kaleIDÉZkóp – Versben bujdosó haramiák

Rovatgazda
!

Vörösmarty Mihály felesége: Csajághy Laura

Sokat merengtem, mi legyen a témája az áprilisi válogatásomnak, és csak nem tudtam dűlőre jutni. Annyi érdekes asszociációval szolgált a tavaszi hónap, hogy nem tudtam határozni, és csak bávatagon bámultam a semmibe, aztán rajtakaptam magam azon, hogy anyukám hangját hallom a fejemben, a régmúlt időkből merült föl: „az élet megrontója”. Mi is az? Ábrándozás? Álmodozás?

Vörösmarty Mihály A merengőhöz című költeményéből tudhatjuk meg, miért is egészségtelen ábrándozni. A verset feleségének írta, és bár a konklúziójával nem értek egyet, a vers maga az egyik kedvencem maradt.

@KATARYNA révén a költeményt itt élvezhetjük: https://moly.hu/karcok/685620

Áprilisban ünnepeljük a Költészet Napját, József Attila születése napján, és a mostanság megrendezett Könyvfesztivál is az irodalmat ünnepli. Márpedig irodalmi vagy művészeti alkotás nem születik képzelet, álmok vagy ábrándok nélkül. A merengés kifejezetten kívánatos az alkotás folyamán. Tehát merengjünk íróinkkal, költőinkkel, legyünk egy kicsit haramiák, akik pár percig versekben, regényekben bujkálnak!

„Isten, mikor a bűnbe esett embert az édenből kiűzte, vigasztalásként egy szál fügevirágot nyújtott át neki. Ez minden, amit meghagyok tenéked a paradicsomi boldogságból. Senkitől vissza nem vonható jogodat az álmodozáshoz.” – állítja Sütő András is.

Gabriel García Márquez szerint pedig „nem az öregedés miatt hagyunk fel álmaink követésével, hanem az álmok hiányától kezdünk el öregedni.”

Válaszoljuk hát meg Vörösmarty kérdéseit az egyik legszínesebb irodalmi haramia, Boris Vian álmaival, akinek utolérhetetlenül sokkoló, pajzán, cinikus és gyomor-remegtetőn szórakoztató látomásai mindenkit egy élten át elkísérnek, aki valaha is olvasta és vele élte azokat. Csak hogy meg ne öregedjünk!

„Hová merűlt el szép szemed világa?”


>!
judkacag

Olyan aranyos volt, hogy látni lehetett kék és mályvaszín gondolatait, amint ide-oda járnak a kezén az erekben.

!

„Mi az, mit kétes távolban keres?”

@Hush_Campo: https://moly.hu/idezetek/366879

„A grape-fruit Bourbonnal nem valami mesés dolog, de mindenesetre jobb, mint üresen.”

@smaragdvarangy: https://moly.hu/idezetek/89271

„Fejében hegyes és homályos dolgok forogtak, s úgy zúgtak, mint a dagály.”

@Dora: https://moly.hu/idezetek/16755

„– De jó lenne a szabadban! – mondta Levandoux, és ez az eredeti észrevétel lángcsóvás nosztalgiafelleget kergetett végig topázszín szemfenekén.”

@EBrody: https://moly.hu/idezetek/267742

„Angel megpróbált gondolkozni. Gondolatok vonultak át az agyán, nem valami gyorsan, de azért mégis elég magas rezgésszámmal ahhoz, hogy ne tudja őket felismerni.”


>!
redikin

Vevőire várva légvárakat épített: a levegőt piciny celofánba csomagolta, az áttetsző kockákat egymásra rakta, s mikor büszkén emelkedett a kastély, a celofánt meggyújtotta, s nem maradt más, mint a puszta lég.

!

"Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?"

@Lizreq: https://moly.hu/idezetek/370655

"– Így van ez, nem mehet mindig jól.
– De jobb lenne, ha nem menne mindig rosszul – mondta Colin. – Az ember sokkal jobban emlékezik a jó pillanataira. Akkor hát mi haszna a rosszaknak?"

@Azazello: https://moly.hu/idezetek/285252

„Az, amit Angel mesélt neki, régvolt dolgokat kavart fel Athanagorászban, hosszú és szövevényes, az újabb élmények rétege alatt teljesen ellaposodott történeteket, melyek annyira összelapultak, hogy így, profilból nézve, nem is volt képes megkülönböztetni őket, kivenni az alakjukat és a színüket. Csak érezte, hogyan tekergőznek, izegnek-mozognak, csúsznak-másznak a mélyben. Megrázta a fejét, mire a mozgás megszűnt, az alant nyüzsgő világ rémülten megdermedt, s visszahúzódott a feledésbe.”


>!
Gavarra

– Úgy értem – helyesbített az igazgató –, eddig milyen tevékenységet űzött?
– Leginkább komor gondolatokat.
– Hogyan? – hökkent meg az igazgató.
– A komor gondolatokat igyekeztem elűzni magamtól.

162. oldal

!

"Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?"

@Angelsgirl: https://moly.hu/idezetek/678129

"– (…) Csak arra kell vigyázni, hogy az ember elkerülje a durva tévedéseket meg az ízléstelenségeket. Az egyik az lenne, ha az ember boogie-woogie ütemre táncolná a sandacsacsát.
– Ez lenne a tévedés?
– Ez lenne az ízléstelen."

@Awíva: https://moly.hu/idezetek/90307

"– …Én is megejthettem a választásom, de én szabad vagyok, mert már nem akarja, hogy vele éljek, így hát meg fogom magát ölni, mert nem akarja elhalasztani a kiadást.
– Akkor alapjaiban teszi lehetetlenné létemet – mondta Jean-Sol. – Mit képzel, hogy fogom felvenni a jogdíjaimat, ha már nem egzisztálok?"

@encsy_eszter: https://moly.hu/idezetek/154373

„Az embernek az a benyomása, hogy a világ összezsugorodik körülötte.”


>!
bbea P

Bár kérdés, hogy erkölcsi szempontból helyes-e adót fizetni, hiszen ez teszi lehetővé, hogy az emberekre ráküldjék a végrehajtókat, merthogy az adóból tartják fenn a rendőrséget meg a hivatalokat. Meg kell törni ezt az ördögi kört: ha mindenki elég sokáig elhúzza az adófizetést, a köztisztviselők végelgyengülésben pusztulnak el, és nem lesz többé háború.

202. oldal

!

"Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm."


>!
ciemat P

Nem tudta, mit kezdjen Chloéval. Talán elvihetné egy teaszalonba, ám ott a hangulat általában nagyon nyomasztó: a negyvenéves falánk hölgyek hét krémest esznek kisujjukat feltartva, ezt ő nem kedvelte. A falánkságot csak a férfiaknak nézte el, akik esetében a habzsolás sajátos jelentőséggel bír, s nem von le semmit sem természetes emberi méltóságukból. Moziba nem viheti, a lány nem menne bele. A képviselődébe se, nem tetszene neki. A borjú versenypályára se, megijedne. A Szent Lajos Kórházba sem, lepra és tilos. A Louvre múzeumba se, az asszír kerubinok mögött szatírok állnak lesben. A Saint-Lazare-pályaudvarra sem, ilyenkor már csak targoncák járnak, vonatok nem.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Louvre
!

"Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt."

@BalázsIldikó: https://moly.hu/idezetek/529678

"A szél utat tört magának a levelek között, és teljesen rügy meg virágillattal telítve bújt ki a fák közül. Az emberek kissé lebegőbben lépdeltek, és mélyebbeket lélegzettek, mert levegő volt bőven. A nap lassan kibontotta sugarait, s azok óvatosan bemerészkedtek azokra a helyekre, amelyeket nem tudtak közvetlenül elérni, és minden szögletet lekerekítettek, de minthogy nagyon sötét dolgokba ütköztek, az aranypolip gyorsan visszahúzta csápjait. A polip hatalmas, izzó teste lassan közeledett, majd mozdulatlanná vált, párologtatni kezdte a szárazföldi vizeket, és az órák hármat ütöttek.
Colin egy történetet olvasott fel Chloénak.
Erősen megcsípte az egyik napsugár végét, amely már majdnem elérte Chloé szemét. A fénycsáp puhán visszahúzódott, és sétafikálni kezdett a szoba bútorain."


>!
fülcimpa

– Nem kell, hogy a dolgok túl soká tartsanak.
– De igen. A kellemes dolgoknak örökké kell tartaniuk.
– Maga tudja, hogy mi az, ami kellemes?
– Igen, például beszélgetni magával.
– A maga öröme. Ez egoizmus.

XII. fejezet

!

"Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté."

@Nauglamír: https://moly.hu/idezetek/119674

"Kis rózsaszín felhő ereszkedett le az égből, és feléjük közeledett.
– Menjünk bele! – javallotta a fiú.
– Rajta!
És a felhő beburkolta őket. Meleg volt benne, és fahéjascukor-illat."


>!
ludovika

…azt hiszem, az ember nem lehet egyszerre tisztán látó és istenhívő, márpedig én nem akartam elveszíteni a tisztánlátásomat.

30. oldal

!

"Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk."


>!
ennyiii

Engem nem az érdekel, hogy mindenki boldog legyen, hanem hogy ki-ki külön-külön.

!

"Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz."


>!
EBrody I

A munka, e nagy hatású elvonószer, képessé teszi az embert arra, hogy pillanatnyilag elvonatkozzék a mindennapi élet nyugtalanító benyomásaitől és terheitől.

Harmadik tétel - IX

!

"Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt."

@annina: https://moly.hu/idezetek/179881

"Ne próbáljunk szellemeskedni! A lányok sose értik. Akik értik, már férjnél vannak.
Itatni kell a lányt, és vele inni. És kész."

@Dormeck: https://moly.hu/idezetek/57467

„De valójában kellemes dolog, ha az ember agyára mennek. Sokkal fárasztóbb, ha az ember maga megy a saját agyára.”


>!
Cata15

A zseniális dolgok nem mindig ilyen egyszerűek, de ha elérik az egyszerűség ilyen magas fokát, akkor valóban zseniálisak.

110. oldal

!

Mi lehetne mindennek a csattanója? Talán vizsgáljuk meg nagyjaink elképzeléseit a témában!

„Az ábrándok a jellem tükörvillódzásai.” (Örkény István)

„Ördög csapdája a csalfa ábránd.” (Charlotte Bronte)

„A vízió a mások számára láthatatlan dolgok látásának a művészete.” (Jonathan Swift)

„Az ábrándozás a gazdag ember privilégiuma, nem állásnélkülieknek való foglalkozás.”
„A cselekvés azok menedéke, akik nem tudnak álmodozni.” (Oscar Wilde)

„Mazochista vagyok. Továbbra is lesznek álmaim. Álmodozni fogok, amíg csak élek.”
(Alkyoni Papadaki)

„Többet kellene álmodoznia (…). A valósággal a mi századunkban nem tanácsos szembenézni.” (Graham Greene)

"Ábránd, csaló varázs.
A pompás érzelem, mi életet teremthet,
A földi zűrzavarban holtradermed."
(Johann Wolfgang von Goethe)

"Illúziódnak fátyolát ne lebbentsd
Fel, maradj örökké boldog álmodó,
Mert szebb egy megvalósulhatatlan
Álom, mint egy át nem álmodható jövő."
(Esterházy Péter)

„A legveszélyesebbek életünkben azok a vágyálmok, amik teljesülnek.” (Michael Ende)

"És így lesz ez, tudom, hogy így lesz!
Ember vagyok: nem változom.
Epedni mindig: sorsom ím ez,
S tünődni elszállt álmokon."
(Reviczky Gyula)

"Bocsásd meg nékem, Élet, te sok jajjal kemény,
Az álmokat, de lásd, oly jó ha még terem
Pár ábránd, elfeledni: ezer fejszés teren
Mint ritkúl drága erdőnk: ember, hit és remény…"
(Tóth Árpád)

„Ne válj meg az illúzióidtól. Ha hagyod őket elillanni, lehet, hogy te megmaradsz, de nem marad benned élet.” (Mark Twain)

Mit is kívánhatnánk még ezek után?


>!
olvasóbarát P
Egy költő – egy vers

Garai Gábor : Jó kedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

Kapcsolódó alkotók: Garai Gábor

!

Több rovat foglalkozik a Költészet Napja kapcsán komolyabb módon is a Merítésben József Attila költészetével, nem is beszélve a Könyvhétről! Itt találjátok a vonatkozó rovatokat:

@Lunemorte VersRovata stílszerűen: https://moly.hu/merites-rovatok/versrovat-50
@Ciccnyog a Könyvfesztiválról tudósít: https://moly.hu/merites-rovatok/xxiv-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztival
@Bla számára egyébiránt is kötelező: https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-60

Végezetül szeretném fölidézni imádott Nagy Lászlóm költői hitvallását, mely a „Versben bujdosó” című egyik remekművében – a sok közül – fogalmazódott meg, és mely opusz a rovatom címadója, vezérfonala és másik ihletője volt. Mert versekben és regényekben, festményekben, táncban és zenében rejtekező álmokat kergettetek velem, és a betyárokat jól elkaptuk, remélem!


>!
Arianrhod MP
Egy költő – egy vers

Nagy László:
Versben bujdosó

Versben bujdosó haramia vagy,
fohászból, gondból, rádszabott sorsból
hirhedett erdőt meg iszalagos
bozótot teremtesz magad köré,
vele fekete éjt, hol fehér
inged is rebegő selyemlidérc,
alkohol szélverte lángja csak,
versben bujdosó haramia vagy,
szemed, a szemed is tünedező,
levelek rése ahogy tágul,
ahogy szűkül, de mindig másutt,
szüntelen célzó, de célozhatatlan,
kintről ordasi tűz s fegyelem,
belül piros őzike-csillag –
belül véredtől, véred vasától
hártyáid azúr ablakai közt
káprázatos világ a vemhed
s vétked, mert ott ragyog igazi nap,
versben bujdosó haramia vagy,
megáldott szakállas anyaság,
partizán-anyaság, lomb-koronás,
hogy az éterben cirkáló öklök
ünnepén eleven dob ne lehess,
hogy léted értelmét el ne vetéld
a halál dögönyöző bábáitól
és csipesz-kezek nehogy kiszedjék
érzékeid tündéri villámait
s kötözzék csokorba tükör elé,
megfagyna minden, ha lélegező
ingedbe kő-cölöp öltözne föl,
koszorúzd lombbal és tartsd meg magad,
versben bujdosó haramia vagy,
az vagy: mert égi és földi körök
lángolnak s hamuként lehull a madár,
mert gyászban megtébolyodva forog
aki a kereket hozta világra
és sír a propelleres juharfa-mag,
mi lett a róla-vett ős-ideából,
s mert nem éden az ég, ahol ejtőernyők
nyílnak: a halál margarétái
s bezárul a lét – mert az áldás is zagyva
ha manna és puskapor keveredik,
mert fénykaszáknak fordítva hátat
megrémült kisded az anyai kaput
üti ököllel, s döbbenetükben
futnának a fehérje-láncolatok
óriás hegygerinc-csordái vissza
elbújni a bátor, pici ős-sejtbe,
vissza a fölgyujtott holdak alatt –
versben bujdosó haramia vagy,
moha-csizma rajtad és hangya-telep
és izzasz a nyugtalanság mérgeitől
és ítélsz a hűség tövisei közt
és holtig a hűségtől nem menekülsz,
versben bujdosó haramia vagy,
kesztyűdet: ötujjú liliomodat
kidobod a szimatoló ebek elé,
vallatják, szivárog belőle a vér.

Kép: „propelleres juharfa-mag”
http://www.botanikaland.hu/botanica/gomb-korai-juhar/3.jpg

Kapcsolódó könyvek: Nagy László: Versben bujdosó

Nagy László: Versben bujdosó

Kapcsolódó alkotók: Nagy László


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!