Fényőrség – Komárom / Mediawave

Rovatgazda
!

spoiler

TOLNAI OTTÓ költő, író, kritikus, a Mediawave szellemi védnöke beszéde 2003-ból:
„…A másik talált tárgy, a másik dolog, a talált dolog az ember. Az az ember, akiről teljesen
lemondtam. Azt hittem, ismét állattá vált, és mivel karóba húz – nálunk hosszadalmasan
és középkori módszerekkel is dolgoznak a rakéták mellett –, egyszerre jelent meg nálunk a rakéta és a karóba húzás, a technikának egy ilyen különös pillanata, ebben az időben, ezekben a filmekben, főleg a volt Szovjetunió területéről érkezett filmekben, egyszerűen azt látom, hogy az ember is megtaláltatott. Nagy megdöbbenésemre: az ember ismét létezik. Az ideológiák, tudományok által elveszejtett, tán megölt, meggyalázott, megalázott ember. Mondhatjuk az Istenre is, a tudományok által halottnak nyilvánított Isten és ember ezekben a filmekben egyszerűen újra jelentkezik, és szinte föltámad. Vagy a föld is. Világvégi földeket látunk…”

A 29. Nemzetközi Film és Zenei Együttlét – Fényírók fesztiválját 2019. április 30. – május 4. között rendezték a komáromi Monostori Erődben. A Fényőrség Komáromba látogat az írók és a molyok segítségével, és betekintést nyújt a fesztivál történetébe is.

Az útra kelésről (s a fesztiválközönség megérkezéséről) már Mikszáth is írt:


>!
Izolda +SP

Majdnem úgy volt, mint most száz esztendeje Esztergomban, mikor Esztergom Komáromban lakott; az egész város oda menekülvén a török elől. Két bíró volt, két hatóság, két eklézsia, csak a temető volt egy. Az kellett kölcsön.

304. oldal

!

A fesztivál a győri DÍJNYERTES AMATŐRFILMEK NEMZETKÖZI FESZTIVÁLJA jogutódának tekinti magát, stábváltással és a Mediawave Alapítvány létrehozásával indult útjára 1991-ben. Kezdetektől fogva filmes és zenei programokat is magában foglalt.

Mediawave 1992
Általános kategória fődíja
● ENYEDI Ildikó (Magyarország): EZ MIND ÉN VOLTAM EGYKOR


>!
akire MP
Film- és mozitörténet

Füst Milán

Enyedi Ildikó: Téli hadjárat (Közjáték Füst Milán: Ez mind én voltam egykor című könyvéből)

(Hurrá! Ez volt a kedvenc Közjátékom! Remélem, a többi része is megkerül!)

"A Téli hadjárat Füst Milán Ez mind én voltam egykor című filozofikus esszékönyvéből merít gondolatokat, hangulatot, világlátást. Csupán a könyv néhány rövid passzusa hangzik el benne, inkább csak ihletet és indíttatást adott a film alkotóinak, de szelleme, hangulata – s ha mondhatjuk –, moralitása méltó a mesterhez.

Hatalmas hómezőn óriási hadsereg indul rohamra. Tankok ezrei, emberek százezrei zúdulnak előre. Enyedi Ildikó és az operatőr, Klöpfler Tibor kitűnő érzékkel használták fel néhány korabeli szovjet háborús játékfilm és második világháborús híradó kockáit. De nem ez a film lényege, hanem éppen az, ahogyan e hamis fikció- és híradórészletekből más minőség válik."

Bikácsy Gergely http://beszelo.c3.hu/cikkek/ho-rozsa-tenger

https://www.youtube.com/watch…

Kapcsolódó könyvek: Füst Milán: Ez mind én voltam egykor

Füst Milán: Ez mind én voltam egykor
3 hozzászólás
!

A programokat kiállítások is gazdagítják, 2014-ben többek között id. Konok Tamás fotóit állították ki.


>!
Bélabá P
Történelem

Van benne két kép, ami 18+-os .

HÁBORÚ ÉS BÉKE
– GYŐRI HADITUDÓSÍTÓ A DON-KANYARBAN –

ihttp://mediawavefestival.hu/index.php…

5 hozzászólás
!

spoiler

A komáromi Monostori erőd létrejötte szorosan összefügg Újszőny (a mai Dél-Komárom) nyugati támadásokkal szembeni védelmével. Ezt az erődöt az Erzsébet-sziget nyugati csücskével szemben, a Duna déli partján egy kiemelkedő homokdombra tervezték. A megépítéséhez szükséges – a Zichy grófok tulajdonában lévő – területet a kincstár 1817-ben kisajátította. 1849 júniusában, az akkori vár- és hadparancsnok Klapka György honvédtábornok parancsára megerősítették a monostori homokdombot. Az építkezésen ezerkétszáz kőműves és tízezer segédmunkás dolgozott. Csak a szabadságharc után (1851 és 1871 között) épült meg az eredeti tervek szerint a hatalmas Monostori erőd.
A Monostori erőd soha nem volt harci cselekmények színtere. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, majd 1945 és 1990 között a szovjetek Déli Hadseregcsoportjának legnagyobb lőszerraktára volt.


>!
Miss_Mila P
Fotós molyok

Börtön azt hiszem, de eléggé úgy tűnik a komáromi Monostori erődben. Nagyon félelmetes volt, nem mertünk beljebb menni :)) Főleg hogy előtte néhány fura hanghatásnak köszönhetően majd betojtunk

2 hozzászólás
!

Korabeli beszámoló a bentlakásról:
Sziklay János: A hadnagy úr (részlet) – Magyar szemle 1889. március 3.

„Ling Ottó hadnagyot tél közepén helyezték át Komáromba, a monostori erődbe. Egy hét óta változóra fordult az idő. A jég felszakadt a felső Dunán, zajlani kezdett a folyam. Megszűnt a közlekedés a két part között; csak egy nehezen kapaszkodó dereglye adott hirt néha-néha Szőnynek arról, a mi Komáromban történik.
A monostori erőd is el volt hát vágva a várostól. El volt vágva egyáltalában az egész világtól. A süppedékes hóban térdig gázolt az ordonáncz a levelekkel; más nem ment feléje a hóba teljesen elbújt váracsnak.
A környék csöndes volt, mint a halál. A vasúti vonat füstje felszállt a dombra, ott szétfoszlott a sárgás havon, mintha a földből kikandikáló kémények füstje volna.
Azok a kémények pedig hallgatnak. A sánczfolyosókban lakatott katonáknak nem fütenek. Egymás mellé bújva melegítik magukat lehelletükkel.”
https://komaromkatonai.blogspot.com/2019/01/sziklay-jan…


>!
Miss_Mila P
Antik placc

Na ki szeretne ilyen antik wc-t a mostaniak helyett? Az ajtóból állva így lehetett szemezni azzal/azokkal akik épp dolguk végezték.
A komáromi Monostori erődben látható, de nem használható már :)

!

spoiler

Néhány szóban a város híres lakóiról:

Jókai Mór Komáromban született kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban, ásvai Jókay József (1781–1837), ügyvéd, táblabíró, és banai Pulay Mária (1790-1856) gyermekeként 1825. február 18-án. Rá két nappal, február 20-án keresztelték meg. Édesapja elszegényedett, s miután a földjeit kénytelen volt eladni, lett ügyvéd. Barátja volt az irodalomnak (amint maga írja: „tisztelettel, még pedig különös tisztelettel viseltetem hazánknak minden jelesebb poétai lélekkel ékeskedő fiai eránt”); maga is írt időtöltésből verseket, összeírogatott más szerzőktől érdekes dolgokat; ügyes rajzoló és festő is volt és jegyzeteit találóan illusztrálta.
Elemi iskoláit 1831-ben Komáromban kezdte meg, 1832-ben már ugyanott a református középiskolában a gimnáziumi declinisták sorába lépett és 1833-ban conjugista lett; mind a két osztályban Keresztesi Barsi József volt a tanára. 1834–35-ben grammatista volt Sörös Lajos tanár keze alatt. A kis Móricban korán jelentkezett az erős képzelődés. Ennek tulajdonítható ideges félénksége, ami egyebek között abban nyilvánult meg, hogy rettegett a nagy szakállú zsidóktól, a kutyáktól és különösen attól, hogy élve eltemetik. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nemigen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édesapja, aki barátja volt az irodalomnak, színészetnek és maga is írogatott időtöltésből verseket, rajzolgatott, festett, mesélt az 1809-es nemzeti felkelésről, amelyben részt vett; valamint édesanyja, aki jeles adomázó volt. Mindezen hajlamokat tehát Jókai a szüleitől örökölte. Kilencéves korában megjelent két verse nyomtatásban (egy rímes rébusz a Regélő 1834. 70. számában, és egy négysoros vers A város bolondjáról a Helmeczy Társalkodójában 1834/54. számában, a 228. oldalon), melyeket Tóth Lőrinc vitt magával Pestre és ott adatta ki.
1835-ben Pozsonyba adták cserébe Zsigmondy Sámuel ágostai evangélikus líceumi tanárhoz, a német nyelvet tanulni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r


>!
theodora 

Komáromban még ma is Jókairól van szó, azon a rejtélyes módon, ahogy Weimarban ma is Goethéhez megy az ember látogatóba s Egerben Gárdonyihoz: egy nagy költő jelenvalósága nem szűnik meg a halál pillanatában, a város, amelyhez köze volt, őrzi tovább a szertartást, s nem lepne meg senkit, ha a komáromi Angliai-kertben Jókai jönne szemközt fehér csokornyakkendősen, széles karimájú kalapban, meggyfabotjára támaszkodva, amint éppen látogatóban jár itt, vagy témát keres, vagy megbámulja a temetőben hősének, az Aranyembernek sírkövét…A költők, a maguk módján, tovább élnek, s nem csak a könyveikben élnek tovább.

21. oldal

!

spoiler
Csokonai Vitéz Mihály Komáromban ismerkedett meg Vajda Juliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. A házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták.


>!
OlvasóEccarvú
Félreolvasások

Az „Unikornisok! Lilák!” zóna nevét sikerült „Unikornisok! Lillák!”-nak olvasnom, és már épp gondolkoztam, hogy ki költötte ezt át Csokonai versére… (A Reményhez)
Valahogy így:
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Unikornisok! Lillák!
Isten véletek!

!
>!
lzoltán IP
Filmajánló

Hanna – (2013, kísérleti film)

nem egy olyan film van, amely időről időre napvilágra kerül emlékeim homályba vesző mélységeiből, a Hanna című rövidfilm egyike az ilyen pulzáló bevillanásoknak.
     a 2014-es mediawave egyik filmblokkjában láttam az alább is megtekinthető roncsolásos kísérleti filmet, amely már akkor is lenyűgözött megjelenésével, hangulatával, és nem utolsósorban különös „történetével”, másik perspektívából tekintve az elkészítés módjával és az ötlettel*, amely szükséges volt ahhoz, hogy filmként a film, új értelmet kapjon/szerezhessen.

* spoiler

https://www.youtube.com/watch…

2 hozzászólás
!

spoiler

Krúdy Gyula ősei Nógrád megyében, Szécsénykovácsi faluban voltak törzsökösek a XVIII. század közepétől. Az író is sokszor megfordult a faluban, nagy hatással volt rá a vadregényes nógrádi táj, s nagyapja, a 48-as honvéd százados, még inkább annak testvére, Krúdy Kálmán, a forradalom leverése után sokáig rebellisként a császári erőket zaklató, fosztogató zsivány élete. Krúdy sok elbeszélése és regénye a családi legendákból és valóban megesett történetekből táplálkozik. Nagyanyja, Radics Mária szintén az író történeteinek egyik központi alakja, igazi párja volt Krúdy nagyapjának. Habár az öreg állandó kicsapongásai miatt 25 év házasság után az asszony elvált tőle, élete végéig bánta, hogy otthagyta a „gróf urat”. Titkon azt remélte, hogy élete nagy szerelme, akivel 1849-ben együtt táncolt 16 évesen a komáromi várfalon, miközben 15 ezer fős osztrák hadsereg ostromolta a várat, egyszer visszatér hozzá.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%BAdy_Gyula


>!
mongúz

Ámde az öreg Krúdy még honvéd korában a komáromi várban tanult egy káromkodást, mégpedig akkor, amikor közvetlen mellette felrobbant egy puskaporos hordó, és a legjobb pajtása, aki a hordón ülve pipázott, a levegőbe repült… ez a káromkodás a későbbi években is beválott az élet apró-cseprő bajai ellen.

37. oldal, Repülj, fecském! (Szépirodalmi, 1980)

!

A fesztiválon kiosztott díjak Györgydeák György alkotásai voltak.

Az egyik tavalyi díjnyertes alkotás szintén szerelemről szólt, az alkotó saját dédije és Burt Lancaster állítólagos kapcsolatát álmodta filmre:


>!
akire MP
Animációs rövidfilmek

Mediawave 2018 – Legjobb kísérleti film és legjobb magyar kisfilm
BÚZÁSI Gyopár-Orsolya: Babuka a fűben

„– Elfogadlak, de még milyen szívesen! – örvendezett a királyfi, mire Babuka a fűben hármat tapsolt, és a gyepgöröngyből kilépett három – még nála is kisebb – takaros szobalány, és guzsalyt, szövőszéket, varrószerszámot hoztak neki.”
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese

Trailer:
https://www.youtube.com/watch…
A készítésről: „Szotyoghattak a bombák, őket nem érdekelte semmi” :)
https://www.youtube.com/watch…

!

…és Komáromról ír a fiatal győri költőnő, Horváth Veronika is:


>!
lzoltán IP

Ablakon túl

komáromnál lángoszlopok vannak a vízen.
a lámpavetületek jelzik az utat. haza.

kis komárom nagy komárom,
de szép kislány ez a három.

három kislány az ablakban ül. nézik az esőt. hideg a kő.
jó lesz majd kimenni, és csatornát csinálni a pocsolyák között,
keresni néhány kéregdarabot. azok jól úsznak a vízen.
két árok között kivájni egy medret. folyjon a duna.
     most nem lehet kimenni.
     most nem szabad.

de szeretném az egyiket, három közül a szebbiket,
kis komárom, nagy komárom.

azt képzelem, én vagyok az a kislány.
azt képzelem, valaki engem szeretne.

*

komáromnál mindig le akartam szállni.
megnézni az erődöt, átsétálni a hídon.
újra és újra elodáztam.
     most nem lehet.
     most nem szabad.

egyszer aztán megtettem.
túl erősen fújt a szél.
számat betömte a hajammal,
sálamat a dunába dobta.
nagyanyám kendőjét.
legalább eső lett volna.

*

komáromnál a nagyszüleimre gondolok.
jó lenne esőt csinálni belőlük.
nagyanyám felhő,
nagyapám páratartalom.

kis komárom, nagy komárom.

komáromnál ázni akarok.

1 hozzászólás
!

spoiler

Már az első fesztivál programjában szerepelt a kortárs művészet szinte összes ága (koncert, színház, táncszínház, utcaszínház, kiállítás, irodalom). A kezdetben mindent átfogni akaró szándék a későbbiekben tisztult, fokozatosan kialakultak a fesztivál által karakteresen felvállalni szándékozandó műfajok és alműfajok.
A fesztivál 2002 óta Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál alnévvel illeti magát, amely a zenei műfaj egyenrangú felvállalását jelzi. Elsősorban az improvizatív, jazz, ethno és underground zenék kapnak központi szerepet. 2004 óta nagyon sikeres zenei workshopok valósultak meg e zenei műfajokban, s ezek a jövőben is folytatódnak.


!

Hajdu Szabolcs és családja

A Párhuzamos Kultúráért díjat 2001 óta kapják meg az arra érdemesek a MEDIAWAVE Fesztivál keretében.
2001-ben a MEDIAWAVE Alapítvány kezdeményezte, hogy a „Ravazdi Kerekasztal” szellemiségének folytatásaként díjazásban részesüljenek az olyan magyar és az országban fellépő, egyedi művészeti életpályával rendelkező személyiségek, kiknek civil és/vagy szuverén szellemisége sosem illeszkedett az épp aktuális vagy divatos kulturális irányzatokhoz, hanem saját, belső művészeti iránytűjük által kijelölt útjukat járják. Sokszor nehéz természetű, robbanékony, „nagy lelkű” vagy éppen a végtelenségig szelíd, alázatos, visszahúzódó, szinte észrevétlen személyiségekről van szó. Abban azért hasonlítanak egymásra, hogy kevéssé tudta befolyásolni/megtörni őket a környezet vagy a politika szándékos vagy szándéktalan átlaghoz szorító ereje.
2018-ban a díjazottak párok, családok, családtagok voltak:
– Klaniczay Júlia és Galántai György, az Artpool Művészetkutató Központ alapítói
– Komlósi Orsolya és Füredi Zoltán, a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány alapítói
– Török-Illyés Orsolya, Hajdu Szabolcs és gyermekeik, színész-rendező pár családja
– Zalka Imre és a lányok (Luca, Lenke, Léna, Lola), vándor fotográfus és családja, lelkes résztvevői a Mediawave fesztiválnak.

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rhuzamos_Kult%C3%B…


>!
Gabriella_Balkó
Filmajánló

Ernelláék Farkaséknál
Hajdu Szabolcs Kristályglóbusz-díjas filmje a családról és ami mögötte van.
Mert senki nem tud jobban bosszantani, mint akit a legjobban szeretsz.
https://www.youtube.com/watch…
Farkasékhoz késő este beállítanak a sógorék, Ernelláék, családostul. Skóciából jöttek vissza, mert az ottlét nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nem várt vendégek felszínre hozzák az elfojtott indulatokat, illetve különböző sérelmek elhangzanak mindkét félről.
Az egy lakásban játszódó kamaradarabnak mondható film ennek ellenére pozitív érzelmeket váltott ki belőlem. Szórakoztató a leírása ellenére. Mindenesetre elgondolkoztat (legalábbis azokat, akiknek ilyen vagy hasonló gondjaik vannak a saját családjukban).
A film érdekessége, hogy Hajdu Szabolcs saját lakásában rendezte a filmet, családját a saját családja játszotta, az operatőri feladatokat diákok végezték.
https://snitt.hu/filmek/ernellaek-farkaseknal-2016

!

Az idei filmfesztivál témája a RÍTUS volt, és rekordszámú, több mint 4000 nevezés érkezett.
A következő filmeket díjazta nemzetközi zsüri:
A legjobb magyar dokumetumfilm – BREIER Ádám: A báró hazatér
Legjobb nemzetközi dokumentumfilm – Artem MOSKALEV (RUS): A remete
Legjobb dokumentumfilm a művészetről – Amaury VOSLION (FRA): Mingus Erectus
Legjobb rövid dokumentumfilm – Jörn STAEGER (GER): Kövek
Legjobb nemzetközi kisjátékfilm – Gerard Vidal-Cortes (ESP): Titokban
Legjobb magyar kisjátékfilm – DOMBROVSZKY Linda (HUN): A kockaember
Legjobb rítusfilm – GYIMESI Anna (HUN): Negyven év
Legjobb nemzetközi animációs film – Donato SANSONE (FRA): Bavure
Legjobb kísérleti film – Eeva MäGI (EST): Lembri Uudu
Legjobb táncfilm – Pablo MOLINA (ECU): FASCIIA: felszín

A fesztivál filmjei a következő helyeken érhetők el:

Úton – a Mediawave online fesztiválja:
http://www.mediawavefestival.hu/uton/index.php

Filmarchívum:
http://mediawavearchivum.hu/index.php

Jövőre tartsatok ti is velünk!


>!
akire MP
Filmajánló

MEDIAWAVE 2019 NEMZETKÖZI FILM ÉS ZENEI EGYÜTTLÉT

A legjobb magyar dokumentumfilm díját Breier Ádám „A báró hazatér” című alkotása nyerte el.
„A dokumentumfilmben Krasznahorkai László hazatér szülővárosába, Gyulára, és megmutatja gyerekkorának legfontosabb helyszíneit. Az író mesél többek közt szüleiről, az általa sokáig legendásnak hitt városról, és regényhőseiről is, akikkel mind érez egyfajta rokonságot. A különleges dokumentumfilm, amely nem sokkal a Báró Wenckheim hazatér megjelenése után készült el, egyfajta múltidézés, amelyben egymásra íródik a Báró egykori városa, Krasznahorkai otthona és a mostani Gyula. Az író rég nem látott helyszíneket keres fel, és közben az is kiderül, hogy miképpen kapcsolódik össze, rakódik egymásra művészete és valós élete. Az pedig már csak ráadás, hogy közben olyan helyzetekben is láthatjuk őt, ahogy korábban sosem: például megnézhetjük hogyan mászik kerítést, merre volt kedvenc kocsmája, vagy hogyan nézi meg fiatalokkal a naplementét.”
https://konyves.blog.hu/2018/10/19/krasznahorkai_riportfilm

Trailer: https://vimeo.com/292129814

Kapcsolódó könyvek: Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
1 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!