Fényőrség – Albrecht Dürer

Rovatgazda
!

Dürer önarcképe 13 éves korából (1484)

"(Apám) gyermekeire nagy gondot fordított, mert leghőbb vágya az volt, hogy Istennek és embereknek egyaránt tetsző egyéneket neveljen belőlük.
Engem különösen kedvelt, mert jól tanultam. Iskolába járatott, megtanultam irni, olvasni. De ekkor kivett az iskolából és megtanított az aranyművességre. Mikor ezt már jól tudtam, kedvem jött a festészethez, amivel apám sehogysem volt megelégedve, mert sajnálta azt a sok időt, a mit az aranyművesség megtanulásával eltöltöttem. De végre mégis engedett és beadott engem Wolgemut Mihályhoz inasnak 1486-ban.
Három évig tanultam nála, de bár nagyon szorgalmas voltam, sokat kellett szenvednem a legényektől. Mikor kitanultam, apám elküldött világot látni. Négy évig vándoroltam, míg apám 1494-ben haza nem hívott. Mikor hazajöttem, egy tekintélyes nürnbergi polgár, Frei Hans, szólott az apámnak és feleségül hozzám adta Ágnes leányát, kétszáz forint hozománnyal."
Albrecht Dürer: Családi Krónika (1524)

Idősebb Albrecht Dürer (Ajtós, 1427 körül – Nürnberg, 1502), eredeti nevén Ajtósi Albrecht, magyar származású aranyműves, 1502. szeptember 2-án távozott az élők sorából. Fiát, Albrecht Dürert (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) ő maga tanította az ötvösmesterségre, akinek ebben szerzett jártassága egész életére kihatott.

A Fényőrség e havi száma a Dürer családra emlékezik.


>!
cassiesdream

Egy képíró, Dürerus, mondotta ezt barátjának:
– Midőn valamely képet írok, egyelőbe igen gyönyörködöm benne; azután, hogy jobban megnézem, ugyan szégyenlem is. (1578)

Kortársak

!
>!
lzoltán IP
Festészet könyvekben

Albrecht Dürer családi címere (1523 – fametszet)

Dürer – Türer – Ajtós(i)

„(…) Dürer maga írja meg Családi Krónikájában (1524) magyarországi származását. Apja Magyarországon »geboren im Königreich zu Hungern«, a Jula (Gyula) melletti Eytas (Ajtós) községben született. A Dürer (Türer) családi név is ennek a községnévnek német fordítása. Már az idősebb Albrecht Dürer is használta a családi címert a nyitott ajtóval a hármashegyen. A címernek Dürer egy igen szép fametszetet szentelt.”

5. oldal

Kép forrása: http://goo.gl/akpRqf (Wikipédia)

|heraldika |Dürer |metszet |fametszet

Kapcsolódó könyvek: Fenyő Iván – Katona Tamás (szerk.): Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei

Fenyő Iván – Katona Tamás (szerk.): Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei

Kapcsolódó alkotók: Albrecht Dürer · Ajtósi Dürer Albert

!

„Történt, hogy édes atyám vérhasba esett, melyet semmi módon elállitani nem birtunk. Érezvén halálának közel voltát, megnyugodott Isten akaratján. Édes anyám gondozását reám bizván, arra kért mindnyájunkat, hogy Isten félelmében töltsük életünket. Végre a szentségek fölvétele után keresztényhez illő módon meghalt 1502. évben szent Máté ünnepe előtti éjfél után. Istennek kegyelme legyen ő vele!”

„Anyámat mint szomorú özvegyet hagyta itt, miért is megfogadtam, hogy el nem hagyom soha. Két évvel apám halála után egészen a házamhoz vettem, mert nem volt miből élnie. Itt lakott holta napjáig, 1514 május 16-ig. De egészséges nem volt többé a férje halála óta. Tizennyolc gyermeknek adott életet – sok betegséget, szegénységet, megvetést és egyéb nyomort kellett elviselnie. Mikor meghalt, 63 esztendős volt.

Eltemettettem minden tisztességgel. És a halála előtt két hónappal még megrajzoltam a képét, 1514 márczius 19-én."

Albrecht Dürer: Családi Krónika (1524)


>!
Kkatja P

Aztán a Dózsa György úton hazafele Apám elmagyarázta, hogy a giccs a művészet ellentéte. A buták művészete. Az összes naplemente, meg patakból ivó őzike hazugság. Nem szó szerint hazugság, hiszen naplemente is van, az őzek is isznak. Művészetként hazugság. Mert az örök idill illúzióját akarják kelteni. Mintha az életben nem lenne ugyanúgy jelen a rossz, mint a jó, a csúf, mint a szép. Dürer már tizennégy évesen olyan rajzot készített az anyjáról, amilyet kevesen. És nemcsak azért, mert kiváló rajztudása volt, hanem mert az édesanyját a csúnyaságával együtt volt bátorsága megmutatni. Készíthetett volna olyan rajzot, amelyik azt sugallja, hogy az anyja boldog és gyönyörű, sőt minden öregasszony az. És az bizony giccs lenne, kisfiam. Pont az tette naggyá Dürert meg a többieket, hogy nem hazudtak. (…)
Ez a kéményseprő viszont pont úgy mosolyog, mintha egy életen át kormos kéményeket pucolni lenne a legnagyobb boldogság. A giccs egyszerűen hazugság. Elfelejteni az élet nehezét. Rózsaszín habnak látni a világot. Ez a giccs.

396. oldal (a giccs)

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer · giccs
!

"Átvágok a füvön, itt szemközt, jelentősnek
érzem a csomókat, ezeken élnek, ezek között,
mondom magamban; és tizennégy évesen egy csomótól
féltem másfél éven át; ha az van, ez nincs: jó
lenne ilyen végkövetkeztetéssel élni. Könnyebb
lenne; de jobban megnehezíteném a dolgom. Így csak
nézem figyelemmel a terepet, az ő fűcsomóikat,
és a benti csomóra gondolok: elszárad, nem
lesz belőle verebek fészke. Sietek, haza."
Tandori Dezső: Dürer nagy fűcsomója (részlet)


>!
tshehip

A Dürer korában és az azt követő évszázadokban elterjedt és általánosan elfogadott nézetek szerint az esztétikai élmény a természettel való közvetlen kapcsolat révén alakul ki. „Mintha a természet maga tanítana bennünket a szép élvezetére.” – mondja Dürer.

84. oldal, 11. fejezet - Képek és arányok (Magyar Világ Kiadó, 2002)

!
>!
shadowhunter1975 P
Képzőművészet

Albrecht Dürer
(Nürnberg, 1471 – 1528)
A kis bagoly
Albertina, Bécs

Kapcsolódó alkotók: Albrecht Dürer

!

"A leendő művész keresztapja, Anton Koberger (kb. 1445—1513) nyomdász volt
és tekintélyes kiadó. Nagy vállalkozása sok nyomdásznak, könyvkötőnek, miniatűrfestőnek
és fametszőnek adott kenyeret, sok sajtója volt, egy nyomdája Lyonban és kiadóvállalata 16 városban, például Baselben, Lyonban, Párizsban. A XV. szá­zadi Nürnbergben nyomtatott legjelentősebb illusztrált kiadványok kezdeményezője Koberger volt. Sajtója alól került ki Hartmann Schedel Világkrónikája (1493), amelyet Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff illusztrált, s lehetséges, hogy Dürernek is része volt benne. Itt nyomtatja Dürer első metszet-sorozatait, mielőtt saját sajtóját berendezi."
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00411/pdf/Korunk_EPA0045…


>!
Carmilla 

    Albrecht Dürer nagy tehetséggel megáldott művész volt: festő, grafikus, nyomdász, építész, szobrász, vártervező, író egy személyben. Írásművei közül nyomdászati szempontból különös érdeklődésre tarthat számot az 1525-ben megjelent Underweysung der Messung mit dem Zirkel und Richtscheut in Linien, Ebenen und ganzen Körpern (Útmutatás a körzővel és vonalzóval való szerkesztéshez, vonalakban, síkokban és testekben), 63 saját kezűleg rajzolt ábrával. Ez a könyv kőfaragók és betűrajzolók számára ad útbaigazítást, hogyan szerkeszthetik meg körző és vonalzó segítségével helyes arányokban a betűket. Bemutatja a könyv az antiquának, a német fraktúr betűnek minden egyes darabját, helyes méretekben megrajzolva. Ez a könyv megjelenése óta a mai napig is a betűrajzolók tankönyve.

125-126. oldal, A könyvnyomtatás fénykora Németországban (Gondolat, 1973)

!
>!
akire MP

A könyvjelző első használatát Albrecht Dürer 1526-os alkotásán, Erasmus portréján figyelhetjük meg. A képen Erasmus egy papírdarabot használ könyvjelzőnek.

(Nade ki vesz észre ilyeneket? :) )

Kapcsolódó könyvek: Ian Harrison: Találmányok könyve

Ian Harrison: Találmányok könyve
!

Dürer 1500 körül kezdett az emberi test arányaival foglalkozni. 1504-es Ádám és Éva-metszetén az emberi szépséget a kiszámított, eszményi forma révén ragadta meg.


>!
Tintapatrónus P
Képzőművészet

Az Albertinában vásárolt Dürer-katalógus Ádámot és Évát ábrázoló rézkarcához érek. […] Döbbenten konstatálom, mily sok további kérdést vet fel a kép legnagyobb paradoxonja: az első emberpárnak köldöke van. Egymás után kapom le a könyveket a polcról: vajon akad-e olyan ábrázolat, amelyen nincs köldöke Ádámnak és Évának. Egyet sem találok. […] Meglepő az eredmény, valami jelképeset látok benne.

Kapcsolódó könyvek: Orosz István: Válogatott sejtések

Orosz István: Válogatott sejtések
2 hozzászólás
!

Dürer 1509-ben megvásárolt nürnbergi háza nemcsak lakóházként, hanem műhelyként és boltként is működött. Itt lakott feleségével, anyjával, segédjeivel és inasaival együtt. Az eredeti állapotába helyreállított házban ma múzeum működik.


>!
imma AP

Nászajándékul egy általam rendelt fafaragást adtam Ruth-nak. Két, imára kulcsolt öreg kezet ábrázolt. Háromdimenziós másolata volt egy Albrecht Dürer-rajznak: ennek a tizenhatodik századi művésznek a nürnbergi házát gyakran meglátogattuk Ruth-tal szerelmünk hajnalán. Tudomásom szerint az én találmányom volt, hogy azt a híres két kezet papírról áttetettem domborműre. Azóta milliószám gyártják az ilyen kezeket, és a világ minden szuvenirboltjában a ködös agyú jámborság legkelendőbb cikkei.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer: Imádkozó kéz
!

„A Nagy Passió rézkarcai és a Kis Passió fametszetei 1507-13 közt készültek, az első Krisztusa a szenvedések legyőzője, az igazságtevés szimbóluma, nem hagyományos aszketikus figura. Legjobb, 1513-14-es rézkarcai: a Lovag, Halál és Ördög, a Szent Jeromos és a Melankólia, e jelképeket sokféleképp magyarázták. A kompozíció és a formák klasszikus egészet alkotnak, emberi magatartásokat: harcost, alkotót és kételkedőt ábrázolva. A Melankóliát szellemi önarcképének vélik, a kor fausti lelkülete árad műveiből – írták róla.”
http://mult-kor.hu/cikk.php…


>!
Kuszma P

Roger Bartra Kultúra és melankólia című könyvében elmagyarázza, hogy a melankólia évszázadokon át zsidó panasznak számított, „a határvonal problémája, kitelepített népeké, migránsoké, a törékeny élethez köthető, emberekhez, akikre ráerőltették az áttérést, megtapasztalták a nagy reformok fenyegetését, az őket vezérlő vallási és morális elvek átalakulását”. A futball fogalmai szerint a kapus a határvonalon lévő játékos. A legszélre száműzve, nem hagyhatja el a területét. Ő a fura szerzet, aki használhatja a kezét. Ha a foci istene a labda, a kapus az a hitehagyott, aki próbálja a labdát megállítani.
A német művészet leghíresebb műve mintha titkon egy legyőzött kapust örökítene meg. A Melankólia I. című képén Dürer egy angyalt ábrázol, ahogy Szaturnusz pusztítása fölött kesereg. Egy gól után minden kapus olyan, akár a melankólia angyala: a füvön ül, karja a térdén, feje az öklén pihen, az idők végét szimbolizálja, az értelmetlenséget, a tiszta semmit.

264. oldal, Robert Enke: Az utolsó ember hal meg először

1 hozzászólás
!

>!
déli_báb IP

Az ember életében sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zeneművet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszabb ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egészen kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg. A sok ezer kép vagy könyv mindennapi táplálék, amely azzal, hogy egy bizonyos ideig örömet nyújtott, feladatát elvégezte. Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri, meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs objektum.
Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a csillagot, a kürt vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan egyformán ugyanaz tud maradni. A művészet tele van ilyen objektumokkal. Nem szükséges, hogy a nagy remekek legyenek. Ilyen objektum például Dürer Melankóliája vagy Ritter Tod und Teufele. Ilyen Michelangelo több Prófétája és Sybillája. Ilyen zenei meditációs objektum Beethoven V. szimfóniájának sorsmotívuma vagy a IX. szimfónia scherzójának dionüszoszi témája. Ilyen Van Gogh önarcképe és Velázquez udvari bolondjainak legtöbbje. Ezek a kimeríthetetlen gondolatösztönzés forrásai. Az ember a lét géniuszával itt közvetlen kapcsolatba lép.

Bevezetés (részlet)

Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana 5000 év bölcsessége

1 hozzászólás
!

A művész sírfelirata:

„Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.”


>!
verdeleth
Egy költő – egy vers

POE – ELDORÁDÓ

Valaha rég
Egy drága-szép
Lovag nagy útra szállott.
Ment, mendegélt,
Száz útra tért,
Kereste Eldorádót.

Azóta agg
A szép lovag,
Szivében átok, átok.
Bármerre ment,
Se fönt, se lent
Nem lelte Eldorádót.

És végtire
Lankadt szive
Egy árny eléje állott.
Szólt: "Áldalak,
Bús árny-alak,
Mutasd meg Eldorádót."

"Ott messzi túl,
A Hold kigyúl,
Az Árnyak völgye vár ott.
Vágtass el, el",
Az árny felel,
„Eléred Eldorádót.”

Kosztolányi Dezső fordítása

Kép: Dürer Lovag, Halál és az Ördög c. metszete

Kapcsolódó könyvek: Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes művei I–III.

Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes művei I–III.

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!