Fényőrség – Leonardo da Vinci

Rovatgazda
!

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1498)

„A látás új fajtája abban áll, hogy ha figyelmesen nézel egy falat, amelyet mindenféle foltok tarkítanak, olyan dolgokat látsz meg, amik csak a te képzeletedben születnek meg."
Leonardo da Vinci

A jövőre újranyitó Szépművészeti Múzeum 2018 és 2019 fordulójára tervbe vett egy Leonardo-kamaratárlatot. A Fényőrség ehavi száma az írók és a molyok segítségével már most Leonardo nyomába ered.


>!
Mária P
Itt jártam

Leonardo da Vinci szőleje Milánóban (Cso Magenta). Háttérben a Chiesa di Santa Maria delle Grazie (itt látható előreváltott jeggyel a Cenacolo, Az utolsó vacsora)
http://www.vignadileonardo.com/la-casa-degli-atellani.html

3 hozzászólás
!
>!
Tintapatrónus

Amíg megelégszünk annak megállapításával, hogy Leonardo da Vinci híres freskója tizenhárom embert ábrázolás egy megterített asztal mellett, s hogy ez az embercsoport az Utolsó vacsorát ábrázolja, addig pusztán a műalkotással, mint olyannal foglalkozunk, és kompozícióbeli és ikonográfiai vonásait mint a mű saját tulajdonságait és jellegzetességeit értelmezzük. Ha azonban az egész művet úgy próbáljuk meg felfogni, mint Leonardo személyiségének, mint az itáliai reneszánsznak vagy mint egy különös vallásos magatartásnak a dokumentumát, a műalkotást már úgy tekintjük, mint valami másnak a megjelenési formáját, egy olyan dologét, mely számtalan egyéb formában is megjelenik, s ezért a mű kompozícióbeli és ikonográfiai vonásait is mint ennek a valami másnak a megnyilatkoztatásait értelmezzük. Ezeknek a szimbolikus értékeknek a feltárása és értelmezése (melyekről gyakran maga a művész sem tud, sőt erőteljesen különbözhetnek attól, amit tudatosan ki akart fejezni) a tárgya annak a tevékenységnek, melyet „ikonológiá”-nak nevezünk, szemben az „ikonográfiá”-val.

256. oldal

!

De kit is keresünk?


>!
robinson P
Képzőművészet

Raffaello Athéni iskola című freskójának központi alakjai, a könyvvel a kezükben egymással vitatkozó Platón és Arisztotelész. Az első figurában Raffaello az idős Leonardo da Vincit, a másikéban Giuliano da Sangallo firenzei építészt, mérnököt és szobrászt festette meg.)

!
>!
Carmilla 

Leonardo da Vinci (1452-1519) alkotó pályája testesíti meg a polihisztor művész alakját. A rajzolás számára a megismerés, a világ megértésének eszköze is volt, amelynek eredményeit művészi alkotásaiban kamatoztatta. Anatómiai tanulmányai mérföldkövet jelentenek a tudomány, és a művészet terén. 1490–1510 között végzett boncolásait mintegy 750 rajzon rögzítette. Marcantonio Torre orvossal dolgozott együtt, és nem kizárt, hogy egy anatómiakönyv elkészítését tervezték, de a kiadvány nem jött létre. Leonardo da Vinci rajzai azonban nemcsak a megjelenítés, hanem a bonctani alaposság tekintetében is magasan fölötte álltak a korabeli anatómusok rajzainak.

8. oldal, Történeti áttekintés (Cser, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Leonardo da Vinci
!

„Leonardo a tudományos ismeretekhez a művész szemével közelített. Az élő és élettelen formák tanulmányozása során az építészettől és a humán anatómiától a víz turbulenciájáig és a fűfélék növekedési mintájáig, elsőként alkalmazta a természet megfigyelésére azt az empirikus, szisztematikus szemléletmódot, amely ma a tudományos módszertan alapja.”
Fritjof Capra: Leonardo és a tudomány


>!
kkata76 P
Festészet könyvekben

Leonardo: Vitruvius-tanulmány

"Számokon alapulnak azok az arányok, amelyek szerint az egyes testrészek idomulnak egymáshoz és összhangban állnak az összes többivel; s minthogy a forma és a szám megfelel egymásnak, a szám éppoly transzcendenciával bír, mint a forma. (…)
A reneszánsz kor művészeti teoretikusai azért emelik minden más fölé ezt a követelményt, mert, mint tudjuk, a szépség egy metafizikai igazságot tár föl előttünk: Vitruvius ábrája egyszerre helyezi el körben és négyzetben az embert, hogy a makrokozmosz és a mikrokozmosz közötti matematikai megfelelés jelképévé tegye. Nem meglepő tehát, hogy Alberti és Leonardo szögmérővel és körzővel fognak a meztelen test megrajzolásához, míg Dürer a test milliméternél is kisebb „részecskéiben” (Trümlein) is érvényesíteni akarja az arányok matematizálását, ami így öncéllá válik.
A ruhát viselő test geometrizálása lehetetlen, mivel a geometrizálás az anatómiára támaszkodik, s ennélfogva a meztelenségben megjelenő izmok és bőr megmintázásában érvényesül." 54. és 55. oldal

Kapcsolódó könyvek: François Jullien: A meztelenség lényege

François Jullien: A meztelenség lényege

Kapcsolódó alkotók: Leonardo da Vinci · Albrecht Dürer · Vitruvius

!
>!
woolfe

Aznap este Leonardóról és Michelangelóról beszélt. Nem lehet elhelyezni őket az emberek világában, mondta. Nem lehet megérteni, hogyan maradt fenn a művük, mondta. Nem lehet megérteni, hogyan maradt fenn bármi, ami nagyságra vall: nyilván számtalan véletlen és az emberek értetlensége folytán, mondta. Ha az emberek értették volna e művek nagyságát, rég elpusztították volna őket.

138. oldal

!

"Leonardo, sötét mély csodák tükre, melyben
édes, titokzatos, angyalmosolyú nők
tűnnek föl, mialatt köröttük árny-keretben
a tájat gleccserek zárják le és fenyők;"

Charles Baudelaire: A romlás virágai (részlet)


>!
dontpanic P
Képzőművészet

Kicsit meglepődtem, amikor a madridi Prado múzeumban sétálgatva, egyszer csak az egyik teremben elém került a Mona Lisa (ráadásul pont azt is másolta egy festőtanonc, mint ezt itt: http://moly.hu/karcok/718542 – Mona Lisa-ception).
A mellett lévő kis infótábla szerint a kép címe La Gioconda, a festője ismeretlen, de Leonardo egyik tanítványának tulajdonítják.
A Wikipedia azt is elárulja, hogy a múzeum 2012-ben jelentette be a festmény felfedezését, illetve hogy a kép sokat elárul arról, hogyan nézhetett ki az eredeti Mona Lisa a saját korában, mielőtt még a minőségét kikezdték az azóta eltelt évek.
2014-ben tovább vizsgálták a képet modern eszközökkel, és megállapították, hogy az eredeti és ez a másolat egy időben készülhetett, kissé eltérő perspektívából, illetve hogy amikor a két festményt egymás mellé helyezzük, azok sztereokópikus párt alkotnak (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztereoszk%C3%B3pia), ami, ha minden igaz, azt jelenti, hogy a térhatás illúzióját keltik.

Én nem tudom, mindenesetre a Prado-Monának van szemöldöke. :P

Kép innen: http://www.livescience.com/45308-mona-lisa-photos.html

14 hozzászólás
!
>!
danaida

… ez olyan kellemes [ismervén a valót: fölháborító] egyszerűsítéshez vezetne, mintha Leonardo a Mona Lisa helyett apró, fekete röggel ezt írta volna a vászonra: RÖHÖG A SPINÉ.

4 hozzászólás
!
>!
Tiger205

EZEN A NAPON #2

1911. 08. 22. – Ellopták a Mona Lisát.

Vincenzo Peruggia, a múzeum egyik alkalmazottja lopta el a képet Louvre-ból. A kép CSAK 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia ( a barom – TGR megjegyzése ) tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak.
A Mona Lisa, más néven a La Gioconda, ugyebár Leonardo da Vinci leghíresebb festménye.

a montázs nem az én művem, de megtetszett, ezért ezt mellékelem

4 hozzászólás
!
>!
blankaveronika IP

Előzőleg a Palazzo Barberinibe kocsiztunk, megnézni Leonardo da Vinci nagyszerű képét, meg Raffaelét a kedveséről; ezt saját kezűleg festette.

276. oldal, Másodszor Rómában (Tarandus)

!
>!
Whirling_Dervish P

Michelangelo egy elhalt formavilágot akart még egyszer – szinte erőszakosan – életre kelteni, Leonardo valami újat érzett a jövőben, Goethe pedig sejtette, hogy több nem lesz. A fausti művészet három érett évszázada közöttük húzódott.

378. oldal

Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II. A világtörténelem morfológiájának körvonalai

!

Leonardo da Vinci: Ginevra de' Benci (1474)

A festő alkotásával filmben is találkozhatunk.


>!
akire MP
Filmajánló

Andrej Tarkovszkij: Tükör

„A képbe ékelt kép ugyanis egyfajta belsőtükörként jelenhet meg, ami kiemel és megerősít valamit a filmkép jellemzői közül, illetve a történetmondásban játszhat szerepet. Az Andrej Tarkovszkij filmjeiben megjelenő festmények, amelyek például egy-egy album lapozgatásakor kerülnek közelképbe, érdekes módon egyesítik a tárgyi szimbolizmus szerepét a kulturális asszociációkat kiváltó idézetével. A Tükör (1975) című, önéletrajzi ihletésű alkotásában, a háborúból hazatérő apa és gyermekei találkozásának jelenetében megmutatott Leonardo da Vinci portré (Ginevra Benci képmása) a rendező vallomása szerint szándékoltan az anya filmbeli arcmásának tükörképe. Az egymás mellé rendelt képek talányosan utalnak egymásra: a két arc hasonlít (mindkettő ambivalensen vonzó és taszító), de a néző elgondolkozhat azon, hogy vajon mi szükség van ennek a kiemelésére. A festményalbum, amelyből látjuk – mint Tarkovszkij feljegyzéseiből megtudjuk – olyan valós tárgy, mely a rendező saját gyermekkori emlékét idézi. Filmbe iktatásával azt érzékelteti egyfelől, hogy „az ember szellemi tapasztalata számára egyformán fontos lehet az is, ami tegnap történt vele, és az is, ami az emberiséggel évtizedek távlatában történt” , vagyis általa a festmény (de valamennyire a vele analóg filmkép is) a személyes élmények és az általános kulturális emlékezet metszéspontjába állítódik. Másfelől pedig a festménynek a múló pillanatot rögzítő, a filmképtől eltérő világa alkalmat ad arra, hogy „belophassa az örökkévalót a velünk futó pillanatokba”, az eljárás rávetít valamit a festmény időtlenségbe fogalmazott és történetben föl nem oldott többértelműségéből a történetmondás kényszerének alávetett filmképsorozatra. Az egész film dramaturgiai szerekezetére jellemző ez az áttevődés: az emlékképek, a festőien megszerkesztett jelenetek és inzertek nem történetet építenek föl, hanem a szellemi-etikai önvizsgálat és az imagináció lessingi értelemben vett „termékeny pillanatainak” sorozatává fűződnek fel. Végeredményben a festmény ebben az esetben, bár a jelenet szerves részét képezi, nem szolgálja az elbeszélés előremenetelét, hanem komplex metaforaként akasztja meg a befogadás lineáris folytonosságát.” Pethő Ágnes: A festészet filmszerződése
http://www.filmtett.ro/cikk/776/a-festeszet-filmszerzodese

http://www.youtube.com/watch…
Magyar felirat választható hozzá.

!
>!
Eowyn I

Leonardo da Vinci így határozta meg a boltívet: A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, amelyből végtelen erő keletkezik.

26, oldal

Popper Péter: Ne menj a romok közé! A megszakadt kapcsolatok tragikuma

!

… és a festő megjelenik Hrabal írásában is, érdekes módon itt is egy anya-történetben bukkan elő.


>!
Lunemorte MP

Ez idő tájt kaptam a hírt, hogy anyám haldoklik, biciklin mentem haza, és mert szomjas voltam, leszaladtam a pincébe, felkaptam a hideg földről egy köcsög aludttejet, két kézzel fogtam azt az agyagkorsót, és mohón ittam, egyre csak ittam, és egyszer csak látom, hogy velem szemben, a felszínen két szem úszik, de a szomjam nagyobb volt, így hát tovább ittam, és az a két szem hirtelen olyan veszélyesen közel került a szememhez, mint az alagútba berobogó mozdony fényei éjszaka, és aztán eltűntek azok a szemek, és nekem tele lett a szájam valami élővel, és a lábánál fogva egy rángatózó békát húztam ki belőle, kivittem a kertbe, majd visszamentem, hogy tökéletes nyugalommal, mint Leonardo da Vinci, megigyam azt a tejet. Mikor anyu meghalt, valahogy úgy befelé sírtam, de egyetlen könnyet sem ejtettem.

!
>!
mdmselle IP
Különleges helyek, úticélok

A hétvégén kirándultunk kicsit Amboise-ba (kb 90 km-re van tőlünk toronyiránt), és ha már ott voltunk, beugrottunk Clos Lucéba is (jobb oldali kép), ami annak a kis kulipintyónak a neve, amit I. Ferenc király adományozott Leonardo da Vincinek, hogy ott éljen és dolgozzon a csodálatos mütyürkéin élete végéig. Nagyon gyönyörű hely.
A Loire-völgyi táblacégéreket meg mostmár tényleg elkezdem gyűjteni képileg, mert annyi van, de annyi, nem tudok visszaemlékezni mindre, amit láttam.

(bocsi a képminőségért, egész nap csepergett az eső, a jobbik fényképezőgépet meg jól itthonfelejtettem)

4 hozzászólás
!
>!
Futóhomok P

(Leonardo) intelme világos. Szemben a cselekvés vakhitével, egyedül a szemlélődésen nevelt gondolat érhet célba. A leggyorsabb cselekvés is csigalassúságú a szemlélődésben fogant minőségi gondolat sasröptéhez mérten.

14. oldal

Pilinszky János: Csönd és közelség Pilinszky János füveskönyve


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!