HatárŐrség

Rovatgazda
!

Meglepetésként ért a levél, hogy felkértek Merítés-szerkesztőnek. Elég aktívan karcolok Csíkszeredáról, ahova önkénteskedni jöttem. Az első rovatom ide Csíkszeredába vezet el, amely felfedezésre váró vidék nekem, és – a Moly-értékelések szerénysége alapján – úgy tűnik, nektek is. De hol is van ez a Csíkszereda, románul Miercurea Ciuc esetleg németül Szeklerburg vagy épp latinul Sicolsburgum?

Kép: Saját


>!
Nienna001 MP
Erdélyi molyok

Csíkszereda, avagy hol éldegélek most :)

TÁJ ÉS KÖRNYEZET
Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Földrajzi koordinátái: 46°21’ északi szélesség és 25°48’ keleti hosszúság. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.

A medencejelleg talán egyetlen kedvező hatása a viszonylagos szélvédettség. Az esztendő 58,5%-ában szélcsend van. Az átlagos csapadékmennyiség 589 mm. A legcsapadékosabb hónap július, a legszárazabb február. A hótakaró 27-124 napig takarja a felszínt. A várost főként fenyőerdő övezi.

NEVÉNEK EREDETE
Csíkszereda az észak–déli és kelet–nyugati irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki mint szerda napi vásárhely. Innen származik a város neve is.

Forrás: http://www.szereda.ro/#!hu/h/18/varosbemutato.html

7 hozzászólás
!

Milyen a város? Pár kép az első felfedezőnapomból:


>!
Nienna001 MP
Itt jártam

2019.11.09-én szombaton érkeztem Csíkszerdába és 2020 augusztus közepéig itt leszek önkéntes. Nagyon tetszik a város, sok szórakozási lehetőség van, mégis gyalog bejárható. Jól érzem magam itt :)

6 hozzászólás
!

És kik is lakják? A beszéd sajátos, otthon könnyedén megkülönböztetem, hang alapján, hogy ki beszél, itt viszont egyelőre nem ismerek meg senkit hangról, a hangsúly és a szavak kiejtése oly idegen.

És milyen a székely népviselet? Rövid ismertető, egyben a kép forrása: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/evd/313/25-eve


>!
csillagka P

De ha már, a kiütköző vagy bujkáló keleti vonásokon kívül, se nem ilyenek, se nem olyanok ezek az emberek, hanem csak székelyek, akkor valójában kicsodák és mik a székelyek? Hogyan kerültek Erdély keleti szegeletébe ezek a titokzatos múltú emberek, akik úgy elütnek a környező népektől, hogy néha önmagukra is csak hasonlítanak? Honnét származnak, s mi a múltjuk; mik voltak azelőtt, mielőtt lettek volna, és hogyan lettek azok, akik mindig voltak?!
Hát ezt senki sem tudja.

Kapcsolódó szócikkek: székely
!

A helyszínt felfedeztük, itt az ideje, hogy a helyi irodalommal megismerkedjünk.
Nagy Borbála (1904, Csíkszereda – 1994, Kolozsvár) író, történelmi témájú drámákat, regényeket írt. Az első századba kalauzol el Claudia című regénye:

Kép forrása: spoiler


>!
Míriel
Nagy Borbála: Claudia

Méltatlanul nem értékelt könyvecskéről van szó, hajdanvolt ifjúkorom többször újraolvasott, kedves olvasmánya, bár már bevallottan nem nyúltam hozzá évek óta. De rossz látni, ahogy itt árválkodik.
A regény Claudiának, Augustus unokájának történetén keresztül a korabeli magas politikába enged bepillantást, de még Júdeába is eljutunk egy igencsak történelemformáló pillanat erejéig. Claudia Augustus kitagadott lányának, Juliának a házasságon kívül született gyermeke, akiről máig nem tudom, hogy mennyire volt létező személy (mármint a gyerek, Julia nagyon is létezett, nagyon is khm szabad felfogású volt a szexualitás terén, a konzervatív értékeket politikai okokból felkaroló Augustus meg tényleg kitagadta és száműzte néhány balul elsült házasság és viszony után). Történetünkben aztán Claudia kvázi rabszolgaként kerül vissza Rómába Lívia mellé, sokat szenved szegény, nem meglepő módon, de sikeresen átvészeli a Julius-Claudius dinasztia nem kicsit turbulens trónörökléseit, és egyszer sem gyilkolják meg, hiába családtag. Arról nem tudok beszámolni, hogy hogyan végződik a története, de az biztos, hogy rendes történelmi regényként szép rablót nyújt az első századi Rómáról.

!

Vajon milyen érdekek állnak amögött, hogy Apor Annát, egy székely nemesi család sarját kivallassák, boszorkányként megégessék? Nagyszámú vád terheli, papgyilkolástól kezdve egészen a székelyek fellázításáig. A regényben megelevenednek a 16-17. századi Erdély figurái: nemesek, hitvitázók, nagyasszonyok, udvari talpnyalók, sőt a fejedelem Báthory Zsigmond is. Na és hogy milyen volt egy vízpróba Erdélyben? https://moly.hu/idezetek/612676


>!
Dénes_Gabriella 
Nagy Borbála: A csíki boszorkány

A regény Báthori* Zsigmond fejedelemségének idejére kalauzolja az olvasót, s felvillan benne a híres-hirhedt „székely farsang”, mindemellett pedig egy boszorkányper elő- és háttértörténete, a székely székek közt feszülő ellentétek, illetve a személyes és közösségi történelem mozgatórugói is körvonalazódni látszanak.
A szerző szövegkezelése, a lineáris elbeszéléstől való szándékolt elszakadása, a történet töredezettsége a történelmi régiséget feledtető, modern eljárásra vall.
S hogy ki a boszorkány? Abban a korban úgy tűnik, hogy bárki, aki épp nem ellenboszorkány. A mi boszorkányunk pedig, vagyis regény címszereplője: Apor Anna – a híres torjai ágból.

* Hosszas viták és érvelések után kellett így írni a nevet. Szóval nem elírtam.

!

Fodor Sándor (1927, Csíksomlyó – 2012, Kolozsvár) alakja leginkább Csipike megteremtéséről nevezetes. Csíksomlyón született, Csíkszeredában tanult. Műveit a székely humor, a drámai helyzetek és az abszurd elemek jellemzik. Számos fordítást is készített. Az emberekben való bizalomról így írt:

Kép forrása: spoiler


>!
havas

Tőle tanultam meg, hogy érdemes bízni az emberekben, hinni a bizonykodás, esküdözés nélkül kimondott emberi szóban. Jobb, ha félretesszük a gyanakvást, az eleve-bizonyíték- és biztosíték-követelést az emberekkel való kapcsolatainkban. Persze, hogy ráfizetünk néha. Mégis megéri, hisz néhány kisebb-nagyobb bosszúság árán kikapcsoljuk életünkből az eleve-gyanakvás, rosszindulat-kutatás állandó készültségi állapotát, stresszét.

40. oldal

1 hozzászólás
!

„Az erdei kedves mesefigurák egyszerre szólnak a gyermekekhez és felnőttekhez, a kezdetben jólelkű törpéből a hatalom megszállottjává váló Csipike példázata »felnőtt« mértékkel mérve is időtálló alkotás. A Csipike-könyvek megjelentek román, orosz, litván és német nyelven is; egy színpadi változatot Csipike címen (Jakab Lajos zenei kíséretével) 1973-ban tűzött műsorára a kolozsvári Állami Magyar Színház.”
Forrás: http://lexikon.kriterion.ro/szavak/1044/

Csíkszeredában bemutató előadása 2002-ben volt.
Forrás: https://www.csikijatekszin.ro/hu/repertoar.html

Kép forrása: spoiler


>!
havas

„Ami elgondolkoztat: legsikerültebb írásaimat sohasem "írói műhelyem”-ben formáltam, vagyis nem prózaíróhoz illő alapossággal átgondolt terv szerint írtam. Legtöbbjüket a véletlennek köszönhetem, olyan is van, amelyiket tréfából írtam. Játékból. (…)
Szász Imre, a kiváló magyarországi író (akit a családja Csipikének becézett), amikor 1963-ban vendége voltam, holmi szeszes italok nyeldeklése közben azt fejtegette nekem, hogy a nagy alkotók rendszerint hallatlanul gonosz emberek – amin egy ideig elvitatkoztunk. Sehogy se akartam igazat adni neki. Végül kibökte, hogy nem azért mondja, de a természeténél fogva ő is gonosz. Nafene, mondtam, de érvem nem volt, elvégre ki-ki tudja magáról, hogy gonosz-e vagy nem az. Hanem a kijelentésén józanul, másnap és harmadnap is elkuncogtam. És mert alakjára hiú, szálas legény volt – és maradt –, egyszer csak eszembe jutott, miért ne tenném meg törpének? Mondtam is neki, hiába fenyegetőzött, nem ő lesz az, aki páratlan tehetségével becipel engem a világirodalomba – én hurcolom be őt azon a széles, piknikus hátamon. „Versben írlak meg – mondtam –, így kezdődik: Egész nap a fejét törte / Csipike, a gonosz – manó.” Tényleg megírtam, de nem így kezdődött, mert a történet prózába kívánkozott. És elkészült a Csipike, a gonosz törpe – járékból. Ahhoz képest nem is sikerült rosszul." (73. old.)

Kapcsolódó könyvek: Fodor Sándor: Egy nap – egy élet · Fodor Sándor: Csipike, a gonosz törpe

Fodor Sándor: Egy nap – egy élet
Fodor Sándor: Csipike, a gonosz törpe
!

Ferenczes István, költő Csíkpálfalán született, 1945-ben, hét kilométerre Csíkszeredától. Szeredában 1968-ban újságíróként dolgozott, de később politikai okokból eltávolították. 1997-ben a „Székelyföld” kulturális havilap alapítója, 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője volt. Búcsúzóul egy verse ízelítőnek tőle.

Kép forrása: Arcképe a csíkszeredai Székelyföld c. hetilapból – spoiler


>!
Nienna001 MP
Egy költő – egy vers

Ferenczes István (Csíkpálfala, 1945- )

Jeszenyináda

Rongyaink közt már a moly csatangol,
pókhó lett a batiszt nyoszolya.
Csípődig omló, árvalány hajadból
álom hull, mint őszi mostoha.

Melled haván hajnal bársony fénye –
Szép voltál, érettem meghaló!
Vidám, mint a tenger szútra kékje,
s az arcomra hulltál, mint a hó.

Szemed gyöngyei múlnak az égen,
a neved is vélem porba száll.
Gyűrött sálam már az útszélen
őrzi még a naftalin szagát.

Amikor az álomtalan hajnal
párducfoga csontig elveszejt,
nem emlegetnek tűnő nyarakkal
angyalok, sem liliom kezek.

Hűlő esték azt susogják rólunk:
álmok lettünk, szélbe halt zene.
Tudom már – aki formálta sorsunk,
elmúlásnak volt a bal keze.

Bokraink közt tépett ing, harang szól,
porhó lett az égi pagoda.
Kifosztott árvalány hajadról
a gyopár sem álmodik soha.

Kép forrása: spoiler
Szöveg forrása: spoiler


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!