HatárŐrség – 303 magyar regény II.

Rovatgazda
!

Szent István és Gizella szobra, Veszprém link

Haladunk tovább a második részével a 303 magyar regény sorozatnak. Az első részét itt találjátok: link. A kedvencelésük száma határozza meg a könyvek sorrendjét, kevéstől haladunk a sokak kedvencei felé. A 303 kiválasztott regénybe annyi határon túli szerző kötete fért bele, hogy lesz még egy harmadik szám, ahová a legnépszerűbb címek kerültek.

Kós Károly: Az országépítő – 7 kedvencelés

Az 1934-ben született regényben I. Szent István király életét követhetjük nyomon ifjúkorától haláláig. A könyv kezdetén István 21 éves, és kétséges, hogy meg tudja-e szerezni az uralmat. Korábban az öröklési rend szerint a legidősebb férfi rokon követte az uralkodót – az, hogy Gézát fia kövesse, szokatlan lépés volt. A történelemkönyvek lapjairól, vagy akár a popkultúrából sem ismeretlen a történet. @KBCsilla-t erősen befolyásolta az István a király rockopera, amikor a szereplőket elképzelte. Kós érdeme, ahogy @Zoltán_Bálint megjegyezte, hogy bemutatja Istvánt, az embert is, nemcsak a tetteit link. @Uhtred link és @nyolcadikutas link annyira nagyra értékelik a művet, hogy kötelezővé tennék.

A nyelvi lelemény kihívás elé állítja az olvasót. Ezt tapasztalta meg @malenca, akinek egy nyarát igénybe vette az olvasás, de így is elbűvölte a könyv link.

Az országépítőt 139-en olvasták jelenleg, de nagyobb figyelemre lenne méltó. Nekem is ott figyel a polcomon, úgyhogy előbb-utóbb a magam egy olvasását hozzá fogom tenni ehhez a számhoz. Kötelezővé nem tehetem, viszont ajánlani tudom. Ebben a hónapban Az országépítő kerül fel a Moly összesített listájára: link.


KBCsilla P>!
Kós Károly: Az országépítő

hosszú ideig tartott az olvasása, és hosszú idő volt, amíg meg tudtam magamban fogalmazni a gondolataimat.
A történelemnek ez a része nem igazán ívódott eleddig a lelkembe, ideje volt pótolnom hiányosságaimat. Az István, a király című rockopera majd' minden egyes részlete felrémlett bennem olvasás közben, nehéz is volt elvonatkoztatni tőle.
Sajnos befolyásolta elképzeléseimet a szereplőkről, főleg István alakját tudtam nehezen magam elé képzelni e kötöttség miatt.
Teljesen elfogult lettem a könyv irányában, biztos lesz olyan a jövőben, amikor – mint a nagy öregek – egyszer-egyszer leveszem a polcról, hogy csak úgy felütve valahol egy-egy részletet újraolvassak. spoiler
Kós Károly írói nyelvezete utolérhetetlen, néha kicsit nehézkes volt, de örömmel boncolgattam mondatai értelmét.
Megint tanultam valamit, köszönet a könyvért, az olvasás élményéért Medvémnek, hiszen ez is Medve-Random olvasmány volt.

!

Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert – 7 kedvencelés

Fülszöveg: „A szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság – az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.”

A regény a maga 1370 oldalával valóban monumentális. Tudhat valamit, mert 97%-on áll 25 csillagozással, amiből a legrosszabb is 4 csillag lett. Mégis igaza van több értékelőnek, kevéssé olvasott, érdemes lenne rá felfigyelni. Lesznai Anna családi kúriájának volt kertje, ennek szépsége visszaköszön könyvében is. @Véda karcából még többet tudhattok meg a Lesznaiak kertjéről és a növények varázslatos világáról link.


Roszka>!
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert

Valami egészen különleges ez a könyv. Egy olyan világba viszi el az olvasót, amiről talán a dédszüleink mesélhettek volna. Egy igazi úri világba, ahol dzsentrik voltak az urak, és a szegény parasztok kiszolgálták őket. Volt aki ebbe született ősi nagy névvel, de volt aki maga vette meg a hatalmas birtokot, és sosem tanult, vagy látott gazdálkodást kellett volna folytatnia, amiből meg is élhet ezen az úri színvonalon. Ebben a történetben egy feltörekvő zsidó család életét mutatja be az író, ahol a nagybirtokos nem a születésjogán kapta az uradalmat. Érdekes volt olvasni olyan történetet, ahol igazából sajnálni lehet az urat és a szolgát is. De leginkább a nőket, aki az urak szerint csak arra jók, hogy gyereket szüljön, rendbe tartsa a kastély dolgait, és mindig hűségesen hazavárja a csalfa urát.
Hatalmas lélegzetű történet, a szabadságharc után indul, és a fehérterrorral zárul. Emberközelségbe hozza azt a letűnt világot, amit már csak a történetekből ismerhetünk. Nem is tudom milyen jelzőt lehetne rá aggatni, minden van benne, de pont kellő mennyiségben, hogy az ember ne unja, és mégis úgy leírva, hogy az érdeklődést maximálisan fent tartsa.

!

Mezőség. Fotó: Bogdan Pop, Flickr link

Wass Albert: Farkasverem – 8 kedvencelés

Ez volt Wass Albert első regénye, amelyben eltér a későbbi regényeinek hangvételétől. Magáról a regényről korábbi Merítés-rovatokban volt már szó, például @csgabi 2019 márciusában a Klasszikus magyar irodalom – Irány a természet! rovatban írt róla: link sőt @Dénes_Gabriella 2016 áprilisában a HatárŐrségben egy teljes számot szentelt Wass Albert munkásságának link.

Egy kis ízelítőt hozott a hangulatból @Sárhelyi_Erika:
„– Hogy tetszik a Mezőség? – kérdezi Rápolthy csak azért, hogy meghallja a hangját.
– Nem tetszik – vallja meg őszintén a lány és kicsit megrázza a fejét és kicsit mosolyog –, csúnya, kopasz, üres, nagyon üres.
(…)
Rápolthy megjegyzi:
– Nem is a vidék üres, csak az emberek, akik a vidéket lakják.
– Az emberek a vidékhez alkalmazkodnak – a lány nevet, jó, egészséges, mély nevetése van.
Rápolthy nem felel, nézi a dombokat és úgy érzi, hogy védelemmel tartozik nekik.
– Pedig nem csúnya vidék – mondja –, csak meg kell ismerni jobban. Emberek is vannak ilyenek, első látásra csúnyáknak ítéljük őket, és később rájövünk, hogy mégis szépek.” link

@Kisanna szerint: „Sötét, végtelenül elkeseredett regény. Romániához csatolt, elhagyatott, elmaradott vidéken játszódik, az itt élő magyarok életét mutatja be. Jó sok szereplője van a könyvnek. Nekem nagyon érdekes volt a generációs különbség, hogy hogyan élik meg ezt a felfordított világot az idősebbek és a fiatalok. Az idősebbek inkább makacsul elzárkóznak, a fiatalok próbálnának boldogulni, vinni valamire (…)” link

@Ballyhara idézetével @Kisanna véleményét erősíti meg: „Az emberfélének két élete van. Az egyikben mindig álmodik, a másikban pedig eltemeti, amit álmodott.” link


ppeva P>!
Wass Albert: Farkasverem

Ez volt Wass Albert első regénye – nekem pedig a tizedik olvasmányom az írótól.
Egy év története a Mezőségen, ősztől őszig, évszakonként, szerelmeken, csalódásokon, mezei munkákon, családi viszontagságokon, Pató-Pál-úr-léten keresztül bemutatva, Csudákfalváról Ciudac felé.
A táj- és évszakleírások gyönyörűek, a személyek megjelenítése is olyan, amit nagyon szeretek Wass Albertnél. Szerethető, emberi, gyarló és csetlő-botló alakok, akik szeretnek, csalódnak, pletykálnak, dolgoznak, féltékenykednek, unatkoznak. Egyedül az őrült Vénasszony alakját éreztem olykor túlkarikírozottnak – de hát aki őrült, az őrült.
Ami nagyon pozitív (számomra), hogy itt még nincs jelen egyes későbbi művei pátoszos, lánglelkű pallosos írásmódja. Úgy vagyok vele, hogy nekem a pátoszból a kevesebb a több.
(És változatlanul A funtineli boszorkány az első számú kedvencem.)

11 hozzászólás
!

Kép: @ahanem olyan szerencsés, hogy egy dedikált példánya van a kötetből link

Szilágyi István: Hollóidő – 18 kedvencelés

Részlet a fülszövegből „Egyszerre valóságos és képzeletbeli a táj, ahol Szilágyi István, a Kő hull apadó kútba szerzőjének újabb regénye játszódik. Mintha a béke szigete lenne Revek városa, a török hódoltságba került dél-magyar Duna-tájon, a három részre szakadt Magyarországon. Szinte várszerű a lelkipásztori porta, ahol Terebi Lukács tiszteletes él háza népével – dévaj menyecskékkel, kóbor prédikátorokkal, illetve Fortuna Illés mesterrel, a rebellis lelkű szökött katonával meg egy sihederkorú, apátlan-anyátlan deákkal. A béke szigetének tűnik ez a hely, mégis épp Terebi Lukácsot, a vidék legelszántabb békeszerzőjét rabolja el és tartja fogságban a török, még azt sem hajlandó elárulni, mekkora váltságdíjért engedné őt szabadon. És sem a reveki polgárok, sem a »magyari« urak, sem az erdélyi hatalmasságok nem sietnek az idős pap kiszabadításával. Nem marad más, Fortuna Illésnek és a deáknak kell kieszelnie valamit…”

A kötet nem nyerte el egységesen az olvasóközönség tetszését. @Aczeoba szerint „A történet egésze, a cselekményben megformálódó drámai feszültség szerintem nem annyira magával ragadó. Nem merném a Kő hull apadó kútba mellé állítani. Inkább a népies-archaizáló nyelv (Szalonta környéki magyar nyelv, Arany János nyelve) és az autentikus, népi világlátás tűnik hitelesnek, nemegyszer erős érzelmi reakciók kiváltójának. (…) A mai olvasó számára talán felszínesnek, ízléstelennek, abszurdnak tűnhet ez a falusi mentalitás, amelynek jegyében Terebi tiszteletes gyarlóságba vesző, porba omló alakja mellett, vastag falú, sötét szobákban, mécsvilágnál lábra kap a tiltott szerelem, és a halál árnyékában megszületik a fiatal élet.” link

@Urbán_Péter így nyilatkozik: „A legfontosabb könyvek között tartom számon. Olyan írói teljesség bontakozik ki a lapokon, ahol sem hiányt, sem felesleget nem talál az ember. A világa nem csak hiteles, de magával ragadó, érzékletes, szinte tapintható.” link

@Csabi-nak köszönhetjük, hogy az író belső világába is betekinthetünk. 2001-ben a Magyar Irodalmi Díjat megosztva kapta volna meg Bodor Ádámmal. Visszautasította. Ezzel kapcsolatban mondta magnóra gondolatait, nem csak a díjról, hanem alkotói munkásságáról is. Emberi kapcsolataiba is bepillantást nyerhetünk, amellett azt is elmondja, hogy nem íróként tekint magára, nem ez élete meghatározó eleme link.


montika P>!
Szilágyi István: Hollóidő

Megszerelmesedtem, csak eképp lehet …. vagy író Uram, ilyen az mikor a gonosz kézhez veszi lelkeink? Nem, csak az első lehet, alig tudtam elengedni ezt a regényt.
Életemben először fordul elő velem, hogy még olvasás közben: újraolvasok, néha duplán, néha triplán, hogy még végére sem érve a könyvnek, már arra vágyom, hogy folyamatosan éljenek bennem a képei-gondolatai, és ne csak most, hanem holnap , utána, bármikor, mindig.

Nem könnyű regény ez pedig, küzdeni, harcolni kell vele, hosszú és egyben túl rövid is, türelem is kell hozzá, csendesedés, odafigyelés. A szereplőket (és velük együtt bennünket az olvasókat is) emberi létük, létünk metafizikai alapkérdései, kétségei űzik, hajtják idő szembeszelével előre: Kik vagyunk? honnan jöttünk? mivégre? hova tartunk? van választásunk? mi emberi? és mi a Jó?
A kérdésekre magunkban, magunknak kell keresni a választ, olvasás közben és késöbb is, életünk végéig.
Történelmi regény? Igen, az is, több olvasata is van a Hollóidő-nek. Szilágyi István valóság-fikció, álom-történelem szépen összekapcsolt törtenete tanít bennünket egy olyan szépen cizellált, de elő nyelven, amitől az irónia, a humor és a szójáték se áll messze.
Tanít bennünket többek között arra is, hogyan kell bánnunk az idővel, hogy a XXI. század vérzivatarában is elismerjük-elfogadjuk újra(!) annak igazi ritmusát.

Egyike a legszebb könyveknek, amit a kezembe került az életemben. Nehéz bármit is írni róla, annyira összetett, nem elemzést kér ez a regény. Olvassátok: lámpásként vigyétek magatokkal!

2 hozzászólás
!

Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III. – 18 kedvencelés

Ahogy @Siegbald megfogalmazta „Egyfajta Monarchia-beli Downton Abbey. (…) A jó író ismérve, hogy ÉRDEKEL, mi történik a szereplőivel, és ebben a könyvben elejétől a végéig érdekel, a legapróbb epizódszereplőkig, aki csak megjelenik a színen.
Betekintést nyerünk a Monarchia-beli nemesség tékozló életébe, a cselédek mindennapjaiba, aranyifjak felemelkedésbe és bukásába, gazemberek lebukásaiba, párbajokba, tiltott viszonyokba, mocskos politikába….egyszóval MINDENBE, ami a korabeli Erdélyben és Pesten csak előfordulhatott” link.


cseri P>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Méltatlanul elfeledett. 1300 oldalt pedig csak akkor olvasok végig, ha jó. Oké, be kell hozzá lassulni, egy kicsit, de már úgy a 200. oldal tájékán azt vettem észre, hogy nem lehet letenni. Na persze! Miről is szólt az első kötet? Bálok, vadászatok, vacsorák, kerti parti, lóverseny, párbajok, később jön hozzá jótékonysági vásár, színház, szerenád, és bálok minden mennyiségben. Erdélyi kastélyok a hegyekben és gyönyörű tájak. Ez egy igen kiváltságos élet, erdélyi arisztokratának lenni az utolsó boldog békeévekben, még akkor is, ha nekik is megvoltak a maguk problémái, pl. elkártyázták a vagyonukat, és mindig olyanba szerettek bele, akibe nem kéne. Amiből aztán komoly tragédiák származtak. Van benne egy kis politika is, vagyis hát történelem, ami számomra viszonylag nehezebben követhető, de nem vészes, egyébként is úgy néz ki a dolog, hogy Abády Bálint, a főszereplő, képviselő, és amikor a parlamentben van éppen, akkor taglalja Bánffy ezeket a dolgokat, de aztán már mehetünk is a bálba.
Bánffy ugyebár maga is erdélyi arisztokrata volt – és egyébként ez a család, bár nem az ő leszármazottai konkrétan, ma is népes, és az egyikük nemrég visszavette a kastélyukat –, szóval az információk első kézből származnak. Nekem az is tetszett, ahogy ennek a világnak a fenyegetettségét érzékelteti (hiszen a végére kitör a háború). Az első kötet (ami egyébként a leghosszabb, minden kötet egyre rövidebb), úgy nézett ki, mint egy nagyon színes takaró, a másodikban már kicsit túltengett a melodráma, ami Abády és Milóth Adrienne kapcsolatát illeti, a harmadik pedig a végére egészen beszürkült, nyomasztóvá vált.

22 hozzászólás
!

Hargita. Fotó: Molnár Szabolcs, Pixabay link

Nyirő József: Uz Bence – 21 kedvencelés

A kötet novellasorozatból áll össze, ami miatt többen kifejtették értékelésükben, hogy nem koherens történet, lazán kapcsolódnak benne össze a szálak.
@Goauld1985 szerint „Ez a könyv rendkívül szórakoztató, részletes bepillantást nyerhetünk általa a székelyek lelkivilágába és gondolkodásába. Sokat mosolyogtam, míg olvastam a történeteket” link. @kovacsilona11 is kiemelte, hogy „A regény főszereplője egy igazi székely, aki mindig tud válaszolni, mindenre van megoldása, tréfája és bölcsessége” link.


Bla I>!
Nyirő József: Uz Bence

Egy ún. kiadói „halinakötéses” kötetet kaptam kölcsön édesanyámtól, hogy megismerkedjek egy legendás kiadványban Uz Bencével. Ez a csavaros észjárású székely ember, a havasok szülötte, akinek egy úrfival együtt mesélt-megélt kalandjai novella-sorozatából áll a könyv. A regény valamennyi fejezete egy-egy epizód tehát Uz Bence, a havasi pásztor életéből. Ez a csavaros eszű székely góbé, akinek azonban nemcsak az esze, de a szíve is a helyén van, tulképp a székely nép sorsát megtestesítő valóságos nemzeti hős. A csendőrrel és a turistákkal, a városi vadász urakkal és az adóvégrehajtóval történt mulatságosan elénk tódított-lódított esetei, vagy az övéivel, az elesett emberekkel való megindító történetei eredeti szándéka szerint mind-mind adalékok a kisebbségi sors szorításában vergődő székelység össznépi képéhez.

Ezeknek az édes-bús meséknek a háttere a Erdély havas vadregényes erdősége, ahol „szerelmek, tragédiák, az élet ezerféle változása zajlik le”. Ez Uz Bence birodalma, amelynek minden szegletét úgy ismeri, akárcsak a saját tenyerét, együtt lélegzik ezzel a tájjal, belőle nő ki, és nemcsak benne, de vele is él. Nem szent ő sem persze, de jobb sorsra érdemes, esendő ember.

A kötet kacagtató történetei, ízes székely nyelvjárása, hatásos nyelvi fordulatai, a lebilincselő tájleírások, néhol balladás hangvétel jellemzik az elbeszéléssort, amely ugyan egy ma – teljes munkásságát tekintve vitatott megítélésű – író tollából származik, aki maga is a székely nép szülötte és a természet szerelmese volt. Azé a természeté, amelynek kemény, de igazságos törvényei vannak, s örök – már ha tönkre nem tesszük – mint a magyar irodalomban Uz Bence figurája. A ma emberének azonban ezek a történetek, csak a múltat jelentik.
A könyvből 1938-ban forgattak, s mutattak be magyar filmet.

6 hozzászólás
!

Falusi életkép. Fotó: Fortepan, 1906 link

Gion Nándor: Virágos katona – 39 kedvencelés

Gion Nándor életével részletesen foglalkoztam a 2020. februári Határőrségben link. A szenttamási kálvária egyik stációja a Virágos katonát ábrázolja, ahogy korbácsolja Krisztust. Ez fontos momentum a regényben, a cím is innen ered. Az ehhez kapcsolódó regényrészletet és a stációk képeit is láthatjátok @Bazil linkjének hála: link.


Bazil P>!
Gion Nándor: Virágos katona

Mikor belefutottam itt a molyon a kárókatonás könyvébe, már akkor megfogott valami, hogy ez kell nekem, de aztán (egyelőre) nem kerítettem rá sort. Nem is ismertem az írót, de valami mocorgott bennem továbbra is, mert mikor ismét találkoztam a nevével meg ezzel a csodaszép és érdekes címmel (mitől virágos az a katona?), már nem volt kérdés, el kell olvasni.
Tudtam, hogy tetszeni fog, mert kedvelem az ilyen jellegű könyveket, ahol együtt élnek magyarok, szerbek, svábok, cigányok mind egy kupacban, együtt, mégis elkülönülve, a Monarchia ezerszínű és lassan eltűnőben lévő világában. Felsorakoznak különcök és sültbolondok, módos gazdák és szegény ördögök, szerencsések és balsorsúak, és ebben, az olvasót egyre jobban magába húzó világban jönnek, egyre csak jönnek a történetek, melyek ismerősek lehetnek sok helyről, de mégis egyediek, szépek és ijesztőek, vidámak és sokszor szomorúak. Igen sajnos többségében szomorúak.
Az egész írást elborítja a köd, a balladai homály, a balsejtelem, de azért időnként előbukkan a nap, és bevilágítja a Kálváriát, és a Virágos Katonát. Elrepít a könyv, lapjaival együtt száll az olvasó, oda ahová menni akar, vagyis ahová az író viszi.
Merre vagy, Kopasz Halász?

!

Kassa 1900-ban, Márai születésének évében. Fotó: Fortepan link

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai – 47 kedvencelés

Tizenegyedikben irodalom szakkörön volt kiadott olvasmány ez a kötet, ez volt az első találkozásom Máraival. Érdekesnek találtam a korrajzot, amit kaptam, leginkább ez maradt meg a könyvből.
A történetben olyan kultúr- vagyis kávétörténeti érdekességekre is lehet bukkanni, hogy létezett Blümchenkaffee, @forElle nézett utána, hogy ez mi is igazából link. @Emmi_Lotta-nak van kihívása Az egy polgár vallomásaihoz: Az ötven nagyon fontos regény kötetben szereplők közül kell 5-öt elolvasni, amely listán Márai is szerepel link. Más listákon is szerepel, aki szeretne Nagy könyv-kitüntetést, az biztosan találkozik vele link; de Nyáry Krisztián szerint is benne van az 52 legfontosabb könyvben link, amiről @Gáborr_Nagy-tól értesülhettünk.

A következő számban a legnépszerűbb kötetek érkeznek. Van tippetek, hogy kié az első hely?


Alvarando P>!
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

Ezt a könyvet nem elég egyszer elolvasni, főleg nem mindegy milyen életkorban olvassa az ember. Amikor könyvesiskolásként először olvastam kötelezőként, letudtam azzal, hogy unalmas és nehéz. 15 évvel később már teljesen más a véleményem. Ugyan kicsit nehéz olvasmány, de ugyanakkor egy történelmet kedvelő ember számára teljesen élvezhető. Nem is egy regény ez, hanem egy nagyon részletes társadalom-és korrajz egy életrajzba ágyazva. Maga az író mondja el fiatalkori életét két részben. Az elsőben a dualizmuskori kassai éveket ismerhetjük meg, a keresztény és zsidó szomszédokat, azon belül a neológ és az ortodox vonalat is megismerhetjük. Megismerhetjük a barátait, akik szinte ideiglenesek az életében és azokat, akiktől félt. Mesél a különleges rokonokról, a külföldön élő Ernő bácsiról és a jogászprofesszor rokonról is. A második rész egy európai körutat ír le, amelyet feleségével Lolával tesz meg Németországon, Olaszországon, Franciaországon és Anglián keresztül. Itt részletes társadalomképet kaphatunk az országokról és láthatjuk hogyan lesz az újságírást tanuló diákból fokozatosan hivatásos író. Az utolsó oldalakon már a Magyarországra való visszatérés és az írói foglalkozás a mese vagy vallomás fő célja. A könyvben egy utazást követhetünk végig, amely lényegében azt mutatja be, hogyan lesz a gyermekből felnőtt, majd a felnőtt hogyan választja az írói hivatást. Ajánlható bárkinek, aki szereti Márait, illetve szeretne egy fejlődésregényt olvasni!

5 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!