Búvár - Merülj mélyebbre!

Rovatgazda
!

Olvassunk pár érdekes gondolatot a Molyról, molyoktól március havából:


>!
engs
Haikuk

engs:

Tavaszi szélben
szabadon szálló lelkem
cseresznyevirág.

!

Part menti búvárkodás

Molymuzsika
Karel Velebny and His SHQ http://moly.hu/karcok/669204 – @bedeguar
Waldeck http://moly.hu/karcok/680767 – @Diosz
Chopin e-moll zongoraverseny http://moly.hu/karcok/684160 – @KKATA76

Molygókép
A lázadó http://moly.hu/karcok/674116 – @OMAM
Zootropolis http://moly.hu/karcok/674053 – @_Enii_
A sivatag hercege – @zsoltgelencser


>!
Aleph P
Filmajánló

Részlet a filmből…

– Hassan… rád várok.
– Rám vársz?
– Hogy légy a halálom szemtanúja.
– Miért én? Úgy félek a haláltól…
– Pontosan. Ha a gyermeknek anyja méhének sötétjében azt mondanák: „Kinn van a fény világa, magas hegyekkel, nagy tengerekkel, hullámzó síkságokkal, gyönyörű virágzó kertekkel, patakok, csillagokkal teli égbolt és szikrázó nap… És te, aki mindezt a csodát látod, a sötétbe zárva maradsz…” A meg nem született gyermek, semmit sem tudva ezekről a csodákról, nem hinné el egyiket sem. Mint mi, akik szembekerülünk a halállal. Ezért félünk.
– De a halálban nem lehet fény, mert az mindennek a vége.
– Hogy lehetne a halál vége valaminek, aminek nincs kezdete? Hassan, fiam, ne légy szomorú a nászéjszakámon.
– A nászéjszakád?
– Igen. Az örökkévalósággal való egyesülésem.

https://www.youtube.com/watch…

1 hozzászólás
!

Blogbúvár

Ízelítő Izland madárvilágából http://moly.hu/blogok/http-blackoriole-blogspot-com-2016-03-izland-madarvilaga-izelito-html – @Amrita
A dél-koreai iskolarendszerről http://moly.hu/karcok/665399 – @Andro
A középszerűségről – @balagesh


>!
balagesh P

Térey János és a középszerűség

Shakespeare-rel kell kezdenem (és talán vele is fejezem be): nála nagyszerűbben és egyszersmind fogyaszthatóbban senki nem tudta a kisszerűséget ábrázolni. Azonban adja magát a kérdés, ha a szabályozó gombokat középre állítjuk, akkor nem csúszik-e minden automatikusan közepesre? Következésképp: középszerű emberekről talán lehetetlen nem középszerű művet írni . Ennek elkerüléséhez legalábbis csalni kellene, és éppen azt játszani el, amit Térey kifejezetten nem akar: hogy még ezekben a körökben…

Kapcsolódó könyvek: Térey János: A Legkisebb Jégkorszak

Térey János: A Legkisebb Jégkorszak
!

Ha jobban belegondolok…

Az iróniára való érzéketlenségről http://moly.hu/karcok/665526 – @Lahara
Az X és Y generációról http://moly.hu/karcok/682571 – @Forestcat
Kismadár – @csinibaba


!

Mélyvízi búvárkodás

Helytörténet

Villa Jeanette, Opatija, Horvátország http://moly.hu/karcok/640055 – @Uzsonna
Ötödik sugárúti közkönyvtár, New York, USA http://moly.hu/karcok/668849 – @Chöpp
Posta-öböl, Galapagos szigetek – @Wiggin77


>!
Wiggin77 P
Jellegzetes épület, helyszín a könyvben

Egy különleges 'posta'

"Körülbelül száz mérföldre lehettem Floreana szigetétől. Azt is fontolgattam, hogy odamegyek, és ott hozom rendbe a hajót. A térkép nyílt, homokos tengerpartot jelzett, sőt még egy postaládát is. Ilyen módon két legyet üthetnék egy csapásra: rendbe teszem a hajómat, és feladom a Marynek írt vastag levelet is.
A floreanai Posta-öbölben amint ezt már Panamában hallottam, igen-igen régóta ott van ez a postaláda. Hosszú vadászutakra induló bálnahajók legénysége állította fel valamikor. Ideérve, bedobták az otthoniaknak szóló levelekt, és midjárt édesvízet, gyümölcsöt, főzeléket vettek föl, sőt beszereztek egy-két szárazföldi óriásteknőst -galápagost – is, hogy ellássák magukat friss hússal az útra.
Ha azután egy másik hajó, útban hazafelé futott be ugyanide, szívesen fölvette és kézbesítette a tengerparton felállított öreg postaládában talált leveleket. Manapság csak egy hordó áll a láda helyén. Időnként, egy-egy északkeletnek tartó halász, vagy bárki más, aki úton a kontinens felé idetéved, kiüríti a hordót, és leadja tartalmát a panamai vagy San Diego-i postahivatalnak. ÉS csodák csodája, nemegy levél, amelyet itt adtak fel – el is érte a címzettet…idővel."
(141. oldal)

A képen az említett hordó látható, ez volt a szigeten a könyvben leírt események idején, azaz 1946-ban. Kíváncsi voltam, hogy ma is megvan-e még…
Meg bizony! Manapság a szigetre látogató turisták hagynak itt leveleket – és az a szokás, hogy aki otthagy levelet, megnézi,hogy a betett levelek között van-e olyan, ami olyan címre szól, ami közel van az ő lakhelyéhez. Ha igen, akkor elviszi és ő maga kézbesíti…

Kép:
http://i2.wp.com/www.galapagosislands.com/blog/wp-conte…

Írás a „postáról”:
http://www.galapagosislands.com/blog/post-office-bay/

Kapcsolódó könyvek: John Caldwell: Vakmerő utazás

John Caldwell: Vakmerő utazás
!

Történelem

2. világháborús ereklyék http://moly.hu/karcok/672355 – @Elisorne
A propaganda-rajzfilmek http://moly.hu/karcok/673496 – @Ancsúr
Csataterek – @tothmozerszilvia


>!
tothmozerszilvia I
Okosodjunk együtt! – Kihívászóna

március 21-27.

A Csataterek sorozatot néztem a héten. Az első 2 részt a Sümegi várban láttam, gyorsan megnéztem, Youtube-on nincsenek-e fenn, és nagyrészt megtaláltam őket, a pozsonyi csata kivételével.

márc. 21. Kalandozások https://www.youtube.com/watch…
márc. 22. A pozsonyi csata
márc. 23. Vértesi csata https://www.youtube.com/watch…
márc. 24. Zimonyi csata https://www.youtube.com/watch…
márc. 25. Morvamezei csata https://www.youtube.com/watch…

1 hozzászólás
!

Érdekesség

Izland és a francia írók halhatatlansága http://moly.hu/karcok/668795 – @csgabi
A világ legkisebb könyve http://moly.hu/karcok/669246 – @Lunemorte
Gyerekversek és a tudomány – @Bubuckaja


>!
Bubuckaja P

Bizonyos, értelmetlen szövegű gyerekversek szövegeit egyes kutatók mindenféle komolyabb tudományos érvekkel alátámasztható indok nélkül akár a sumérokig is visszavezetni képesek, ami viszont már délibábos romantika, s nem a tudomány világába tartozik. Ahogy a következő gyerekdal egyik értelmezése is:
Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa
Rózsa volnék, piros volnék,
mégis kifordulnék…

Bizonyos nézetek szerint e dalocskában szereplő ispiláng a régi magyaroknál a szellem (isz = szellem, eszme) ünnepe, a későbbi pünkösd régi magyar neve. Eleink akkor hatalmas tüzeket rakva ünnepeltek volna. Ezzel szemben Herman Ottónak, Vikár Béla korábbi szómagyarázatát alátámasztandó, sikerült konkrét gyűjtéssel is alátámasztania, hogy a magyar nyelvű dalocska végső soron egy erdélyi szász gyerekdal félreértéséből keletkezett:
Ich spiel ein,
Ich spiel ein,
Ich spiel einen Rosenkranz…

Az ich spiel ein félrehallásából (és újraértelmezéséből) keletkezett tehát az ispiláng, és semmi köze bármilyen pogány kori kultusznyomokhoz vagy a magyarok „ősi táltoshitéhez”!

111. oldal

Kapcsolódó könyvek: Liszka József: Bevezetés a folklorisztikába

Liszka József: Bevezetés a folklorisztikába
9 hozzászólás
!

Tudomány

Holt nyelvek nyomában http://moly.hu/karcok/665327 – @Oriente
Vantablack, a fekete anyag http://moly.hu/karcok/672714 – @elge76
Mozsaszkij és az első sikeres repülőgép – @Ákos_Tóth


>!
Ákos_Tóth IMP
Tudomány

German Tyitov szovjet űrhajós több alkalommal is hivatkozik könyvében, a Kék bolygómban Alekszandr Mozsajszkij mérnök konstrukciójára, mely kijelentése szerint 1882-es (máshol 1884-es) repülésekor az első sikeres repülőgép volt a világtörténelemben. Érdekes állítás, mert a jelenkori dogmák szerint ezt a dicsőséget a Wright fivérek tudhatják magukénak, és ők is csak 1903-ban rugaszkodtak el a talajtól a Flyer-rel…

Mivel minden nézőpont kérdése (különösen ott a Szovjetunióban), kicsit keresgéltem, miféle szerkezet is lehetett ez a gép, és sok érdekes dolgot találtam. Egyrészt Mozsajszkij repülőjéhez a meghajtás egy maga korában kézenfekvő, de ma már meglepő formáját választotta, a gőzgépet. A tervek között szerepelt 10, 30 és 50 lóerős változat is, attól függően, hogy egy, vagy két motorral látta-e el a szerkezetet. A gépről konkrét tervrajz nem maradt fent, így a legtöbb forrás is már másodkézből származó információkra hivatkozva tárja elénk a repülőt. Az alábbi videóban sok érdekességet megmutatnak a monoplánról (de oroszul tudók előnyben): https://www.youtube.com/watch…

Az mindenesetre biztos, hogy az aktuális állásfoglalás szerint teljesítményével és kialakításával Moszajszkij szerkezete sosem lett volna képes önerőből repülni, mivel megfelelő felhajtóerőt az ismert paraméterekkel nem lehet elérni. A dokumentált, 20-30 méteres repülése (vagy inkább ugrása) sokkal inkább az ellenszélnek, illetve a felszálláshoz használt rámpának volt tulajdonítható, mintsem a jól kidolgozott technológiának. Oroszországban viszont megkésve, 1909-ben újságok által bekerült a köztudatba, hogy az övék volt az első sikeres levegőnél nehezebb repülőgép, így valószínűleg az akkor kialakult nézetek végett hivatkozik erre a teljesítményre Tyitov.

Mozsajszkij egyébként az orosz haditengerészet tisztjeként világjáró is volt, repüléstechnikai kísérletei előtt több expedícióban is részt vett az Aral-tó környékén, a mai Üzbegisztán, Türkmenisztán területén. Bár az első működő repülőgép megalkotása nem az ő nevéhez fűződik, de joggal emlegethetjük a korai úttörők között.

Kapcsolódó könyvek: German Tyitov: Kék bolygóm

German Tyitov: Kék bolygóm
1 hozzászólás
!

Természetbúvár

Mocsári kockásliliom http://moly.hu/karcok/678043 – @Gitta_bry
„Utoljára látható” http://moly.hu/karcok/671079 – @blueisthenewpink
Mennyországkulcs – @Biedermann_Izabella


>!
Biedermann_Izabella P

„Sötét völgyek alján ködök emelkednek.” A megboldogult egyik kedves versszakának töredéke ez, amint az örök titok fátylát viselő bukolikus tájképből kicsendülő, a halál cenzúráját érzékeltetni hivatott tilinkószóból is sejteni lehet, drágaságom, magyarázta a néni, aki azon volt, hogy beláttassa velem a jó szándéka mellett a fenntartásait is. Máskülönben, és ennek már egyáltalán nem volt köze a hajdani férj bármiféle lírai kedvenceihez, az örök nyughelyet egy alacsony kovácsoltvas kerítéssel vette körül, s beültette törpe dáliákkal meg mennyországkulcsokkal."
Filip Florijan
A mennyországkulcsnak nincs köze se a kulcshoz, se a mennyországhoz, vagy nincs jobban köze, mint bármelyik más virágnak. Cínea amúgy, vagy itt délen vasvirág. Sokféle színű, törődést nem igénylő, nyári fajta.
Persze a virág, ha úgy nézzük, lehet átjáró a tökéletesség felé, akár mandala formájában is. Mondjuk úgy nem egy bukolikus tilinkószó, de talán ez nem olyan nagy baj.

Kapcsolódó könyvek: Filip Florian: Kisujjak

Filip Florian: Kisujjak
!

Minden, ami a tollon kifér

Rímtelen rímek tolulnak fejemben, de te már nem vagy itt, hogy lásd http://moly.hu/karcok/682491 – @K_K_M_M
Reggeli http://moly.hu/karcok/683735 – @KURT
Március – @gazibla


>!
gazibla P
Molyolók saját írásai

Március

Részegen hull le
A mézhordó méh.
Jön a tavasz újra
Gyengül a fagyos éj.

Erős a nap fénye
De a felső elfér.
Hűvös még a reggel
Alszik már a dér.

Madarak is szállnak
Kecsesebben, mint tegnap.
Ők is érzik belül
Itt a nyár maholnap.

Üres szívek megtelnek
Reménnyel és hittel.
A szürkeség eloszlott
Elszelelt a téllel.

Nyílik már az ibolya
S megannyi virág.
Március hónapban
Feléled a világ.
2016.03.18.

38 hozzászólás
!

Olvasásra fel áprilisban is! „A boldogság bennetek van…”


>!
olvasóbarát P

A boldogság bennetek van; az egész nagy kozmosz, a csillagos ég, a felhők fehér derűje, a messze, szép, napsugaras vidékek, az asszonyok békére ölelő karja, a munka fáradtan-boldog mámora, minden ringató szomorú boldogság bennetek van, a szívetekben, a rossz ruhátok mögött magatokban hordjátok a boldogságot. Befelé csináljunk egyszer már rendet. Vagy csináljunk forradalmat befelé, úgy is jó.

Mi maradt meg?

80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
!

+1: Könyvajánló

Anna Funder: Amivé lettünk
„Amivé lettünk, arra árnyékot vet mindaz, amivé lehettünk volna.”
A váltott narrációval dolgozó történet tulajdonképpen erre építi a maga történelmi-kémregényét, mely visz azért szerelmi szálat is, valamint kiváló korrajz a maga remekbe szabott karaktereivel.
http://moly.hu/ertekelesek/1428281 – @Kuszma
http://moly.hu/ertekelesek/1350563 – @giggs85
http://moly.hu/ertekelesek/2004703 – @Szofi15

„Az Amivé lettünk színvonalas szépirodalom, de megvannak benne egy izgalmas dokumentumregény tulajdonságai is. Szépirodalmi nyelvezetű, a karakterek gondosan kidolgozottak és lélektanilag hitelesek, ugyanakkor az 1930-as években játszódó, német politikai menekültekről szóló regény fontosabb szereplői és történései mind valósak, így a kor történelme iránt érdeklődőknek is érdekes olvasmány lehet.
A nemzetközi jogászként végzett, de producerként is dolgozó Anna Funder sok szálon kötődik Németországhoz. A nyolcvanas években Nyugat-Berlinben folytatott egyetemi tanulmányokat, majd dolgozott a helyi televíziónak is. A Sydney-ben élő írónő jó barátságot ápolt egy Ruth Blatt nevű öreg hölggyel, aki fiatalkorában részt vett a német baloldali mozgalomban, politikai menekültként több országot megjárt, majd végül Ausztráliában telepedett le, ahol német és francia nyelv tanításából tartotta fenn magát. Funder az ő élettörténetét felhasználva írta meg az Amivé lettünket.”
http://www.campusonline.hu/irodalom/4914-amive-lettunk.…

Interjú az írónővel: https://www.youtube.com/watch…


>!
Kuszma P
Anna Funder: Amivé lettünk

Ez egy hibátlan könyv. Detektívregény, történelmi regény, kémregény és még sok minden más egyszerre, szól a barátságról, az árulásról, az idealizmusról, igazi univerzális élmény. A szereplők, a fordulatok, a hipernyomasztó atmoszféra, a pontos, világos mondatok – az Amivé lettünk az egyik legjobb példa arra, hogyan szolgálja az irodalom a történelem megismerését és megértését.

A második világháború témájával foglalkozó regények nagyjából két csoportba oszthatóak: vagy a háborúról, vagy a holokausztról beszélnek (nagyvonalúan tekintsünk el azoktól, amelyek mindkettőről egyszerre). Funder könyve egy harmadik utat választ: ő az emigráns németeket, a menekülteket kíséri figyelemmel Hitler hatalomra jutásától a háború kezdetéig. Volt már regény, ami ezt témával foglalkozott – Remarque egyes könyvei, Klaus Mann Vulkánja, de nem emlékszem, hogy egy is ilyen elemi hatással lett volna rám. Az Amivé lettünk valahol a holokauszttörténetekkel rokon, mert azt vizsgálja, hogyan igyekszik eltaposni egy rendszer emberek kiválasztott csoportját – ám amíg a soa-regényekben ez a csoport vétlenül válik célponttá, addig Funder áldozatai az általuk választott életforma miatt kerülnek szembe a hatalommal – vagyis tényleg bűnösök egy rendszer torz elmélete alapján. Az Amivé lettünk hősei idealisták, akik úgy döntöttek, hogy nem hallgatnak, hogy szembeszállnak a nácikkal – egy egysíkú író kezén ebből a témából lehetne egy himnusz a bátorságról, Funder azonban elég okos ahhoz, hogy fel nem oldható kérdésekre bontsa fel témáját, mert nem célja (nem is lehet célja), hogy megnyugtasson, feloldozzon minket.

Félelmetes elképzeni egy államot, aki képes feláldozni fiatal, tehetséges, jószándékú életeket pusztán azért, mert nem értenek egyet. Olvasóként rá kellett jönnöm (és a legtöbb olvasó, azt hiszem, így lesz ezzel), hogy magam is potenciális áldozat vagyok – és remélni tudom, hogy áldozat, nem áruló. Funder el tudta velem hitetni, érintett vagyok, rám is vadásznak. Ez óriási dolog.

5 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!