Szívjál fát!*
Ezt a jól hangzó idézetet még az előző rész (Loe: Doppler) értékelésébe akartam volt beleírni, mondván jól hangzik, illik is a témához, lévén ugye hogy az erdőben játszódik, fel is írtam egy kis post-itra, amit felragasztottam a monitorom szélére, hogy el ne feledjem majd e kötet értékelésébe beleírni, mert ez olyan jó kis blickfangos**, látod, te is megetted, te, aki ezt most olvasod.
Aztán nem gondoltam, hogy ebben a könyvben ez majd új értelmet is kap (meg ráadásul gyakorlatilag egy percet sem fog erdőben-sátorban játszódni), röhögtem is egy-két jó sornyit így magamban, de nem emberek közt, nehogy még véletlen hülyének nézzenek.
Ugyanis, illék tudni, hogy Maj Britt, akivel a regény kezdődik, utolsó évtizedét kábé végigfüvezi, ebben a mondatban foglalja össze – Loe, aki ezt írja – ezt a csodás asszonyt: „egy vénséges, vadkenderfüggő vénasszony, akinek meg vannak számlálva a percei.”
Ami még a kis blickfangomhoz szintén illék, egy hangzatos kis mondás, miszerint „Don’t drink and drive, smoke and fly!*** (http://bit.ly/pS4qND). No igen, repül itt minden, Maj Britt, mint női főszereplő, repül vele Doppler, mint címszereplő, meg majd ugye vezet is, mint az utak királya, viszont nem iszik. Mármint annyit, mint Maj Britt és Von Borring**** előbbinek utolsó estéjén. De legalább nem vezet. Na meg hát repülnek a madarak. Szerencsére semmi más dolguk nincs Doppler szemében. Esetleg még szolgálhatna Sörben főtt rigóként is. De az egy másik teríték.
Na de az a lényeg, hogy ez egy általam megkedvencelt könyv lett, egyidejűleg meg is bocsájtottam Loe-nak az Elfújta a nőt.****** Ezért a könyvért én minden félregépelést is megbocsájtanék, már ha lenne egyáltalán. Mert nincs. A fordítás is $@!%. Lőrincz Balázs Bendegúznak jár tőlem egy hatalmas pacsi. Jó, a kiadónak is, a borító ellenére jó lapozni ezt a könyvet.
És az a helyzet, hogy ezt a könyvet nem lehet összefoglalni, leírni vagy esetleg ajánlani, mert azonnal beleröhögnék (már szóban, írásban ugye nehezebb). Olvasni kell, illetve illék, akinek bejön a Loe-i aszarkazmus. Nekem be. :D Bár ezzel párhuzamosan az is igaz, hogy úgy érdemes olvasni, hogy egy-két Loe-ban már elmerültél*******, és most így nem csak azért, mert két korábbi regényére is utal ebben, hanem mert ez stílus, ezt szokni kell. Engem elkapott, megvett kilóra, ledarált és mézes-meggyes jégkása akarok lenni, hogy egy norvég erdőben asszak hóvá. ********
* The OC (Narancsvidék) című sorozat egy epikus epizódjából
** szemfogó, marketingben (is) használatos kifejezés, ami először megragadja a tekinteted – egy magazinban egy oldalnak ez kb. a felső egy ötöde, így ide érdemes a leglátványosabb tartalmat pozicionálni
*** Ne igyál és vezess! Füvezz és repülj! És én, aki ezt írom, már nem tudom, miért nem írtam csillag nélkül is már rögtön magyarul. Talán mert jobban hangzik angolul. Talán mert találtam hozzá képet. Talán mert… már megírtam és nincs kedvem kitörölni, átszerkeszteni.
**** Apropó, de utálom ezeket a kettős neveket. Úgy örülök, hogy magyarban ilyenek nincsenek. Mármint vannak, csak egybeírjuk. Szóval az Annamáriák, Évamáriák meg Lauramáriák egész piték ehhez képest. Nincs gondom az Annamáriákkal, csak a hosszú nevekkel. „Drop the ’the’. Just Facebook.”*****
***** Social Network – A közösségi háló (http://www.imdb.com/title/tt1285016) című filmből idézve. Szeretem.
****** http://moly.hu/konyvek/erlend-loe-elfujta-a-no
******* nem képletesen, no!
******** Isten Háta Mögött: Hídavatás című dalának (http://youtu.be/qLaUFb2dHq8) ide nem vonatkozó dalszövegrészlete: „És együtt asszunk híddá / Amin át- meg átjár a nép.” Egyszerűen mert ez az ’asszunk híddá’ annyira $@!% hangzik, hogy imádom mondogatni. Asszunk híddá!