Bemutatkoznak a Merítés szerkesztői XIV.

Rovatgazda
!

@Etike – Kötelező-felfedező rovat

Etike vagyok, azaz Eszter. Azt hiszem, gyerekkoromban nehezemre esett kimondani az Esztert, és ide vezethető vissza az Etike. Néha apukám is így szólít, szóval teljes jogú becenév lett belőle az idők során.

Mindig is szerettem tanulni, szerettem az iskolát, sőt, a kötelező olvasmányokat is, talán ennek köszönhető, hogy tanár lettem. Ezen felül a nyelvekért is odavagyok, angolt és svédet tanultam az egyetemen. Jelenleg angolt tanítok és Svédországban élek, szóval a kettő remekül kombinálható!

Már két és fél éve élek itt, és nagyon jól érzem magam, de hazudnék, ha azt állítanám, nem hiányzik Magyarország, a családom és a barátaim. (Hálistennek arra rájöttem, hogy a Túró Rudi remekül fagyasztható!) A legizgalmasabb dolgok egyike, ami itt történt velem, hogy jogosítványt szereztem motoros szánra, és már száguldoztam is vele, fantasztikus érzés!

Még egy titkot osztanék meg veletek: ha egy svéd „fikázni” hív, ne sértődjetek meg! Kávéra és süteményre hív meg, egy jó fahéjas csigára vagy porcukros fánkra. Itt ez életstílus, „fika” (ejtsd: f-í-k-á) nevű szüneteket tartani munka közben.

A nyári és téli svéd világban viszont megkaptam egy kicsit azt, amire kedvenc könyveim, a Tüskevár és a Téli berek óta vágyakozom.

Kedvenc idézet (na jó, egy a sok közül…): https://moly.hu/idezetek/24864


>!
Etike MP
Fekete István: Tüskevár

Nagyon sokadszorra is legalább kétszáz csillag…

Update:
Próbáltam én már többször is írni erről a könyvről, de sose sikerült. Na de mégis, valamit, valahogy.
Nekem nem volt iskolában kötelező, én csak azt tudtam Fekete Istvánról, hogy Édesapám nagyon szereti, és hogy hol sorakozik csomó könyve a polcon. Egyszer valamiért azt mondtam, ám legyen. Nem tudom, mikor, hány éves lehettem. De mivel nem volt kötelező, 10 felett minden bizonnyal. Azóta évente legalább egyszer muszáj elolvasnom. Olyan hihetetlen hangulata van. Tényleg, belemerülök, és hopp, nem is nyár van és Balaton, hanem hó és épp ülök a BKV-n. Teljesen elvarázsol. Szerettem volna mindig is ilyen vidéki rokonokat, akiknél lehet nyaralni. Egy Matula bácsit, aki implicit módon, de minden fontos dologra megtanít. Szeretnék én is sokat tudni a természetről, állatokról, növényekről, halpucolásról és sütésről, nem félni a halszálkáktól, szalonnázni, horgászni, evezni.
Szeretnék egy István bácsit. Egy Nancsi nénit.
Szeretnék egy saját berket.

!

@lollippi – korrektor

Először is köszönöm a bemutatkozási lehetőséget. A valódi nevem Dóri. Igazából Dóra, de azt csak akkor, ha szakmailag publikálok, amúgy barátoknak csak Dóri, humoros kedvűeknek Dórika, anyukámnak Dorci, apukámnak Csimpike, nagyszüleimnek Kis-Cicó. Szóval maradjunk a Dórinál. A nicknevem eredete még az ősidők, az iWiW és az MSN korába tehető. Akkor történt, hogy elfelejtettem az MSN-em jelszavát, ami amúgy tele volt csupa idegen ismerőssel (imádom a paradoxonokat), úgyhogy csináltam egy újat. Ehhez pedig másik e-mail cím kellett. Akkoriban kisiskolás lázadásként „hippis” ruhákba öltözködtem (ez rendszerint kimerült az össze nem passzoló színű, virágmintás ruhákban), valamint elkezdtem különleges nyalókákat (angolul: lollipop) gyűjteni. Ennek a két szónak az összevonásából alkottam meg a „lollippi” szót, amit azóta is előveszek felhasználónévként a különböző internetes felületeken.

A virtuális dolgoktól elszakadva: Szegeden élek férjemmel és kiskutyánkkal, Vacakkal 2013 óta. Jelen pillanatban (vagyis 2017.01.25-én, amikor e sorokat írom) a Szegedi Tudományegyetem magyar alapszakját készülök tavasszal-nyáron befejezni. Ezen belül pedig elsősorban irodalommal foglalkozom. Szakdolgozatomban a propagandáról próbálok valami újat mondani két irodalmi szövegen keresztül.

Szeptember óta jógázom, valamint ekkor kezdtem korrektorként dolgozni a FÉLonline internetes folyóirat szerkesztőségében. De jelentek meg publikációim más online és nyomtatott felületen is. Az irodalom nem csak elméleti, de gyakorlati szempontból is érdekel – így került egy szövegem a Magánvégtelenbe, valamint a fent említett folyóirat oldalára is.

Nem pusztán korrektorként, de a valóságban is megrögzötten figyelem a helyesírási hibákat, mindezt teszem azzal a tudattal, hogy én is sokszor vétek még valószínűleg így is, ezért állandó stresszben élem az életemet, a pontok-vesszők erdején át, a kötőjelek óceánját átúszva, megpihenve a különírás szigetén. Most, hogy összehoztam egy ilyen nyálas mondatot, ideje lezárni ezt a kis bemutatkozást. Köszönöm a bizalmat, hogy itt lehetek. :)

Mi más lenne a kedvenc idézetem, mint a legtöbbet kedvencelt (amiről most tudtam meg, hogy népszerű szerencsesüti alapanyag)? -->https://moly.hu/idezetek/290415


>!
lollippi I
Radnóti Miklós: Bori notesz

Ki vagyok én, hogy ezt minősíthessem? Csak fáj, csak szeretem.

!

@AniTiger – Forever Young Adult rovat

Anita vagyok, de már sok-sok éve AniTiger néven futok mindenfelé. Tök kreatívan összevontam a nevem elejét a kedvenc állatom angol verziójával, de hagyjuk is, voltam vagy 12… Komótosan haladok a harmincas éveim felé, de a „Hány éves vagy?” kérdésre olyasmit szoktam válaszolni, hogy 23, de hatodszorra.

Tősgyökeres dunaújvárosi vagyok – itt születtem, jártam oviba és suliba, de még főiskolára is! Jelenleg a helyi színházban dolgozom, amit imádok, mert munkaköri kötelesség megnézni minden darabot! :)

Világéletemben panelban éltem és csak azt nem szeretem benne, hogy a szomszédok ellenzik a terjeszkedést (szobafoglalást!), pedig szívem szerint kivernék egy-két falat és berendeznék magamnak egy könyvtárszobát. Más megoldás jelenleg nincs, mert a velem élők közül senki nem szeretné beáldozni a lakrészét az ügy érdekében. Már akkor is tikkelni kezd a szemük, amik hazaállítok egy-két újabb polclakóval! Nem is értem!

Hobbik? Gyakran olvasok, molyolok, (online) könyvklubozom és járok színházba! Ritkábban hallgatok podcastot (Welcome to Night Vale), pókerezek, sudokuzok, olvasok mangákat, nézek (zombis) horror filmeket, SIMSezek és játszok egyéb PC gamekkel, mint szeretnék. A kedvenc elfoglaltságom a blogom – Hagyjatok! Olvasok! - írása, szerkesztése, képek keresgélése a posztjaimhoz. Imádok tartalmakat gyártani hozzá.

Magamról talán azt mondanám el, hogy távolságtartó és zárkózott vagyok, de ha ilyeneket mondok, akkor általában körberöhögnek. Alapvetően vidám és nyitott emberként jellemeznek (ugyanők máskor meg lepszichopatáznak…), csak a humoromat tartják sza… khm… szarkasztikusnak. Szerintem a morbidság és a fekete humor kell az élethez.

A Molyfaggatóban már kifaggattak:
https://moly.hu/merites-rovatok/molyfaggato-4

Könyvek tekintetében igazi mindenevőnek tartom magam, persze megvannak a kedvenc műfajaim, nagyon szeretem a YA regényeket, a disztópiákat és a(z urban) fantasyket.

Az olvasást Vavyan Fable és Böszörményi Gyula szerettette meg velem.
A két kedvenc könyvem: Ernest Cline: Ready Player One és Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz

Kedvenc idézetem: https://moly.hu/idezetek/705533


>!
AniTiger MP
Vavyan Fable: Sárkánykönny

Olyan ez a könyv nekem, mint a levegő – igénylem, éltet. Előveszem, beleolvasok, elcirógatom a borítóját. Gyönyörű szép történet csodás főszereplőkkel, Az Ezeregyéjszaka meséinek újragondolása. Sahrijár király most nem kap mesét – itt az Idült a szörnyeteg, aki meglesi, kihallgatja, lefényképezi és üzeneteket hagy a leendő arának. Tőle félünk, miatta borzongunk. Ebben a könyvben Seherezádét Navia-nak hívják, adunk mellé egy okos, erős zsarut, aki vigyázza az életét, és akit éjszakánként az élettörténetével szórakoztat. Néha táncolni mennek, harcba keverednek, egymásba szeretnek, titkokat fednek fel egymás előtt.

Igazából imádom, ahogy szépen lassan kibontakozik a két főszereplő egymás előtt, szeretem olvasni a beszélgetéseket – jajj, rengeteget beszélgetnek! És nem csak önmagukat meg egymást tárják-derítik fel, hanem megérintik az Olvasót is, aki döbbenten ül a könyv végén és csodálkozik: kész katyvasz volt a lelke az olvasás előtt, most meg…?! Az érzelmi skála rengeteg: félünk, aggódunk, nevetünk, mosolygunk, szánakozunk, utálunk, haragszunk, a feszültség pedig csak fokozódik! – a könyv végére elfogyunk, elfáradunk: relaxálttá válunk.

Persze csak magamról beszélhetek… én tényleg szeretem ezt a szépen felépített, érzelem dús sztorit. Imádom a 97’-es kiadás borítóját, sötét és szép, akár a könyv. Ha létezik erotikus-thriller, akkor ezt a könyvet kikiáltom romantikus-thrillernek!

http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2014/08/vavyan-fabl…

>!
Fabyen, Budapest, 1997
568 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638535989
4 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!