Film, színház, muzsika

Rovatgazda
!

Mikor volt szerencsém megkapni a Film, színház, muzsika rovatot, egyik első ötletem volt rögtön, hogy emlékezzünk meg Benedict Cumberbatch-ről. De miért is? Az apropót egyértelműen a Doctor Strange filmverziója jelenti, hiszen bemutatója nálunk november 3-án volt, így rögtön megemlékezhetünk egy friss szerepről. De ezen kívül is megérdemli a figyelmet, hiszen amellett, hogy remek színész, szimpatikus(nak tűnő) ember, még a molyok egyik titkos szerelme is. De mit is kell róla tudni?

Benedict Cumberbatch 1976-ban született színészek gyermekeként. Londonban nőtt fel és már fiatalon, iskolában érdeklődni kezdett a színház iránt, Shakespeare-darabokban játszott. Egy év önkénteskedés után a Manchesteri Egyetemen tanult színészetet, majd a LAMDA-n (London Academy of Music and Dramatic Art) folytatta tanulmányait. Karrierjét színházban kezdte és a mai napig nem maradt hűtlen a világot jelentő deszkákhoz. (Életrajz forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Benedict_Cumberbatch)

Persze, mi itt Magyarországon nehéz helyzetben vagyunk, ha ilyen irányú munkásságát szeretnénk megismerni, de szerencsére, egyre inkább divat, hogy előadásokat nézhessünk interneten vagy éppen mozikban. Az utóbbi években két színpadi alakítása is megtekinthető volt itthon: a Frankenstein Danny Boyle rendezésében, valamint a Hamlet a Barbican Színházból. Miután mindkét darabot láttam, egyértelműen az előbbi mellett teszem le a voksom. Bár a Hamletben is nagyszerűen játszik, maga az előadás közel sem volt maradandó, a látvány és a koncepció közel sem állt össze olyan egységgé, mind a Mary Shelley-adaptációban, amiben nyújtott alakításáért Johnny Lee Millerrel megosztott Olivier-díjat kapott. Itt is róla egy beszámoló tőlem:


>!
makitra MP

Hadd szóljak még pár szót az idei egyik legjobb könyv/színház-élményemről. Úgy egy éve hallottam arról, hogy Londonban Danny Boyle egy olyan Frankenstein feldolgozást készített, amelyben két színész egymást felváltva játssza el a szörnyet és a doktort. Rögtön megtetszett az ötlet és nagyon kíváncsi lettem rá, de persze kiutazni nem tudtam, így csak távolról vágyakoztam.
Idén viszont megtudtam, hogy Budapesten moziban bemutatják felvételről a darabot. Rögtön irigykedni kezdtem minden fővárosi lakosra, de pár hónapra rá megtudtam, hogy Szegeden is levetítik a felvételt, így rögtön foglaltam jegyet. Sajnos a borsos jegyár miatt csak az egyik szereposztással láthattam és végül nem is azzal, amelyikkel szerettem volna (az időközben kedvencemmé lett Benedict Cumberbatch-ot néztem volna meg szörnyként, de be kellett érnem Jonny Lee Millerrel).
Egészen nagyszerű előadás és közvetítés volt. Egyrészt, a rengeteg korábbi adaptációval ellenben itt komoly figyelmet fordítottak a szörny karakterére, igyekeztek követni a regény történetét. A teremtmény itt beszél, érez és nem csak vadul hadonászik, mint a Boris Karloff-féle első feldolgozásban. A teremtőjével való viszony árnyalt ábrázolása igazi telitalálat, ami a film végi remek párbeszédben csúcsosodik ki. A színészek nagyszerű alakítást nyújtanak, különösen emlékezetesek az előadás első percei, amikor a szörny csak szavak nélkül, gesztusokkal mutatja be érzéseit. Ki kell emelnek a zenét és a (kicsit már túlzottan is) bombasztikus díszleteket is. Nagyszerű, megható élmény volt, ajánlom mindenkinek!

Kapcsolódó könyvek: Mary Shelley: Frankenstein

Mary Shelley: Frankenstein
4 hozzászólás
!

Persze a közvetítéseket nem csak bámulatos alakításainak köszönhetjük, hanem annak, hogy már nem csak a londoni színházi közönség ismeri. Világsztársága első lépésének egyértelműen a BBC Sherlock-sorozatát tekinthetjük, amivel hatalmas rajongótábort szerzett. Ez persze sok tényezőnek köszönhető: ez a feldolgozás adaptálta talán legjobban Arthur Conan Doyle figuráját a modern korba mind formai, mind tartalmi szempontból. A Benedict Cumberbatch alakította figura pedig egy személyben őrizte meg az eredeti történetek zseniális nyomozóját, ugyanakkor egy pökhendi és arrogáns alakot formált meg felhasználva saját androgün vonásait. Utálnivaló és vonzó egy személyben, csak kevesen tudják kivonni magukat hatása alól.

És a molyok sem tudták. @dontpanic elkezdett elméleteket gyártani (https://moly.hu/karcok/310799), @Lyanna (https://moly.hu/karcok/439400), @Maate (https://moly.hu/karcok/134590) és @blankaveronika pedig dicsérte:


>!
blankaveronika IP

|filmeskarc
Sherlock.
Egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne írjak róla. Ha lesz megint gépem, tuti kivesézem a blogomon, de emberek! Ezt látni kell. A britek egyszerűen olyan magas szintre emelték a sorozat filmezést, hogy el sem tudtam képzelni, hogy ilyen létezik.
Az eddigi legminőségibb sorozat amit láttam az amerikai The Newsroom volt, de a Scherlock messze veri az összeset. Minden elismerésem a BBC-é. Szembe mentek a sorozatok elvével (rövid, szórakoztató és izgalmas epizódok könnyeden tálalva, fókuszban a szórakoztatás) és másfél órás epizódokat gyártottak. Így nyilván gallyra ment az a koncepció is, hogy hetente/kéthetente jelentkezzenek, egy évad 3 részből áll.
Én most néztem meg a második évad első epizódját, és végem van. Totálisan a hatása alatt vagyok. És ez nem csak annak szól, hogy jóformán egy mozifilmet néztem, vagy annak, hogy Benedict Cumberbatch hangját és angolságát elhallgatnám a végtelenségig. Ez a rész, akár egy óramű. Pontos, kiszámíthatatlan, halálos. Tanítani kéne ezt a fajta mesteri dramaturgiát. És a szimbolika! Te jó ég! Annyira finoman használják a különböző szimbólumokat, technikákat, még az érzelmi megnyilvánulásokat is, hogy egyszerűen le vagyok nyűgözve. Mesteri.
Én mindig találok valamit a jó filmekben is, ami ne tetszik, vagy nem oda való, és nem szoktam agyondicsérni a dolgokat. Itt egyszerűen nem találtam. Odavagyok érte. Szóval próbáljátok ki ti is. Nézzétek :)

4 hozzászólás
!

Tévés munkássága persze nem csak egy sorozatra terjed ki. Ford Madox Ford Az utolsó angol úriember című regénysorozatából készült minisorozatot nagyon szerettétek. @Juci dicsérte a kosztümöket, jellemeket és a humorát (https://moly.hu/karcok/174216), @Eltiron az év egyik nagy durranásának nevezte (https://moly.hu/karcok/218988), @Laryssa pedig a gondolatiságát emelte ki:


>!
Laryssa

Úristen, aludnom kell!
Tessék, ez ' Az Utolsó Angol Úriember ' teljesen beszippantott!
2 napja fejeztem be és mégse tudom le tenni… Idézeteket gyûjtögetnék akár délig is, mert mindig találok valamit ami megfog benne. Van a tietjensi gondolatokban valami furcsaság ami borzasztóan tetszik… Köszönöm Ford Madox Ford és Benedict Cumberbatch!

„ Igen, ez valójában szerelem. Megdöbbent. Olyan ritkán használta szókincsének ezt az elemét… Szerelem, becsvágy, vágy a gazdaságra. Ezekrõl a dolgokról soha nem is tudta, hogy léteznek… mármint hogy az õ lelkében helyük lehet. Õ volt az a kisebbik fiú, aki csak teng-leng, nem tartja nagyra a többieket, tehetséges, de csupán szemlélõdik terméketlenül egy életen át, viszont mindig kész átvenni a családfõi posztot, ha a halál úgy keverné a kártyákat. Igen, õ világéletében parancsnokhelyettes volt. És most? Most micsoda? A lövészárkok Hamletje! Nem, úristen, szó se róla… Nagyon is készen áll a cselekvésre. "

Kapcsolódó könyvek: Ford Madox Ford: Az utolsó angol úriember – Soha többé…

Ford Madox Ford: Az utolsó angol úriember – Soha többé…

Kapcsolódó alkotók: Ford Madox Ford

!

A karrier következő nagy állomása egy főgonosz szerepe volt egy nagy franchise-ban. Ez a Star Trek: Sötétségben. A rész, mint a reboot mindegyik epizódja, megosztotta a rajongókat; problémának tekintették Khan szerepének újraértelmezését és a filmvégi csavarok “megcserélését”. Számomra az év egyik legszórakoztatóbb moziélménye volt még akkor is, ha Benedict Cumberbatch kicsit túljátszotta a szerepét, de kétségtelen, hogy újabb, hatalmas közönséget ért el. @linaa18:


!

És 2013-nak még közel sem volt vége! Karácsonykor érkezett a Hobbit második része, a Smaug pusztasága. Igaz, kedvenc színészünk már az első részben “felbukkant” boszorkányúrként, de a nagy durranás még csak ezután jött: a sárkány! A motion captionnal életre keltett özönvíz előtti baziliszkusz egyrészt fantasztikus formában született meg, másrészt remekül illet hozzá Cumberbatch hangja; de mozgását is felhasználták, így a pszichopata hüllő valóban a színész alkotása – érdemes erről megnézni ezt a werkvideót: https://youtu.be/Wu9XPEdBelY
Ugyan a film közel sem tökéletes, de jó szórakozás (https://moly.hu/karcok/302210), ahogy @dontpanic is kiemeli:


>!
dontpanic P
Tolkien

A hobbit – Smaug pusztasága
(én így láttam)

Szerintem elég könnyű „megfejteni”A hobbit második részét. Ez a film Peter Jackson szerelmeslevele A Gyűrű Urához. Ez a film azt üzeni, hogy ha PJ tehetné, akkor most, így tíz év után is A Gyűrűk Urát filmesítené meg, az a történet, amit igazán vászonra adaptálásra érdemesnek tart.
Majdnem mindegyik jelenet, történetszál rezonál valamilyen momentumra A Gyűrűk Ura filmekből.

(A hosszú zárójel példák felsorolását tartalmazza, melyek cselekményleírást tartalmazhatnak.
Beor egyrészt Szilszakállt idézi, másrészt pedig főhajtás A Gyűrű Szövetségéből kimaradt Bombadil Toma felé. Az óriáspókokkal való harc több beállításában, rendezői döntésében is a Banyapókkal való küzdelmet idézi. A tündék elég sok szinten rezonálnak A GyU tündéire. Van például egy apa, aki nem nézi jó szemmel utódja szerelmi életét. Aztán: a GyU trilógiában az egyik legnagyobb visszhangot kapott változtatás a könyvekhez képest Haldír tündeseregének a megjelenése volt a Helm szurdokban. A Smaug pusztaságában is a tündék azok, „akik ott sem voltak”, konkrétan van egy szereplőnk, aki most íródik bele a történetbe, és változtatja meg annak a folyását. Emellett pedig itt is megjelenik a fajok közötti „tiltott szerelem”, Aragorn és Arwen történetére rímelve. Van lassan pusztító méreg által beteg fiút gyógyító tündelányunk itt is. Aztán, a Tóváros Ura mellett jelenlévő talpnyalóan alig van más jelentősége, mint hogy a Szarumán mellett görnyedő Grímát juttassa eszünkbe. Emellett szövegszerűen is megidéződnek jelenetek, pl. a szakállas törpasszonyokon való élcelődés vagy a hobbitokról való véleménymondás. Gandalf egy leomló hídon!! való küzdelme a gonosz erőivel. És a végén eszünkbe jut Mória is, és gyönyörűen szomorú jelenettel utal egyszerre vissza és előre a történet, mert Balinék ugyanúgy találják meg elődeik maradványait, ahogy Gimli megtalálja majd az övéket… Theoden Helm szurdokból való kilovaglása is megidéződik Ereborban, az azt megelőző bátorító beszéddel. Valószínűleg még lehetne folytatni a sort – egyébként most vettem észre, ahogy ezeket leírtam, hogy a legtöbb párhuzam A két torony filmmel van, nyilván ez sem véletlen.)

Az egyetlen, amiben A hobbit mégis több lehet, és amiért tíz évvel A Nagy Történet után mégiscsak érdemes ezt a kalandos meseregényt is vászonra vinni, amiben még fel is múlja a nagy testvért, az a sárkány. A Sárkány. Ezt Peter Jackson eléggé egyértelművé is teszi. Smaug jelenetei nem hasonlítanak semmire A Gyűrűk Urából, ott ilyet nem láttunk. A Gyűrűk Ura főgonosza egészen más jellegű rettenet. Testetlenségében és lappangásába iszonyú, mint egy rögeszmés gondolat, amitől nem lehet szabadulni. Smaugnak ezzel szemben nagyon is van teste, de még milyen. Szárnya, hangja, forró tüzes lehelete. Smaug az, amivel A hobbit lekörözi A Gyűrűk Urát, és Peter Jackson még arany emlékművet is állít a sárkánynak, hogy egyértelművé tegye: ezért kell ezt megcsinálni, tíz évvel A Gyűrűk Ura megfilmesítése után. És mintha a sárkány lenne ennek az eredetiségnek a sugárzó középpontja; ami közel esik hozzá, azon jobban érezzük az egyedi vonásokat: Tóváros és az ottani karakterek a legeredetibbek, A GyU-tól legkülönbözőbbek, bár azért ott is vannak áthallások (Minas Tirithre gondolhatunk).
Más téren PJ már erről az univerzumról nem tud, és nem is akar egyebet mondani. Ő tíz éve megvalósította az álmát, és most írt ehhez a megvalósult álomhoz egy szép szerelmes levelet A Smaug pusztasága elkészítésével. És ezt már a film kezdőjeleneteikor is a tudtunkra adja. A legelső képkockák megnézésekor ugyanis a szó szoros értelmében véve azt látjuk, hogy Peter Jackson ott sétálgat A Nagy Történetben, pontosan ugyanúgy, ahogy tíz évvel ezelőtt.

(Martin Freeman szép fejét innen loptam: http://www.msn.com/en-in/entertainment

40 hozzászólás
!

Apropó hang! Bárhol is dicsérik Cumberbatch-et, mindenütt kiemelik, hogy hangja mennyire brit és (igézően) érdekes. Nem véletlen, hogy készült vele rádiójáték Neil Gaiman Soseholjából (@Lagertha: https://moly.hu/karcok/665108), de a BBC több reklámot is készített vele (@Sydney: https://moly.hu/karcok/446358).

@linaa18 karcaiban pedig énekel az Augusztus Oklahomában című film kapcsán (https://moly.hu/karcok/318720), majd Keats-et szaval:


>!
linaa18

Keats: Ode to a Nightingale
felolvassa: (francokat olvas, ez nem egyszerűen olvasás… ilyen hanggal nem lehet egyszerűen CSAK felolvasni) Benedict Cumberbatch
http://www.youtube.com/watch?v=TdphtMWjies

!

Talán legnagyobb filmes kritikai sikerét 2014-ben érte el az Alan Turing életéről készült Kémjátszmában. Ugyan a mozi nem kapott tökéletes értékeléseket, nem tartották elég bátornak ahhoz, hogy a tudós ellentmondásos életét megfelelően bemutassa, de Cumberbatch alakítását mindenki méltatta. Ezért megkapta első (és vélhetően nem utolsó) Oscar-jelölését. @Matthew_Freeman:


>!
Matthew_Freeman
Filmajánló

Kódjátszma (The Imitation Game), 2014

AKI NEM TUD SEMMIT A FILMRŐL, MERT NEM LÁTTA AZ ELŐZETEST, VAGY NINCS TISZTÁBAN ALAN TURING ÉLETÉVEL, ANNAK MINIMÁLIS SPOILEREKET TARTALMAZHAT (viszont mivel az előzetes sem fogja vissza magát, bátorkodom picit bő lére ereszteni magam)!

Benedict Cumberbatch neve az elmúlt években egybeforrt a BBC csatornán futó Sherlock sorozat címszereplőjével. Igaz láthattuk őt már nem egy, nem két filmben, viszont hiába alakította nagyszerűen a Star Trek második részének főgonoszát, Khan-t, vagy a Hobbitból ismert sárkányt, Smaugot, úgy igazából soha nem sikerült kitörnie a Sherlock okozta béklyóból. Szívesen mondanám azt, hogy végre sikerült, de ez egyszerre lenne hazugság, és igazság is.

Az alap szituáció könnyedén összefoglalható, főszereplőnk, a Benedict által alakított Alan Turing brit matematikus élete legnagyobb kihívásával néz szembe. Fel kell törnie a náci Németország Enigma-kódolású üzeneteit, amit addig soha senki nem volt képes korábban véghezvinni. Alannek viszont van egy elmélete, egy gép, ami képes bármilyen létező kódot feltörni. Ennek a megépítése és üzembe helyezése a film fő irányvonala. A kódtörésben lesz nagy segítségére a Keira Knightley által alakított Joan Clarke, akiben Alan nagyon sok potenciált lát, néha talán már túl is szárnyalja a főszereplőt. Majd csatlakozik a csapathoz még pár karakter, és meg is kezdik a harcot az idővel.

A film igazából három idősíkon játszódik, de maga a kódfejtés van szinte végig a középpontban. Emellett megjelenik a fiatal Alan is pár visszaemlékezés erejéig, de láthatjuk a második világháború lezajlása utáni állapotát is. A film röviden: nagyon jó. Korábban említettem, hogy egyszerre sikerült és nem sikerült kitörnie a Sherlock szerepből Benedictnek. Alan karaktere egy zseni, szóval visszaköszön egy-két „Sherlock momentum”, viszont van benne valami gyermeki, valami egyszerű, amitől mégis emberközelibbnek érezhető. Látjuk az érzelmeit, hogy ténylegesen megéli azt az életet, és nem egy megfoghatatlan, előtted mindig húsz lépéssel járó embert látsz benne. És ezt Benedict nagyszerűen adta át. A film vége felé van egy-két jelenet, ahol a hideg rázott a színész alakításától. Kicsit durva kijelentés lesz, de olyan ez a karakter, mintha egy Forrest Gumpot látnánk, csak jóval intelligensebb, visszafogottabb kiadásban. Erős, nagyon jó alakítás, de nem fog megreformálni semmit.

Kiemelendő még Denniston parancsnok, akit Charles Dance alakít, akit leginkább a Trónok Harca sorozat Tywin Lannistereként ismerhetnek a rajongók. Nem szerepelt túl sokat, de ez a színész egyszerűen annyira tekintélyt parancsoló, mind megjelenésileg, mind hanghordozásilag, hogy nehéz nem lebilincselve nézni az alakítását. Habár többnyire a második világháború alatt játszódik a film, nem látunk túl sokat a háborúból. Egy-két snitt erejéig láthatjuk, ahogy Londont bombázzák, vagy épp tankok masíroznak Franciaországban, de aki akciót vár, azt el kell keserítenem. A film akcióját Alan elméje és az idő összecsapása biztosítja.

Egyébként marha jó érzés végre egy olyan, idézőjelesen háborús filmet látni, ahol betekintést nyerhetünk a háború hátterébe is, hogy mekkora munkát végeztek a kódfeltörők. A film igaz történeten alapul egyébként, és nagyon sokáig a közvélemény semmit nem tudott erről az egészről, de ötven évvel a főszereplő halála után, végül megkapta az elismerést, amit életében soha. Amit Alan véghezvitt, hozzávetőlegesen két évvel rövidítették meg a második világháborút. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nagy valószínűséggel pár jelöléssel jelen lesz az idei Oscar-díj átadó gálán a film, habár esélye egy kategóriában sincs igazán. Szerintem legalábbis.

Egy nagyszerű életrajzi dráma ez tehát, amiben azt láthatjuk, Alan hogyan segíti hozzá a náci Németországot a bukáshoz.
A film hangulata megdöbbentően emlékeztet két korábbi Oscar-díjas filmre, tessék tippelgetni, hogy melyek azok! A film nézése közben többször ez a két film villant be előttem. Míg az egyik egyértelmű, a másik már kevésbé, de talán aki látta, az sejti.

https://www.youtube.com/watch?v=ad9SwaVolN0

7 hozzászólás
!

Ezután viszont mintha kicsit lelassult volt Cumberbatch tempója: kis szerepeket játszott jó filmekben, de egy évig nem nagyon láttuk főszerepben. Ebben nyilván szerepe volt annak, hogy 2015-ben megnősült és fia született. 2016-ban azonban jött a következő nagy durranás és a világsiker, mivel beszállt a Marvel-univerzumba, mint Doctor Strange.

Érdemes elolvasni @Ivenn skandinávokkal súlyosbított beszámolóját:


>!
Ivenn

A skandinávok és a mozikultúra

Szóval, tegnap volt lehetőségem végre elmenni moziba, mert kijött a Doctor Strange, aztán csak természetes, hogy nem fogok kihagyni Marvel filmet, még ha a világ fagyosabbik felén is élek jelenleg.
Így tehát elrángattam az egyik itteni jóbarátomat – aki egyébként nem svéd, hanem dán és nem is csípi igazán a Marvel filmeket, de ez most tök mellékes – és nagyon izgatott voltam, mert hát mozi és nachos és jajdejólesz, MARVEL. *.*
Na, hát amivel először is szembesülnöm kellett a svéd moziban: nincs nachos. Értitek? NINCS NACHOS. Kapitálisan.
A nachos + sajtszósz + pepperoni fogalma nem létezik egyszerűen a svédeknél, nuku, keine ahnung. Igaz, hogy a dán barátom próbált erre a tényre felkészíteni, de valahogy elengedtem a fülem mellett, mert hát mit tud ő a svédekről? :D Lehet Dániában nincs nachos, de itt LENNIE KELL… Hát nem volt.
A svédek édességet tömnek magukba mozi közben: csoki, gumicukor, savanyú cukorka, nyalókák és bogyókák meg minden, aminek valószínűleg nem is tudom a nevét. Oké, otthon is lehet venni ilyesmit a Cinema City-ben, de még nem volt olyan ismerősöm, akit valaha tetten értem volna, hogy gumicukrot töm magába nachos helyett. Mert tök NONSZENSZ. Na de mindegy. Beletörődve sorsomba célba vettük a Nettót, az itteni Penny Market megfelelőjét – mert azért itt is működik a trend, hogy nem a moziban vesszük meg drágán a kaját, még mit nem! – majd fájó szívvel telepakoltam egy zacskót mindenféle csokoládéval. Képzelhetitek milyen nehéz volt, az a rengeteg csoki a nachos helyett. Nem is értem magam. Aztán a moziban még persze vettünk popcornt, mert friss popcorn azért létezik és van, szóval volt valami öröm az ürömömben.

Végre aztán beértünk a salong 1-be, az első vetítőterembe (egy félórás tanakodás után, hogy akkor most melyik fajta popcornt is vegyük meg). És innentől fogva már minden ismerősen zajlott. Egy 500 férőhelyes, 3D-s vetítésre sikerült foglalnom magunknak helyet kb leghátra, kényelmesek voltak a székek is, szóval elég király volt minden. Leszámítva az üvöltöző hülye gyerekeket pár sorral előrébb, akiket képen gyűrtem volna.
Ami érdekes lehet, hogy a svéd nyelvvel egyáltalán nem volt gondunk, mivel a svédek nem szinkronizálják le a filmjeiket. Sem a tévében, sem a moziban. Minden eredeti nyelven megy, svéd felirattal. Így még nagyon válogatnom sem kellett a vetítések között, mert bármelyikre elmehettünk volna. A 3D is kb olyan, mint otthon, sőt, szerintem egy IMAX-ban még jobb is az élmény, mint itt. Az árak ettől függetlenül a duplái az otthoninak, szóval be kell áldozni vagy 5000 Ft-ot, ha jól akarod érezni magad.
És jól éreztük magunkat, szóval végső soron megérte. :D

A filmről nem akarok nagyon spoilerezni, legyen annyi elég, hogy tetszett, viszont nem lesz a kedvenc Marvel filmem. Valahogy úgy éreztem, hogy ezt a sztorit már kismilliószor meg egyszer láttam, és nem kaptam igazán újat, mint például az Amerika Kapitány 3 esetében, ahol zseniálisnak tartottam, hogy végre a belső harcokra helyezik a hangsúlyt. A Doctor Strange viszont egy bevált receptet követ, tipikus szuperhős film. Az viszont tuti, hogy nagyon látványos volt és marha jókat nevettünk a poénokon, nem vették túl komolyra a figurát. Benedict Cumberbatch hozta a szokásosat, de semmi elájulós, Oscart-neki alakítás. De ez persze csak az én véleményem, az ismerősöm ezzel szemben azt mondta, hogy neki ez lett a kedvenc Marvel filmje, meg húú mennyire jó volt. De ez nem igazán számít, mert ő nem rajongó, szóval hagyjuk. xD Ez viszont talán azt jelenti, hogy a casual nézőknek jobban be fog jönni, főleg, hogy nem volt olyan nagy kötődése a többi filmhez, nem kellett tudni az előzményeket. De én, mint hardcore Marvel rajongó valahogy többet vártam és pont ezt a kötődést hiányoltam.
Azért aki teheti, az menjen el a moziba és nézze meg! Kíváncsi vagyok más véleményekre is. :)

!

És mi jön ezek után? Jövő év elején befejeződik a Sherlock – reméljük, emlékezetes módon. Utána pedig mindenki azt várja, hogy fogja átvenni Vasember vezető szerepét a Marvel-filmek során, de vár még rá Thomas Edison és Sír Kán szerepe is. Mindenesetre meg fogjuk kapni a magunk Cumberbatch-adagját.

És mi bizonyság kell még, hogy elhiggyük, az egész világ imádja őt? Kapott szobrot Madame Tussaud-nál (@miriel: https://moly.hu/karcok/444380), készült róla színező (@Zsálya: https://moly.hu/karcok/361229), díjat kapott a királynőtől (@otnazs: https://moly.hu/karcok/613223), szerepelt a Saturday Night Live-ban nemrég és még az Oscar-díjátadást is meg tudta “photobombolni” (@Nita_Könyvgalaxis: https://moly.hu/karcok/337020)

És mi is mindannyian nagyon szeretjük ;) @Ninácska:


>!
Ninácska

Boldog Születésnapot, Benedict Cumberbatch! :)


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!