása: link


Nettikó>!
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Saints Peter & Paul Church, San Fransisco

Sebesen áthajtott a North Beachen, elsuhant az olasz katedrális ikertornyai előtt – ahol néhány éve Marilyn Monroe fogadott örök hűséget Joe Di Maggiónak –, s végül felért a Telegraph Hill tetejére.

Kapcsolódó könyvek: Guillaume Musso: Ott leszel?

Guillaume Musso: Ott leszel?
!

Mit nekünk Japán vagy Kína, ha bepillanthatunk Mongóliába is.

Az ország területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.
Mongólia túlnyomó része füves puszta, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki.

A négy égtájat a korai mongolok színek szerint különböztették meg: a kelet kék, a dél vörös, az észak fekete és a nyugat fehér színű volt. A buddhizmus előtti korszakban a sámánok az északi, fekete oldalon tartották bálványaikat, valamint a nemzetiségi zászlót, az óvott meg az északról jövő rossz erőtől. A jurta tetőterén figyelik meg a mai napig a pásztorok az idő múlását, időszámításuk alapja a tizenkét állatjegy. Aszerint egy mongol óra két órának felel meg. A tizenkét állatöv egyébként is pontosan behatárolja a nomádok néhány szokását. A jurta ajtaját például délre, vagyis a ló oldalra tájolják. A lakatlan pusztaság veszélyt jelent az utazók számára, valószínűleg ezért alakult ki a messziről jött idegenek befogadásának szokása.
Mongóliában még napjainkban is számos területet részesítenek különleges tiszteletben. Legtöbbjük forráshoz vagy sziklához, esetleg egy egész erdőséghez kötődik. Némelyik országos hírű, mások csak a helyiek által ismertek. A szent helyeket szent szalaggal, hadaggal jelölik meg, vagy a közelben obót (ovoo, овоо – szent kőhalom) emelnek. A férfiak obónál kötnek vértestvérséget. Ezek az obóban levő szellemi erőt erősítik. Szinte általános szokás az utazóknál, hogy az utak mellett felállított obók mellett megállnak, azt a nap járásával egyezően háromszor megkerülik, majd követ dobnak a halomra.

A főváros, Ulanbator a Tola folyó (a Szelenga mellékfolyója) partján fekszik, mintegy 1300 méter tengerszint feletti magasságban. A város mellett emelkedik a mongolok egykori szent hegye, a Bogd-úl, amely ma természetvédelmi terület.
Évente kétszer, májusban és szeptemberben tartják meg az ulánbátori könyvvásárt a Szühebátor téren. Az esemény évente több mint 300 írót, több mint 120 könyvkiadót és szervezetet, valamint a város és más régiók olvasóit vonzza. Lehetőség van a szerzőkkel való eszmecserére és a könyvek dedikálására.

A hosszú fülű ugróegérrel ismerkedhettünk meg @Emerencia jóvoltából: https://moly.hu/karcok/408878.

Kép forrása: link


!

Grúzia 1922-től 1991-ig az egykori Szovjetunió egyik tagállama volt. A grúz kultúra gazdag és ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt, a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény.

Grúzia legmagasabb hegye az 5201 méteres Skara, amelyet az 5051 méteres Dzsangi-Tau követ. Abháziában vannak a világ legmélyebb ismert barlangjai: a Gagrai-hegységben, az Arabika-masszívumban található a jelenlegi világranglista első három sorában szereplő aknabarlang, illetve rendszer. 2017-ben került az első helyre az Alekszandr Verjovkin-barlang, 2204 m-es mélységével.

Minden valószínűség szerint a grúz írásbeliség már Krisztus előtt néhány évszázaddal létezett, bár e korból írásos emlékek nem maradtak. Antioskij, a 7. századi krónikaíró említést tett műveiben egy régi, bőrre írt grúz könyvről, amely az arany kémiai előállításával foglalkozott. A régi grúz írás létezését alátámasztják görög források is.
A kereszténység felvétele után a grúziai irodalom eleinte tisztán egyházi volt, de már a 11. sz.-ban profán irodalmuk is van s ez a 12. században virágkorát éri; különösen egy jeles eposzuk van e korból: Wepkhwis tkaosani (A tigrisbőrös lovag) – szerzője Sota Rusztaveli. Ezt a világ számos nyelvére lefordították. Kiemelhető még egy 800-soros költői regény: Tariel. A későbbi hanyatlás után újra a 19. század közepén lendült föl költészetük.

A főváros, Tbiliszi nevének eredete alapításának legendájához kapcsolódik. A Tbiliszi név a grúz Tpili-ből ered, ami meleget, meleg helyet jelent. A történet szerint a város mostani területét 458-ig erdő borította. Az akkori király, Vahtang Gorgasali a sólymával (más vélemények szerint héjával) elment vadászni ebbe az erdőségbe. A sólyom elkapott egy fácánt, de utána mindkét madár beleesett egy hőforrásba, és elpusztult. Az esemény emlékére a király kiirtatta az erdőt és helyére várost épített.
A valóságban a név onnan ered, hogy a környéken számos hőforrás található.

Grúzia ízeiről itt olvashattok: https://terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/gruz.html
Sok-sok grúziai látnivaló: https://travellina.hu/gruzia/

@Emerencia karca a szikla tetején élő szerzetesről: https://moly.hu/karcok/386926, és két folyó találkozásáról: https://moly.hu/karcok/1381118.

@brena 2019 vége felé járt ebben a varázslatos országban: https://moly.hu/karcok/1377414.
Az Enguri-gát: https://moly.hu/karcok/1377416.

Szergej Paradzsanov képzőművészről olvashattok @akire karcaiban: https://moly.hu/karcok/342723 és https://moly.hu/karcok/871711.

Kép forrása: link


Bélabá>!
Kulturális antropológia

Jagnobik – az ősi Szogdia örökösei
A nyelvet beszélők száma vészesen fogyatkozik
A Pamír magas hegyeiben élnek a régi Közép-Ázsia legfontosabb kultúrnyelve, az egykori szogd (*) nyelv közvetlen leszármazottjának beszélői, a jagnobik. Ma már csak alig néhány ezren vannak, és egyre fogyatkozik a nyelvet beszélők száma.

A Jagnobi-völgy néhány falujában még mindig teljesen izolálva, a külvilágtól elzárva, mobiltelefon és internet nélkül élnek a jagnobik, szinte középkorias körülmények között.

http://oroszvilag.hu/…

(*) : https://hu.wikipedia.org/wiki/Szogdok

A jagnobik (tádzsik: jagnobiho) egy Tádzsikisztánban élő, 25 ezer lélekszámú nép. A tádzsikisztáni Szugd tartományban élnek, a Jagnob, a Kud és a Varzob-folyók völgyeiben. Jagnobi nyelvet beszélnek, ami az ókori szogd nyelv mai változata. A jagnobik nyelve az oszét mellett az egyetlen ma is beszélt északkelet-iráni nyelv. Ebbe a csoportba tartozott még a már kihalt szkíta, szaka, baktriai, aveszta és hvárizmi nyelv. A jagnobik legközelebbi nyelvrokonai tehát a Kaukázusban élő oszétok.

wikipedia.hu

https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Daniel Metcalfe: A Selyemút hírmondói

Daniel Metcalfe: A Selyemút hírmondói
!

Kirgizisztán teljes területe hegyvidék. Északon a Kirgiz-hegység, középen és keleten a Tien-san, délen a Turkesztáni-hegység, illetve az Alaj-hegység vonulatai foglalják el az ország területét. Az ország legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, amely 7439 méter magas. Legjelentősebb folyója a Narin, fő tava az Iszik-köl.
A hegyvidéki ország gazdasági életét a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg.

A Narin Kirgizisztán legnagyobb és leghosszabb folyója, Tádzsikisztán közelében találkozik a Kara-Darjával, és Szir-Darja néven folytatják utukat. Az Iszik-köl lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban. Víztérfogata alapján a világ kilencedik legnagyobb tava és a Kaszpi-tenger után a második legnagyobb sós vizű tó. Bár felülete 1606 méterrel a tengerszint felett terül el és hófödte csúcsok veszik körül, sosem fagy be, innen kapta nevét, amelynek jelentése kirgizül „meleg tó”. A tó, az Iszik-köl Bioszféra Rezervátum része, szerepel a biodiverzitásuk alapján globális jelentőségű vízi élőhelyek ramsari listáján.

Kirgizisztán világörökségi helyszínei: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kirgizisztán_világörökség…

Jelentős írói: Csingiz Ajtmatov (1928-2008), Toktogul Szatülgan uulu (1864-1933) kirgiz költő és Togolok Moldo (1860–1942).
Ajtmatov élete utolsó éveiben a Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete volt, egyben képviselte országát az Európai Unió, a NATO, az UNESCO szervezetekben, valamint Hollandiában és Luxemburgban is. 2005-ben Pro Cultura Hungarica díjban részesült, majd 2006. április 20-án a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendégeként hazánkban tartózkodó írónak Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adományozta. Egy nürnbergi klinikán halt meg 2008. június 10-én.

Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap című könyvéről írt értékelést @Miyako71: https://moly.hu/ertekelesek/3378037. A szerző másik regényéről @chhaya mondta el véleményét: https://moly.hu/ertekelesek/2440062.

Az ehavi Kimenő könyvajánlata Az évszázadnál hosszabb ez a nap című Ajtmatov-regény. A Merítés teljes ajánló listáját az alábbi linken találjátok meg:
https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

Kirgiz zene @Qedrák-tól: https://moly.hu/karcok/1443851.

Kép forrása: link


danlin>!

Negyedik év a Távol-Keleten nemzetiség szerint olvasós

Elolvasandó könyvek száma20
Elkezdődött2020. december 18., 08:18
Jelentkezés vége2021. december 31., 23:59
Véget ér2021. december 31., 23:59

2018-hoz, 2019-hez és 2020-hoz hasonlóan szeretném folytatni 2021-ben is a Távol-Kelettel való ismerkedést. A feladat nehéz, de aki szereti az igazi kihívásokat és rajong a Távol-Keletért tartson velem újra vagy próbálja ki magát.

A teljesítéshez 20 könyvet kell olvasni 2021-ben a következő szempontok szerint:
– A Távol-Keletet idén könnyítés miatt kicsit „tágabban” értelmezzük. A következő országok szerzőit és helyszíneit fogadom el:
Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, Dél-Korea, Észak-Korea, Japán, Kína, Tibet, Tajvan és Mongólia.
– 10 könyv SZERZŐJE legyen távol-keleti, ezek a kötetek lehetnek ismeretterjesztő művek, versek, drámák, életrajzok, regények, viszont kivételesen nem lehetnek mangák és 100 oldal alatti kötetecskék.
– 10 könyv HELYSZÍNE legyen a Távol-Kelet. Ezeknél a könyveknél bármilyen nemzetiségű szerző jöhet, a lényeg a helyszín, lehetőleg a könyv nagyrészt a Távol-Keleten játszódjon. Mangák, 100 oldal alatti könyvek, leporellók itt sem játszanak.
– Az olvasások 2021. január 1-től 2021. december 31-ig érvényesek.
– Ajánlatos a címkék között keresgetni, ha tanácstalan vagy.
– Újraolvasás maximum öt darab, hisz az a lényeg, hogy új szerzőkkel, kultúrákkal ismerkedjünk.
– A könyveket kérem egyben – polcon, listán vagy hozzászólásban – hozni. Olvasás elég, de szívesen olvasok ajánlásokat vagy ijesztgetéseket is. Szeretném, hogy ha találkoztok olyan könyvekkel, amik igazán tetszettek, ajánljátok a kihívás többi résztvevőjének.

Egy kis segítség:
2018-as kihívás: https://moly.hu/kihivasok/egy-ev-a-tavol-keleten
2019-es kihívás: https://moly.hu/kihivasok/meg-egy-ev-a-tavol-keleten
2020-as kihívás: https://moly.hu/kihivasok/harmadik-ev-a-tavol-keleten

Távol-keleti szerzők: https://moly.hu/polcok/tavol-kelet-ajanlo-szerzo
Távol keleti színhely: https://moly.hu/polcok/tavol-kelet-ajanlo-helyszin (távol-keleti szerzőket ide nem tettem fel, de azok is érnek, ha a könyv Távol-Keleten játszódik.)
Természetesen a polcon kívül is lehet választani könyveket, igyekszem frissíteni, de csak a magyar nyelvűeket gyűjtöm. A kihívásra természetesen más nyelven is lehet olvasni.

2018-as polcom: https://moly.hu/polcok/egy-ev-a-tavol-keleten
2019-es polcom: https://moly.hu/polcok/meg-egy-ev-a-tavol-keleten
2020-as polcom: https://moly.hu/polcok/harmadik-ev-a-tavol-keleten-2
2021-es polcom:

Jó olvasást és felfedezést!

Az idei kép és plecsnikép is Dél-Koreára utal
Kép forrása: https://www.neptun.hu/wp-content/uploads/2018/12/Park-S…
Plecsniképe: https://pellair.hu/wp-content/uploads/2017/03/D%C3%A9l-…

12 hozzászólás
!

Könyv- és kihívásajánló

Ha már Ázsiában fejeztem be ezt a rovatot, a könyvajánlót is egy ázsiai népmese-gyűjteménnyel kezdem, a Holdangyallal, amiben tadzsik meséket találtok. @Bori_L így ír a kötetről: https://moly.hu/ertekelesek/4136638.

Várom már a havat, hiszen a tél elképzelhetetlen a sűrűn hulló hópelyhek nélkül, hogy aztán a ropogó, frissen leesett hóban megvidámodjunk. Persze, ki-ki vérmérséklete szerint, természetesen, de engem mindig jókedvre derít a havazás.
@Molymacska az első hóról olvasott: https://moly.hu/ertekelesek/4153846.

Egyik kedvenc mesehősöm Pettson, Sven Nordqvist főhőse, akinek karácsonyi történetét olvasta decemberben @kicsiboszi: https://moly.hu/ertekelesek/4142935.

@Sapadtribizli jó vélelményel volt Angela Marsons: Elfojtott sikoly című regényéről: https://moly.hu/ertekelesek/4146434.

Chris Carter krimijéről, A keresztes gyilkosról @RosszQtya írt: https://moly.hu/ertekelesek/4156040.

Már évek óta a könyvespolcomon pihen Anne B. Ragde: Berlini nyárfák című regénye. @Mamosz értékelése most újra felkeltette érdeklődésemet a trilógia iránt: https://moly.hu/ertekelesek/4117193

Az egyik legokosabb, legszebben felépített, legizgalmasabb könyv, amit olvastam. – kezdte értékelését @Dyta_Kostova a Hyperionról: https://moly.hu/ertekelesek/2413129.

Amy Harmon történelmi romantikus regénye, a Csak a szél tudja az 1920-as évek Írországában játszódik. Így írt róla @Seres_Éva_Mónika: https://moly.hu/ertekelesek/4150610.

Köszönöm @Dénes_Gabriella-nak, hogy kezébe vette Marcus Flück: Milyen gomba ez? című könyvét, és hogy írt is róla. Eszembe juttatta, milyen jó volt évekkel ezelőtt egy kedves ismerőst elkísérni gombászni, és hogy elő kellene vennem az akkor megvásárolt gombás témájú könyveimet. :-) Molytársunk a kötetről: https://moly.hu/ertekelesek/4123396.

Kép forrása: link


BeliczaiMKata P>!

Kippkopp kalandjai mese olvasós sorozat

Elolvasandó könyvek száma8
Elkezdődött2020. december 22., 15:58
Jelentkezés vége2021. december 31., 23:59
Véget ér2021. december 31., 23:59

Sziasztok!
Szeretem Marék Veronika Kippkopp történeteit és mivel az előző kihívás lejárt gondoltam csinálok egy újat.
A kihívás teljesítéséhez szükséges:
* El kell olvasni mind a 8 kötetet.
* Csillagosan értékelni kell, szövegesen nem muszáj.
* Újraolvasás lehet.
* Olvasásokat a kihívás kezdetétől fogadom el.
* A teljesítéseket egyben kérem hozni.

Képek forrása: Saját fotók saját könyvekről/könyvekből.

Kapcsolódó alkotók: Marék Veronika

26 hozzászólás
!

Akinek az érdeklődését pedig felkeltette Ázsia világa, ajánlom továbbolvasásra @deaxx rovatát, a Kortárs VilágSzépet, amiben Iránban és Pakisztánban kalandozhattok: https://moly.hu/merites-rovatok/kortars-vilagszep-16

Találkozunk egy hónap múlva! :-)

Kép forrása: link


Anó>!
Kedvenc verseim

Moretti Gemma: Tükör

Ne számolgasd az éveket,
nem lesz sem több, sem kevesebb,
ha tükröd szemed elé tartod,
ne keresd, azt a régi arcot,
– a napmosolyú, gondtalant. –
Megvívtál néhány kemény harcot.
De hallgatózzál befelé,
s ha felnézel, az ég felé,
tudsz-e még hinni, hogy az égbolt
– mely réges-régen tiszta kék volt –
lesz-e még újra égi szép?
Ha tükröd magad elé tartod,
s nem néz vissza a régi kép,
ne fájjon, hogy a gondtalan,
napmosolyú arcnak ránca van,
nem is egy-kettő. Számtalan.
Ami fontos: szemed a régi fénnyel,
barátkozzon a változó éggel,
s tudj mosolyogni, gondtalan.
Mert a lelkedben béke van.

2 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!