Fényőrség – Szürrealizmus

Rovatgazda
!

A szürrealizmus (francia surréalisme=realizmus fölöttiség) a dadaizmussal párhuzamosan kezdett formálódni, de irányzattá csak 1922 után vált. A kifejezést először Apollinaire használta, Teiresziasz emlői (1917) című művét szürrealista drámának nevezve.

„A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben” címmel nyílt nagyszerű kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Fényőrség rovat a molyok segítségével az irányzat irodalmi és képzőművészeti kapcsolatainak jár utána.


>!
latinta SP

    Van-e izgatóbb feladat költő számára, mint elmondani három disztichonban írt költeményt magyarul, disztichonban és úgy, hogy magyarul is különbözzenek egymástól, ahogy az eredetiben is gyökeresen mások, azonos formában. Egy Tibullus, egy Goethe s egy Hölderlin versre gondolok.

(…)

S van-e izgatóbb feladat, mint megoldani egy központozás nélküli francia szürrealista verset, egy Apollinaire-költeményt úgy, hogy a magyar versben is természetes, sőt szükségszerű legyen az írásjelek hiánya? Hiszen Apollinaire verseiben a mondatrészek, mondatok, sorok egybeolvadásának különleges költői értelme van, a képzettársítások szétválaszthatatlansága, az enjambementok rejtvényszerű játéka szerves része a költemény misztikájának. Gyakran pedig a látomások egyidejűségére, a hirtelen kapcsolások összefüggéseire villant fényt e hiány. Egy írótársam megkért egyszer arra, hogy Apollinaire: Égöv című versét küldjem el neki, de „rakjam ki” a vesszőket, pontokat, elő akarja adatni s „az előadó színész úgy jobban kiismeri magát a különben is nehéz versben.” Nekiültem az „értelmesítésnek” s órákon át írtam és töröltem a vesszőket, pontokat. Kínos és reménytelen munka volt. De műfordítói elégtétel is volt ugyanakkor. A magyar szöveg sem tűrte az írásjeleket. Ime a példák a vonzó nehézségekre s a műfordítói elégtételre is.

167., 169-170. oldal, Utószó

Radnóti Miklós: Orpheus nyomában Műfordítások kétezer év költőiből

!

Giorgio de Chirico: Apollinaire portréja (1914)
(www.jstor.org)


>!
Scarlett0722

A szürrealizmus közvetlen előfutárának tekintett Giorgio de Chirico
egyik festménye örök mementója marad a jövő spontán, tudatalatti eredetű meglátásának. A szóban forgó kép az 1914-ben festett Apollinaire
portréja, amelyen a költő katonasapkás árnyképén egy fehér kör látható.
,Az első világháborúban azután,nagyjából a megjelölt helyen Apollinaire-t súlyos fejsérülés érte, aminek következtében koponyaműtétet hajtottak végre rajta.
De Chirico persze erélyesen tiltakozott, amikor prófétának nevezték, de hiába,
mert ott volt a KÉP.
Hasonló eset történt a román származású Victor Braunerrel,
azzal a különbséggel,hogy az ő előérzete saját balesetére vonatkozott.
A legezoterikusabb szürrealista festőnek tartott Brauner 1931-ben
úgy örökítette meg magát később hírhedtté vált önarcképén
(Kioperált szemű önarckép), mintha egyik szeme hiányozna.
Egyébként több más, ekkoriban festett képén is felbukkannak hasonló
motívumok (csukott szem, üres szemüreg, üvegszem stb.).
1938-ban azután egy kávéházi csetepaté során valaki vaktában elhajított
egy üveget, amelynek szilánkjai pont az ő szeméhe fúródtak,
aminek következtében fél szemére megvakult.

!
>!
rohanoazis P
Képzőművészet

Sophie Tauber-Arp designs for a performance at Cabaret Voltaire, Zurich, 1916

DADA + DADA = DADA*
A Dadát Hugo Ball (1886-1927) német avantgarde író, költő és Tristan Tzara (1896-1963) román-francia avantgarde költő, esszéista, perfoemance-művész találta ki. A Dada szót Ball találta ki**, de Tzara csinált vele és belőle mozgalmat, ő volt az elsők egyike, aki megértette a Dada szó szugessztív erejét, és egyfajta márkanévvé fejlesztette.
Mindenképp érdemes a Dadát eloldni a szürrealizmustól.
A Dada komplex alkotói esemény és módszer volt, nem a protestálás és a rombolás volt a cél, hanem az alkotói munka újszerű igénye, új körülmények között, vagyis újfajta viszonyulással a világ dolgai, tárgyai és berendezkedése iránt. Ez az újszerűség nem illik a szürrealizmus automatikus írással és a tudattalan folyamatok prezentálásával azonosított szűkebb szférájába. A Dada jóval nyitottabb és összetettebb tevékenység volt. Fontos szerepe volt benne többek között a humornak és az iróniának is.
A primitív kultúrák hatását, mibe az afrikai művészet is beletartozott, a Dada is integrálta. Emblematikusnak mondható például, ahogyan a “primitív” integrálódott Hugo Ball hangverseiben. Németajkúak számára íródtak, deklamálásuk a német nyelv fonemikus szabályai szerint szokásos és kívánatos. Ugyanakkor egyfajta bábel-előtti ősnyelv hangjainak előcsiholására készültek, szemantikus előtti szemiotikus töltéssel. “Már nincs többé nyelv, újra ki kell találni az egészet” (Ball)***
A Dada szerintem a történeti avantgárd, sőt a modern művészet ciklonjának a szeme —írja András Sándor ebben az írásában — a zürichi Cabaret Voltaire pedig ennek az örvénylő Dada szemnek egyik felvillanó fénye. A kabaré publikus hely, nyilvános, vagyis hivatlanul elvárt közönségre számít. Ball ott, és úgy adta elő bizarr kosztümben csapkodva a színpadon a maga érthetetlen, de érezhető hangverseit, sanzonok, versek, performanszok és zeneszámok láncolatában.

* András Sándor: DADA + DADA = DADA. Balkon, 2006/5. http://balkon.art/1998-2007/
**Hugo Ball Dada-manifestoja itt olvasható: http://www.391.org/dada-shop.html
*** Hugo Ball: Karawane. hangvers.: https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó alkotók: András Sándor

4 hozzászólás
!

József Attila kiránduláson (1931)
(www.pinterest.com)


>!
Frank_Spielmann I

A magyar-francia szótár első negyven oldalát tudom kívülről, pedig csak négy napja tanulom. Közben próbálok olvasgatni szürrealista verseket és klasszikusokat egyaránt, hogy a szótárból tanult szavak valamilyen kapcsolatban álljanak össze előttem. Valamely olvasmány után a szótárból szavakat kikeresni fölösleges erő- és időpocsékolás, mert úgyis csak meg kell tanulni. Így azonban napi tíz oldallal egy hónap múltán kívülről tudom a szótárt, és ha közben a felét elfelejtem, akkor is tudok úgy kb. 18 000 szót. Ez napi 600, illetve 1200 szó, míg a múltkor fél napnál tovább, jóval tovább tartott, míg 360-at kikerestem, és azt még azután meg is kell tanulni. Ha a szótárral végeztem, újra kezdem – közben a nyelvtant is böngészem úgy, hogy két hónap múlva már tényleg tudok annyit franciául, amennyit általában tudnak az idegenek.

(József Attila párizsi levelei, 1926. X. 15.)

Oka tago

Jozefo Horváth: 30 nap alatt eszperantóul Eszperantó nyelvkönyv türelmetlen embereknek és magántanulóknak

20 hozzászólás
!

„A szürrealista forradalom, közvetlen kihatásait tekintve, nem annyira a dolgok látható, fizikai rendjén akar változtatni, mint inkább a lelkeket mozgásba hozni. A szürrealista forradalom eszméje a belső lényegre, a gondolkodásmódra irányul.”
A szürrealisták 1925. január 27-i kiáltványából


>!
vargarockzsolt P

Yves Tanguy Man Ray képén 1929-ben

Yves Tanguy (1900-1955)
francia szürrealista festő, a képei például itt:
http://www.matta-art.com/tanguy/tanguy.htm

http://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája

René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája
3 hozzászólás
!

Francis Picabia: A maszk és a tükör
(www.mng.hu)


>!
Mandragoria 

Egy éjjel hallgattam az álmod mindazt láttam
Mit az emlékezetben járva látni szoktak

32. oldal, Mint egy alvó kastély (részlet)

!
>!
Mandragoria 

A szürrealista irányzat vagy mozgalom több akart lenni,mint egyszerűen irodalom vagy művészet, s ha ezt nem is sikerült teljesen megvalósítani, eredményei, alkotásai legalább annyira a lélektan körébe tartoznak, mint az esztétikába. Annyi azonban bizonyos, hogy mind a költészet, mind a próza és a dráma területéről összegyűjthetünk olyan, többé-kevésbé idevágó műben megtalálható vonásokat (álomszerűség, szabad képzettársítás, a végletesen eredeti vagy ötletszerű képek alkalmazása, a meghökkentés, sőt a megbotránkoztatás hajhászása, sokszor a téboly szimulálása stb), amelyek lehetővé teszik, hogy a kérdéses alkotást szürrealista termékként könyveljük el, bár nagyon sok a határeset, ahol csak szürrealista beütésről beszélhetünk.

83-84. oldal

!
>!
krlany I+SMP

Alexander Calder – Edgar Barese and Untitled
A kinetikus |szobrászat megteremtője, de emellett design-olt BMW-t http://www.city-furniture.be/wordpress/2011/07/31/714/ nevéhez fűződik a Calder Circus http://www.youtube.com/watch… és http://www.youtube.com/watch… és drótból és mindenféléből készített szobrokat, ám …
„Calder mobiljairól (mobil szobrok) vált híressé, de a földön szilárdan álló "stabilokat” is készített. (..) legtöbb művét fémlemezekből készítette, (…) ezután az elemeket alapszínekre, feketére és fehérre festette."
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/calder_alexander
|művészet |autó |BMW |fém |Alexander_Calder |kinetikus_szobrászat |képzőművészet

Kapcsolódó könyvek: Antony Mason: Warhol kora

Antony Mason: Warhol kora
!

Salvatore Dali
Fotó: Luis Bunuel, 1929
(www.pinterest.com)


>!
lzoltán IMP

(…) A narratív hatású avantgárd filmek csak részlegesen követték a klasszikus filmgyártás szabályait, éppen azért, hogy rendkívüli nyitottságukkal, elbeszélőnek mutatkozó, ám a történetmesélést valójában megtagadó formájukkal provokálják a nézőt. Ezek az avantgárd filmek olyan stilisztikai és szüzséeljárásokat használnak, amelyek arra ösztönzik a nézőt, hogy a „hagyományos” filmekhez hasonlóan konstruálja meg a film fabuláját. Az Andalúziai kutya feliratai például többször olyan jelzéseket adnak a nézőnek, minta egy koherens történettel lenne dolga. Buñuel a film készítéséről szóló visszaemlékezésében az alábbiakat említi a forgatókönyv megírásáról: „a cselekmény egy tudatos pszichikai automatizmus eredménye, ám nem egy álmot próbál meg elmesélni, annak ellenére, hogy az álmok mechanizmusából sokat profitál.” A szürrealista páros tehát törekedett valamilyen koherenciára, ami sajátos logikát követve írta át a szabályokat. (…)

25. oldal, 2.1. Az avantgárd formanyelv sokszínűsége

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben

!


>!
Mandragoria 

A „ha” az a feltételes kötőszó, amely megvonja a képzelet valóra váltásának inneni és túlnani határait.
A „ha” a cselekmények katalizátora.
(…)
Egyedül a szürrealizmus nincs alávetve a „ha” törvényeinek.

125. oldal

!

Alberto Giacometti: Férfi és nő
(www.mng.hu)


>!
Archibald_Tatum P

Szép, mint a varrógép és az esernyő
véletlen találkozása a boncasztalon.
(Comte de Lautréamont)

(…)

(…) A mottóként idézett lautréamont-i „szép” metafora, a varrógép és az esernyő műtőasztalon történő találkozásáról, például igencsak nehéz helyzet elé állítja az értelmezőt. MAX ERNSTnek a szürrealisták folyóiratában adott magyarázata mindenesetre így hangzik:

Egy tökéletes dolog, melyről úgy érezzük, hogy egyszerű rendeltetése örökre meghatározott (esernyő), hirtelen egy másik, meglehetősen eltérő és nem kevésébé abszurd dolog közelébe kerül (varrógép) egy olyan helyen, ahol mindkettő oda nem tartozónak érezheti magát (műtőasztal) – ebben a helyzetben elhagyják eredeti naiv rendeltetésüket és azonosságukat; hamis lényüket egy relatív fordulat hatására új, igazi és költői lényegre váltják át: az esernyő és a varrógép szeretkezni fognak. (…)

175., 179.oldal, Metaforikus és metonimikus ismétlődés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002)

13 hozzászólás
!

René Magritte, 1927
(www.mng.hu)


>!
Steindl_Ákos

A legújabb, napjainkbeli olasz piktúra már válasz az atomkorszaknak. A művész már nem akar „kifejezni” semmit; csak felbontani akar. A kubisták még beérték azzal, hogy a világ látomásaiból kibontották a geometriai törvényeket. A szürrealisták beérték azzal, hogy a világ tényeiből kibontottak egyféle látomást. De a legújabb olasz művészet már nem akar mást, csak elemeire bontott vonal- és szín-alkatrészekkel „megtörténni”, mint egy atomrobbanás. Mint a lettristák Párizsban, akik már nem szavakkal, csak betűkkel „írják” a verseket. Az „atomkorszak” nyilván nemcsak a fizikusok műhelyeiben valóság, hanem a művészek lelkében is.

!
>!
lzoltán IMP
Múzeumok, kiállítások

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatnak a látogatók a Magyar Nemzeti Galéria – a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett – kiállításán. A csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultató tárlat a mozgalom történetének eseményekkel teli időszakát, az 1929-es évet helyezi középpontba. Az október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetik meg a látogatók az izgalmas korszakot.

további információk https://mng.hu/kiallitasok/a-szurrealista-mozgalom-dali…

1 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!