Fényőrség – Békéscsaba

Rovatgazda
!

>!
akire MP
Képzőművészet

Simon-Mazula Tibor: Olvasás

Látogassatok el ti is (a helyi születésű) Simon-Mazula Tibor „Elemi szépség” című kiállítására a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. Érdemes! Mi @sophie-val voltunk rögtönzött molytalálkozó keretében, mindkettőnknek tetszett. (…és én végre Békéscsabával is megismerkedhettem.)
https://www.tiborsimon.com/purebeauty

11 hozzászólás
!

>!
sophie P

„Békéscsaba, Békéscsaba.” mindig kétszer kikiáltanak a vasútállomás nevét, csak Budapesten mondják: „Budapest, Keleti pályaudvar”. Békéscsaba nyitott város itten kezdődik, kezdődik a hangokkal, az ember eljárásaival. Békéscsabán mindenkinek van szerepe, mert itt tudnak az emberek a vén mindenséget. Úgy emberhez illik ember itten.

39. oldal

!

Az emlékezetes kirándulás hatására született a Fényőrség Békéscsaba száma. Az idézeteket többnyire @sophie polcáról válogattam (a képeket pedig a http://bekeswiki.bmk.hu oldalról). Külön köszönet neki és a többi helyi molynak, hogy az írókkal, képzőművészekkel együtt elkalauzolnak bennünk szeretett városukba!
(…ahol minden út a Pocok diszkóból indul és a helyi tyeplába vezet :) )


>!
jeno
Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken

Ferencz Rezső: Így élünk mi vidéken Békéscsabai igaz történetek

Igen, igen, igen! Nem csupán az elfogultság mondatja velem, hogy Békéscsaba az egyik legpompásabb hely a világon. Itt van ugyebár a kolbász, meg az orvosi pemetefű cukorkát is itt találták fel (a munkahelyemmel szemben!), no meg van egy csomó szép kutunk. És persze történetek, anekdoták a múltból és a közelmúltból. Ezek többségét nem is érthetik azok, akik nem itt laknak. A Kishajóról már én is csak hallomásból tudok egyet s mást, a Pálma presszó hangulatát magam is ismerem. Bár még két mondatot nem beszéltem vele, naponta látom egész Csaba Tusi báját, akiről sportkrémet is neveztek el a Deák utcai patikában. És még egy halom igazi csabai jön velem szemben – ezúttal a könyvben is.
Egy szó mint száz: jó ez a kötet. Az egyes írások kidolgozottsága vegyes, de már csak azért is csak fél csillagot vontam le, mert ifjú grafikusok illusztrálták, és önmagában ez egy igazi kultúrmissziós cselekedet volt.

3 hozzászólás
!

Munkácsy Mihály: Tóth Matild
A magyar festészet egyik legnagyobb alakja szülei halála után, 1852-ben került Csabára nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Munkácsyt – önéletrajza szerint – már Csabára érkezésekor csodálatba ejtette a város, amelynek szabályosan sorakozó házait a párizsi Rue Rivolihoz hasonlította. Első csabai lakása a 975. számú ház, a mai Baross u. 6. volt, ahonnan naponta járt nagynénjéékhez ebédre a Steiner-kúriába, ahol Gizella nővére is nevelkedett. 1852-től valószínűleg katolikus iskolába járt Csabán, már arról beszéltek, hogy a következő évben gimnáziumba küldik. A Steiner-kúriába tett látogatásoknak, amelyek alighanem Munkácsy mindennapjainak legboldogabb óráit jelentették, szomorú eset vetett véget: 1852. december 6-án rablók támadtak a családra, és Munkácsy nagynénje az elszenvedett gyötrelmek következtében januárban meghalt. Munkácsy nagybátyjával hamarosan új, előkelőbb helyre, a főtéren lévő Trauttmannsdorf-féle gazdatiszti lakásba költözött, ahol – a szomszéd Vidovszky gyerekek személyében – barátokat is talált. Munkácsy ekkor már 11. évéhez közeledett, és el kellett dönteni, mi legyen belőle. Nagybátyja úgy határozott, hogy asztalosinasnak adja Lang György asztalosmesterhez, a csabai asztalos-, molnár- és pincércéh céhmesteréhez. A műhely, ahol Munkácsy három és fél évet töltött, az Egri utcában (a mai Munkácsy utcában) állt. Az inasévek sok keserűséget hoztak Munkácsy számára. 1858 májusában szabadult fel az inassorból, ekkor avatták asztaloslegénnyé, ezután megállapodott nagybátyjával, hogy Aradra megy. 1858. október végén utazott Aradra (a szolnok–aradi vasútvonalat október 25-én nyitották meg), így hat év után Munkácsy elhagyta Csabát. Később többször visszatért ide.
A békéscsabai múzeum az ő nevét viseli.
https://csabaihazak.blog.hu/2016/02/20/munkacsy-emlekmu…


>!
robinson P

Új Munkácsy-képpel gazdagodott a világhírű festő nevét viselő békéscsabai múzeum. A Tóth Matildot ábrázoló olajfestményt családi hagyatékból vásárolta meg az intézmény. A frissen szerzett alkotással immáron tízre emelkedett az egykori békéscsabai asztalosinas, festőzseni nevével fémjelzett alkotások száma.

— Családi hagyatékból vásárolt Munkácsy-festményt a múzeum. A vászonra festett, 63x50 centiméter nagyságú olajportré Munkácsy fiatalkorából — 23 esztendős volt ekkor az alkotó —, 1867-ből származik. Békés városában készült, az eladó apai ági dédnagyanyját, Tóth Matildot ábrázolja — tájékoztatta a megjelenteket Szatmári Imre múzeumigazgató kedden Békéscsabán, a festmény bemutatásán.

Elmondta, a vásárlást hosszas kutatás előzte meg. A modernkori nyomozás során egykorú visszaemlékezésekből és a kutatások során elérhető adatok vizsgálatakor kiderült, hogy Munkácsy Mihály Békésen ebben az időszakban két női olajportrét festett. Nagy Irmáról készült alkotása régóta ismert szakmai körökben, Tóth Matild portréjának sorsát viszont balladai homály övezte eleddig.
A linken MEGNÉZHETŐ AZ „ÚJ” Munkácsy festmény…
http://www.beol.hu/bekes/kultura/bekesen-festette-le-to…

!

A békéscsabai TEVAN Nyomda története (a képen balra látható az üzletük)

Tevan Andor 1889. augusztus 15-én született Békéscsabán. Édesapja 1903-ban megvásárolta az innen elköltöző Lepage Lajos Vasút utcai könyv- és papírkereskedését. A kisüzemi jellegű nyomda 4 fővel és 2 nyomdagéppel kezdte meg működését 1903. április 1-én. A családfő a könyvszeretettől vezérelve elhatározta, hogy egyik gyermekét nyomdásznak fogja kitaníttatni. Választása Andorra esett, aki 1907-ben sikeres érettségi vizsgát tett a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, majd beiratkozott a jó hírű bécsi nyomdász iskolába, a Graphische Lehr und Versuchsanstaltba. A tehetséges és lelkes fiatalember két év alatt sajátította el a nyomdaművészet fortélyait. Mivel édesapja nem értett a nyomdászmesterséghez és minden idejét lekötötte a könyv- és papírkereskedés, a nyomda irányítását rábízta tehetséges és lelkes fiára.

Tevan Andor tanulmányai végeztével három esztendei részletfizetésre megvásárolt két modern betűcsaláddal – a Behrens Antiquaval és a Tiemann Mediaevalttal – könyvnyomtatásba kezdett. Tehetségének, akaraterejének és lelkesedésének köszönhetően a könyvnyomtatás terén alig egy esztendő alatt országos hírnévre tett szert.

Első munkája egy környékbeli költőnő, Dapsy Gizella verseskötete volt. A fiatal nyomdász a költőnő révén ismerkedett meg Rozsnyai Kálmánnal, aki jelentős hatást gyakorolt művészetére. Tevan Rozsnyaival kötött barátsága révén neves írókkal és művészekkel ismerkedett meg. A Tevan név két újszerű tipográfiájú könyvvel (Oscar Wilde: Vera, Jegyzetek Oscar Wilde-ról) tűnt fel a pesti sajtóban. A vállalkozás számára az anyagi sikert a Komédiások, a Panoptikum és az Ugat című könyvek kiadása hozta meg.

Tevan a Békéscsaba és Vidéke című folyóirat társszerkesztője, később felelős szerkesztője volt. A nyomdában lapkiadással is foglalkoztak (Békéscsaba és Vidéke, Csabai Napló, Békés megyei Népszava).

1912 szeptemberében indította útjára az Olcsó- és a Magyar könyvtár mintájára a Tevan-könyvtár sorozatot, ami 1922-ig 213 kötetet adott ki. A hazai szerzők közül Ady, Kosztolányi, Karinthy, Juhász Gyula, a külföldiek közül Balzac, Thomas Mann, Maupassant, Tolsztoj művei is e sorozat keretében kerültek kiadásra. A szerkesztő, a lektor és a borító tervezője is Tevan volt. A friss szellemű, olcsó kis füzeteket a korabeli sajtó szimpátiával fogadta.

1913-ban indította el híres bibliofil sorozatát, az Amatőr Tevan sorozatot, melyben 30 éven keresztül jelentek meg a klasszikus és kortárs magyar szerzők munkái. A sorozat alacsony példányszámban jelent meg és nemzetközi hírnevet hoztak Tevannak.
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tevan_Andor_(1889-1955)


>!
cseri P

Először nem hittem a szememnek. Utána rájöttem, hogy ez bizony nem vicc. Vagyis… az, de véresen komoly. :)
Az Ugat a Nyugat paródiája volt, 1912-ben adta ki Lovászy Károly.
Tevan Andor így írt róla: „Én magam rajzoltam meg a füzet fedelét, a Nyugatéval azonosan s ott, ahol a Nyugat signettje, a gondolkozó ember foglal helyet, ugyanazon a helyen ugyanúgy elhelyezve, ugyanabban a felfogásban egy ugató kutyát rajzoltam.”
A folyóiratban szerepeltek Üsd Milán, Xarinthy Frederik, Adyde Endre és Nyaffka Margit művei.
(http://folyometer.blog.hu/2010/11/07/leletmentes_ugat)

Kapcsolódó könyvek: Kelevéz Ágnes – Szilágyi Judit (szerk.): Nyugat képeskönyv

Kelevéz Ágnes – Szilágyi Judit (szerk.): Nyugat képeskönyv
15 hozzászólás
!

>!
jeno

Valaki telefonál, hogy meghalt Pesten, nagy nyomorban Tevan, a békéscsabai könyvkiadó. A Tevan-füzetek filléres alakban csakugyan jó műveltséget terjesztettek. Amerika nem bírná el az ilyen vállalkozást, a pocket book itt 90 százalékban ponyva.

1955. ősz, Helikon Kiadó, 2010., 308. o.

2 hozzászólás
!

Vidovszky Béla (1883-1973)
festőművész

A békéscsabai születésű Vidovszky Ferenc, a művész édesapja, Munkácsy Mihály gyermekkori pajtása volt. Vidovszky Béla Gyomán született, de 1894-ben már a békéscsabai evangélikus algimnáziumba lépett. 1902-ben itt is érettségizett. Majd az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe járt. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért további két évre – mint „továbbképző művésznövendék” – beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanára, mestere Ferenczy Károly volt.
Tehetsége korán jelentkezett. 1902-ben diáktársáról, Gyóni Gézáról készített portrét, melyet – mint a művész első olajfestményét – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őriz. 1905-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán, s 1907-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. Tanulmányait állami ösztöndíjjal 1908-ban Münchenben, 1909-ben pedig Párizsban folytatta. Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. 1909 őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva.


!
>!
n P

Ezt látom a koleszablakomból :)
A szoborsétányon: Az István malomtól az Árpád fürdőig tartó séta közben megtekinthetők az 1970-es években itt elhelyezett alkotások: Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet).

Kapcsolódó könyvek: Rencsi Ferenc (szerk.): A békéscsabai MÁV-diákotthon fél évszázada

Rencsi Ferenc (szerk.): A békéscsabai MÁV-diákotthon fél évszázada
22 hozzászólás
!

>!
Annamarie P

Szerettem az Alföld önmagába forduló városait, Békéscsabát, Gyulát, szerettem a vidéket, dafke is szerettem, mert hiába voltam egyedül a hatalmas szántók mellett, a valóság tágas közelségében éltem, és ez a végtelenség mégsem az elveszettséggel, hanem az otthonossággal volt rokon.

122. oldal

!

PERLROTT-CSABA VILMOS (Fotó: Székely Aladár, 1925) festőművész.
Békéscsabán született 1880-ban, és az elemi iskola négy osztályát is itt végezte. Rajzkészségére az iskola tanítója figyelt fel legelőször, kinek tanácsára – de minden irányítás nélkül – kezdett rajzolni. 1899-től Pesten járt iskolába. 1904 májusában Abonyba került Koszta Józsefhez, aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban Nagybányára irányította. Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett. A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező első képe, a „Cigányok” (1904) alapján Ferenczy Károly párizsi ösztöndíjat szerzett számára. Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. A Julian Akadémia, majd 1906 őszétől négy éven át Henri Matisse iskolája teljesen átalakította szemléletét. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt „neós”-nak nevezték el. 1908 és 1913 között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt. 1911-ben Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult. A tízes évek elején „neós” barátaival „kivonult” Nagybányáról, és 1919-ig a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. Matisse és Braque hatása alól eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. Az 1930-as évek második felétől rendszeresen járt Szentendrére, ahol főként tájképeket festett. Itt élt 1948-tól haláláig. A két világháború között leggyakrabban a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.
Művészetében a francia Fauves, az expresszionizmus és a magyar tradíció,
elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit ötvözte.
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Perlrott-Csaba_Vilmos…


!

Fotó: Fortepan – 1915. Széchenyi liget (JANKOVSZKY GYÖRGY,17909)


>!
sophie P
Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete

Hogy mennyire érdekfeszítő kiadvány spoiler ez a nemcsabaiaknak, azt nem tudni, esetleg ha találkoznék egy turistával, aki éppen a ligetben sétálgat – de miért is tenné –, akkor megtudnám, de ennek az esélye lényegében nulla. Szóval városi dolog ez, és ha érdeket feszít, akkor is a személyes emlékek, a családi sztorik miatt inkább.

Kezdjük ott, hogy a könyvet Gécs Béla (a Gécsbélabácsi) írta, szerkesztette. Nyugdíjas nyomdászmester ő különben túl a nyolcvanon spoiler, amatőr várostörténész. Ha arcról/névről nem is ismeri mindenki, de úgy biztosan, hogy ő az, akinek állandó rovata van a sárgaújságban (ingyenes városi lap, Mérleg a neve), mindig az utolsó lapon, jobb oldalon felül. Most éppen báró Harruckern Jánosról írt egy rövidet, szép képpel.

Gécsbélabácsi főleg a korabeli sajtóból dolgozik, most is így tette, nem is nagyon lehet eldönteni, mi a saját szöveg, és mely részek idézetek. (pl majdnem megörültem, hogy újra nyit a kertmozi. Na az egy idézet volt, 1980-ból, úgyhogy marad az csak egy igazán szép időket megélt romhalmaz.) De hát mindenki tudja azt is, hogy ő az, aki ezzel foglalkozik nálunk, úgyhogy rengeteg a személyes gyűjtés. Pl. múltkor megkérdeztem tőle, nem tudja-e kié volt az a ház a régi belvárosi óvoda mellett, mondta, hogy nem, de volt egy postás, akinek volt egy füzete amibe felírt ilyesmit, majd megnézi.

Na, azt egyáltalán nem tudtam, hogy a liget teljes területe temető volt egykor, koleradombbal meg minden. Pedig tudhattam volna, mert kamasz koromban elég sokat bandáztunk az ottani játszótéren, és amikor találtunk egy ősrégi kőfejfát a fák között, azt mondtuk, hogy az Berger sírja (v.ö. Hair, r. Miloš Forman). Na mindegy, egyszer csak úgy döntöttek, hogy már pedig itt liget lesz a népnek. (a katolikus és a zsidó temető megmaradt hátul, az utóbbi igazán mágikus hely).

Jó sok történet gyűlt tehát össze, nyilván nem sorolom fel most mindet, legyen akkor három: 1. Híres szórakozóhely volt, a zenét szolgáltatta Purcsi Náci országos hírű primás. Meg a dalárda. 2. A Milleneumra készült el a nyári pavilon, a megnyitóra színdarabot írtak, a teljes szöveg beidézve, főszerepben a Nemtő és a Maradiság 3. Béla bácsi nagyon tudja mesélni az itteni randevúkat, szerintem személyes élményekre alapoz, egyszer megkérdezem tőle.

!

Grecsó Krisztián a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán végzett, mint tanító, de sohasem tanított. A József Attila Tudományegyetem magyar szakát 2001-ben fejezte be. Öt évig élt Békéscsabán, a Bárka folyóirat szerkesztője volt.


>!
lizke

Mit bántam volna én, ha nem a világ közepe: Pest, nem a kálvinista Róma: Debrecen, a mediterrán Ige: Pécs, a napfényes Tisza-part: Szeged, esetleg a tótok bástyája: Békéscsaba hív magához csak kerüljön már valami. Felnőttkorban is apám fennhatósága alatt: inkább a halál.

107. oldal

!
>!
n P
Világzene – Népzene

Ebbe a Zónába szeretném tenni ezt (ha nem baj), mert nagyon szép és én büszke is vagyok rá, részem ugyan nem volt benne, most láttam először. :)
Három és fél éve volt egy megnyitó, ahol a Csabagyöngye Kulturális Központ átadására került sor. 2013. január 22-én elhangzott egy zenemű is, melyet Békéscsaba közönsége nem láthatott és hallhatott azóta sem. Most szeretnénk eme tartozásunkat leróni a nagyérdemű számára.
A Csabagyöngye Kulturális Központ megnyitóján a színpadot a Berbécs zenekar, az Alföld Quarted, Szalóki Ági és Szokolay Dongó Balázs Official foglalta el, a színpad előtt egyik oldalon a Callandrella Kamarakórus , míg a másikon a Tabán Táncegyüttes tagjai vonultak fel. Már ebből sejteni lehetett, hogy nem mindennapi produkció készül. Gulyás Levente zeneszerző, a ház méltó „nyitányaként” megírta az Ajtók kitárulnak című darabot, melyben szerepet kaptak azok a művészeti csoportok is, amelyek „belakják”, használják az épületet.
(forrás: Csabagyöngye Kulturális Központ)
https://www.youtube.com/watch…

3 hozzászólás
!
>!
egy_ember

Pár évvel korábban a Camp Nouban ültem, Barcelona – Chelsea meccsen, amikor megcsörrent a telefonom. Jenő volt az. Üvöltött. Hörgött. Alig lehetett hallani amit beszél, de egyvalamit világosan kivettem ebből a hörgésből és üvöltésből: Békéscsabán van, és ott jó neki.

133. oldal

5 hozzászólás
!

Fotó: Fortepan, 1923. Árpád strandfürdő (19921)


>!
Leoni I

Szonett egy kisleánynak, aki vészesen emlékeztet a magyar labdarúgó válogatott tétmérkőzéseire

Az iskolánkba jár egy bájos kisleány.
Olykor halk bazmegok fakadnak ajkain,
és mindig éppen akkor vív Békéscsabán,
amikor borozhatnánk ketten hajnalig.

E két dolog nem éppen jó ízlésre vall.
Együtt mégis valami furcsa bája van,
ami tetőtől talpig fölkavar,
és amitől egészen jól érzem magam.

Úgy, mint a szurkoló, ki tudja már előre,
hogy a csapat veszít, és ennek ellenére
(vagy épp ezért) a béközépbe vált jegyet,

és ott dudál, és a zászlóját lengeti,
és tombol, és üvölt, és jólesik neki,
hogy kilencven percen át valaki más lehet.

1 hozzászólás
!
>!
sophie P
Békés megyei molyok

Mértan-kapszula
Az európai konstruktivizmus békéscsabai nagymesterei
(Bohus Zoltán – Fajó János – Lukoviczky Endre – Mengyán András)
Munkácsy Mihály Múzeum
2019. január 22-től május 5.-ig
(A Warhol kiállítás belépőjegye erre is érvényes)
(Kép: Bohus Zoltán-Északi fény-ragasztott üveg-2012)

!

A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági testület az új szállodát 123 000 pengő költséggel, Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. Sztraka a tervezés közben Ybl Miklóssal konzultált. Az abban az időben épülő Alföld–Fiumei vasút nagy gazdasági jelentőségének tudatában a Fiume Szálloda nevet kapta, Fiume városát táviratban értesítették a névadásról.
https://csabaihazak.blog.hu/2012/11/27/fiume_1


>!
n P

III.
Túl nagy vagyok.
Túl erős.
Olyan nagy vagyok, hogy átérek két fa lombja között, hogy átérek két templom tornya között, hogy átérek két falu között, hogy átérek két város között, hogy átérek két ország között, hogy átérek két kontinens között, és hogy ha akarok, végignyújtózok az Atlanti-óceánon, hogy ha akarok, végignyújtózok a Csendes-óceánon, hogy átérek az Amazonastól a japán szigetekig, hogy elérek az északi sarktól a déli sarkig, hogy átérek Hawaiitól Békéscsabáig (…)

1 hozzászólás
!

Fotó: Fortepan (10936)


>!
Lahara ISP
Álom

Békéscsaba Angliában van, de ha nem, hát minimum összeköttetésben Londonnal. Térkapu helyett térváros. Szabadnapos voltam, biciklire ültem, kerekeztem, míg egyszerre csak Csabán az Andrássyn találtam magam. És ott korzózott néhány régi osztálytárs, kiderült, osztálytalálkoztak, hát csatlakoztam, mert legutóbb vagy 8 éve tettünk ilyet. Csak nem maradhattam sokáig, mert vissza kellett bicikliznem Londonba, ami valahol a város másik végén kezdődött.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!