Hölgyválasz

Rovatgazda
!

A Hölgyválasz e havi számának vendége egy igen ismert és népszerű hölgy, akit vádoltak már meg azzal, hogy képe valójában saját mesterét ábrázolja, aztán azzal, hogy annak szeretőjét, majd a mester édesanyját, esetleg Milánó hercegnőjét. Endokrinológus kutatta, hogy vajon miért nincs szemöldöke, de egyébként ábrázolták már bajusszal is. Hírnév ide, hírnév oda, bármennyire védték, egyszer eltűnt, és még Apollinaire és Picasso is gyanúba keveredett miatta. Szelíd mosolyával máig bizonytalanságban tartja a művészettörténészeket, kiléte egyértelműen nem bizonyított. Íme Lisa asszony, azaz Mona Lisa.


>!
shadowhunter1975 P
Festészet könyvekben

Leonardo da Vinci
(Anchiano, 1452 – Amboise, 1519)
„La Gioconda” Mona Lisa (1503-1519)
53 x 77, olaj
Párizs, Louvre gyűjtemény, érett reneszánsz

„Párizs figyelmét Napoleon külön is felhívta egy képre. "La Gioncondá”-nak hívják, egy bizonyos Leonardo da Vinci festette: egy asszonyt ábrázol, akit állítólag Mona Lisának hívtak, s ez az asszony csukott szájjal mosolyog. Mosolya Josephine mosolyára emlékeztet. Lehet, hogy Mona Lisának is rossz fogai voltak, mint az özvegy Beauharnais-nénak." 122. oldal

Kapcsolódó könyvek: Annemarie Selinko: Désirée

Annemarie Selinko: Désirée

Kapcsolódó alkotók: Leonardo da Vinci

!

A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503–1519 között készült leghíresebb festménye, vitathatatlanul remekmű. – https://moly.hu/idezetek/948914 – @Sándor_Langer_Pudingman

Leonardo soha nem nevezte el a képet, már csak azért sem, mert a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni.
/Leonardo da Vinciről bővebben is olvashatsz a Merítés e havi számának Tudomány rovatában, itt: https://moly.hu/merites-rovatok/tudomany-leonardo-da-vinci-500-ev-tavlatabol/

A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta, 31 évvel a művész halála után. A legelfogadottabb nézet szerint, a festményen Lisa Gherardini, egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége látható. A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt ekképpen a cím (gondtalan nő) kettős jelentéssel játszik. – https://moly.hu/karcok/1038001 – @Ibanez


>!
Tintapatrónus P

Valójában Leonardo találta ki a mosolygó portré gondolatát. Nincs mosolygó portré a Mona Lisa előtt, Antonello da Messina Nevető embere (L'uomo che ride) kivételével, amelyet a szicíliai Cefaluban őriznek: Antonello nagyon jelentős festő volt, de festett mosolya kényszeredett, és így fintorként hat.

Kapcsolódó könyvek: Daniel Arasse: Festménytörténetek

Daniel Arasse: Festménytörténetek
2 hozzászólás
!

/Kép forrása: https://m.blog.hu/ol/olaszmamma/image/mona_lisa_detail_…

„A portréfestészet formai megoldásait vizsgálva elmondhatjuk, hogy a Mona Lisa központi szerepet tölt be a műfaj történetében. Ennek a gyönyörű, félig elforduló beállításnak vannak ugyan flamand előzményei, de a korábbi portrék a zárt jellemzés jegyében születtek: az ábrázolt alaknak jól kivehető, határozott körvonala volt. A kontúrok elmosódásával – és ezzel szabad utat engedve a szemnek és a képzeletnek a figura körül – Leonardo valami újat alkotott: a jellem és a hangulat bizonytalanságát, a mozgás illúzióját s vele a múló időt festette meg – röviden: életet lehelt a képbe.” – https://moly.hu/karcok/326161 – @Tintapatrónus.

E. H. Gombrich művészettörténész szerint Mona Lisa mosolya azért különleges, mert valahányszor találkozunk vele, mindig más: olykor olyan, mintha rajtunk mulatna, máskor pedig mintha szomorúságot árasztana. Ezt a neves művészettörténész Leonardo fent idézett festési technikájával magyarázza. A művész ezt a „trükköt” alkalmazta a szemek sarkának és a száj szegletének vonásainál is, ám ezeket nem dolgozta ki teljesen, hanem puha árnyékkal fedte le őket. Így a mosoly és az arckifejezés nem egyértelmű: ránk bízza, milyen kedvében van a hölgy.

A már-már idealizált portrét a neves festő attitűdjével is összekapcsolták: bizonyos források szerint Leonardo mindent elkövetett, hogy a modelljeit könnyed hangulatba hozza. https://moly.hu/karcok/182571 – @robinson

Felmerült továbbá az is: az asszony mosolya annak köszönhető, hogy éppen gyermeket vár. Egyes kutatók szerint erre utalhat az oltalmazó kéztartás, az ékszerek hiánya – hiszen a terhesség révén az asszony ujjai túl duzzadtak lehettek a gyűrű viseléséhez –, valamint a haját borító vékony szövetfátyol, mely Bruno Mottin, a Louvre művészeti szakértője szerint jellemző viselete volt a terhes asszonyoknak a 16. század eleji Itáliában.
A vélt modell, Lisa del Giocondo 1502 decemberében adott életet második gyermekének, így lehet, hogy az asszony és férje ezzel a portréval ünnepelte a gyermekáldást. Mások szerint a gyász mosolyát láthatjuk a képen, hiszen a portré elkészítése négy évig tartott, mely idő alatt Lisa del Giocondo elvesztette újszülött kislányát – erre szintén utalhat az ékszerek hiánya és a fátyol.


>!
eme P

"- Mondd, miért mosolyogsz? – kérdezte a firenzei asszonytól a mester.
A magas, tiszta homlokú, leheletfinom szemöldökű fiatalasszony változatlan arckifejezéssel felelt:
– Nem mosolygok. Honnan veszed, Leonardo, hogy mosolygok?
Nyugodtan ült, kezét szép mozdulattal karba téve. Olyannyira természetes, és mégis földöntúli jelenség volt. De ennek aligha lehetett tudatában. Talán csakugyan nem mosolygott, pusztán csak nagyon boldog asszony volt. S amit később mosolynak véltek, csak a nyugalom és harmónia visszfénye volt az arcán. Semmiképp sem rejtély.
Mert ha várandós lett volna, az utókor tüstént rájön, hogy mosolyának ez a magyarázata. Eljövendő anyaságának gondolata tette boldoggá.
Vagy ez a tartózkodó, titkos gyöngédség a festőt illette volna? Közös titkuk volt? Nem illő már feszegetni. Mona Lisa amúgy sem adná ki a titkot.
A szépséges firenzei asszonynak rendeltetése volt. Az, hogy igazolja: igenis létezhet harmonikus ember." 67-68. o.
|művészet, |festészet

Kapcsolódó könyvek: Lilli Promet: Primavera

Lilli Promet: Primavera
!

/Kép forrása: https://m.blog.hu/ke/kepzeletvagyvalosag/image/ml3.jpg/

De vajon tényleg Lisa del Giocondo (Lisa Gheraldini) látható a képen?
A legtöbb bizonyíték arra utal, hogy Leonardo da Vinci, Francesco del Giocondo selyemkereskedő feleségét, Lisa Gherardinit festette le. Giorgio Vasari, da Vinci önéletrajzírója már 1550-ben megemlítette a hölgy nevét, a történészek viszont nem voltak biztosak a forrás hitelességében. 2005-ben a Heidelbergi Egyetem könyvtárának szakértői egy Cicero leveleit tartalmazó könyvre bukkantak, melynek margójára, a festő ismerőse, Agostino Vespucci, 1503 októberében azt írta, hogy da Vinci éppen egy Lisa del Giocondo nevű nő portréján dolgozik. A felfedezés 2008 januárjában vált ismertté a nyilvánosság számára, amikor egy német rádióállomás beszámolt róla.

Lisa Gherardini 1479. június 15-én született Firenzében, egy kis bérházban a Via Sguazza és a Via Maggio sarkán. A család rossz körülmények között élt. Lisa volt a legidősebb hat testvére közül. Lisa 16 évesen, 1495-ben ment férjhez Francesco del Giocondohoz, a tizennégy évvel idősebb ruha- és selyemkereskedőhöz. Francesco később hivatalnoki állást kapott. Öt közös gyerekük született, Piero, Camilla, Andrea, Giocondo és Marietta. (Camilla és Marietta apácák lettek). A férj előző házasságából származó kisfia, Bartolomeo is velük élt, Firenzében, a Via della Stufán található házukban. Francesco del Giocondo jó barátságot ápolt Leonardo da Vinci apjával, Piero da Vincivel. Piero közjegyző volt, sokat segített Francescónak és bátyjának. 1503-ben Piero da Vinci megkérte fiát, Leonardót, hogy fesse meg barátja feleségét, Lisát. A festmény azonban sosem került a Giocondo család birtokába, mert Leonardo nem volt elégedett művével, hosszú éveken át tökéletesítette.
Francesco del Giocondo 1538-ban halt meg, Lisa ezután apácának állt és a firenzei Szent Orsolya zárdába költözött. Őt 1542-ben érte a halál, 63 éves korában.

Létezik olyan elmélet – melyet számítógépes kutatásokkal is alátámasztottak az akadémikusok –, amely szerint a portré Leonardo álcázott önarcképe. Lillian Schwartz úgy véli, hogy a Mona Lisa önarckép, vagyis da Vinci saját maga női változatát festette le. Digitális elemzés alá vetette a Mona Lisát és a festő önmagáról készített rajzait, és egyezést talált. Akik nem értenek egyet Schwartz teóriájával, azzal érvelnek, hogy a művész gyakran hasonló stílusban dolgozott, és ez az egyezés oka. – https://moly.hu/karcok/967952 – @Bla

Mások úgy vélik, Leonardo da Vinci a férfiszeretőjét festette meg, Silvano Vinceti olasz kutató konkrétan Gian Giacomo Caprottit azonosította a kép modelljeként. Caprotti tízéves korában kezdett dolgozni a mester műtermében, és Salainak vagyis „kis ördögnek” is nevezték. Vinceti a festmény androgün jellegét hangsúlyozta, szerinte a mester összemosta Lisa Gheraldini és Caprotti arcát. A szerelmi kapcsolat azonban nem bizonyított, mint ahogyan ennek az elméletnek a helyessége sem, ez utóbbival ugyanis a Louvre is vitába szállt. Ám a Leonardónak többször is modellt álló, olykor erotikus témájú képein is szereplő tanítványához köthető egy Mona Lisa-másolat készítése is: az eredetivel egy időben készült Monna Vanna című androgün változatra Caprotti a saját arcát festette. Leonardo Keresztelő Szent János című képén is ő szerepel.

Maike Vogt-Lüerssen német történésznő szerint a festmény Aragóniai Izabellát, Milánó hercegnőjét ábrázolja. Leonardo 1482 és 1499 között volt a milánói hercegi udvar tudósa és művésze. A történésznő úgy gondolja, hogy festmény jóval korábban, 1489-ben készült.


>!
Lunemorte MP
Történelem

Mit keresett egy amerikai légylárva da Vinci hercegnőjében?

Egy Európában a kora újkorban még nem ismert légylárvára bukkantak a kutatók egy itáliai reneszánsz hercegnő maradványaiban, akiről többen azt feltételezik, hogy ő Leonardo da Vinci Mona Lisájának modellje. A felfedezés egyfajta zoológiai puzzle-t állított a kutatók elé a rovat eredetét illetően.

Mindezidáig a szakértők úgy vélték, hogy a főként bomló szerves anyagban élő és szaporodó Hermetia illucens, azaz a fekete katonalégy az amerikai kontinensről származott, és csupán az 1900-as évek első felében bukkant fel Európában. „A milánói hercegné maradványaiban talált bizonyítékok alapján azonban úgy gondoljuk, hogy már évszázadokkal korábban is megtalálható volt az öreg kontinensen” – mondta Gino Fornaciari, a Pisai Egyetem munkatársa. „Egy légylárvát találtunk Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéjének szarkofágjában, azonban a Mona Lisa modelljének vélt asszony már 1524-ben elhunyt, a rovart pedig csak 1926-ban írták le először Európában” – tette hozzá a kutató.

II. Alfonz nápolyi király leánya, Izabella első unokatestvéréhez, Gian Galeazzo Sforzához, Milánó hercegéhez ment feleségül 1489-ben. Leonardo da Vinci 1482-től dolgozott a milánói udvar művészeként, így sokak szerint ez is alátámasztja, hogy a hercegné és nem Lisa Gherardini del Giocondo volt a híres modell.

Izabella férje sohasem került trónra, ugyanis unokatestvére, Ludovico bezárta őket a paviai kastélybörtönbe. A házasságára állandóan panaszkodó Izabella addig maradt a négy fal között, amíg férje meg nem halt. Erre nem kellett sokat várnia, Sforza 25 éves korában tragikus hirtelenséggel elhalálozott – valószínűleg megmérgezték. Izabella szabadulása után hazament Nápolyba, ahol 54 éves korában érte a vég, amit a szifiliszre szedett, higany alapú gyógyszere valószínűleg nagy mértékben elősegített.

A maradványokat exhumáló Fornaciari elmondta, Izabella fogait fekete patina fedte, a sötét szín pedig valószínűleg a higany miatt alakulhatott ki. A koporsóban a maradványok között, közel a koponyához két légylárvát azonosítottak a kutatók, akik úgy vélik, fekete katonalégy lárváira bukkantak.

„Nagyon valószínűtlen, hogy a légy több évszázaddal a hercegnő halála után költözött volna be a maradványokba” – mondta Fornaciari, aki Giovanni Benelli pisai entomológussal is konzultált. Az igaz, hogy a koporsót korábban már kinyitották a sírrablók, azonban addigra már csupán a néhai hercegnő puszta csontváza volt ott, így akkor már nem kerülhetett bele a rovar.

A felfedezés új kérdéseket vet fel a légy eredetét illetően. A kutatók szerint három lehetséges forgatókönyv létezhet: elképzelhető, hogy a rovar az eurázsiai kontinensen is élhetett, azonban csak 1926-ban fedezték fel, egy másik elmélet szerint a légy csupán a fekete katonalégy egyik rokona. A legvalószínűbb hipotézis az lehet, hogy a légy lárvái egy, az Újvilágból a nápolyi kikötőbe tartó spanyol gályán utazhattak egy döglött patkányban, esetleg valamely romlott élelmiszerben, ahonnan valamilyen úton-módon az elhunytba költözhettek.

http://mult-kor.hu/20140617_mit_keresett_egy_amerikai_l…

4 hozzászólás
!

/Kép forrása: https://m.blog.hu/ol/olaszmamma/image/a18814b74a92be910…

Más elméletek szerint a festmény valójában Leonardo édesanyját ábrázolja, akinek kiléte szintén sokáig homályba veszett. – https://moly.hu/karcok/884503 – @Trixi_Adzoa

„Mindössze annyit tudtunk több-kevesebb bizonyossággal, hogy Caterinának hívták, egyesek szerint paraszt, mások szerint észak-afrikai rabszolga lehetett, és törvényen kívül szülte a reneszánsz zsenit. A világ egyik legtekintélyesebb Leonardo-kutatója most előkerült dokumentumokra alapozva azt állítja, hogy Leonardo anyja egy Caterina di Meo Lippi nevű árva lány volt, akit 15 éves korában csábított el egy környéken átutazó fiatal ügyvéd.”


>!
Bélabá P
Múltba néző – Kultúrtörténeti csemegéző

Több hónapos hír, de érdekes.

Végre kiderülhet, ki volt Leonardo da Vinci édesanyja?
fidelio.hu

A világ egyik legtekintélyesebb Leonardo-kutatója, Martin Kemp, az Oxfordi Egyetem művészettörténet professzora most előkerült dokumentumokra alapozva azt állítja, hogy Leonardo anyja egy Caterina di Meo Lippi nevű árva lány volt, akit 15 éves korában csábított el egy környéken átutazó fiatal ügyvéd– adja hírül a fidelio.hu.

A turisták által előszeretettel látogatott szülőházat is tévesen határozták meg, de Mona Lisa modelljéről is új részleteket hozott nyilvánosságra Martin Kemp, az Oxfordi Egyetem professzora

Da Vinci anyjának kiléte mindig is a művészettörténet rejtélyei közé tartozott. Mindössze annyit tudtunk több-kevesebb bizonyossággal, hogy Caterinának hívták, egyesek szerint paraszt, mások szerint észak-afrikai rabszolga lehetett, és törvényen kívül szülte a reneszánsz zsenit. A világ egyik legtekintélyesebb Leonardo-kutatója most előkerült dokumentumokra alapozva azt állítja, hogy Leonardo anyja egy Caterina di Meo Lippi nevű árva lány volt, akit 15 éves korában csábított el egy környéken átutazó fiatal ügyvéd.

A 25 éves firenzei jogász Ser Piero da Vinci a dokumentumok tanúsága szerint 1451 júliusában időzött a környéken, Kemp szerint „pont a megfelelő időpontban, hogy Leonardo megfoganjon”. Mivel a fiatalember nősülés előtt állt, Ser Piero családja szerény hozománnyal látta el a megesett fiatal lányt, és gyorsan hozzáadták egy „saját társadalmi rétegéhez tartozó” helyi gazdához, Antonio di Piero Butihoz. A fiú családjának hozzájárulása a frigyhez megmagyarázná, hogy honnan lett pénze hirtelen az amúgy nincstelen lánynak.

Az új információk a lehető legunalmasabb helyről, Firenze és Vinci XV. századi adózási nyilvántartásából származnak.

„Toszkána nagyon hamar bevezetett egy vagyonadó-rendszert, ahol az adó mértéke az ingatlan tulajdon értékén alapult. A dokumentumok egyszerűen fantasztikusak, mert természetesen mindenki visszatérítést szeretett volna kapni, így szegénynek vallotta magát és arra hivatkozott, hogy a háza épp csak össze nem dől. Az ellenőrök azonban személyesen mérték fel a viszonyokat.” – mondta el a professzor, aki számára az ingatlanadó-visszatérítési dokumentumok igazi aranybányának bizonyultak.

„Caterina apjának esetében megerősítették, hogy a családnak mindössze egy rozoga háza van, ami lakatlan, így nem róttak ki rájuk adót. Leonardo anyai nagyapja hamar eltűnt a családja életéből, majd fiatalon meg is halt.” A lányt a nagyszülei nevelték, de 1451-ben nagyanyja is elhunyt, így a lány támogatás nélkül maradt.

Caterinának egy fia és négy lánya született a házasságból. Leonardo az apa nagyapja, Antonio da Vinci házában nevelkedett, néhány kilométerre az anyjától és annak új családjától. Az ehhez hasonló megoldások nem számítottak kirívónak akkoriban.

A gyerek az 1457-es adópapírokon is fel van tüntetve családtagként, mint Ser Piero Caterinától született törvénytelen fia.

Az új felfedezések Leonardo egész életművét érintik. Kemp Mona Lisa: The People and the Painting, (Mona Lisa: Az ember és a festmény) című, Dr Giuseppe Pallanti, közgazdásszal és művészetkutatóval közösen publikált könyvében kitér a szintén találgatásoktól övezett festmény modelljére, Lisa del Giocondora is. A nő férje, Francesco nem finom firenzei selyemkereskedők voltak, ahogy korábban tartották, hanem egy kegyetlen üzletember, aki a Madeiráról behozott cukor és az Írországból importált bőr kereskedéséből birtokokat, pénzt és rabszolgákat szerzett.

A kutatások szerint Leonardo da Vinci nem a most a szülőházának tartott, Anchianóban található, úgy nevezett Casa Nataléban látta meg a napvilágot 1452 április 15-én, hanem az apai nagyapa házában, Vinciben, ahol aztán a gyerekkorát is töltötte. Ez utóbbi információ valószínűleg nem talál lelkes fogadtatásra Vinci város hatóságainál, akik az utóbbi években igazi turista látványossággá fejlesztették a helyet.

„Amikor először jártam a helyen, csak a puszta kövek voltak ott. Ma multimédiás kijelzők és parkoló várja a látogatókat a teljesen felújított épületnél.” – magyarázza Kemp, aki számít rá, hogy emiatt nem fogadják majd el a kutatását. Leonardót hihetetlen érdeklődés övezi, így messze ható következményei vannak az életével kapcsolatban nyilvánosságra kerülő részleteknek” ‒ magyarázta Kemp a felfedezés jelentőségét a frissen megjelenő könyvvel kapcsolatban.

http://www.orientpress.hu/cikk/2017-05-29_vegre-kiderul…

Kapcsolódó alkotók: Leonardo da Vinci

!

A kép 1517-ig maradt da Vincinél, ekkor ugyanis eladta a királynak 4000 aranyért. (Más források azt állítják, hogy da Vinci 1519-es halála után valamelyik tanítványa, Francesco Melzi vagy Gian Giacomo Caprotti da Oreno örökölte a Mona Lisát és csak később került I. Ferenchez). A festményt nagy becsben tartották a francia uralkodók, XIV. Lajos még Versailles-ba is magával vitte. Egy ideig Bonaparte Napóleon is birtokolta, majd 1804-ben a párizsi Louvre adott otthont a Mona Lisának, ahol hosszú évekig nem érte semmi atrocitás (csupán az 1870–71-es porosz–török háború idején kellett egy bresti fegyverraktárba szállítani). https://moly.hu/idezetek/803518 – @gybarbii
https://moly.hu/karcok/666945 – @Sydney

1911. augusztus 21-én Vincenzo Peruggia, olasz szobafestő, aki korábban a Louvre-ban dolgozott, takarítónak álcázva magát leemelte a falról a Mona Lisát és egyszerűen kisétált vele. – https://moly.hu/karcok/758905 – @Anó
A lopásra 36 órával később derült fény, a rendőrség nagy erőkkel kereste a tettest. A gyanúsítottak között volt Picasso és a híres költő, Apollinaire is, de nem volt bizonyíték ellenük. A nyomozók tanácstalanok voltak. A Mona Lisa ekkor tett szert világhírnévre, azelőtt csak a művészettörténészek körében volt kedvelt alkotás, szinte minden híradás csak az ellopott festményről szólt. https://moly.hu/idezetek/1008656 – @Amapola


>!
Tiger205

EZEN A NAPON #2

1911. 08. 22. – Ellopták a Mona Lisát.

Vincenzo Peruggia, a múzeum egyik alkalmazottja lopta el a képet Louvre-ból. A kép CSAK 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia ( a barom – TGR megjegyzése ) tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak.
A Mona Lisa, más néven a La Gioconda, ugyebár Leonardo da Vinci leghíresebb festménye.

a montázs nem az én művem, de megtetszett, ezért ezt mellékelem

4 hozzászólás
!

A tudomány számos szempontból analizálta a képet, vizsgálták, hogy vajon milyen betegség gyötörhette a festményen látható asszonyt, amiért nincs szemöldöke; elemezték a kép hátterét, hiszen a kép két oldala nem illik össze: a tájháttér horizontja nincs egy magasságban, a jobb oldalon alacsonyabb a láthatár; Pascal Cotte francia tudós, a párizsi Lumière Technology nevű cég társalapítója pedig 2004-ben fényvisszaverődésen alapuló technológiával vizsgálta meg a mesterművet (Layer Amplification Method, LAM). Felfedezte, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisája alatt két további portré is rejtőzik: az egyik egy nagyobb fejű, orrú és kezű, de kisebb ajkú portré, a másik pedig egy gyöngyös hajdíszt viselő, madonnaszerű alak. Úgy véli, hogy a festmény alatti kép lehetett Leonardo eredeti Lisája, a híres portré pedig egy másik nőt ábrázol.

Martin Kemp, az Oxfordi Egyetem professzora ebben csupán az alkotási folyamat állomásait látja, Andrew Graham-Dixon művészettörténész viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a portré tényleg valaki mást ábrázol és „búcsút kell mondani Mona Lisának”. A francia tudós felfedte azt is, hogy Mona Lisa arca eredetileg szélesebb, mosolya pedig kifejezőbb volt, mint a ma ismert képen, valamint azt, hogy kezében egy takarót tart, mely mára teljesen kifakult.
Mona Lisából, csak hogy még egyszerűbb legyen a dolog, egyébként tényleg nem csak egy van. – https://moly.hu/karcok/843892 – @BookShe


>!
dontpanic P
Képzőművészet

Kicsit meglepődtem, amikor a madridi Prado múzeumban sétálgatva, egyszer csak az egyik teremben elém került a Mona Lisa (ráadásul pont azt is másolta egy festőtanonc, mint ezt itt: http://moly.hu/karcok/718542 – Mona Lisa-ception).
A mellett lévő kis infótábla szerint a kép címe La Gioconda, a festője ismeretlen, de Leonardo egyik tanítványának tulajdonítják.
A Wikipedia azt is elárulja, hogy a múzeum 2012-ben jelentette be a festmény felfedezését, illetve hogy a kép sokat elárul arról, hogyan nézhetett ki az eredeti Mona Lisa a saját korában, mielőtt még a minőségét kikezdték az azóta eltelt évek.
2014-ben tovább vizsgálták a képet modern eszközökkel, és megállapították, hogy az eredeti és ez a másolat egy időben készülhetett, kissé eltérő perspektívából, illetve hogy amikor a két festményt egymás mellé helyezzük, azok sztereokópikus párt alkotnak (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztereoszk%C3%B3pia), ami, ha minden igaz, azt jelenti, hogy a térhatás illúzióját keltik.

Én nem tudom, mindenesetre a Prado-Monának van szemöldöke. :P

Kép innen: http://www.livescience.com/45308-mona-lisa-photos.html

14 hozzászólás
!

„A Mona Lisa nem utazgat többé. Franciaországban törvény írja elő, hogy nem hagyhatja el az állam területét.” – https://moly.hu/idezetek/821186 – @Ibanez

Da Vinci és a tudomány kapcsolatáról, más szemszögből @encsy_eszter is karcolt korábban: https://moly.hu/karcok/379160.

Mona Lisáról és rejtélyéről számos könyv született, szereplője volt több filmnek, és olyan furcsa alkotásoknak is, mint ez: https://moly.hu/karcok/453935 – @Bélabá

Megihletett számos művészt, példának okáért Duchamp bajuszt rajzolt rá.


>!
vargarockzsolt P

Marcel Duchamp: L.H.O.O.Q. (1919)

Rimbaud szavai – „Egy este a térdemre ültettem a Szépséget. – És keserűnek találtam. – És szidalmaztam.” (Kardos László fordítása)* – olyan ellenségességet fejeznek ki, amely gyakran előfordul a Szépséggel és a szép dolgokkal szemben. Ebben a szellemben rajzolt Duchamp bajuszt Mona Lisára – illetve a képére.
Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?
Atlantisz Könyvkiadó 1997, 137-138. oldal

A kép, Danto értelmezésén túl, Leonardo – Freud által feltételezett – homoszexualitására utal.
Az L.H.O.O.Q. jelentése a betűk összeolvasása illetve kiejtésük alapján (franciául) „elle a chaud a cul” – ami magyarul „jó segge van” vagy „a hölgy feneke forró” vagy „viszket a segge”.
Egyébként nem ez volt az első híres felhasználása-elcsúfítása a Mona Lisa-nak. Kazimir Malevich 1914-ben festette a Kompozíció Mona Lisa-val című képét, amely kubista formák közé helyezve, és kétszeresen is áthúzva jeleníti meg. (http://classconnection.s3.amazonaws.com/380/flashcards/…)
További Mona Lisa parafráisok (Botero, Dali, Warhol, Magritte, Rauschenberg, stb.) még itt:
http://manve-rnd.livejournal.com/847276.html

*Arthur Rimbaud: Egy évad a pokolban (http://moly.hu/karcok/180024)

Kapcsolódó könyvek: Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? · Batu Attila: Mona Lisa bajusza

Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?
Batu Attila: Mona Lisa bajusza
!

Mindezek után még mindig nem hagyta nyugodni a közvéleményt, egy kutató Mona Lisa bal szemében szabad szemmel nem látható C és E vagy B és S betűket, a jobb szemben pedig L és V betűket talált, míg a háttérben húzódó híd boltozata alatt a 72-es számot vagy az L2-es kódot fedezett fel. A kutató szerint a bal szembe rejtett betűk utalhatnak a modell kilétére: az S betű ebben az esetben a milánói Sforza családot jelentheti, amelynek egyik tagja vagy udvarhölgye lehetett Gioconda. Ha ez a feltevés helyes, akkor az megváltoztatja a festmény születésének időpontját is, ugyanis Leonardo 1482 és 1499, illetve 1506 és 1507 között élt Milánóban – ezt a kutató szerint megerősíti a kép hátulján szereplő 149-es szám is, melynek negyedik betűje az idők során kikophatott, és eredetileg az 1490-es évszámot jelölte. Az S betű egyébként alátámaszthatja azt is, hogy Salai volt a modell, az LV viszont egyértelműen Leonardo monogramja – mindezek után valószínűleg a háttérben található kód vagy szám sem véletlen.

A kép, ezek után mondani sem kell, szerepel Dan Brown: A Da Vinci-kód című regényében is, amely több más történelmi és művészeti érték mellett ezen képnek is hatalmas „regény-turizmust” teremtett. A képet évente hatmillióan nézik meg, és a látogatók száma a Da Vinci-kód megjelenése óta is folyamatosan nő. A portrét a könyv sikere miatt egyre növekvő érdeklődésre való tekintettel, nemrégiben helyezték át egy nagyobb terembe.
Rejtélyét valószínűleg nem mostanában fogjuk megfejtetni, és nem is biztos, hogy kell… Elméletek százai és azok cáfolata kíséri a hölgyet már hosszú-hosszú évek óta. S hogy ezeknek mennyi a valóságalapja? Azt hiszem @Szelén idézetével kell egyet értenem:


>!
Szelén

Talán Da Vinci idegfeszítő utalásainak tömege nem más, mint üres ígéret, amely csak arra való, hogy tehetetlen haragot váltson ki a kíváncsiakból, és önelégült mosolyt csaljon Mona Lisa arcára.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!