HatárŐrség

Rovatgazda
!

Új esztendő, új esztendő,
nem volt a nyakadban csengő,
nesztelenül érkeztél meg,
lábad nyomát nem érezték
az ösvények.
(Kányádi Sándor)

Nem, nem tévesztettem el az idézetet. Nesztelenül, szinte észrevétlenül köszöntött ránk az új év (mert hát ki is gondolna ilyesmire szeptemberben). Azonban nem akármilyen évről van szó: merítésszámításunk második évébe léptünk.

Bevallom, egy évvel ezelőtt, mikor @vargarockzsolt megkérdezte, nem lenne-e kedvem elvállalni egy erdélyi magyar irodalommal foglalkozó rovat szerkesztését, kétségeim voltak a rovat életképességét illetően. Vajon lesz-e elég meríthető tartalom? Lett. Ha nem is küszködtem minden alkalommal a bőség zavarával, és néha már-már unalmasan ismétlődtek ugyanazok a művek és szerzők, magam is meglepődtem azon, milyen sok író, költő szerepelt az elmúlt év során a HatárŐrségben, hogy a tartalmakat létrehozó molyokról ne is beszéljek.

A rovat először Keleti Őrség címmel jelentkezett és az erdélyi irodalomra koncentrált, majd molykívánatra HatárŐrséggé kerekedett, egybefogva a Magyarország határain kívül született szerzőket, műveket.

Elkészítettem én is az év végi leltárt. Nem rövid a lista: 59 erdélyi, vajdasági és felvidéki (születésű) szerző szerepelt értékelt műveivel és/vagy valamilyen más formában: idézett, bemutatott, ajánlott szerzőként a HatárŐrségben:

Legolvasottabb Wass Albert volt, a legtöbb moly által csillagozott értékelések viszont Karácsony Benő, Bodor Ádám és Fodor Sándor írásaihoz fűződnek.

A rovatban szerepelt még:
Erdélyből: Szilágyi István, Szilágyi Domokos, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Kós Károly, Tamási Áron, Bánffy Miklós, Csiki László, Sütő András, Kuncz Aladár, Mózes Attila, Lám Béla, Böjte Csaba, Karikó Éva, Kányádi Sándor, Markovits Rodion, Turóczi Ildikó, Bartis Ferenc, Bartis Attila, Papp Sándor Zsigmond, Jancsó Noémi, Gergely Tamás, Máté Angi, Rafi Lajos, Markó Béla, Vida Gábor, Szabó Róbert Csaba, Méhes György, Gulácsy Irén, Sánta Ferenc, Bálint Tibor, Dragomán György, Bodor Pál, Farkas Árpád, Balogh Judit, Hervay Gizella, Nyiszli Miklós, Nyirő József, Czegő Zoltán, Benedek Elek, Boér Géza, Dsida Jenő, Bálint Tibor, Cseke Péter,

a Vajdaságból: Pásty Júlia, Gion Nándor, Urbán András, Tolnai Ottó

a Felvidékről: Veres István, Kálmán Gábor, Tőzsér Árpád, Hosszú Ferenc, Baráth Katalin, Tamás Mihály, Talamon Alfonz

Kiknek köszönhetjük ezt a változatos, gazdag listát? Annak a 74 molynak, akinek értékelését, idézetét, karcát kiemelt tartalomként merítettük ki:

@krlany, @Maya, @Kriszta, @Rea, @havas, @Netelka, @VERDI, @Gelso, @Bibibii, @Árnyékvirág, @utazó, @csobi, @Galóca, @Nokedli, @HAri, @cippo, @MiaMonaஐ, @Trotz_Dénes, @Teetee, @dontpanic, @eeddie, @Pável, @Almost_Zed, @sztimi53, @Francesco, @egy_ember, @petibácsi, @Pintyőke, @Tiger205, @RKAti, @Bubuckaja, @Black_Venus, @Frank_Tyrell, @Hirundo, @tgorsy, @ervinke73, @petibácsi, @Dün, @fainthoar, @lakmuszisz_HisztisMirtill, @Dorqa, @Tilla, @Viviiien, @félóra, @n, @mazsolafa, @Nicholas_Flood, @mohapapa, @vicomte, @cotta, @entropic, @Grego, @Jaumijau, @mama_gold, @mlas, @berengar, @Ciccnyog, @Galambdúc, @Nita_Könyvgalaxis, @arednuk, @vargarockzsolt, @Uzsonna, @encsy_eszter, @Adriaticum, @Aczeoba, @labe, @Lélekmaszat_Koré, @cseri, @alaurent, @madárka, @giggs85, @rhalmai, @deardurr, @Che,

valamint annak a további 95 molynak, akiknek idéztük, linkeltük a tartalmait, és végül, de nem utolsó sorban a kihívásgazdáknak, akik felhívásaikkal folyamatosan ösztönzik az olvasókat.

Köszönet mindnyájatoknak. :)

Apropó kihívások:
December 31-én ér véget @ÁrnyékVirág erdélyi irodalomban való barangolásra felhívó kihívása: http://moly.hu/kihivasok/barangolas-az-erdelyi-irodalom-erdejeben
Még van idő jelentkezni rá, teljesíteni sem túl nehéz, de annál érdekesebb.

@krlany és @Lightaz idén is AJÁNDÉKKÖNYVVEL jutalmazza a vajdasági magyar irodalmat olvasókat. A sorsolásra december 16-án kerül sor.
http://moly.hu/kihivasok/deli-orseg-vajdasagi-magyar-irodalom-olvasoklub (határidő: 2013. dec. 15.)


>!
krlany I+SMP

Déli Őrség – Vajdasági Magyar Irodalom Olvasóklub olvasós

Elkezdődött2011. október 17., 16:33
Jelentkezés vége2013. december 15., 23:59
Véget ér2013. december 15., 23:59

A képen a péterváradi erőd

A Merítés virtuális moly újság hozadéka ez a kihívás. A Keleti Őrség (erdélyi magyar irodalom) sikerén felbuzdulva, @boribon007 ötlete nyomán jött létre, hogy egy kicsit ismerkedjünk a déli határon túli irodalommal is.

Segítségképpen: Gion Nándor, Végel László, Majtényi Mihály, Szirmai Károly, Fekete Lajos, Herceg János, Laták István, Gál László, Szenteleky Kornél, Lőrincz Péter, Thurzó Lajos, B. Szabó György, Fehér Ferenc, Németh István, Pap József, Ács Károly, Kopeczky László, Major Nándor, Tolnai Ottó, Domonkos István, Bányai János, Koncz István, Fehér Kálmán, Brasnyó István, Ladik Katalin, Utasi Csaba, Gerold László, Baranyai-Bosnyák István, Beszédes István, Deák Ferenc, Csuka Zoltán, Burány Béla, Földi László, Dési Ábel, Hornyik Miklós, Pásty Júlia, Sz. Szigethy Vilmos, Nagy Abonyi Melinda (Melinda Nadj Abonji), Székely Tibor, Thomka Beáta, Illés Sándor, Bence Erika, Harkai Vass Éva, Vagyasi Mária, Juhász Erzsébet, Balogh István, Böndör Pál, Lovas Ildikó, Mérey Katalin, Balázs Attila… a sor korántsem teljes, segítsetek bővíteni (ez a felsorolás nem jöhetett volna létre, ha nincs @eme szorgalmas gyűjtögető munkája)
Irodalmi olvasóterem: http://www.zetna.org/
Tolnai Ottó a DIA-n: http://www.pim.hu/object.6d472dbd-0292-42e6-a472-4d9d37…
Baranyai-Bosnyák István művei: http://www.baranyai-bosnyak.hu/
Pásty Júlia a MEK-en: http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml…
Végel László (novellák, regény részletek, esszék, tárcák stb.): http://vegel.org/
Beszédes István a MEK-en: http://mek.oszk.hu/02300/02323/html/

A kihívás teljesítésének feltétele:
… vagy 2 könyv olvasása és értékelése,
… vagy 1 könyv olvasása és értékelése, és 15 darab vers olvasása
Az olvasások határidőn belül számítanak. Nincs műfaji megkötés, a lényeg, hogy vajdasági író tollából származzon. A verseket karcok vagy idézetek formájába linkeljétek.
                                                                                                _
EGY KIS ÖSZTÖNZÉS!:)
@Light-nak köszönhetően az újvidéki Forum Könyvkiadó (http://www.forumliber.rs/) megtámogatta 9 hazavihető könyvvel a kezdeményezést, amit a Déli Őrség 3x3 szerencsés olvasója kap majd meg. Sorsolás dönti el, hogy a kihívást teljesítők közül, kik lesznek a nyertesek, kiknek kerül plusz 1 könyv a karácsonyfájuk alá.:)
1. sorsolás: 2011. december 18. nyertesek: @jevus, @eme, @Maya http://moly.hu/karcok/126981
2. sorsolás: 2012 december 19. nyertesek: @Bubuckaja, @Árnyékvirág
3. sorsolás: 2013. december 16. nyertesek: @ppeva, @Lívia_Ambrus, @Ydna, @Gelso, @Almost_Zed http://moly.hu/karcok/307443
(Mindig az adott év sorsolásának időpontja előtti éjfélig befejezett kihívás teljesítések játszanak (2011 dec. 17 éjfél, 2012 dec 18 éjfél, 2013. dec 15 éjfél). Aki egyszer már nyert könyvet, a többi sorsolásból kimarad. A sorsolást a Debreceni Moly Klub http://debrecenimolyklub.wordpress.com/ végzi )
Köszönjük szépen a kiadónak az olvasásra ösztönzést!
                                                                                                __

Értékelések:
http://moly.hu/polcok/deli-orseg-vajdasagi-magyar-irodalom-olvasoklub-ertekelesek
Vajdasági Magyar Versgyűjtemény:
http://moly.hu/polcok/deli-orseg-vajdasagi-magyar-irodalom-olvasoklub-versgyujtemeny

És ha érdekel a határontúli magyar irodalom, akkor…
… az erdélyihez tartozó kihívás:
http://moly.hu/kihivasok/barangolas-az-erdelyi-irodalom-erdejeben
… és a felvidéki és kárpátaljaihoz tartozó kihívás:
http://moly.hu/kihivasok/eszaki-orseg-felvideki-es-karpataljai-magyar-irodalom-olvasoklub

215 hozzászólás
!

@Emese_Kelemen ugyancsak a vajdasági magyar irodalom olvasására buzdít: http://moly.hu/kihivasok/vajdasagi-magyar-irodalom (határidő: 2013. aug. 31.)

@krlany ide várja a szlovákiai és ukrajnai magyar irodalmat olvasókat:
http://moly.hu/kihivasok/eszaki-orseg-felvideki-es-karpataljai-magyar-irodalom-olvasoklub (határidő: 2013. okt. 31.)

Ide is lehet jelentkezni:

December végi határidővel:
@Reelka: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-benedek-elektol (jelentkezési határidő dec. 1.)
@gwyneira: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-hervay-gizella-verseket (jelentkezési határidő dec. 21.)
@Judy22: http://moly.hu/kihivasok/minden-honapra-egy-magyar
@Izolda: http://moly.hu/kihivasok/kortars-szep-irok-virtualis-vilagtalalkozoja-2012
@krisztina990: http://moly.hu/kihivasok/gion-nandor
@Bibibiii: http://moly.hu/kihivasok/fodor-sandor

További kihívások:
@elle: http://moly.hu/kihivasok/olvassuk-wass-albert-muveit (határidő: 2013. jan. 8.)
@zsenya: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-kortars-magyaroktol (határidő: 2013. jan. 9.)
@lakmuszisz_HisztisMirtill: http://moly.hu/kihivasok/kolozsvar-kolozsvar-kolozsvar (jelentkezési határidő: 2013. jan. 17., teljesítési határidő: 2013. máj. 17.)
@holle: http://moly.hu/kihivasok/david-veron-nyomoz (jelentkezési határidő: 2013. máj. 31., teljesítési határidő: 2013. jún. 9.)
@Üstökös: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-verseskoteteket (határidő: 2014. júl. 9.)
@madárka: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-suto-andrast (határidő: 2015. dec. 31.)

Az e havi válogatást rögtön egy újabb felfedezettel kezdeném. @giggs85 jóvoltából először szerepel a rovatban


>!
eme P

TALAMON ALFONZ (1966-1996) az 1980-as és az 1990-es évek szlovákiai magyar irodalmának kiemelkedő egyénisége. Fiatalon feltűnt az irodalmi életben, Grendel Lajos fedezte fel. 1996. febr. 9-én, alig harminc évesen baleset érte, és haláláig kómában volt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága róla nevezte el a 2006-ban alapított irodalmi díját, melyet az arra legérdemesebbnek ítélt szlovákiai magyar prózaíróknak szoktak odaítélni.
(http://www.foruminst.sk/hu/9/index.php/0/a_csehszlovaki…)

|Talamon írásaival kapcsolatban többek közt Krúdy, Bodor, Krasznahorkai, Kafka, Proust vagy Marquez neve is fel-felbukkan. A metafizikus, szürrealisztikus, abszurd vagy groteszk irodalom kedvelői számára Talamon művei izgalmas olvasmánynak ígérkeznek.

Talamon regénye metaforizált, barokkos, lírai, sőt érzéki természetű, a nouveau roman hideg tárgyilagossága helyébe a túlfűtött szenzibilitás lép. Talamon nyelve már posztmodern nyelv. – írja Ardamica Zorán a Gályák Imbrium tengerén c. regényéről: http://www.szmit.sk/modules.php…

A regényről és szerzőjéről itt is olvashattok (a blog egyben a karckép forrása is):
http://janosnovics.blogspot.ro/2010/05/talamon-alfonz-m…

A Kalligram folyóirat Talamon Alfonz emlékszáma:
http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/1997/VI.-evf…

Idézni szerettem volna a szerzőtől. Nem könnyű. Íme egy ízelítő – @vargarockzsolt-nak köszönhetően – a Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából c. kötetből: http://moly.hu/idezetek/132990

Kapcsolódó könyvek: Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén · Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából · Talamon Alfonz: Az álomkereskedő utazásai

Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén
Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából
Talamon Alfonz: Az álomkereskedő utazásai
5 hozzászólás
!
>!
giggs85 P
Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén

Bevallom őszintén, hogy korábban, a Gályák Imbrium tengerén elolvasása előtt még csak nem is hallottam az 1996-ban, tragikusan fiatalon elhunyt, felvidéki születésű Talamon Alfonzról. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, mivel a szerző csak három kötetet jelentetett meg haláláig, és ezen kívül is csak egy befejezetlen, posztumusz regényét adták ki Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából címmel. A műveket a kritikusok igen nagyra értékelték, ám a széles olvasóközönséghez nem jutottak el.

Az igen karcsú, alig 180 oldalas Gályák Imbrium tengerén korántsem könnyű olvasmány. A gyanútlan olvasó könnyen elveszhet a bekezdések nélkül, sokszor oldalakon keresztül hömpölygő, nyelvileg igen gazdag óriásmondatok szövevényében, és még azt sem tudja pontosan, hogy mi történik a valóságban és mi az álomban.

A történet elején B. B. hosszasan nézi az ingaórát, és azon elmélkedik, hogy miért is nem álmodik mostanában. Majd felébred az álmából. Aztán folytatódik a cselekmény, majd újra felébred. Tulajdonképpen egészen a 27. oldalig nem is tudjuk, hogy egyáltalán történt-e valami, vagy álom volt az egész. Itt kapja meg B. B. a behívóját egy titokzatos katonai büntetőtelepre. Nem érti, hogy mivel, milyen bűnével szolgált rá erre, és elindul a város közepén terpeszkedő katonai parancsnokságra, hogy magyarázatot leljen, pontosabban, hogy kiderüljön: ez az egész voltaképp csak egy rossz álom, és neki nem kell bűnhődnie egy olyan cselekményért, amit valószínűleg el sem követett.

Talán ennyiből is kitűnik, hogy mind a cselekmény, mind a hangulat nagyban hasonlít Franz Kafka Perére és B. B. egyértelműen párhuzamba állítható Jozef K-val. Mindketten szinte identitás nélküliek, képtelenek kiállni önmagukért és egyre jobban bedarálja őket egy fenyegető, idegen hatalom, ami eluralja a világukat. B. B. annyiban azonban mindenképpen különbözik Kafka hősétől, hogy neki igen élénk fantáziája van, és ha máshová nem is, de ide legalább el tud menekülni a külvilág fenyegetése elől.

A regényre a szürrealizmuson kívül leginkább a groteszk jellemző. Groteszkek a figurák, groteszk a város és legfőképpen groteszk maga a katonai hivatal is. A szöveg folyamatosan a valóság és valami valóságon túli dolog között lebeg, még B. B., a főhős sem tudja mindig, hogy mikor álmodik, és mikor van ébren. A két állapot folyton egymásba csúszik.

Ritka az olyan írás, ami szinte pontos leképzése annak, amit a szöveg megjelenít: Talamon indázó mondatszörnyei, végtelen alá- és mellérendelései, apró megfigyelései, gazdag leírásai, a kezünkkel tapintható valósággá változtatják a kisregényben megjelenített, még talán Ariadné mesebeli fonalával felfegyverkezve sem legyőzhető, mindenen és mindenkin eluralkodó, áthatolhatatlan hivatali labirintust és a pókhálószerű utcákkal teleszőtt, valahol a megismerhetőség és az örök megismerhetetlenség határán lebegő várost is. Ebben az értelemben még ehhez a könyvhöz hasonló a Súlyszivárvány Thomas Pynchontól, vagy a House of Leaves Mark Z. Danielewskitől.

Abban biztos vagyok, hogy ha Talamon nem hal meg 30 évesen egy autóbalesetben, még sok nagyszerű kötettel gazdagította volna a magyar irodalmat, de sajnos abban is, hogy a kötetei nem lesznek népszerűek a nagyközönség körében és megmaradnak annak, amik most: egy ismeretlen, ámde nagyszerű író majdnem elfeledett remekműveinek.

11 hozzászólás
!

Kétségkívül Bodor Ádám az egyik legismertebb és legelismertebb erdélyi származású szerző. Talán nem is volt Merítés, amelyikben ne szerepelt volna, akár a HatárŐrségben, akár @n kortárs irodalmi rovatában. Ezúttal @lakmuszisz_HisztisMirtill választotta a Sinistra körzetet:


Törölt tartalom.
!

@Che pedig azt a kötetet, amely az önéletrajzi elemek irodalomba emelésétől tartózkodó szerzőről és művei hátteréről talán a legtöbbet mond el:


>!
Che P
Bodor Ádám: A börtön szaga

Bodor Ádám: A börtön szaga Válaszok Balla Zsófia kérdéseire

Fantasztikus élmény volt olvasni! Önéletrajzi témája ellenére mindenképp nagyívűnek, s tán mondhatni, bármily furán hangzik: grandiózusnak érzem. Legelőször a nyelvi igényesség ötlik az ember szemébe. Oly mértékig választékos a szöveg, s (más írók „jópofizós”, kreatívkodó, önjelölt nyelvújító hevületből fakadó erőltetettségével szemben) annyira természetes, simán hömpölygő, mégis sokatmondó és pontos a megfogalmazás, hogy már önmagában ezért érdemes lett volna kézbe venni a könyvet. Tartalmilag pedig váltakoznak a személyes életélményből fakadó egyedi, elmesélő, és a társadalmi közeg ismeretéből eredő általános, leíró-értékelő elemek. Zseniális. Mennyi humor, tartás, ötlet, és lendület kellhetett ahhoz, hogy adott viszonyok között teljes életet lehessen élni!

Két dolog viszont feltűnt. Egyrészt a kérdezővel mintha nem lett volna kibékülve Bodor; főleg a könyv elején éreztem úgy, hogy talán nem jó kérdés érkezik, vagy rossz ütemben, s ezt B.Á. szóvá is tette. Ahogy haladunk, idővel összecsiszolódtak, de az elején mintha lett volna súrlódás. A másik, hogy szinte semmit nem tudunk meg a magánéletéről, azon felül mondjuk, hogy többször nősült. Ki volt az első felesége, mi történt velük, ki a második, stb. Ilyen szempontból hiányérzetem van; az „én” szigorúan ént jelent a könyvben, soha nem „mi”, feleség(ek), gyerekek. Pedig kíváncsi lettem volna.

!

A legolvasottab szerzők közt, mint már említettem, Wass Albert is szerepel, aki bizony nagyon megosztja az olvasók táborát. Vannak, akik nagyon szeretik, vannak, akik kevésbé. Vannak, akik szívesen olvassák, vannak, akik inkább hanyagolják. Tetszik, nem tetszik Wass Albert egyre érezhetőbben van jelen az irodalmi köztudatban.
Művei szeptemberben is számos olvasóra találtak itt, a Molyon. Egy kis válogatás az értékelésekből:

A költő és a macska/ Te és a világ
@Aqarius: „Történetek, életképek a háborús időszakból, a mindennapi élet tragédiáiból. Ízelítőt kapunk, hogy az emberi jóság még nem veszett ki, bármilyen nehezek legyenek is a körülmények.” http://moly.hu/ertekelesek/1030040

Ember az országút szélén
@göndör: „Ez a regény mutatta meg nekem Wass Albert igaz ízét, és egészen fölvidultam -ahogy Ady Endre is írja Magyar jakobinus dalában. Egy kicsit bennem volt, hogy vajon ez az író ma miért olyan kedvelt, szócsöve lehet ordas eszméknek? Úgy látom, hogy sokkal inkább 'prófétája az Evangéliumnak', lélekben rokon eszméket hirdet a Tanításokkal (József Attila) – és korunk egy nagy bajára mutat rá. Mit is jelent Nemzetnek vagy népnek lenni, mit is jelent utópiában élni … és mit jelent ez nekünk magyaroknak. Ahogyan a Beodrán aratják (most) silónak a kukoricát, Gyergyóban a csobánok éppen végeztek az esztenán, s keveri a bács a sajtot … és ebben az egyhangú megkomponált nagyszerűségből fog szárba szökkenni az élet, mert a Virág élete millió gyökerű.” http://moly.hu/ertekelesek/1024172

Átoksori kísértetek
@elle: „Ennél a könyvnél úgy éreztem, mintha az első feléből hiányzott volna Wass Albert… (…) kb. a felénél változott meg, amikor már tényleg meg lehetett ismerni, hogy ezt ő írta. Benne voltak a gyönyörű leírások, a fordulatok, az izgalom, a tulajdonképpeni háború, a megrendítő és átérezhető életszituációk, emberi sorsok, és, ami a legfontosabb: a tövisek között a virág. –> Ezért szeretem Wass Albertet.” http://moly.hu/ertekelesek/1035303

A funtineli boszorkány
@Gaia: „Elvoltunk Erdélyben: Galonyán, Ratosnyán, az Istenszékén… Hazajöttem, s elolvastam a könyvet. Kétszeres varázslat. Mélyen szomorú és mélyen gyönyörű.” http://moly.hu/ertekelesek/1029552
@StAngela: „Húúú… nem is tudom, mit írhatnék! Hihetetlenül érzékletesek voltak a tájleírások, hol fáztam, hol pedig az arcomon éreztem a szelet, a napsütést! Ez a könyv alázatosságra tanít, önmagunkba nézésre és egyszerre szemlélteti az ember brutális cselekedeteit és mint valami „ellenpólusát” a szeretet, jóindulatot és természetes jóságot.” http://moly.hu/ertekelesek/1030655
@csillagka: „Wass valami olyanról szól ami nagyon kevés írónak sikerül, ezekben a könyvekben lélek van és szenvedély, jó vagy rossz mindegy ezek az emberek élnek, szeretnek gyűlölnek de ott vannak a saját valójukban.” http://moly.hu/ertekelesek/1025259

Egy picit eltérő meglátás:


>!
rhalmai
Wass Albert: A funtineli boszorkány

Szinte számomra is hihetetlen, de sikerült!
Végigolvastam egy Wass Albert-könyvet, ráadásul az egyik leghosszabbat, a háromkötetes Funtineli boszorkányt, alig egy hónap alatt. (Mindezt úgy, hogy kritikaírás céljából közben újraolvastam az Isten hozottat Grecsótól.)
Részben csalódás, részben nem ez a könyv. Már korábban is próbálkoztam neves magyar szerzőnktől elolvasni ezt-azt, de egyrészt untam, másrészt rossznak, rendkívül rossznak találtam a többi könyvet, amikbe belecsemegéztem (Adjátok vissza a hegyeimet, A kastély árnyékában), és ezen kívül még fel is dühített ideológiai, politikai egysíkúsága, meghatározottsága, elfogultsága. Az, hogy ez alá rendelte a regényírást magát, a művészi célt és szándékot.
Ebben a könyvben ilyen nem volt, nyoma sem. A szereplők mindegyike önmaga miatt érdekes, fontos, sorsában saját sorsa tükröződik, nem egy ideológia által meghatározott eszme. Egyedüli ideológiai vonala: a szegény-gazdag ellentét pedig lassan, finoman, érzékletesen bontakozik ki, nem szájbarágósan. Ezt, megjegyzem, még Marx is megirigyelte volna.
A könyv ebben a tekintetben még jó is lehetne.
Ugyanakkor sajnos rengeteg sablon, népies-romantikus elem tarkítja a misztikus-thrilleres vonalat, amiktől az amúgy érdekes történet banális lesz, és mivel tulajdonképpen ez a fő hangulatalkotó elem, nem a rejtélyesség, hanem a vontatottság a jellemző.
De végülis nem volt értékelhetetlenül rossz a könyv, csupán sokadrangú olvasmány, és mivel tisztelői ezt a könyvét sorolják a legjobb kategóriába, a Wass Albert-rajongást csak afféle múló divatként tudom értékelni. A szerzőt mindenesetre semmiképp sem sorolnám a magyar irodalom élvonalába. (Hol van ez a fajta népies irodalom mondjuk Móriczhoz vagy Nagy Lászlóhoz képest?)

!

Ami a szerző kétségkívül legnagyobb erénye: a gyönyörű tájleírások:


>!
Goofry P

Kép forrása: http://www.karpategyesulet.hu/doksik/Special/Images/Gor…

„Mélységes volt a csönd és az éjszaka. Valaki ült az Istenszékén, s hosszú, ősz szakálla köddel lepte a fenyveseket.”
(A funtineli boszorkány)

„… az erdők apró szép titkait lent kell keresni. Katlanok mélyén, völgyek oldalában, öreg fák alatt. Mert fönt nincs már semmi, csak a magány, meg amit érzünk, meg amit tudunk.
Végigfuttattam a szemeim az erdőn, mely onnan fentről néma zöld tengernek látszott. S tudtam: a hullámok alatt őzek és szarvasok legelnek, medvék alusznak, farkasok lopódznak. A zöld hullámok alatt valahol irtás rejtőzködik, vadászház lapul, patak kanyarog. A mozdulatlan fatetők alatt, a látható mélységnél is mélyebben lélegzik az élet, mozog, lüktet, küzd, bujkál és múlik. Aki ismerni akarja, le kell menjen a mélybe, csapáját megkeresse, odúit felkutassa, váltóit megtalálja. S ha már megtanult mindent, akkor feljöhet ide a tetőre, elnézhet az erdők feje fölött a messzeségbe, ahol semmi sem látszik s ahol mégis keresni lehet minden dolgok egyetlen értelmét.”
(Hagyaték – Tetők felé)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Isten_sz%C3%A9ke

Kapcsolódó könyvek: Wass Albert: A funtineli boszorkány · Wass Albert: Hagyaték

Wass Albert: A funtineli boszorkány
Wass Albert: Hagyaték
8 hozzászólás
!

@Filippino Böjte Csaba segítségével tekint bele a nemzetért és emberekért, emberségért való példamutató küzdelembe:
Böjte Csaba – Karikó Éva: Út a végtelenbe „Ennyi értéket leírni, megélni! Igaz minden egyes szava, minden betűje. Jó lenne, ha mindenki e szerint igyekezne élni!” http://moly.hu/ertekelesek/1031021

@deardurr Kós Károly Varju nemzetsége révén pillantott be az ént és tet mivé alakító közösségi, nemzeti feladatok vállalásának világába:


>!
deardurr
Kós Károly: Varju-nemzetség

Igazából persze, hogy nem erre számítottam.
Azt hiszem ebben a könyvben ezerszer jobban látszik, mennyit változik az emberek világnézete, mint akármilyen kutatás eredményében… Ebben a világban nem az ÉN, nem a TE, hanem a MI létezik csak. Persze vannak szenvedések; örökre titkolt szerelmek, halálok és soha ki nem mondott szavak, ám ahogy ma a buszon egyik barátnőm fogalmazott: „Hiába kerülgeted, halasztgatod, amit meg kell tenned, azt eléd rakja a sors úgyis” -Persze ilyen szépre én fogalmaztam át.:) Ezt a megállapítást ebben a könyvben is, nem az egyénre, hanem a közösségre, nemzetségre kell értenünk.

!

Fodor Sándor ezúttal egy (nem csak) gyerekeknek szóló írásával jelentkezik @jezsek jóvoltából:
Bimbi tábornok
„A Csend Szigete – ahol a kisregény játszódik – a nevéhez méltóan idilli világ, ahol primitív körülmények között él egy kis törzs, mondhatni paradicsomi állapotok között. Ezt a gyönyörű életet zavarja meg a külvilág, és úgy néz ki, minden tönkremegy a felsőbbrendű emberek magas céljai miatt. Jó érzéssel töltött el, hogy Fodor Sándor szerint ez a helyzet megoldható.” http://moly.hu/ertekelesek/1034411

És ha már mese, természetesen nem hiányozhat napjaink legkedvesebb erdélyi mesemondója, Máté Angi sem:


>!
Dün SP
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Szinte tökéletes! Csudaszép már a borító is, rajta a légies és domború címmel és levelekkel…
Belül pedig ha lehet, még szebb, elbűvölőek a formák, a színek, azok közül is főleg a növényeké, házaké, tárgyaké, állatoké. A mesékbe újra bele kellett rázódnom, mert eleinte túl gyorsan olvastam őket és nem is éreztem, hogy na itt a mese vége, és akkor lapozásnál meglepődtem, hogy már másik mese jön. A volt egyszer egy hely tetszett a legjobban, no meg persze a szülinapos kert gyönyörűszép virágai.

!

Ősz van, susognak, suttognak, mesélnek a falevelek. Életről, múltról, elmúlásról és jövőről szólnak. Eszünkbe juttatják azt is, amit mondani kell.


>!
Aczeoba

A vers az, amit mondani kell

Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot –, ijedtemben visszadobtam:

– Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers?

– A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért –, amit mondani kell.

Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen.

A vers az, amit mondani kell.

Mintha valami távoli, az idők kezdetétől hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg. Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemét. Mintha a Gutenberg óta könyvbe száműzött versek, poémák egyszerre mind hazaszabadultak, pódiumra, képernyőre álltak volna, hangszalagon masírozva vagy hanglemezek körmeneteiben énekeltek volna. Mintha Petőfi Sándor ült volna be közénk.

A vers az, amit mondani kell.

(Kányádi Sándor)

!

Mondjátok, suttogjátok, szavaljátok…


>!
cseri P

Őszeleji kívánság

A vadludak és a darvak
már az égre ékelődnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

A fecskék is készülődnek,
sürgönydróton sorakoznak;
jó utat az elmenőknek,
hosszú őszt a maradóknak.

Az árnyékok vékonyodnak,
a patakok hűvösödnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

Gyapjasodnak a kis őzek,
vöröslik a lenyugvó nap;
jó utat az elmenőnek,
hosszú őszt a maradónak.

Kapcsolódó könyvek: Kányádi Sándor: Zümmögő

Kányádi Sándor: Zümmögő
13 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!