Kimenő

Rovatgazda
!

Rohan az idő, elmúlik a nyár, közeleg az ősz.
Elmúlnak a szép napok hamar,
jönnek a bús, álmodozó, hűvös éjszakák. […]

Az elmúlt napokban már nemcsak a naptár szerint volt ősz, de az időjárás is hűvösebbre fordult. Emiatt azonban még korántsem kell bekuckóznunk a lakásba, hiszen az ősz az egyik legjobb évszaka a kirándulásoknak, városnézéseknek-városlátogatásoknak. Érdemes felfedeznünk otthonunkat, ahogyan @latinta is mindig talál Budapesten járva valami izgalmasat, ami mellett sokszor észrevétlen haladunk el.

Az idei esztendő nem kedvezett eddig (sem) igazán a külföldi utazásoknak, így ebben a hónapban nem találtok külön cikket az országhatárt átlépő molyokról. @Ditta azonban olyan gyönyörű helyen járt Svájcban, hogy feltétlenül szerettem volna megmutatni nektek. Így vele indul az e havi Kimenő.

link

Kép forrása: link


Ditta P>!
Itt jártam

A hétvégét Svájcban töltöttük. Pénteken délig dolgoztunk utána indultunk, és kb. 5 órás út után megérkeztünk Interlakenbe, ahol a szálloda volt. Péntek este már csak egy kis sétára maradt idő a városban, de a nagy nap úgyis szombat volt, amikor a Schilthornt vettük célba.
James Bond rajongóknak biztosan ismerős a név, itt forgatták ugyanis a 6. James Bond filmet (Őfelsége titkosszolgálatában) 1969-ben, és a hely elég jól megél belőle a mai napig. Schilthorn 2970 m magasan van és a csúcsról jó időben fantasztikus a kilátás. Felvonóval mentünk fel, és nekünk nagyon nagy szerencsénk volt, csodálatosan tiszta volt az ég, pedig előtte való hétvégén még havazott a hegyen.
A felvonó több átszállással közlekedik Stechelberg és a csúcs között. Mi először felmentünk a csúcsra és visszafelé néztünk szét a különböző megállókban. Fentről az 1. megálló Birg, ahol a Skyline and Thrill Walk található. Az utazásunk fő célja egyébként ez a hegyfalra rögzített sétaút volt, ami különböző speciális „sétafelületekkel” is meg vannak spékelve. Soha nem hittem volna, hogy egyszer kötélen megyek át 2 pont között ilyen magasságban, de megtettem :).
Lefelé menet a következő megálló Mürren, ami egy mesébe illő kis hegyi falu. Innen elhagytuk a felvonó kényelmét és gyalog indultunk tovább a következő megállóig Gimmelwaldba, ahol újra felvonóra szálltunk és megérkeztünk a kiindulópontra Stechelbergbe.
Visszafelé Interlakenbe megálltunk a Trümmelbach vízesésnél. A vízesés, hol a hegy belsejében, hol azon kívül ömlik alá. A tetejéhez, ami kb. 10 emelet magasan van fel lehet menni egyrészt gyalog, másrészt a 6. emeletig a hegy belsejébe épített siklóval. A 29 °C-os tűző napsütés kis csalásra késztetett minket és felfelé segítségül hívtuk a siklót, lefelé viszont becsülettel végigjártuk gyalog az egész utat.
Ezután volt még 1 megállónk Lauterbrunnen, ami szintén elképesztően szép kis falu a völgyben. A környék egyébként tele van vízeséssel, itt is van egy, amit olyan közelről néztünk meg, ahogy csak lehetett. A hosszú nap után már csak a vacsi és a pihenés volt hátra.
Vasárnap már nem volt olyan nagy szerencsénk az idővel. Reggel felmentünk az Interlakennél található kilátóba, ahonnan gyönyörű rálátás van szép időben az Interlaken melletti 2 tóraés persze Interlakenre. Ebből mi sajnos nem sokat láttunk, mert a hegy teteje a kilátóval együtt felhőben volt. Viszont az út a siklóval felfelé és lefelé nagyon látványos volt.
Még 1 program fért bele az időbe indulás előtt, és mivel esőre is lehetett már számítani, így végül a St. Beatus Barlangot választottuk Sundlauenenben. A parkoló esélytelen volt a barlangnál, így a Thunersee melett talált parkolóban hagytuk a kocsit és indultunk fel a barlanghoz, ami egy jó 40 perces kaptató volt hegynek felfelé. A barlangban voltak cseppkövek, bár szerintem a fő látványossága a benne folyó sebes hegyi patak volt. A barlang után séta vissza a kocsihoz és amikor a kocsihoz értük eredt el az eső, de akkor már úgyis csak az 5 órás hazaút volt hátra Stuttgartba.
A hétvégét végül izomlázzal, kis megfázással, ugyanakkor rengeteg fantasztikus élménnyel zártam :).
Fotok:
https://drive.google.com/drive/folders/1rW9qpriQhhShzg2…

18 hozzászólás
!

Balaton és környéke

@Tigrincs Kapolcsot látogatta meg: https://moly.hu/karcok/1495994. Ahogyan molytársunk is írta, a Művészetek Völgye rendezvényeit idén hétvégenként tartották meg, amiről a https://www.muveszetekvolgye.hu/ oldalon is olvashattatok.

A magyar tenger közeli települések voltak a célpontjai @Kiss_Julianna kirándulásainak is:
A tapolcai Malom-tó: https://moly.hu/karcok/1502565
Zirc, arborétum: https://moly.hu/karcok/1505867

Veterán találkozón vett részt @BoneB Hévízen. Több karcot is készített az ott talált járművekről, ezekből mutatok most nektek kettőt:
https://moly.hu/karcok/1499553
https://moly.hu/karcok/1499555

Veteránrekord született Hévízen 2020. szeptember 12-én, ugyanis egy időben, egy helyen ekkor számlálták össze eddig a legtöbb Old timer (OT) minősítésű járművet hazánkban.
link

Kép forrása: link


!

Borvidékek Magyarországon

A magyar szőlő- és bortermelés évezredes múltra tekint vissza, ennek hagyományait őrzik a mai szőlészek és borászok. A bor egyben a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme.

Magyarországon 22 borvidék található, mely 5 nagy borrégióba van sorolva: Az Észak-Dunántúl borrégió, a Balaton borrégió, a Pannon borrégió, az Alföld (Duna) borrégió, és az Észak-Magyarország borrégió. Az ország területileg messze legnagyobb borvidéke a Kunsági, majd a Mátrai, Tokaj-hegyaljai és az Egri következik. Legkisebb borvidékünk a Nagy-Somlói, de a Pannonhalmi, Móri és a Pécsi borvidékek is a legkisebbek között vannak.

Magyarország a nagyobb bortermelő országokkal összehasonlítva sok borvidékkel rendelkezik, hiszen Franciaországban például mindössze 14 borvidéket jegyeznek, noha szőlőterületeinek nagysága hazánkénak több mint tízszerese.

Ajánlom figyelmetekben az alábbi weboldalakat:
link
link
link

Magyarország legnevezetesebb, világszerte ismert szőlő-, és bortermő vidéke a Tokaji Borvidék. Bár a szőlő és borkultúrának évezredes hagyományai vannak a térségben, világhírre azonban csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége a Tokaji aszú. Az első írásos emlékekben is fellelhető aszút 1650-ben készítette Szepsi Lackó Máté a Sárospatak városához tartozó Oremus dűlőben. Ebben az időszakban a nemesi családok voltak a borvidék és pincéinek legfontosabb tulajdonosai és fejlesztői is. A szőlő- és bortermelésre vonatkozó szabályokat igen hamar meghozták. 1655-ben rendeletben szabályozták az aszúszemek elkülönítését, majd 1737-ben a világon az elsők között került sor a borvidék határainak pontos kijelölésére és 1803-ban a szőlőterületek minőségi osztályozására (1-3. osztály), amihez a borok kóstolása, elemzése valamint a talajok és a mikroklimatikus tényezők szolgáltak alapul. A hírnév növekedésével egyre több helyre jutott el a bor. Az Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta „a borok királya a királyok bora” kitüntető címet, de emellett a cári udvar, a lengyel nemesség is szívesen vásárolta.
Klímája szubkontinentális jellegű. Tokaj-hegyalja őszi időjárása sajátos, s ez teszi e vidéket páratlan értékűvé. Az érés során gyakran beköszöntő egy hetes, kissé csapadékosabb, párásabb időt többnyire enyhe, napfényes, derűs száraz időszak váltja fel. Ez kedvez a botrytis fertőzésének, ami elengedhetetlen feltétele a szőlő nemes rothadásának, aszúsodásának.
Talaja nagyon változatos. Tarcal és Tokaj határában nagy kiterjedésű a lösz, míg a Zempléni hegyvonulat lejtőin rioliton andeziten és ezek tufáin nehezen megmunkálható, kötött nyiroktalajok, agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. A talaj sok helyen a vulkanikus eredetű kőzetek törmelékével keveredik, erősen köves és erodált.
A domborzat fontos alakítója a borok minőségének. A Zempléni hegység fordított V-alakú vonulatának déli és keleti lejtői védik a szőlőket az északi hideg szelektől, ugyanakkor elősegítik a pára felemelkedését a szőlőkhöz. A borvidék öt zónára osztható, amelyek klimatikus, talaj és domborzati sajátosságaik alapján is elkülönülnek: Kopasz-hegy (Tokaj), Mádi medence, Erdőbényei medence, Tolcsvai medence, Felső-Tokaj. A következő minőségi tényező a folyók közelsége (Bodrog és Tisza), amelyek a hegység lábainál találhatók és szintén részt vesznek a mikroklíma alakításában. A folyók szerepe a középkortól kezdve igen jelentős volt a borok szállításában is. Nem véletlen, hogy a borvidék névadója, Tokaj városa, amelyik a Tisza és a Bodrog összefolyásánál terül el, mindig a térség gazdasági és kereskedelmi központja volt.
A borvidék fő fajtája a Furmint és a Hárslevelű. Rajtuk kívül ajánlott fajták még a Sárga muskotály és a Zéta (korábban Oremus), más fajta nem termeszthető. A fajták fontos tulajdonság az aszúsodásra való hajlam, amit a vékonyabb bogyóhéj is mutat. A másik jellemző boraik savasabb karaktere, ami lehetővé teszi azok hosszú ideig való érlelését, lassú fejlődését és élvezeti értékének megőrzését. Nem véletlen, hogy kiváló aszúk kóstolhatók 80-90 évvel szüretelésük után is, de az aszúk többsége 10-25 éves korában éri el a csúcsot.
További részletek a borvidékről:
link
link

@Rodwen Tokajban járt: https://moly.hu/karcok/1505237

Az egri szőlő és borkultúra kezdete a honfoglalás utáni időszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszőlő fajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a fajtahasználat és jelentős vörösbortermelés alakult ki. A Kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának a Bikavérnek a legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik.
A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak.
A Borvidék éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Talajképző kőzetei és talajai változatosak.
A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg.
Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül.
A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlő fajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay. (link)

@bartok_brigitta karca Egerből, szőlőtőkével: https://moly.hu/karcok/1502363

A Balatoni borrégió borvidékeiről itt olvashattok részletesebben:
link

Kép forrása: link


!

Szeged több programmal is meglepte az érdeklődőket a 91. Ünnepi Könyvhét kapcsán. Akiket érdekel, mik is voltak ezek, megtalálják a Kimenő utolsó cikkében a könyvheti különrovat linkjét, amiben két cikk is foglalkozik Csongrád-Csanád megye székhelyével.

@Kristin_M_Furrier nemrégen karcolta a hírt, hogy Szegeden kis könyvtár nyílt az utasoknak a vasútállomáson: https://moly.hu/karcok/1502751.

Kép forrása: link


alettakata>!
Fotós molyok

Tegnap Szegeden a Garden stégről figyeltük, ahogy a Tisza felett szállt ez a hőlégballon. :) off

!

Hogy miért is jó Zala megyébe látogatni? Többek között azért, mert nemcsak a természetet kedvelők vagy a falusi turizmus szerelmesei találják meg számításukat itt, hanem azok is, akik nagyobb városban képzelik eltölteni a pihenés napjait.

@Raizo bemutatta a zalakarosi Termál-tó és Ökopartot: https://moly.hu/karcok/1499061 és https://moly.hu/karcok/1499074.

Régi adósságát törlesztette @Jagika, amikor elolvasta A koppányi aga testamentuma című Fekete István-regényt: https://moly.hu/ertekelesek/3876081.

Lassan jött a hajnal.
Nem is csoda, mert töméntelen nádason kellett átlábalnia, amíg ideért. A világosság első sugarait még kajánul kinevették a nádi baglyok, de a Virradat nyakuk közé csördített piros ostorával, mire sietve elkotródtak öreg füzek odvába, hol csend volt, és lidérces hűvösségben bújt meg az éjszaka. – idézte a regényből @madrugada (https://moly.hu/idezetek/475386).

@clarisssa a Tíz szál gyertya kapcsán így írt: Fekete István csodálatosan ír. Nemcsak a természet nagy ismerője, hanem az emberi lélek minden kis fájdalmát, küzdelmét, örömét, bánatát is tökéletesen meg tudja ragadni. A teljes értékelést itt elolvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/3693604.

Maradva Fekete Istvánnál, ajánlom figyelmetekbe @Ibanez nemrég indult Fekete István-kihívását:
https://moly.hu/kihivasok/f3-avagy-olvassunk-harom-fekete-istvan-muvet
Majdnem elfelejtettem, de szerkesztőtársam szerencsére időben figyelmeztetett rá, így még meg tudom nektek mutatni – és persze ajánlani. :-)

Kép forrása: link


Bazil P>!
Itt jártam

Egy újabb csodás utazáson vagyunk túl, ismét Fekete István nyomában járva.
És most a Kis-Balaton volt a célpont, és ott elsősorban a Diás-sziget.
A Berek mai állapotában persze nem nagyon hasonlít ahhoz a képhez, amit az ötvenes években mutatott magából, amikor az író járt itt, többször is. A mai Berek sokkal több és talán szebb is, de mindenesetre sokkal vizesebb, mint az a Berek, amit az író kapott annak idején. Ugyanis akkor az volt a cél, hogy kiszárítsák a területeket, minél több földterülethez jutva, és nem törődve a természetkárosító hatásokkal. Ennek eredménye a hetvenes évek pocsolyaszagú Balatonja lett, aztán végre az elvtársak észbe kaptak és a nyolcvanas években megkezdték azokat a tervszerű és célszerű folyamatokat, minek következtében a tó megtisztult. A Zala, mikorra átszűri vizét a Berek nádasrengetegén, megtisztulva folyik bele a Balatonba, és ez jól van így.
További szószaporítás helyett jöjjenek a képek, fentről lefelé és balról jobbra:
– Balatonszentgyörgyön, a Gulya csárda előtt található Futó Elemér (https://moly.hu/alkotok/futo-elemer) – egy igazi Matula – szobra,
– a fő attrakció, Matula kunyhója,
– a Szent Márton püspök-templom Vörsön, ahol éppen zajlott a Szent-István napi mise,
– … és ahová az író járt misére, mikor a Diás-szigeten tartózkodott. (Ez az akkor kb. 4 km-es út ma már gyalogosan nem igazán lenne teljesíthető, a megnövekedett vízfelületek miatt.)
– a Zala extra magas vízállással várt minket,
– az én első Tüskeváram hazatért, vagyis a könyvem, amiből megismertem Tutajos kalandjait megpihent kicsit a kunyhó asztalán,
– Zalaváron (István bácsi és Nancsi néni faluján) – csak áthajtottunk, csak egy fotó erejéig megállva,
– Sármellék, ahová a sorozatban Tutajos a vonattal megérkezik, ahol várja már István bácsi. Aki szeretne egy fotót az épületen lévő tábláról, ami megemlékezik erről a nevezetes eseményről, az siessen, ugyanis ma már semmilyen vonat nem érkezik ide, a síneket belepte a gaz, az állomás épülete pusztulóban,
– Fekete István Emlékház: a Diás-szigeten található egykori kutatóházban, ahol a Tüskevár nagy részét írta az író, ma egy nagyszerű kiállítás van Fekete István világáról.
Még annyit csak, hogy a Diás-szigeten érzékelhető paradicsomi hangulatot meg sem kísérlem leírni, akit elkapott valaha a Tüskevár-szerelem, az látogasson el ide. Nem fog csalódni!

Kapcsolódó könyvek: Fekete István: Tüskevár

Fekete István: Tüskevár

Kapcsolódó alkotók: Fekete István

14 hozzászólás
!

Az utóbbi pár hónapban Eger népszerű úti cél volt a molyok között:
@csakegyluca július végén járt Egerben: https://moly.hu/karcok/1478958
@Muki75 augusztus elején látogatta meg a hevesi megyeszékhelyet: https://moly.hu/karcok/1480076
@Andrée az Eger-patakot fotózta le: https://moly.hu/karcok/1486192
@Iza_Rápolti is karcolt az itt töltött időről: https://moly.hu/karcok/1508997
@Vörös_Édua többnapos látogatást tett Egerben. Az első nap beszámolója: https://moly.hu/karcok/1498921

Heves megyében azonban Egeren kívül még számos népszerű turisztikai célpont van, ha a megyében jártok, jól nézzetek körül! :-)

Nógrád megye egyik nevezetes turisztikai célpontja Hollókő.

Budapesttől egy órányi autóútra, a falu határában nagy fekete holló jelzi, jó helyen járunk. Innen már csak a falu gyomrába juthatunk, zsákfalu lévén. A település szívében áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a falu emblematikus épülete, története 1889-ig nyúlik vissza. Körülötte keskeny nadrágszíj-telkeken sorakoznak a jellegzetes, fehérre meszelt, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt palóc parasztházak, melyek az 1909-es tűzvész után kapták mai formájukat. Néhányukban kézműves műhelyek, múzeumok, bemutatóházak kaptak helyet. Kipróbálhatjuk itt a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk, eredeti bútorok között. A vendégházakban a falu történeteit betéve tudó nénikék, vagy családok invitálnak asztalukhoz, belekóstolhatunk a hamisítatlan palóc ízekbe, megtapasztalva, milyen az eredeti palócleves, tócsni vagy görhe. Az időutazás része a sok néphagyományhoz kapcsolódó rendezvény is, amelyeket nagy örömmel ünnepel meg a falu apraja-nagyja, felöltve a máig őrzött híres palóc népviseletet. Különleges élmény az összeszokott kis közösség életének a részese lenni, még ha csak néhány napra is.
A falut legelők, és a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzet öleli körbe, kocogások, meghitt séták kedvelt helyszíne, de a környéken számos további kirándulási lehetőség is kínálkozik. Izgalmas örökséget rejt a Hollókő-patak völgye: itt a mosótavak és a kenderáztató tavak, illetve a Vár-hegy déli oldalán húzódó völgyben a parasztfürdő maradványai idézik fel az itt élők egykori hétköznapjait. Ebben a várnak is sokáig fontos szerepe volt, amely a 13. század óta magasodik a falu fölé, és a legenda szerint a település neve is tőle származtatható.
Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskáját 1987 óta az UNESCO is jegyzi, hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára, ráadásul az első falu volt az egész világon, amely kiérdemelte ezt a címet.
– olvashatjuk a település honlapján (link).

@Mallarme még júniusban karcolt hollókői kirándulásáról.

Kép forrása: link


Mallarme P>!
Itt jártam

Pünkösdhétfőn ebemmel Hollókőn kirándultunk. :)

2 hozzászólás
!

Amikor Budapesten először találkoztam a Horváth-kerttel, meglepődtem, hogy hol bukkantam rá, addig ugyanis csak a dalból ismertem (Legyen a Horváth-kertben Budán…), és sosem néztem utána, merre található ez a bizonyos kert. Aztán néhány éve a budai Várból a déli oldalon sétáltam lefelé, és mivel volt időm bőven, gyalog haladtam az Alagút irányába. Na, és akkor jött létre az a bizonyos találkozás, és az utcán hangosan kimondott felfedezés hangja: Jé, hát itt van a Horváth-kert? :-)
@latinta szeptemberben több karcot is készített a kertben tett látogatása után. A teljesség igénye nélkül:
https://moly.hu/karcok/1508097
https://moly.hu/karcok/1503464
A Wikipédián is olvashattok erről a parkról: link

De molytársunk több más helyszínt is megmutatott, ilyen volt az Öntödei Múzeum, ami a Margit körút közelében húzódik meg: https://moly.hu/karcok/1508123, vagy éppen a nulladik kilométerkő a budai Siklónál: https://moly.hu/karcok/1505043, https://moly.hu/karcok/1505025

@Bazil is sétát tett nemrég a főváros budai oldalán: https://moly.hu/karcok/1505814

…és megint Buda, de ez csak a véletlen műve. :-) Szeptemberben kedvem volt ellátogatni az Apor Vilmos térre, ami már régóta a bakancslistámon volt. Nagyon kellemes napot töltöttem a környéken, még egy cukrászdázás is belefért, végül pedig a BAH csomóponttól nem messze található Gesztenyés-kertben ültem le egy padra, kicsit megpihenni: https://moly.hu/karcok/1495905
A kertről annak Wikipédia-oldalán is olvashattok: link

Ajánlom figyelmetekbe @Keikorca Jókai mindörökké című kihívását: https://moly.hu/kihivasok/jokai-mindorokke

Kép forrása: link


Emerencia P>!
Különleges, érdekes emberek

Jókai Mór 1853-ban, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából vásárolt egy svábhegyi birtokot. Jókai teljesen átalakította, és valóságos kis paradicsomot varázsolt a helyére, mely életének egyik legfontosabb helyszíne lett. „Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.”

!

Szeptemberben sokan használtátok ki az őszi szép időjárást, és keltetek útra.
Harsány környékén kirándult @Nienna001: https://moly.hu/karcok/1503557, míg @Jesper_Olsen az ország egy másik részén, a Börzsönyben túrázott. Zebegénytől Zebegényig: https://moly.hu/karcok/1502316.

@Szösszenet meglátogatta a lázbérci víztározót: https://moly.hu/karcok/1502020. Ha azon gondolkodtok, hogy felkeresnétek a helyet, akár még egy túrázással is egybeköthetitek, hiszen a környéken sok túraútvonal halad, többet között az Ország Kéktúra is.

Ajánlom figyelmetekbe őszi túrázós kihívásomat, talán inspirál benneteket, hogy kimozduljatok az egyik legszínesebb hónapban az erdőbe: https://moly.hu/kihivasok/turazzunk-kiranduljunk-osszel-is-legalabb-otszor-november-vegeig-2

@BookShe a 24.hu egyik cikkét osztotta meg, amiből remek kirándulási ötleteket kaphatunk: https://moly.hu/karcok/1502893.

@Jesper_Olsen Egy bencés szerzetes Kéktúrája címmel karcolt: https://moly.hu/karcok/1483962

Hónapok óta várom, hogy megmutathassam nektek @Emerencia karcát, aki Jelky Andrássról írt: https://moly.hu/karcok/1367071.
Az utazóról szól Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai című regénye, amelyről @Ibanez így írt: https://moly.hu/ertekelesek/3797869.

Szeptemberi rovatomban az @Ibanez által is értékelt Jelky András kalandjai című regényre hívom fel kiemelten a figyelmeteket. A Merítés teljes ajánlólistáját az alábbi linken éritek el:
https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

Kép forrása: link


Junes P>!
Túrák és kirándulások, természetkedvelés

Eger Csillaga Teljesítménytúra (20 km-es táv, 2020. augusztus 15.)
A hónap második sportos megmérettetése az ECST 20 km-es távja volt, amely elvileg csak 17,3 km kellett volna hogy legyen, de hogy-hogy nem, összességében egy kilométerrel többre jött ki.
A tavalyi indulással ellentétben, idén nem foglaltunk szállást Egerben, hanem inkább korán keltünk, és leautóztunk Felsőtárkányba. Az idei szervezésnek köszönhetően jobban szét lettek húzva a különböző távok indulásai, valamint kevesebben is nevezhettek, így nem tömörült annyi ember egyszerre a regisztrációs pavilonnál.
Felsőtárkány tavától indultunk idén is, felbaktattunk a Bambara hotel elé, onnan egy darabon aszfalton, majd az enyhén hullámzó bükki kéken kaptattunk tovább. Tavaly ezen a szakaszon tettünk némasági fogadalmat, mivel már mindenünk is fájt az utolsó kilométereken.
Annak ellenére, hogy csak egy fél energia szelet volt bennem, és néhány korty víz, igyekeztem minél gyorsabb tempót diktálni, hogy még a déli meleg előtt felérjünk a táv legmagasabb pontjára, s az igazán melegben már inkább csak ereszkedni kelljen.
Az első ellenőrzőponton igencsak feltömörültünk a matricák körül, így inkább leálltunk, és ittunk pár kortyot. A második ellenőrzőpont a Nagy Egeden volt, ahol már hosszabban elidőztünk egy padon: megreggeliztem, társam pihentette sajgó sarkát, azonban alig 10 perces pihenő után hajtottam tovább.
Nem nyerni jöttem, de még mindig az volt bennem, hogy szeretném megelőzni a meleget. Egy idő után azonban kiderült, hogy bizony nem a meleget, hanem sokkal inkább az esőt kell megelőznünk. Az ég elkezdett sötétedni, félelmetes dörgések szakították meg az erdő csöndjét. Egy ideig még bíztam benne, hogy a felhők lekerülnek minket, azonban a természetnek más tervei voltak.
Épp a Várhegy előtt tanakodtunk, hogy akkor most fel kell-e mászni rá, vagy sem, amikor hatalmas cseppekben elkezdett esni az eső. Szerencsére jött egy ember a Várkút Turistaház felől, akik útba igazított minket, így csak az utolsó 10 métert kellett futva megtennünk.
Berongyoltunk a Turistaházba, pecsételtettünk, majd kényelmesen bevetettük magunkat a kék műbőr szófa sarkába ebédelni: egy-egy szendvics, zöldségek, és egy-egy üveg meggyes sör (0%-os) elfogyasztása után még dolgoznunk kellett az elszántságunkon, hogy kilépjünk a szakadó esőbe (szerencsére volt nálunk esőkabát).
Velünk ellentétben nagyon sokan nem készültek fel az eső lehetőségére: szó szerint bugyiig ázott túratársak özönlöttek be a helyiségbe pecsételtetni, feltöltekezni és megszárítkozni.
Fél óra pihenés után indultunk tovább az utolsó ellenőrzőpont és a cél irányába. A szakadó eső nem tett túl jót a matricáknak. Szereztem két, viszonylag szárazabb csillagot, és robogtunk is tovább.
Idén nem álltunk meg fotózgatni, nem volt elmélázás, rácsodálkozás. Néha megjegyeztem, hogy tavaly is jártunk itt vagy ott, esetleg másik irányból közelítettük meg ugyanazt a helyet, de összességében a haladáson volt a fókusz. Így is majdnem kihasználtuk a rendelkezésre álló teljes időt különösen a második hosszabb pihengetés miatt.
Célban a tavalyihoz hasonló, képeslap méretű oklevél és kitűző vagy hűtőmágnes várt ránk.

172 hozzászólás
!

Gyerekkoromban a budapesti állatkertben tett látogatások valódi ünnepek volt, amikre napokkal előtte már rákészültem. Persze érthető, hogy általában évente csak egyszer mentünk, hiszen egy öttagú családnak már akkor sem volt olcsó kikapcsolódás egy állatkertben eltöltött nap – főleg, ha összekötöttük a Városligettel. :-)

A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben.
A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy „a szemet és lelket gyönyörködtesse”. Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Ezt a kertet egyébként Gárdonyi Géza is megemlíti az „Egri csillagok"-ban.
Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a „Nyulak szigete" arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron.
A török kiűzése után ismét divatba jött a magán-vadaskertek létesítése, s ez nem változott egészen az első világháborúig.

A Budapesti Állat- és Növénykert történetéről az intézmény honlapján olvashattok: link
Az Állatkert Wikipédia-oldala: link

@shadowhunter1975-ék nemrég itt tettek látogatást: https://moly.hu/karcok/1492595

Az első állatkert jellegű intézmény Győrben, 1962-ben a Püspökerdőben, az Erdészet fatelepe mellett létesült. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre abból a célból, hogy a hazai nagyvad-fajokat és ragadozókat bemutassa. Látható volt például a barna medve is.
2007-re az állatkert 40 éves születésnapjára befejeződött a régi területek korszerűsítése, az összes lakó új kifutóba költözött.
A győri állatkert történetét itt ismerhetitek meg: link

Molylátogatók a győri állatkertben:
@altagihttps://moly.hu/karcok/1501164
@Jucahttps://moly.hu/karcok/1498181

Országszerte találtok állatkerteket, többek között…
… Debrecenben: link
… Miskolcon: link
… Nyíregyházán: link
… Veszprémben: link
… de még sok más városban is.

Kép forrása: link


Csorba_Győző_Könyvtár U>!
Pécsiek gyülekezete

Ma 60 évvel ezelőtt, 1960. augusztus 19-én nyílt meg Mecseki Kultúrpark néven a később Mecseki Állat- és Növénypark nevet viselő – ma Pécsi Állatkert és Akvárium Terráriumként ismert – intézmény, melyhez vidámpark, majd később szabadtéri színpad és gyermek-közlekedési park is társult. Az közismert tény, hogy az állatkert – a Dunántúli Napló tudósítása szerint 35.000 munkaórányi – társadalmi munkában létesült („Naponta egy napot Pécsért!” mozgalom keretei között), az azonban talán kevésbé ismert, hogy konkrét terv nélkül, helyszíni kijelöléssel, menet közbeni ötleteléssel épült. Vízügyi szakemberek és Dr. Hall József városi főorvos a karsztforrások veszélyeztetése miatt már az építkezés kezdetekor ellenezték az állatkert Mecseken való elhelyezését, de a társadalmi felbuzdulás lendülete a városi döntéshozó testületre is hatott, így a Mecseken épülhetett fel az állatkert. Nagyon várta Pécs és a környék lakossága a megnyílást, ugyanis nyitóhétvégén 24.000 látogató kereste fel az intézményt. Az állatok jobbára egyéb állatkertekből (Budapestről, Debrecenből, Veszprémből), de érdekességként kiemelendő, hogy Mohács városa térítés nélkül adta át a városi kisállatkert teljes állományát, így az teljesen beleolvadt a pécsibe. A termelőszövetkezetek a fenntartáshoz járultak hozzá a takarmány terén, míg baromfikeltető és a vágóhíd a ragadozók számára szükséges húshoz járult hozzá. Az állatkert kezdetben – anyagi korlátai miatt – a magyar fauna (azon belül is a Mecsek és a Duna-Dráva térség állatvilágának) bemutatására törekedhetett, idővel nyílt csak lehetőség olyan egzotikus fajok beszerzésére, mint az oroszlán, tigris, vagy a különféle majmok. 1974-től indult a rendszerezett ismereteket nyújtó, bentlakásos Zoo-iskola. Az elhelyezés kezdetben figyelmen kívül hagyott problémáját a legutóbbi 2014–2016 közötti felújítás alkalmával sikerült orvosolni.
Boldog születésnapot kívánunk a Pécsi Állatkertnek, s reméljük, hogy városunkban legalább még 60 éven át betöltheti egyedülálló ismeretterjesztő szerepét!

❓Kérdésünk az évforduló kapcsán: több tigrise is volt az állatkertnek, emlékszik-e valaki az 1977-ből származó képen látható tigris nevére?

Felhasznált irodalom:
Borsos József – Fülöp István: Állatkert a Mecseken. 1990. (Helyismereti Gyűjteményünkben elérhető a PB 7646 jelzeten)
Romváry Ferenc: Állatkert és Terrárium. Pécs Lexikon. I. kötet. Főszerk: Romváry Ferenc, 2010, 34.
Videófelvételek a gyűjteményünk digitalizált anyagaiból:
• 1988-ban pécsi állatkerti újdonságokról szól a Lvov-Kertvárosi Közösségi Televízió (46:40 perctől):
link
• 1991-ben az állatkert új lakóiról esik szó a Lvov-Kertvárosi Közösségi Televízióban (20.20 perctől):
link
Képek jegyzéke:
A pécsi állatkertet ábrázoló képeslap 1961-ből. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre Képeslapgyűjteménye)
A pécsi állatkertet ábrázoló képeslap 1978-ból. Hármas mozaik. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre Képeslapgyűjteménye)
Tigris a pécsi állatkertben 1977-ben. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre Képeslapgyűjteménye)
Medvebocs a Pécsi Állatkertben egy 1962-ben postára adott képeslapon. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre Képeslapgyűjteménye)
A Mecseki Kultúrpark képeslapja, mely egyben belépőjegy is volt, 1980-ból. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre Képeslapgyűjteménye)
————————————————
❗️Felhívás!
Akinek esetleg birtokában van korabeli fénykép az állatkertről, s nincs kifogása az ellen, hogy közgyűjteményünkben fennmaradjon az utókor számára, azt szeretettel fogadjuk. Ennek egyik legegyszerűbb módja a digitalizált kép feltöltése oldalunkra (https://baranyaidigitar.hu/ – itt a Képtárs funkció használata), de amennyiben a kép(ek) tulajdonosának nincs lehetősége jó minőségű szkennelés elkészítésére, akkor a nyári bezárás után, augusztus 24-től várjuk Helyismereti osztályunkon a rendezvényről fennmaradt fényképeket és egyéb dokumentumokat (kiadványok, szórólapok) digitális másolat készítés céljával.

!

Csak egyetlen gyógymód tartja életben a képzeletet: az olvasás. Az olvasás erősíti a fantáziát, és arra készteti, hogy még erősebb legyen.
(@Chöpphttps://moly.hu/idezetek/131215)

Ajánlom figyelmetekbe a Merítés magazin ehavi különrovatát, amelynek témája a 91. Ünnepi Könyvhét: https://moly.hu/merites-rovatok/91-unnepi-konyvhet

@Suba_Csaba a Nagykőrösre nemrég telepített Foxpost automatának örült: https://moly.hu/karcok/1504863. Azt hiszem, az automata megléte meg fogja növelni az itt lakó molyok esetleges könyvvásárlásainak számát. :-)

@Vörös_Édua a Szegedi molyok zónában osztotta meg a jó hírt, hogy Vásárhelyen könyvmegálló létesült: https://moly.hu/karcok/1502734.

Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.
(@Slihttps://moly.hu/idezetek/554973)

Kép forrása: link


fowler P>!
Pécsiek gyülekezete

Régen vártam már valamit ennyire, szinte gyermeki rajongással, mint a pécsi Poket automatát. Valahányszor az elmúlt években megfordultam Budapesten akár a Moszkva téren spoiler akár a Stadionoknál vagy a Délinél (vagy nem is tudom még hol), mindig elfogott a vágy, hogy Pécsett is legyen ilyen. Nemrég pedig Székesfehérváron járva váltam egyre türelmetlenebbé és irigyebbé, pláne, hogy a pécsi automatáért indított közösségi finanszírozási kampánnyal egyszerre induló szegedi és debreceni automaták már kihelyezésre kerültek. Persze ismerem a megkerülhetetlen lassító és nehezítő körülményeket, úgy mint városvezetésben bekövetkezett változások és COVID, de egy könyvrajongót semmi sem tántoríthat el, így hát vártam, de egyre türelmetlenebbül. Nos, immár nem kell tovább várnom: a Pécsi Nemzeti Színház előtt a Színház téren immár a MI pécsi Poket automatánk, ami kicsit az én Poket automatám is, végre elérhető. Soha rosszabb augusztus 24-ét. :)

Kapcsolódó könyvek: Esterházy Péter: „És mesélni kezdtem”

Esterházy Péter: „És mesélni kezdtem”
3 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!