Búvár - Merülj mélyebbre!

Rovatgazda
!

"hova tűnt el a május
ölében a rügyfakadással …"


>!
_natalie_ I
Molyolók saját írásai

hova tűnt el a május
ölében a rügyfakadással
macskakövek visszhangozzák
léptei csengő dobogását
esőnedves fátylas remegésben
tisztafehér sziromágyon kel a hajnal
kutatja opál dala titkát
és nem leli meg sohamár
rózsapiros halvány mosolya
még festi a reggeli csendet
gyöngy fény – madarak szárnysuhogása
emlékek szivárvány havasán

!

Part menti búvárkodás

Molygókép
Tiszta szívvel vs. Hurok http://moly.hu/karcok/714177 – @dontpanic
Csendszimfónia http://moly.hu/karcok/713436 – @Grapefruitossy
Moszfilmek http://moly.hu/karcok/704188 – @Archibald_Tatum

Molymuzsika
Bob Dylan: Tangled up in blue http://moly.hu/karcok/714857 – @latinta
Boy: Little numbers http://moly.hu/karcok/703969 – @tonks
Milt Jackson: Send in the clowns


!

Blogbúvár

Sehol sem sírhatsz http://moly.hu/karcok/709794 – @Milyen_könyvet_olvassak
A meztelen valóság http://moly.hu/karcok/708187 – @theroofcrash
A múzsa naplója: Gyarmati Fanni


>!
Mpattus P
Molyblogolók

„Igazán megsegít mindig az Isten, soha nem tapasztaltam mást, csak hogy az utolsó percben minden megoldódott.”

107 éve ezen a napon született Radnóti Miklós, ez alkalomból kicsit változtattam a Gyarmati Fanni naplójáról szóló bejegyzésen, új banner is készült hozzá. Ha van kedvetek, nézzétek meg itt:
http://szembetuno.blogspot.de/2015/02/a-muzsa-naploja-g…

!

Ha jobban belegondolok

A Szentlélek természete http://moly.hu/karcok/710309 – @zsoltgelencser
Utalás egy XVI.századi híres festményre http://moly.hu/karcok/714702 – @Tintapatrónus
Wyomingi hagyományhű karmeliták


Törölt tartalom.
!

Mélyvízi búvárkodás

Helytörténet
Kis- és Nagy-Britannia http://moly.hu/karcok/709970 – @Tímár_Krisztina
Wanted! Sváb kitelepítés és a felvidéki lakosságcsere szemtanúi http://moly.hu/karcok/708529 – @tolgyfamajor
A moszkvai Nagyszínház


>!
kkata76 P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

„ Kátyának szereztek jegyet a Bolsojba, Prokofjev Háború és béke című operájára. Egész Moszkva erre az előadásra akart bejutni, és Kátya nagyanyja neki adta az egyetlen jegyet, amelyet amelyet az akkor még kiterjedt kapcsolatainak köszönhetően szerezni tudott.” (90. oldal)

Bár az idézet egyszer már szerepel, még egyszer hozom a Bolsoj miatt.
A moszkvai Nagyszínház a világ leghíresebb operaházainak egyike. Hivatalosan az alapítás éve 1776, mikor II. Katalin cárnő előjogot adott Uruszov hercegnek színházi előadások tartására Moszkvában, de az első önálló épület csak négy évvel később készült el.
Miután a mai épület helyén álló színház 1805-ben leégett, a társulat az Arbat téren kapott otthont. Miután Napóleon serege 1812. szeptember 2-án elfoglalta Moszkvát, az arbati faépület is porig égett. Ezután kezdték el építeni a ma is álló öt szintes, monumentális épületet, mely 1821–1824 között épült fel és 1825. január 18-án nyitotta meg kapuit.
A színház továbbra is játszott prózai darabokat, de ezeket fokozatosan kiszorította az opera és a balett. Itt mutatták be Mozart, Donizetti, Rossini, a fiatal Verdi operáit, és az 1870-es évektől megjelennek a színház repertoárjában a ma már klasszikusnak számító orosz szerzők művei is, pl. Csajkovszkij, Muszorgszkij vagy Rimszkij-Korszakov alkotásai.
A 20. század elején vált a Bolsoj nemcsak országos jelentőségű, hanem világhírű kulturális intézménnyé is, mind az orosz és az európai operairodalom remekeinek műsorratűzése, mind pedig az operaszínpad kiváló előadóművészei által, és balett társulata is világhírűvé vált.
Virtuális túra:
https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/t…

Kapcsolódó könyvek: Ljudmila Ulickaja: Imágó

Ljudmila Ulickaja: Imágó
!

Történelem

Braun & Hogenberg: Civitates orbis terrarum http://moly.hu/karcok/704789 – @Tutajos
3000 éves tetoválás http://moly.hu/karcok/705429 – @Lunemorte
Aszzurbanipal Könyvtár Projekt


>!
Arianrhod MP
Múltba néző – Kultúrtörténeti csemegéző

A British Museum az iraki régészekkel és nyelvészekkel együttműködve 2002-től vezette be az interneten hozzáférhetővé tett Aszzurbanipal Könyvtár Projektet, ahol figyelemmel lehet kísérni az ékírásos táblák megfejtéseit. Folyamatosan teszik közzé kutatók, tanárok és érdeklődők számára is a leleteket, nem kell mást tenni, mint gyorsan megtanulni néhány holt nyelvet, hogy eredetiben is élvezhessük az ókori Mezopotámia irodalmát.

A képen a lenyűgöző modern „zikkurat”, mely otthont ad a Mosuli Egyetem új intézetének.

Kép forrása: http://www.britishmuseum.org/images/Respro_ashurban_mosul2.jpg

A weboldal linkje, ha valaki kedvet kapna hozzá:

http://www.britishmuseum.org/research/research_projects…

3 hozzászólás
!

Érdekesség

A világ legveszélyesebb határvonala http://moly.hu/karcok/709782 – @tmezo78
A Google új képdigitalizálós módszere http://moly.hu/karcok/709661 – @elge76
A világ legnagyobb fából készült lakóháza


>!
Bélabá P
Érdekes világ

A világ legnagyobb fából készült lakóháza.

Horace Burgesst a szomszédai nem tartják teljesen épelméjűnek, mert egy 10 emeletes 3000 négyzetméter alapterületű faházat épített a Tennessee állambeli Crossville-ben (USA).
Az építkezés 14 évig tartott, és 12000$-ba került. Burgess azt állítja, hogy személyesen Isten adta neki a megbízást azzal az ígérettel, hogy soha nem fogy ki az építőanyagból. Úgy tűnik, Isten szavatartó ember. (Arról nem szól a fáma, hogy a helyi tűzoltóság milyen engedélyeket adott ki a tűzbiztonság érdekében….)

11 hozzászólás
!

Tudomány

Korszakalkotó égi mechanikai eredmény született az ELTE-n http://moly.hu/karcok/709265 – @marschlako
Mennyi időnk lenne a Naprendszer egyes bolygóin? http://moly.hu/karcok/704178 – @LuPuS_007
Marsi homokvihar?


>!
revelácifa
Tudomány

Andy Weir nagyszerű regénye „A marsi” és az abból készült film Mark Watney marsonauta történetét mutatja be, aki egy hatalmas marsi homokvihar következtében társaitól elszakadva a vörös bolygón reked. A baj csak az ezzel, hogy ilyen a valóságban nincsen. Legalábbis a Marson. Hogy mit szól ehhez a szerző?

"A Marsi összességében nézve tudományosan pontos. A legtöbbet kritizált része a könyvnek az elején kitörő vihar, pedig valójában a Mars légkörének ritkasága nem tenné ezt lehetővé. Mit tudsz mondani erről?

Már a megíráskor tudtam, hogy a vihar pontatlan. Úgy döntöttem feláldozom a valósághűséget a dráma érdekében. Volt egy alternatív kezdésem is, ahol egy MFE hajtóműteszt robbanást okoz, és vezet a bajokhoz, de nem volt elég érdekes. Egy ember a természet ellen sztoriban azt akartam, hogy a természet húzzon be egyet előbb. Érdekes mellékhatása a dolognak, hogy a nagyközönség most már tudja, hogy a marsi homokviharok nem túl vészesek (mert ugye mindig ezt hozzák fel a film legnagyobb hibájának), de előtte nem tudták. Szóval véletlenül milliókat tanítottam meg egy alapvető dologra a Marsról.:)" *

Bővebben arról van szó, hogy a Földön a légkör sűrűsége sokkal magasabb a marsihoz képest. Amikor fúj a szél, a sűrűbb légtömeg nagyobb energiával feszül neki az akadályoknak, mondjuk az arcunknak mikor épp hazafele tartunk. A ritkább marsi légkörben hiába sebesek a szelek (mert azok), a hatásuk mindössze a tizede a földiének. Például ahhoz, hogy egy enyhe fuvallatot érezzünk a mars felszínén a földi 15-20 km/órás szelek helyett legalább 150-200 km/órával kellene, hogy fújjon a Marson. A nehezebb hordalékok felkapására nem nagyon van lehetőség.
Sűrű, nagy kiterjedésű, több hónapos porviharok ugyanakkor időnként előfordulnak szomszédunknál, ezek azonban inkább rémisztőek mint sem veszélyesek, kivéve ha a létfenntartásunk a napelemektől függ.

Érdekesség még, hogy a vörös bolygón a könyvben is emlegetett Opportunity mars járó ezeket a jelenségeket is vizsgálja küldetése során, amit már 10 éve folytat, azaz több mint 4300 Sol óta.. Ezt neked Mark Watney!
https://www.youtube.com/watch…
*https://walking-on-red-dust.com/2015/09/17/interview-wi…

Kapcsolódó könyvek: Andy Weir: A marsi

Andy Weir: A marsi
!

Természetbúvár

A Qiandao tó http://moly.hu/karcok/705059 – @Riszperidon
Elképesztő tények az óceánokról http://moly.hu/karcok/714854 – @Ancsúr
Kultúrnövény mimikri


>!
Turms P
Tudomány

Közismert tény, hogy az ember aktív szerepet játszott a háziasított állat- és növényfajok irányított evolúciójában, hiszen ezek többsége mára genetikailag elkülönült egykori őseitől, és új fajt alkot. Viszont az kevésbé ismert, hogy indirekt módon is felelősek vagyunk számos faj létrejöttéért. Jó példát jelentenek erre egyes szántóföldi gyomnövényeink, mint mondjuk a képen látható búzavirág (Centaurea cyanus) és konkoly (Agrostemma githago).
Ezek a fajok a kultúrnövény mimikri jelenségét kifejlesztve jöttek létre. A mezőgazdaságban évezredeken át egyszerű módszerekkel igyekeztek kiválogatni a gyomot a termesztett kultúrnövények közül. Az egyik elterjedt módszer a szelelés volt. Ennek során a vetőmagot magasról öntötték le a földre, miközben a szél átfújt rajta, kifújva belőle a könnyebb gyommagvakat és egyéb szemetet. Ez a módszer szelekciós nyomást gyakorolt a gyomokra, hogy nagyobb, a gabonákéhoz hasonló magokat fejlesszenek ki. A megmaradt gyomokat aztán kelés után kézzel vagy kapálással távolították el a fiatal vetésből, ami arra ösztönözte a gabonakísérő gyomfajokat, hogy korai fejlődési stádiumukban minél jobban hasonlítsanak a hasonló korú gabonanövényekhez.
A kifejlett gyomok méretben is hasonlóvá váltak kultúrnövényeikhez. Magvaik éppen aratás idejére érnek be, és vadon élő rokonaikkal ellentétben terméseik nem nyílnak fel teljesen érés után, hogy magvaik a betakarítás során ne szóródjanak szét, hanem a gabonával együtt maradjanak. Idővel elveszítették természetes magnyugalmi állapotukat, vagyis vetés után azonnal készek csírázni.
Létrejöttük a konvergens evolúció mintapéldája: azonos környezeti hatások nyomására egymáshoz nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkező fajok fejlődnek ki, vagyis jelen esetben a gyomnövény minden lényeges tekintetben hasonlóvá válik kultúrnövényéhez. Ez az evolúciós stratégia olyan sikeres volt, hogy segítségével a gabonagyomok az egész világon elterjedtek.
A kultúrnövény mimikri jelensége természetesen nemcsak gabonavetésekben, hanem más termesztett kultúrákban is megfigyelhető, nagyon érdekes például – bár kevésbé közismert – a lenvetések gyomflórája.

Kapcsolódó könyvek: Pinke Gyula – Pál Róbert: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme

Pinke Gyula – Pál Róbert: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme
9 hozzászólás
!

Molykreatív, avagy minden, ami a tollon kifér

Utazás http://moly.hu/karcok/715204 – @AngyalBabett
Párbeszéd http://moly.hu/karcok/711980http://moly.hu/karcok/711980 – @puncsoscukor63
…mikor a gyermek


>!
_natalie_ I
Molyolók saját írásai

mikor a gyermek…

mikor a gyermek gyermek volt
dzsungelnek nézte a mandulást
azt hitte lakatlan sziget a rét
s minden elől rejtő menedék az erdő

mikor a gyermek gyermek volt
birodalomnak képzelte a rózsakertet
barátságot ápolt fényes hátú bogarakkal
lepkék s madarak röptét mérte s abban az időt

mikor a gyermek gyermek volt
homokból várat formázott
nem törődött a széllel sem az esővel
s még ma is áll az a vár

mikor a gyermek gyermek volt
nem volt semmi kopott vagy sivár
nem volt elérhetetlen álom
mert ajándék volt minden és igaz

mikor a gyermek gyermek volt
egy öregasszony keze volt a jóság
egy öregember dala volt a szépség
s egy néma nő torz hangja a bizonyosság

mikor a gyermek gyermek volt
nem volt barátja sem ellensége
nem volt rossz sem nem volt jó
mert minden egy volt bár nem volt egész

mikor a gyermek gyermek volt
szélcsengők hangjára ébredt
harangok hangjára aludt el
e két dallam kísérte útján ahogyan ma is még

mikor a gyermek gyermek volt
nem volt máshol csak itt
nem vágyott másra csak erre
az időn kívül állt és figyelt

mikor a gyermek gyermek volt
ráhasalt az esőnedves fűre
ráfeküdt a málnaszagú szélre
s félelem nélkül állta a vihar haragját

mikor a gyermek gyermek volt
színeket gyűjtött lyukas hombárba
emlékeket foszló filmtekercsre
megőrzött s elvesztett mindent

anélkül hogy tudta volna miért

9 hozzászólás
!

Repüljenek gyorsan a percek velünk a molyon, és találkozzunk júniusban is!



A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!