Hölgyválasz

Rovatgazda
!

Kontra, szubkontra, rekontra, mórkontra, Fedák Sári. A legnagyobb ütés a rablóultiban. És minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznője.

Ebben a hónapban lesz 140 éve, hogy a mai Kárpátaljához tartozó Beregszászban megszületett. Szülei tiltakozása ellenére jelentkezett a színi pályára; 1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, ahol 1897-ben a Gésák című operett egyik epizódszerepében tűnt fel a Magyar Színházban. Az iskola elvégzése után egy évig Pozsonyban, majd a Népszínházban játszott, kisebb kitérők után az 1903-ban megnyíló Beöthy László-féle Király Színházban kötött ki.

Erős színpadi jelenléte által új színt hozott az operett műfajába, a temperamentumos, talpraesett nő megtestesítőjét. Ízig-vérig színésznő, a magánéletben is hajlamos volt a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokra. PRIMADONNA, a szó nagybetűs értelmében. A századforduló kiemelkedő női sztárja: nem klasszikus szépség, de dinamikus és szexi, a modern nő egyik első színpadi megtestesítője.


>!
Emerencia P
A mai napon

Október 26. Fedák Sári születésének évfordulója.
Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő; Molnár Ferenc író második felesége.

Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra.
A büntetés letöltése után Fedák Nyáregyházán vett egy telket. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége következtében elhunyt.

2 hozzászólás
!

A definícióigényű fogalommagyarázatok szerint a primadonna az operettek első énekesnője, aki megjelenésével és hangjával vezető helyet foglal el egy adott együttesben. E szereptípushoz tartozott némi „állandó eszköztár”; például a mérhetetlen becs- és szereplési vágy. Mindez teljes mértékben igaznak bizonyult Fedák Sári vonatkozásában.

Sztárgázsit kapott, címoldalon szerepelt, mindenki csodálta. Váltogatta a színházakat, a színigazgatók mégis megbocsátottak neki. A Népszínház után a Király, a Magyar, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott felváltva. A direktorok valamennyi allűrjét elnézték, rafináltan az ujja köré csavarta mindahányat. Szükségük volt a korszak legnagyobb primadonnájára, aki jelenlétével hatott a színpadon, ott volt igazán önmaga.

/Fotó: https://www.hangosfilm.hu/image/698065018w250.jpg/


>!
ervinke73

Nem vagyok bolond színészeket igazgatni, mikor színigazgatókat is igazgathatok.

295. oldal

Bános Tibor: Aki szelet vet… Fejezetek Fedák Sári életéből

!

Első nagy sikere a Bob herceg volt, a János vitézt pedig az ő játéka vitte diadalra. A János vitézben a pásztorfiúból Tündérország királyává emelkedő Kukorica Jancsit kifejezetten a számára írta a darab szövegírója, míg Iluskát a szőke naiva, Medgyaszay Vilma kapta. A bemutató alkalmából az előadás egyik recenzense szavakba is önti, milyen helyzetben idéz elő izgalmas feszültséget a nadrágszerepet játszó színésznő:

„legmulatságosabb dolga azonban az volt, mikor Medgyaszay Vilma mellé leheveredett a szűrére és danolás közben egymás ölébe hajtogatva fejüket, olyan sikkes és bohókás hempergő hancúrozást vittek véghez, akár két ökölnyi macskakölyök.”

Az előadás „reklámanyagaként” forgalmazott képeslapok is kétértelműek: a két nő szerelmi kettőse „biztonságos”, mégis valami nyugtalanító erotikát sugároz.


>!
cseri P

…Fedák Sári híres nadrágszerepei pedig a Bob herceg és Kukorica Jancsi voltak.
A képen Kukorica Jancsi szerepében partnerével, Medgyaszay Vilmával

Kapcsolódó könyvek: Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat

Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat
7 hozzászólás
!

Különös titka volt Fedák Sárinak; úgy lett ő a legnagyobb, hogy nem volt igazán szép, csak bájos, és nem tudott igazán jól énekelni sem. Soha nem kiváló képességeit emlegetik, hanem belső ragyogását. A kor neves és névtelen férfiaira egyaránt nagy hatással volt, kortársai így mesélnek róla:

„A magyar pályafutások közt külön áll Fedák Sárié. Már csak azért is, mert sikerei közepette sem akart haladni sík úton. Kemény toppanással ugrott az oprettszínpadra. Valami kócos, rakoncátlan őserőt hozott magával. […] A vérmérséklete csupa szikra, egyénisége garabonciás, taglejtése fiús.” /Kosztolányi Dezső/

„Hosszú, nyurga alak, semmitmondóan egyszerű öltözetben: szöszke haj, színtelen arc, beszéde vidékies, hangja arasznyi, s ha »érzést tesz bele«: az orrán át szűrődik. […] De amikor táncba kezd: ezer ördög, ennek a fele se tréfa! Izeg-mozog a nézőtér, s a zenészek is csak félszemmel pislognak a kottára, mert a másikat le se vehetik róla.
»Az első, akiben semmit se látok magamból« – mondja róla Blaha Lujza. S ezzel azt is megmondta, hogy kicsoda: Fedák.” /Verő György/

„Fantázia, merészség, művészi ösztön, energia együtt: Fedák Sári. A végzet, meg a temperamentuma nem egyszer földhöz csapta már – de ő ettől új erőre kapott. Férfi nem tud úgy akarni, mint ez a kicsi némber.” /Ditrói Mór/

Ady Endre alkalmi verset írt a huszonkét éves Fedák Sárihoz, majd a Nagyváradi Naplóban közzé is tette (1902).
A János vitéz főszerepében habarodott bele későbbi férje, aki a pillanatról humorba öntve így nyilatkozott:

„…de Molnár Ferencet tulajdonképpen akkor babonázta meg Fedák Sári, amikor huszár uniformisba öltözve látta meg őt, János vitéz férfi-szerepében, a Király Színház színpadán.
– Mindig utáltam az operettet, nem is néztem még jó szántamból soha egyet sem, de ez a zseniális számtantanár, ez az őrült Kacsóh Gráci addig nyaggatott, hogy nézzem meg a János vitézét amíg engedtem, hogy elcipeljen…Volt ott egy tündéri, édes, nőies kis nő, aki Iluskát játszotta: Medgyaszay Vilma. Igazán bűbájos volt!… És erre én – fene a marha, buzeráns fejemet! – feleségül veszem Kukorica Jancsit!”
/Sárközi Mátyás: Liliom öt asszonya/


>!
Véda MP
Irodalomtörténet

Hirtelen újra berobbant egy nő Molnár Ferenc életébe. Elsöprő energiájú, ruganyos testű énekes színésznő, varázsos, s valahol mégis elég közönséges. Ady Endre így írt róla 1902-ben:

Ez a leány a nagy mindennek
Remekbe termett, kicsi mása,
A hódító, tüzes, pogány vér
Gyönyörű és szent lázadása.
Ez a leány gyönyörűséges ember,
Szilaj vággyal, vad szerelemmel.
Nem értitek? Jól van: ne tessék!…
Ez a leány tökéletesség!

Ez a leány tökéletesség,
Ez a leány a szebbik élet,
Ez a leány szomorú vígság,
Ez a leány csak idetévedt.
Körülte sír, suhogva, szállva,
Heinének s Offenbachnak árnya.
Mennyit fog még sírni, bűnhődni,
Mert szebb és különb, mint a többi.

Kálmán Imre még főiskolás korában zenésített meg egy Heltai Jenő-sanzont, nem volt szabad kitudódnia a szerzőségnek. Mindketten álnév mögé rejtőztek amikor óriási sikert aratott 'Én vagyok a Fedák Sári szobalánya' című daluk. A színlapon csak az állt, hogy „a sanzont szerzette Imrey Kálmán és Elta”.
Ejjjjjjjjjjjjj, de furfangos kettős volt ez a Heltay-Kálmán :)))))))

http://gramofon.nava.hu/listen.php…

Kapcsolódó könyvek: Sárközi Mátyás: Liliom öt asszonya

Sárközi Mátyás: Liliom öt asszonya
!

Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a János vitéz-nek a főszerepéről így nyilatkozott:

„A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?… de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne… Nem tudtam megnyugtatni. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az „Egy rózsaszál szebben beszél”-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor. Mindketten tévedtek. Csak én játszottam eddig 574-szer!”

Fedák tehát elsősorban extravaganciájával, kisugárzásával és a belőle áradó életerővel hódított. Többek között olyan írók rajongtak érte, mint Ady Endre, Németh László vagy Móricz Zsigmond. Számos legenda és anekdota köthető a nevéhez, például Beregszászban, a színésznő szülővárosában ma is álló Fedák kastélyt a díva állítólag kártyán nyerte. No nem úgy, hogy ő maga ultizott volna az előadások utáni hosszú éjszakákon át, hanem úgy, hogy az urak az ő meztelen köldökén verték a blattot. A mulatozó férfitársaságnak egyetlen kikötése volt, hogy a csinos színésznő az egész este folyamán egyszer sem nevethette el magát. Nyert.

Fedák Sári életében többször előfordult, hogy a nagy sikerű előadás után az ünnepelt színésznő kocsijából kifogták a lovakat, s azt a lelkes ifjak maguk húzták a színésznő lakásáig. Vagy valamely kedvelt mulatóhelyig. Innét már csak egy lépés, hogy az ünnepi vacsorán a lelkes hódolók a színésznő cipőjéből pezsgőzzenek… A másik ismert anekdota középpontjában ugyanis a zajos, előkelő mulatságok elmaradhatatlan kelléke, a pezsgő áll. No meg a színésznő. Az anekdota szerint a Fedák Sáriért rajongó tiszturak felajánlották, hogy fürödjön meg pezsgőben. Zsazsa bele is egyezett, de volt egy kikötése. A fürdés után a tiszturaknak meg kellett inniuk a pezsgőt. A vidám társaságot igencsak meglepte, amikor a fürdőkádba öntött száz üveg pezsgőt a pincérek kimérték. Meghökkentő, éppen százegy üveg lett tele a drága fürdővízzel. A történet mindenkori elbeszélője ilyenkor rövid hatásszünetet tart, majd halkan hozzáteszi: bizonyára ilyen erősen izzadt a szépséges primadonna. Érthető módon a jelenetet nem örökítette meg fotó, de a kád – az összetéveszthetetlen tyúkkörmös lábú kád – ma is megtekinthető Beregszászon, az egyik magángyűjteményben…

/Fotó: OSZK/


>!
gesztenye11

A főváros pletykaéhes közönsége pedig váltig találgatta, vajon szeretője-e Fedák Sári Degenfeldnek vagy nem? Egyet azonban biztosan tudott: Fedák minden este a grófnak énekelte a Bob herceg szép dalát:
Te más világban, én más világban
De híven őrzöm képedet!

97. oldal - Fedák Sári

!

A hat nyelven beszélő sztár évekig Berlinben, Bécsben, Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban lépett fel. Németországban a nagy színházújító, Max Reinhardt társulatában játszott, aki hosszú távú szerződést is ajánlott a néhány hónap alatt németül kiválóan, szinte akcentus nélkül megtanuló színésznőnek. Fedák azonban nem maradt; hazatérve prózai darabokban is játszott. 1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, emiatt Bécsújhelyen börtönbe került.


>!
cippo IP

Mivelhogy EZEN A NAPON
132 éve, 1879.10. 26-án született Fedák Sári, gondoltam, csak megmutatom mán ezt a kis bulvárszösszenetet, csak hogy vegyük észbe, hogy azér ő se vót ám jobb a Deákné vásznánál. ;)
http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/fedak-sari-a-vadlot…
(Ez is ő, ni: http://twitpic.com/7610tw)

Kapcsolódó könyvek: Vörös Tibor: A Fedák

Vörös Tibor: A Fedák
4 hozzászólás
!

A szerelmet is primadonna módjára kereste és találta meg Molnár Ferenc író, újságíró személyében, akinek -Zsazsa szerint- első pillantásra nem nyerte el a tetszését.
A színésznő így írt erről naplójában: „Molnár Ferencnek láthatóan nem tetszettem. Szinte ki nem állhatott. Utálatosnak, hencegőnek, elbizakodottnak tartott. Én csak annyit vettem észre nála, hogy nincsenek egészen rendben a körmei.”

Később mégis összebarátkoztak, s tizenkét éven át éltek vadházasságban. Ezalatt Molnár Ferenc számos színdarabot írt szerelmének. Ezek közé tartozott A színésznő, meg az Idegen nő, a Farsang című mű, valamint A gazdag ember kabátja című bohózat, amelynek főszereplője maga Fedák Sári volt.

Pedig kettőjük viszonya sohasem volt felhőtlen, a veszekedések, civódások mindennaposak voltak az életükben. Viharos kapcsolatukról sokszor írtak a társasági lapok, ők voltak az aktuális sztárpletykák főszereplői. Nem érezték szükségét annak sem, hogy összeházasodjanak, pedig ez már önmagában botránynak számított. Molnár a közeli legénylakásából járt át a színésznő Dunára néző lakosztályába. Mialatt az író világháborús haditudósítóként dolgozott, a primadonna csalta. A harctérről hazatérő riporterrel kaján barátai közölték is, hogy távollétében Zsazsa többekkel lefeküdt. Molnár válasza így hangzott: „Mindenkivel lefeküdt? De pénzért csak velem hált.”

Kapcsolatuk az 1920-as évek elejére válságba került: Molnár Ferenc beleszeretett a fiatal Darvas Lili színésznőbe. Fedák Sári egyetlen búcsúajándékot kért párjától: azt, hogy házasodjanak össze. 1922. október 11-én álltak az anyakönyvvezető elé, majd négy év különös házasság után, 1926-ban váltak el. @robinsonhttps://moly.hu/idezetek/211320
Molnár Ferenc asszonytartást is fizetett Zsazsának, aki így állapította meg a neki járó összeget: „Nekem csak azt az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!”


>!
madárka

[Molnár Ferenc] Fedák Sárival kötött házassága alkalmából sportzakóban jelent meg az anyakönyvvezető előtt, amiért az egyik tanúja megrótta. A válasz így hangzott: Szmokingot csak premierre öltök.

22. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

!

Molnár Ferenc házasságairól, így a Fedák Sárihoz fűződő viszonyáról is, többen karcoltatok, melyeket végigolvasva teljes, de furcsa, groteszk képet kap az ember ennek a két szélsőséges érzelmekben tobzódó embernek a kerek egészéről. @Lunemortehttps://moly.hu/karcok/552742,
@Tündérkehttps://moly.hu/karcok/1195078,
@Gregöria_Hillhttps://moly.hu/idezetek/200211.

Szerepelt az első magyar filmben az 1901-es A tánc-ban. Több némafilm női főszerepét játszotta. Hangosfilmen idősebb, határozott asszonyokat formált meg. 1933-ban saját írásából, vagyona nagy részének feláldozása árán egy nagyszabású, de mérsékelt sikerű irredenta hangvételű filmet készített (Iza néni), amelynek címszerepét is ő játszotta.


>!
akire MP
Tudomány

Tánczol a Tudomány – az első magyar film

'Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, ma Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve, „orfeumnak” épült.
Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete.
Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel működött tovább, később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.
A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére.
Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.
Az Uránia neve elválaszthatatlan „A táncz”-tól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla. „A táncz” című film kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze, a filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap maradt ránk.
Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes is megörökítette az Így írtok ti című művében, címe: A bőr, „alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel.” Sokat idézett mondása e humoreszknek: "Már a régi görögöknél találjuk a bőrt…"'
http://www.urania-nf.hu/az_urania_tortenete.php

A táncz

"Az első magyar film – némafilm – 1901-ben készült az Uránia ismeretterjesztő társaság Táncról szóló előadásának illusztrálására.
A mozgókép sajnos nem maradt fenn, csak a korabeli sajtóban megjelent képeket ismerjük és azokat a fotókat, melyekből képeslap sorozatokat is nyomtattak.
A korabeli lapok publikáltak néhány kockányi sorozatot egy-két táncból, ám mivel a pozitívba fordított fotogrammsor már akkor is apró képeket adott ki, bölcsen állófotóst is küldtek a forgatásra, aki elkészítette a maga külön képeit.
Nagy szerencse, hogy már ezen az első forgatáson is dolgozott standfotós!
Még a képkockába belógó rendezőt, Pekár Gyulát is megörökítette!

Rendező: Zsitkovszky Béla, író: Pekár Gyula, operatőr: Zsitkovszky Béla, a zenét összeállította: Kern Aurél, a táncokat betanította: Smeraldi Cézár, szereplők: Balogh Lidia, Berzétey Ilona, Blaha Lujza, Fedák Sári, Hegedüs Gyula, Hegyi Aranka, Korner testvérek, Márkus Emilia, Maróthy Margit, Nikó Lina, Nirschy Emilia, Pálmay Ilka, Ráthonyi Ákos, Schmidek Gizella, Szerémy Zoltán, Varsányi Irén, Vendrei Ferenc, Kenedich Kálmán és az Opera balettkara.
http://www.urania-nf.hu/tancz/tancz.html

Érdekesség: Az előbbi szövegben Pekár Gyulát említik rendezőként, ami tévedés.

10 hozzászólás
!

A Csárdáskirálynő – mely eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselte – minden idők leggyakrabban műsorra tűzött magyar operettje. 1915-ben mutatták be Bécsben, majd egy év múlva Budapesten, és sikerére jellemző, hogy az első világháború alatt még az Osztrák–Magyar Monarchiával hadban álló országok színpadait is meghódította.
Kálmán Imre operettje az évtizedek során több ezer bemutatót ért meg, s bizonyára aligha van olyan része a Földnek, ahol ne ismernék a bécsi elkényeztetett arisztokrata és a tehetséges pesti sanzonett izgalmas, poétikus, szenvedélyes szerelmének történetét.
@latintahttps://moly.hu/karcok/503887

Fedák Sárinak azonban nemcsak sikerekben és rajongói szeretetben volt része, hanem harcokban és kudarcokban is. Pályáját végigkísérték a primadonnaháborúk; az indulásnál például az általa példaképnek tekintett Küry Klárával, a későbbiekben a feltörekvő fiatal szubrettel, Honthy Hannával. A viszálykodás annyira kíméletlen volt, hogy Honthy még a nagybeteg Fedák Sári nagy visszatérését is meghiúsította 1954-ben.

Börtönbüntetésének letöltése után Fedák Nyáregyházán vett egy telket. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén (Jókai utca 4.). Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de agyvérzése következtében elhunyt a Budai Irgalmasrendi Kórházban.

Fedák Sári neve, alakja mára fogalommá lett a magyar kultúrtörténetben. Nemcsak a férfi kortársaira, hanem női pályatársaira is nagy hatással bírt, róla írta Jászai Mari azt, hogy „mikor megjelent a színpadon, győzött. Egészen megnőtt körülötte minden. Fensőbbséges, hódolatot parancsoló asszony állt előttem.”
Blaha Lujza pedig ekképp értékelte színpadi teljesítményét: „…olyan zseniális művésznő, amilyen csak ritkán terem a világra.”
Az operettprimadonna Zsazsa, teljes nevén Fedák Sarolta Klára Mária Beregszászból, a Farkasréti temetőben nyugszik szüleivel és fivérével együtt, a könnyű műfaj feledhetetlen sztárjaként lett szerves részévé a magyar színházi kultúrának.

Emlékezetét őrzi 1928-ban megjelentetésre került, Útközben című műve, két kötetben, sorszámozott módozatban. „Lehet, hogy majd egyszer folytatom” – ezzel a mondattal zárta emlékiratainak Szőllősi Zsigmond általi kiadását.
A folytatás, a „második kötet” „A te csak most aludjál, Liliom…” címmel több mint negyed évszázadra rá, 1950-ben és az azt követő években keletkezett, de csupán a 2009-es könyvhétre jelent meg. (A cím Molnár Ferenc Liliomából való, Julika halk elköszönése kedvesétől; de egyben halhatatlan utalás is a soha nem feledett élettársra és partnerre, Molnár Ferencre.)
Az akkor hetven éves művésznő a két világháború közötti, valamint az azt követő, eseményekben jó és rossz értelemben is gazdag évekről vall a maga szuggesztív, meglepően őszinte, elegáns, csipkelődő humorú, fanyar stílusában. Külön érdekesség, hogy sikerei mellett ír élete legnyomasztóbb korszakáról, a börtönben töltött időszakról is, majd szabadulása utáni életéről, internálásáról, a pályájától való eltiltástól, amelyek során végül lejegyezte emlékiratai zárókötetének nagy részét is. A memoár mindemellett sajátos tablóját adja a korabeli Magyarország kulturális és társadalmi életének egyaránt.

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fed%C3%A1k_S%C3%A1ri
http://www.magyartudat.com/egy-operettprimadonna-beregs…
https://nokert.hu/v-20190224-1652/2640/6/fedak-sari-szinesz
https://mult-kor.hu/uj-szint-hozott-az-operaba-fedak-sa…
https://24.hu/kultura/2014/01/12/mindenkivel-lefekudt-d…
http://baratno.com/nagyasszonyok/fedak-sari/


>!
ervinke73
Bános Tibor: Aki szelet vet…

Bános Tibor: Aki szelet vet… Fejezetek Fedák Sári életéből

Szeretem az életrajzi regényeket. Több, a témához kapcsolódó könyvet elolvasva (Bal négyes páholy, Honthy Hanna élete) sokakat ismerősként üdvözölhettem e könyv lapjain is. Bár Bános Tibor könyve több, mint életrajz, korrajz és színes színháztörténet is egyben.
Hogy ki volt Fedák Sári? Az operett egyik nagyasszonya, akiről ujjlenyomatot vettek Amerikában. Viharos élete tükrözi az élet viharait, a XX. század első felének minden báját, romantikáját, és tévútra tévelyedését. Személyiségének jó és rossz oldalai egyaránt voltak, ő volt Kukorica Jancsi, aki nyilasokkal barátkozott, hatalmas színházi sikerek és oltári bukások részese, a legtöbbet kereső magyar primadonna, aki szegénységben halt meg. Erős egyéniség, aki sosem unatkozott. Játszott, harcolt, küzdött, mindig felállt, s bár sodródott olyasmibe, amiért az utókor elítélheti, mégis azt gondolom, irigylésre méltó élete volt.
A könyvet sok anekdota színesíti, ezek pedig a gyengéim.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!