Heterocera scientia

Rovatgazda
n P
!

Sziasztok!

Látja, most önnek is meg kellett ismernie a világot. […] Mindig akad egy kis kosz, vagy végtelenség, vagy egyéb valami – mondja Richard P. Feynman A felfedezés öröme című könyvében, én pedig ezzel az örömmel merítettem karcokat, értékeléseket és más érdekességeket. Csak most, csak nektek, de nem túl komolyan. Üdv, @n.

A Föld rövid története

„A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a világ parányi, de vitathatatlan részei vagyunk. Nem »idegen világban« élünk, mint Hankiss Elemér 1997-ben megjelent érdekfeszítő könyvében megállapítja. Az igazi problémákat mi, emberek csináljuk saját magunknak. Ma már az emberi értelem érett arra, hogy környezetünket, bolygónkat, a Föld jelenét, múltját és jövőjét megértse. Véleményünk szerint, Hankiss szavaival élve, ez az igazi emberi kaland, ez az, ami a Homo sapienst nevére méltóvá teszi.” 139–140. oldal (@bratan)


Törölt tartalom.
!

Merre tovább, irodalom(tanítás)?

Mottó: „…ha végképp eldöntöttük, hogy elsősorban nem jó vizsgázókat, kiváló érettségizőket, hanem értő olvasókat szeretnénk nevelni, akkor újra kell gondolnunk az irodalomtanítás egészét, és át kell írnunk irodalomtankönyveinket. Talán, talán még nem késő.” (Fűzfa Balázs)


>!
melis
Tudomány

A műfajok mentén haladni – ez egy lehetséges út eligazodni, tájékozódni az irodalomban – írja Imre László a műfajtörténet esélyeit latolgató tanulmányában.
A különböző befogadási stratégiák – pl. pozitivizmus, fenomenológia, strukturalizmus, hermeneutika – jellemzőit, erényeit és buktatóit vázolja, majd átfogó rendszerezés és tájékozódás eszközeként a műfajtörténetet, a történeti poétikát jelöli meg. Miközben tudatában van az eljárás időszerűtlenségének.
„Nyilvánvaló, hogy sokan túlhaladott megközelítésmódnak tekintik a műfajtant, a valóban egyik legrégibb tudományos eljárást a posztmodern korban. A legújabb iskolák a hagyományos irodalomtudomány „bukásá”-ról beszélnek, ami összhangban látszik lenni a 2o. század második felének bizonyos tudománytörténeti trendjével. Mintha a szellemtudományokra is átterjedt volna a (különös módon a fizikából kiinduló) általános elbizonytalanodás és elbizonytalanítás. A posztmodern teoretikusok szívesen hivatkoznak Heisenbergre s a bizonytalanági relációra vonatkozó felfedezésére…”.
„Az emberiség szellemi és erkölcsi színvonal-emelkedéséhez elengedhetetlen kultúra-hagyományozódás, kultúraátadás elbizonytalanító tendenciáinak tehát nem szabad a tradicionális kultúragondozás, irodalomkutatás, tanítás gátjává válni. A kulturális örökséghez kétellyel és relativizmussal lehet és kell is közeledni, de kell és lehet kiaknázatlan szellemi, esztétikai és erkölcsi lehetőségeinek mindenfajta felhasználását szorgalmazva is.” (Imre László: A műfajtörténet esélyei a harmadik évezredben – iskolában és iskolán kívül, szemelvények a 172-173. oldalról)

Kapcsolódó könyvek: Fűzfa Balázs (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben

Fűzfa Balázs (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben
!

Villámokról, felhőkről és más érdekességekről

„Akit érdekel a festészet, a tudomány, az eső, a napsütés, a fény játéka a vízcseppek között, no meg a csillogó jégkristályok, az olvassa el, mert érdemes.” (@Biedermann_Izabella)


>!
Biedermann_Izabella P
Tudomány

Villámot már mindenki látott talán életében, és valószínűleg sokan el is gondolkodtak azon, honnan jön ez a rettenetes energia, és hova megy? Elég sokféle villám létezik, ezt is megfigyeltük már, nem csak mi, a tudósok, villámkutatók is. (Jegyzem meg, nem Percy Jackson, ő más műfajban utazott.)
A nyolcvanas évek végén aztán valami egészen új dolgot figyeltek meg a légkör kutatói. Pontosítok, valószínűleg nem a dolog volt új, hanem a megfigyelés ténye volt meglepetés.
1989-ben John R. Winkler professzor egy új, nagy érzékenységű kamerát tesztelt, amivel rakétakilövéseknél akartak filmezni. A próbafelvételen különös légköri jelenséget találtak, egy hatalmas fényoszlopot.
A jelenség végül 1994-ben kapta a 'sprite' nevet, a Carmen Miranda sprite pedig konkrétan a nevezett hölgy kalapjáról. (Gondolom azért, mert a nőkben sok az elektromosság.)
A 'sprite' a cumulonimbus felhők felett alakul ki, 45 mérföldes magasságból emelkedik 55-60 mérföldes magasságba majd ereszkedik 15-20 mérföldet és kizárólag un. pozitív felhő-föld villámok pillanatában képződik a nagy viharfelhő felett.
Összesen egyébként három ilyen jelenséget ismernek a légkör kutatói, a sprite mellett ezek a blue jet és az elf fantázianeveket viselik.
A Carmen Miranda sprite-hoz íme a hölgy kalapja (kalapjai).
http://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Gavin Pretor-Pinney: The Cloudspotter's Guide

Gavin Pretor-Pinney: The Cloudspotter's Guide
2 hozzászólás
!

Carl Gustav Jung gondolatai:

„Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is.”


>!
moni79
Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába

Egy ideje már elkezdtem arra gyanakodni, hogy teljesen hamis képem van Jungról. (Kérdés, hogy ez kinek és minek köszönhető.) Tőle nem igazán, csak róla olvastam, és dogmatikusnak, misztikusnak, hatásvadásznak hittem. Aztán Verena Kastot olvasva kezdett el érdekelni, milyen is Jung valójában. Ez a könyv tényleg „csak” bevezetés, de annak kellően alapos. Kiderül belőle, milyen alapvető kritikákat fogalmaz meg Jung Freuddal és Adlerral szemben, mit gondol az álmokról, miben különbözik szerinte a kollektív tudattalan az egyénitől, és hogyan tudjuk integrálni saját tudattalanunkat a személyiségünkbe. Persze sokat kell még tőle olvasni ahhoz, hogy jobban átlássam az elméletét, de az már jól látszik, hogy egész eredeti és alapos gondolkodó.

!

Én csak a gátoldalra mászhatnék fel és onnan nézhetnék szerteszét, de @Lali táblázata messzebbre mutat:


>!
Lali P
Tudomány

Milyen messziről nézhet még egymás szemébe két zsiráf?

Sokszor meglepett már, hogy milyen messziről látszanak a hegyek, s hogy milyen messzire el lehet látni a tetejükről. Valahogy szinte túl messzire, ahhoz képest, amekkorák.
Vajon ha a Mont Blanc Bécsben lenne, látnám Pestről – vagy legalább a Pilisről – a csúcsát?
Ehhez nyújt segítséget az általam mellékelt táblázatocska.
A távolságok km-ben értendőek.

8 hozzászólás
!

Régészet, genetika, nyelvészet

„Valóban elkerülhetetlen mindaz a csalás, gyűlölet, kiszipolyozás és határtalan önzés, amit csaknem minden társadalomban tapasztalunk? De ne legyünk pesszimisták, és ismerjük el, hogy az emberek nem mindig mutatják a legrosszabb oldalukat. Mindenesetre érdemes volna pontosan tudni a feltételeket, amelyek kihozzák belőlünk a pusztító hajlamokat, hátha sikerülne módszeresen gátat vetnünk nekik.”

Itt olvashattok a könyvről:
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2003-ev/02/…


>!
vargarockzsolt P
Tudomány

„A magyarsággal összefüggésben is igen nagy a genetikai sokféleség. Érdekes, hogy genetikai értelemben a szomszédos népek közelebbi rokonaink, mint a nyelvcsaládilag rokon népek. Persze ebbe az ezerszáz éves együttélés (egyes népek esetében ez az idő rövidebb) tudatában nincsen semmi meglepő, annak ellenére sem, hogy a vegyes házasságokat minden nép kerülte (no, a genetika éppen nem a házassági anyakönyvekben rejlő adatokra támaszkodik, hanem a sejtjeinkbe írt, ettől olykor eltérő valóságra). A horvát-szerb-magyar, a román-magyar fedés nagyon evidens. Ázsiai, legyen az törökségi, vagy bármilyen más eredetünket csak nyomokban lehet detektálni, miközben a magyarságban viszonylag kompakt csoportok maradtak meg igen régről: palócok, kis- és nagykunok, bukovinai székelyek, őrségi ősmagyarok.”
http://www.prherald.hu/2013/09/genterkepek/

Kapcsolódó könyvek: Luigi Luca Cavalli-Sforza: Genetikai átjáró

Luigi Luca Cavalli-Sforza: Genetikai átjáró
22 hozzászólás
!

A világmindenségről…

„Nem mondom, hogy ez a lila köd teljesen eloszlott, sőt továbbra sem tudom értelmezni az olyan mondatokat, hogy »magának a világegyetemnek az eredete is egy kvantumfluxus« (és ezt már a 10. oldalon megkaptam). Továbbra is nehezen tudom elképzelni a négydimenziós teret, hogy a tízdimenziósról már ne is beszéljek. Kiderült viszont számomra, hogy mit értenek a csillagászok az olyan egzotikusan csengő nevek alatt, mint a kvazár meg a szupernóva, és végre az is világossá vált, hogy ha képet mutatnak valahol egy fekete lyukról, az miért nem látszik sem feketének, sem lyuknak.” (@orvosi_székfű)


Törölt tartalom.
!

Érdekességek a tudomány híreiből:

Tíz fontos teendő a világvége előtt

A tudósok szerint körülbelül 3,25 milliárd évünk van hátra a Földön. Kérdés, mit kéne addig még mindenképp elvégeznünk. A The Guardian bloggere szerint a gubancolódásmentes fülhallgató feltalálására és a világbéke megteremtésére mindenképp időt kéne szakítanunk.
http://www.nyest.hu/hirek/tiz-fontos-teendo-a-vilagvege-elott

Mondjam vagy ne mondjam?

Kutatók kiderítették, hogy a rhesusmajmok képesek akaratlagosan megszólalni vagy csöndben maradni.

http://www.nyest.hu/hirek/mondjam-vagy-ne-mondjam

A végére pedig egy karc, ami enyhítheti az elmúlt hónap vitathatatlanul vitás időszakának emlékeit:


>!
Rits

Ma ez a tanulságos idézet jött szembe:
„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”
A.E.

!

Mi a baj azzal, ha kamu az élet, de kellemes?

Az OFF-topicban találtam @Leah karcát a Mátrix elemzéséről:



A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!