Bűnügyi rovat

Rovatgazda
!

Közhely vagy sem, amikor Argentínáról hallunk, elsőként a labdarúgás, Evita, majd az ottani bűnözés, gyilkosságok jutnak az emberek eszébe. Ebben a rovatban az ország krimiirodalmába próbálok bepillantást nyerni. A látszólagos nagy távolság ellenére meglepően sok művet találtam magyar nyelven, noha biztosan hiányzik még pár könyv, amelyek nincsenek lefordítva. Azt gondolom, hogy a regények legjava, a legjobb könyvek eljutottak világszerte, így hazánkba is. Lássuk a könyveket!

Guillermo Martínez: Oxfordi sorozat

Guillermo Martínez (1962) matematikus és író. Nem meglepő, hogy a szakmájába vágó témát választott az Oxfordi sorozat c. regényének, amiért hazájában Planeta-díjban részesült. A történetet 2008-ban megfilmesítették. Magyar nyelven megjelent még a Luciana B. lassú halála c. regénye.

@Csabi szerint egy klasszikus Holmes-esethez hasonlítható. https://moly.hu/ertekelesek/1417179

@meseanyu-ban kellemes emléket hagyott a könyv. https://moly.hu/ertekelesek/2009083

****************************************

Guillermo Martínez: Luciana B. lassú halála

Martínez másik krimije 2007-ben jelent meg hazájában. Magyarországon 2011-ben adta ki az Európa Könyvkiadó.

„Nem vagyunk istenek, de minden író Isten a saját lapjain.”
https://moly.hu/idezetek/61888 @Amadea

@n logikusan felépített ámokfutásnak minősíti: https://moly.hu/ertekelesek/785452

@Csabi értékelése szerint jó intellektuális kaland, szépirodalomba áthajló jelleggel:


>!
Csabi MP
Guillermo Martínez: Luciana B. lassú halála

Ha egy könyv címében valakinek a halálát ígérik, akkor két lehetőség van: ha az elején meghal az illető, akkor krimi, ha a végén, akkor szépirodalom. Martínez könyve az utóbbi kategória, habár krimi elemeket is felvonultat, de nem annyit, hogy egy krimi olvasó elégedetten tegye le a könyvet. Aki intellektuális kalandra vágyik, annál inkább.

A történet főszereplői a narrátor író, egy másik író, Kloster, aki bűntörténeteivel (nem krimikkel!) nagy népszerűségre tett szert, és Luciana, aki mindkettőjüknek dolgozott gépíróként. A két író szerepeltetéséből sejthető, hogy a könyv sokat foglalkozik a mű születésével, no meg az írók egymás közti rivalizálásával, tulajdonképpen a könyvet tekinthetjük az elmesélt esetet feldolgozó könyvnek is, ami azt sugallja az olvasónak, hogy egy megtörtént eseményről olvashatunk, de a valóság és a fikció viszonya ebben a könyvben jóval bonyolultabb. Na de mindjárt.
Maga a történet 10 évvel azután kezdődik, hogy narrátorunk egy hónapra alkalmazta Lucianat, aki aztán visszatért Klosterhez. Luciana újra felkeresi a narrátort, és egy hihetetlen történetet mesél el sorozatos halálesetekről. Aztán ugyanezeket az eseményeket megismerhetjük Kloster szemével is, természetesen egészen más konklúzióval. Ki hazudik?, merül fel a rutinos krimi olvasóban? Mond-e valaki egyáltalán igazat?, teszi fel magában az óvatos olvasó.
Mi a valóság és mi a kitaláció? Ekörül forog Martínez regénye. Roppant egyszerű nem?, a valóság az, hogy én itt írok erről a könyvről, a fikció meg, hogy Martínez elolvassa és köszönőlevelet küld. Nos, ez a könyv rávilágít, hogy nem ilyen egyszerű ez az egész. Nem feltétlenül az a valóság, ami annak látszik, csak gondolj bele, hányszor tévedtél/csalódtál valamiben, amiről kiderül, hogy nem az, aminek hitted. Főhősünk is emiatt őrlődik, vajon Luciana csak egy idegbeteg liba, aki sürgős pszichiátriai kezelésre szorulna, vagy Kloster egy zseniális és kiismerhetetlen gyilkos? Lehet-e a véletlen ekkora játékos, hogy így rendezze az eseményeket, vagy minden egy terv része?
Martínez rendkívül intelligens író, annak ellenére, hogy nem valódi krimit írt végig fent tudja tartani a feszültséget, és Luciana roppanó nyaka mindig felidéződik majd bennem egy pihés női tarkó láttán.

8 hozzászólás
!

Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok

Eduardo Sacheri 1967-ben született. Az írás mellett történelmet tanít. Igazi hírnevet a Szemekbe zárt titkok szerzett neki, amelyből remek filmet forgattak 2010-ben. Érdekesség, hogy a szerző a rendezővel már több közös munkát csinált korábban. Másik magyarul megjelent könyve az Ilyen a boldogság, amely kortárs regény.

„Eduardo Sacheri hamar modern klasszikussá vált regénye az 1970-es évek Argentínájába viszi el az olvasót, és a junta piszkos háborújának bemutatása mellett leginkább az igazság mibenlétével foglalkozik – és azzal, hogy kinek kell és lehet igazságot szolgáltatni.”

„Az igazság néha elcseszett dolog.”
https://moly.hu/idezetek/609918 @Ardena

@kkata76 szerint érdekes, izgalmas történet, ami időnként lassabb folyású volt. https://moly.hu/ertekelesek/2199746

@Kuszma-nak tetszett, jó szívvel ajánlja mindenkinek!


>!
Kuszma MP
Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok

Tetszett nagyon, a műfajból talán a legjobb, amit az utóbbi időben olvastam. Persze mi a műfaj? Kriminek csak erős megszorításokkal nevezném, inkább valamiféle politikai thriller – ez a tanácstalanság a kategorizálásban már jelzi, hogy Sacheri nagyon bátran feszegeti a zsánerek határait. Kezdjük ott, hogy eleve egy könyv a könyvben módszert választ keretül: Chaparro, az épp nyugdíjba vonuló bírósági titkár nekiáll megírni azt a harminc éves sztorit, amitől azóta sem tud szabadulni. Ez a retrospektív megoldás egyrészt ad valami véglegességet a történetnek, másrészt viszont, ha a krimi-szálat nézzük, tulajdonképpen felesleges, és csak eltereli a figyelmünket. De ha ettől eltekintünk (és itt bekúszik, mint halk hegedűszó, a lektűr és a szépirodalom közti – részben mesterséges – különbségtétel kérdése), akkor a jelenkori fejezetek mintegy mentőövként szolgálnak az olvasónak, hogy a sötét és kilátástalan múltbeli fejezetek* közben fellélegezhessen Chaparro és régi szerelme, Irene kapcsolatának alakulását olvasgatva. (Amely szál amúgy nem csak úgy oda van hegesztve a műhöz, hanem szervesen kapcsolódik hozzá.)

Van itt ugye egy gyilkosság – de Chaparro-nak és segítőinek nem is annyira a gyilkossal gyűlik meg a bajuk (persze vele is), mint inkább a hivatali kretenizmussal, ami nem is csoda egy olyan országban, ahol a bíróságokon nem a hozzáértés, hanem a rendszerhez való lojalitás és a rokoni kapcsolatok garantálják az előmenetelt. (Emlékeztetőül: ez az ország Argentína, a hetvenes években.) Ami külön piros pont, hogy Sacheri kiválóan ragadja meg a lélektani motivációk kérdését, merészen használja a kihagyás eszközét (vagyis mer éveket csak úgy átugrani, ha a cselekmény indokolja), és ami tényleg pöpec: úgy tud élő figurákat teremteni, hogy közben eszében sincs azon lovagolni, milyen színű a felügyelő haja, és hány centi magas: a szereplők a cselekedeteik által válnak megélhetőkké. Merem ajánlani mindenkinek.

* Amik a ’70-es évek Argentínájában játszódnak – amikor is jobboldali katonai junta irányította az országot. Ennek a rendszernek az ábrázolása is igen finom, csak utalások szintjén jelenik meg, de ezeknek az utalásoknak a kódolása magyarként sem okozhat gondot senkinek. Merthogy az a pech, hogy nekünk is van történelmi tapasztalatunk a puha és kemény diktatúrák működésével kapcsolatban, e könyv olvasásakor előnynek bizonyul.

22 hozzászólás
!

Claudia Piñeiro: Szívecskéd

„Claudia Piñeiro az argentin széppróza egyik legnagyobb sztárja. 1960-ban Buenos Airesben született, pályáját forgatókönyvíróként és grafikusként kezdte. Különleges lélektani krimiket, művészi és egyben nagyon olvasmányos pszichothrillereket ír. Nagy mesterek – többek közt Saramago – fedezték fel az irodalomnak.”

@Andaxin kellemes meglepetésként tekintett a regényre. https://moly.hu/ertekelesek/2039625

@memoir egyes osztályzatról kezdve négyesig röpült.
https://moly.hu/ertekelesek/988555

@joopsy nem vágta ki a könyvet, s második nekifutásra, egy év pihenéssel igencsak tetszett neki:


>!
joopsy P
Claudia Piñeiro: Szívecskéd

Claudia Piñeiro: Szívecskéd A bűn „árva gyerek”

Második nekifutásra csak sikerült elolvasni, mert sajnos elsőre nem kötött le, így félbehagytam. Történt ez lassan 1 éve. Még jó, hogy akkor nem vágtam ki az ablakon.
Valahogy most elkapott a krimi-hangulat, a hűtlenség téma. A könyv egy meglepően jól felépített eseménysort ír le egy családról: egy hűtlen férjről, egy házasságát (vagy inkább önmagát) megmenteni vágyó nőről és egy elhanyagolt, bajba került kamaszlányról.
Bámulatos, hogy mindenki annyira logikusan viselkedett a maga helyzetében. Ez a könyv tökéletesen ábrázolt egy széteső családot. Rövid volt, de velős és valahogy nem tudok belekötni.

!

Pablo de Santis 1963-ban született, Buenos Airesben. Író, újságíró, képregényszerkesztő. Első regénye 1987-ben jelent meg. Érdeklődési körébe tartoznak a misztikus történetek, rejtélyes bűnügyek. Magyarul két könyvét is olvashatjuk, amelyeket alább mutatok be.

Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

@csgabi a szerző előző könyvében csalódott, ez viszont nagyon tetszett neki!
https://moly.hu/ertekelesek/1752648

@TiszlaviczMarcsi-t és @lilaköd-öt is elvarázsolta a könyv hangulata:
https://moly.hu/ertekelesek/1903642
https://moly.hu/ertekelesek/2117558

*********************************************************

Pablo de Santis: Párizsi rejtély

„A gyilkosok az igazi művészek, s a detektívek a kritikusaik.” https://moly.hu/idezetek/648014 @dr_Eminens

@dr_Eminens „lerántja” a leplet az egészről! https://moly.hu/ertekelesek/2164790

@TiszlaviczMarcsi értékelése szerint a detektívek furmányos történetekkel álltak elő.
https://moly.hu/ertekelesek/1895508

@TeveLaci-nak tetszett is meg nem is, de végül jelesre vizsgázott nála a regény!
https://moly.hu/ertekelesek/1662696

@csgabi senkit se rettentsen el, de szerinte… BORZALOOOOOM!!! https://moly.hu/ertekelesek/1444773


>!
csgabi P

– Sosem fogok rájönni, mi szerint lett rendezve ez a könyvtár, témák vagy szerzők szerint…
– Életszakaszok, emlékek szerint. Együtt tartom az egy-egy nyár vagy egy-egy utazás során elolvasott könyveket.
– Nem jobb az alfabetikus sorrend?
– Persze, hogy nem. Maga talán alfabetikus sorrendben emlékszik vissza a dolgokra?
– Nem, dehogy.
– Nahát, mert én se. S a könyvtár legyen emlékezet. Egyik dolog felidézi a másikat.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvtár
!

Ricardo Piglia: Éjjeli vadászat

Ricardo Piglia 1941-ben született, idén január 6-án hunyt el.
Történelmet tanult a La Plata Nemzeti Egyetemen. Ezután több Buenos Aires-i kiadónál dolgozott, az egyiknél híres krimiszerzőket adtak ki, például Dashiell Hammett, Raymond Chandler, David Goodis és Horace McCoy. Itt ragadt rá a krimi szeretete, és maga is írni kezdett. Az Éjjeli vadászat nagy sikert aratott Magyarországon a kis számú olvasótáborban. Piglia az amerikai irodalom rajongója volt, kedvencei F. Scott Fitzgerald és William Faulkner, európai kedvelt írói Franz Kafka és Robert Musil.

@iniesta hosszasan taglalja, miért is tetszett neki a regény. „A könyv egészen zseniális – mégpedig úgy, hogy messze nem hibátlan. De megkerülhetetlen, és kötelező.” https://moly.hu/ertekelesek/1422672

@Kuszma véleménye szerint irodalmi krimi, „ahol a nyomozó* tulajdonképpen a kizökkent morális törvény helyreállítására törekszik, persze a siker reménye nélkül.”
https://moly.hu/ertekelesek/1446722

@saribo szinte geopolitikai leírásként tekint a regényre, amely szerinte is szépirodalom, a becsapós borító elterelő.
https://moly.hu/ertekelesek/1767730

@giggs85-nek szintén tetszett a buta marketing ellenére.
https://moly.hu/ertekelesek/1449935

@springbook idézete:


>!
springbook

…olvasni annyit tesz, mint gondolkodni…Nem azt jelenti, hogy olvasunk, aztán gondolkodunk, hanem, hogy valamire gondolunk és azt olvassuk egy könyvben, melyet mintha mi írtunk volna, de persze nem mi írtuk, hanem valaki más, egy másik országban, másik helyen, a múltban, úgy írta le, mint egy még ki nem gondolt gondolatot, mígnem véletlenül, mindig véletlenül, felfedezzük azt a könyvet, amelyben világosan benne van az általunk még zavarosan ki nem gondolt gondolat. Persze nem mindegyik könyv, hanem csak bizonyos könyvek mutatkoznak gondolataink tárgyainak és szólnak nekünk. Mindenkinek egy könyv. S ahhoz, hogy ezt megtaláljuk, véletlenszerűen összekapcsolódó események sorozatára van szükség, hogy az ember a végén meglássa a fényt, amelyet öntudatlanul keres.

226. oldal

!

Guillermo Orsi: Szent Város

Orsi 1946-ban született, író, újságíró. Több krimit írt, 2009-ben Dashiell Hammet-díjban részesült. Buenos Airesben él és dolgozik. Ezt a várost emelte a magyarul megjelent könyvének helyszínéül.

A szerző egy modern thrillerrel rukkolt elő, amely „lebilincselő és szédítő olvasmány egy országról, amely hiába próbálja elhallgatni a nyilvánvalót, mert a halottai önmagukért beszélnek.”

https://moly.hu/idezetek/562212 @Dominik_Blasir

@kvzs: „Mocskos történet ez, rátapad az ember bőrére, és mocskossá teszi azt is, aki olvassa.”
https://moly.hu/ertekelesek/1825295

@Dominik_Blasir-t nem hagyta nyugodni a regény:


>!
Dominik_Blasir
Guillermo Orsi: Szent Város

Talán ez a Szent város legnagyobb erénye: nem hagy nyugodni. Gondolkodnod kell a szövegen, értelmezned, kibogozni a valódi tartalmat, állandóan foglalkozol vele, és mire észbe kapsz, már bekúszott a bőröd alá. Olvasol ezekről az emberekről, akik önmagukat épp annyira könnyen árulják el, mint egymást, akik nem hűségesek semmihez és senkihez (talán csak a pénzhez), akik az erkölcsöt és az igazságot csak hírből ismerik, és egy idő után eljutsz arra a pontra, hogy ha tényleg ilyen a világ, akkor nem biztos, hogy élni akarsz benne. Még reménykedsz egy kicsit, hogy majd a befejezés hagy fellélegezni, de nyilván csalódnod kell. Ez a dél-amerikai alvilág, nem valamiféle habos-babos romantikus leányálom. Itt nincs jó, nincs öröm, nincs boldogság. Csak halál. Ne mondd, hogy nem szóltam.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-12-16+…


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!