A hónap magyar írója – Rejtő Jenő

Rovatgazda
!

A magyar irodalom meghatározó alakja, regényein mostanra generációk nőttek fel, és kacagtak hangosan. Műveiből született társasjáték, színdarab, film, képregény, de még bögre is. Humora egyedi, a történetek és mondatok csűrésének-csavarásának nagymestere, a ponyvairodalom koronázatlan királya. Be kell őt mutatnom, vagy már mindenki rájött, hogy kiről beszélek?


>!
Bla IP

Rejtő Jenő – „Sír (a) felirat”

Ki itt nyugtalankodik csendesen,
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt 36 évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott
Néhány lapot. S mikor kinevették:
Azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt fekszik e nehéz
Temetői hant alatt,
Zöld koponyáján kiüt a csíra
És azt álmodja, hogy él.
Szegény. Béke hantjaira!

Kapcsolódó alkotók: Rejtő Jenő (P. Howard)

2 hozzászólás
!
>!
Lazacc
A mai napon

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén azt mondta, hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze 38 éves volt.

Az Egyedül vagyunk című nyilas lap 1942-ben lényegében feljelentette, és a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén, állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel.

Reich Jenő néven Budapesten született 1905. március 29-én, apja nyomdai tisztviselő volt. A Kertész utcai polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de statisztálásnál többre nem vitte, mert egyszer leejtette a híres színészt, Törzs Jenőt. Színi tanulmányait Berlinben, Max Reinhardtnál folytatta, közben lovakat csutakolt az ügetőn. Ezután vándorútra kelt, volt Hamburgban dokkmunkás és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő, Franciaországban sztepptáncos, dolgozott vándorcirkuszban és járt Afrikában is, az azonban vitatott, hogy az idegenlégióban szolgált-e.

1930-ban csak kölcsönkért pénzből tudott hazatérni Olaszországból, itthon nyelveket tanított és írni kezdett. Salamon Béla ajánlotta be a Teréz körúti Színpadhoz, ahol háziszerző lett: Aki mer, az nyer című zenés darabját 150-szer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével, Úrilány szobát keres című színművéből pedig film is készült.

Felkapott szerző lett, a szakadatlan munka azonban felőrölte az idegeit, 1939-ben két hónapot szanatóriumban töltött. Időközben kitört a II. világháború, és zsidó származása miatt folyamatosan támadták. Az Egyedül vagyunk című nyilas lap 1942-ben lényegében feljelentette, és a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén, állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel. Mindössze 38 éves volt.

Mintegy 120 jelenete maradt fenn, ezek javát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Bár darabjait játszották, regényei sikeresek voltak, volt olyan hónap, amikor 2000 pengőt keresett, bohém életmódja és kártyaszenvedélye miatt mégsem volt soha pénze. Mindenhonnan előlegeket vett fel, hogy vállalásait teljesítse, nemcsak kávéval és cigarettával küzdött az elalvás ellen, az azonban a városi legendák világába tartozik, hogy amikor megszorult, a kávéházi pincért kéziratlapokkal fizette ki, amelyeket azután a kiadónál lehetett “beváltani”. Szoros barátság fűzte Karinthy Frigyeshez, aki a rá jellemző, ötletes módon tette egyik napról a másikra ismertté nevét. Karinthy a Pesti Napló hasábjain Rejtő rejtélyes eltűnéséről számolt be, majd nyílt levelet intézett hozzá, kérve, ne legyen öngyilkos. “Jenő, gyere haza, minden meg van bocsátva!” – fejezte be írását. Rejtő, aki mit sem tudott erről, a lapszám elolvasása után már ismert emberként tért haza Bécsből, ahová még ismeretlenként távozott.

Zsenialitása regényeiben mutatkozik meg, hiszen megújította a ponyvát. Egy “tízfilléres” regénnyel akár két nap alatt végzett, majd a Nova kiadó pengősregényeit írta. Egy szerződésben kéthetente egy 120 oldalas regény megírását vállalta, és ezt teljesítette is, noha aprólékosan, a szövegen sokat javítva dolgozott. A Nova elvileg külföldi irodalmat adott ki, innen ered a P. Howard írói álnév.

Rejtő regényei átmenetek a kalandregény és annak paródiája között, a légiós és matrózregényeket művészetté nemesítette. Hősei csetlő-botló kisemberek, akiknek végül igazságot szolgáltat a sors, a történetek fordulatosak, a jellemek alig árnyaltak. Rejtő egyéni humorát a pesti vagánynyelv és aszfalthumor leleményei, szójátékok, meglepő szerkezetek jellemzik. Különösen indításai zseniálisak (Uram, a késemért jöttem; Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat), bizarr fordulatai (Fülig Jimmy és Török Szultán leveleiben) mintát teremtettek. Kiszólásai, csattanói ma is közszájon forognak, regényein nemzedékek nőttek fel. Legnépszerűbb könyvei: A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány.

Ő az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel – igaz csak utólag, saját korában alig említették, bár az olvasók egymás kezéből kapkodták köteteit. Így volt ez a II. világháború után is, a hivatalos kultúrpolitika sokáig nem vett róla tudomást, könyvei csak 1960 után jelenhettek meg, akkor viszont Jókaival vetekedett népszerűsége, ami a mai napig sem csökkent.

Regényei angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, német, olasz, örmény, román és szlovák nyelven is megjelentek. Műveiből több film készült: A fehér foltból Zsurzs Éva rendezte a Férjhez menni tilost, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, 1996-ban készült el A három testőr Afrikában Bujtor István rendezésében. “Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” – írta róla Hegedűs Géza.

1994-ben Erzsébetváros (Budapest VII. kerület) önkormányzata emléktáblát állított szülőháza falán, 2001 óta pedig internetes népi kezdeményezésre a Szövetség utcának ez a szakasza, illetve a Hevesi Sándor tér egy része Rejtő Jenő nevét viseli.

Sír (a) felirat

Ki itt nyugtalankodik csendesen,
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt harminchat évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott
Néhány lapot. S mikor kinevették:
Azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt fekszik e nehéz
Temetői hant alatt,
Zöld koponyáján kiüt a csira
És azt álmodja, hogy él.
Szegény. Béke hangjaira!
Ámen.

(Rejtô Jenő)
(1905. március 29.-1943. január 1.)

!

Igen, ő Rejtő Jenő. Bár szerintem mindenki életében már legalább egy, vagy – azonnali addikció kialakulása esetén – minimum egy tucat könyvét olvasta, életének rövid áttekintése azért még sokak számára fog újat mondani.
Zsidó család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, fiatalkora is a VII. kerülethez köthető. Ezen helyszíneket barangolta be @Maate barátaival, karcában az élménybeszámoló mellett még egy izgalmas hétvégi programot is megismerhettek.


>!
Maate P

A tegnapi Rejtő Jenő napról képes cikk itt: http://addat.hu/16e10c87/REJTŐ-Irodalmi-túra-és-nap.doc.html
képtelenül meg emitt:

Szeretek utazni, szeretek olvasni, a kettőt gyakran összeteszem és irodalmi helyszínekre is elzarándokolok.
Rejtőt különösen szeretem és ráadásul ezúttal nem is kellett messzire menni, mindössze ide a VII. kerületbe.
Rejtő Jenő ugyanis, amikor nem Párizsban járt vagy munkaszolgálatosként Oroszországban nagyrészt Budapesten élt és itteni életéhez köthető helyszínek mindegyike a VII. kerületben összpontosul egy kb. 2 km-es körben.
Barátaimmal ígyhát nekivágtunk, hogy megnézzük ezeket a helyszíneket, vajon maradt-e bármi a múltból, ami a századelőre emlékeztet, vajon mi lett az egykor patinásabb épületekből.
Nem időrendbe, hanem földrajzi sorrendbe mentünk, így túránkat a Dózsa György út 76.-nál kezdtük.
Egykor itt az Andrássy kávéház állt szemben a Városligettel. A kávéház szuterénjében pedig működött a BAK ökölvívó szakosztály, ahová Rejtő Jenő gyermekkorában rendszeresen járt boxolni. Az egyik edzésen, edzője Székely József véletlenül egy ütésével eltörte Rejtő orrát, ez egész életében meglátszott.
Ma a kávéház helyén egy Volksbank áll, hogy a szuterénbe van-e valami, azt nem tudtuk kideríteni, mert zárt udvarról lehet a szuterénbe lemenni, de elég elhagyatottnak tűnt, a szomszédos épület például már évek óta elhagyatottan áll.
Innen egy nagyobb sétával értünk a Hevesi Sándor térre, ahol a Magyar Színház áll. Itt, a Hevesi Sándor tér 5 alatt, ami 2001-től számozásban már Rejtő Jenő utca 6, született 1905. mácius 29-én Rejtő Jenő. Sőt azt is sikerült megtudni, hogy az I. emelet 9-es számú lakásában, ahol természetesen most is laknak. A Szövetség utca végét, ahol Rejtő szülőháza is áll, 2001-ben Rejtő Jenő utcára nevezték át és emléktáblát is elhelyeztek. Mindezt civil kezdeményezés hatására. A házba is sikerült bejutnunk, viszonylag jó állapotú gangos polgári ház.
Utunkat folytattuk az Erzsébet körút 30-hoz. Itt ált az Angol kávéház, amit később Bucsinszky kávéháznak neveztek át. Ide járt József Attila, Nagy Lajos, Szerb Antal és ezt a kávéházat tekintette Rejtő Jenő is saját munkahelyének, ide járt írni. Jó barátságot ápolt a hely tulajdonosával is, Vanek Józseffel, akiről Vanek úr karakterét is megalkotta. A II. világháború után a kávéházat bezárták, jelenleg egy üres üzlethelyiség van a helyén.
A következő és egyben utolsó állomása utunknak a Kertész utcai iskolához vezetett. Rejtő korában itt Községi Polgári Fiúiskola volt, ahová addig járt, amíg egyik tanára nem inzultálta, majd kicsapták Rejtőt innen.
Az iskola helyén most is iskola áll, az Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola.
Tehát van, ami megmaradt, van, ahol megemlékeznek Rejtőről és van, ami teljesen átalakult az elmúlt évszázadban, mindenesetre jó érzés volt a lábnyomain járni ezen a hideg januári délelőttön.
Utunk folytatódott még tovább, hiszen komplett Rejtő Jenő napot szerveztem. Ebédünket a korábbi Korcsma a Piszkos Freddhez, ma Freddy’s Pub néven működő étteremben fogyasztottuk el, ami enteriőrben teljesen próbálja a Rejtői világot elénk varázsolni és még az étel is remek.
Ebéd után pedig jöhetett a Piszkos Fred társasjátékozás. Sajnos nem tudtuk kikölcsönözni sehonnan, mert állítólag akkora siker, hogy hamar elfogyott a társasjátékboltokból, sem kapni, sem kölcsönözni jelenleg nem lehet. Öröm az ürömben, hogy felvettem a kapcsolatot a készítőkkel és nem, hogy kölcsönadtak volna egy társast, de meg is ajándékoztak eggyel, támogatva ezzel ezt a Rejtő napot. Szóval ezúton is köszönöm Árvai Péternek és a GémeKlub-nak a felajánlást.
A társasjáték egyébként Korcsmáros Pál képregényének grafikáján és Rejtő történetén alapul, stratégiai is, szerencse is kell hozzá és hát bunyó, balhé a kocsmavilágban.
Ezzel zárult a Rejtő nap, tudom mindenkinek ajánlani a tematikus napokat barátokkal.

!

Kép forrása: spoiler

Kamaszként is megmutatkozott már szerteágazó érdeklődése: verseket írt (melyeket Ady Endre inspirált), fiatal felnőttként még egy verseskötete is megjelent.
Állítólag „egy alkalommal részt vett egy Ady-esten, aminek az utolsó versébe, A fekete zongorába belesült. Mit sem törődve azzal a jelentéktelen ténnyel, hogy a teljes szöveg kiment a fejéből, ott helyben befejezést költött a versnek.”
A sportok iránt is érdeklődött: foglalkozott ökölvívással, emellett sakkozott, pingpongozott és focizott is; felnőtt korára testmagassága a 190 centimétert is elérte, igazi edzett, erős ember vált belőle. Persze a sérülések sem kerülték el, „az egyik, alakjához fűződő legenda szerint (…) sportsérülés miatt részleges arcbénulása volt, ezért nemcsak komoly férfi benyomását keltette a róla készült fotókon, de poénjait is rezzenéstelen arccal tudta előadni.”

Forrás: spoiler


>!
Bla IP

Rejtő Jenő (P. Howard)

Idén – 2016-ban – lenne 111 éves Rejtő Jenő. Bár valszeg ezt a matuzsálemi kort ő maga sem szerette volna megérni, annál a röpke 38 évnél azért juthatott volna neki valamivel hosszabb idő. Nem is szólva arról, mennyivel gazdagabbak lehetnének az olvasók is…
A Japán Kávéház teraszán (ma Írók Boltja) ült, döntötte magába a feketét, közben mindenféle cetlikre rótta a sorokat, intenzíven élt, abba akár több ember sorsa is beleférne, rótta a sorokat sebesen – pedig még mártogatós tollszárat használt – sokat javított, korrigált írás közben.
Rejtő mindent kipróbált. Színésznek készült, 18 évesen Rákosi Szidi iskolájába járt, de a színpadon nem volt tehetséges. Még Berlinbe is eljutott, hogy ott tanulja a mesterséget, de ez sem jött be neki.
Két évig próbálta Európát, volt dokkmunkás, házaló, heringhalász és mosogató, Marseille-ben állítólag az idegenlégióba is jelentkezett, de ő korántsem bírta olyan jól a gyűrődést, mint némely regényhőse, úgyhogy hamar leszerelték.
Pedig keménykötésű fickó volt, bokszolni tanult. Egyszer megverte az egyik tanárát, mert az lezsidózta. Annak a szélsőjobbos újságírónak, aki cikkével Rejtőt a halálba küldte, sajnos már nem törhette be az orrát. Hasonló cikkekért ma is kitűntetést osztanak.
1942. október 9-én az Egyedül Vagyunk című nyilas lapban jelent meg az írás, amelyben a cikkíró felhívja a figyelmet arra, hogy Rejtő zsidó származása ellenére ír, él és virul, pedig már rég a munkaszolgálaton lenne a helye.
A nagykátai kórházból rángatták ki a beteg írót, és vitték Oroszországba. Alig három hónapra rá, 1943. január 1-jén meghalt. Tizenegy nappal a doni áttörés előtt.

Fiatal koromban mindent elolvastam tőle, ami akkor hozzáférhető volt. Széles vigyorra húzta számat a mérföldes pofonok csattanása, vagy a kés, amit a „hát”-ban lehet megtalálni. Akkoriban még a Fülesben jelentek meg folytatásban e regények Korcsmáros Pál illusztrálásában, kinek képein láthatóvá vált Fülig Jimmy cikázása az autóval, a pofonok hatása, stb. Elemi erővel hatott rám e stílus és a humor, mely kísérte. A szocialista érában kiadott könyvek szinte mindegyike birtokomba is került.

8 hozzászólás
!

Rejtő Jenő (középen) első feleségével (balra) és családjával
Forrás: spoiler

Élete – beleértve nőügyeit is – legalább olyan kalandos volt, mint regényeinek főhőseié. Igazi Casanova hírében állt, de igazi gyengéi a gépírónők voltak. Kétszer nősült – első felesége lánykéréséről @Psyche idézetét is olvashatjátok lentebb –, mindkét feleségét e szakmájuk révén ismerte meg.
Azért még hozzátenném irodalmi pletyka szintjén, hogy az első házassága két évig tartott, a váláskor pedig az ifjú feleséget – aki öt évvel volt idősebb, mint férje – épp Rejtő bátyja képviselte.
Második felesége a nálánál három évvel fiatalabb Gábor Magdolna volt, de ez a frigy sem tartott sokáig, mivel az ara Rejtő kicsapongó élete miatt – szenvedélyes szerencsejátékossá vált, és a különböző élvezeti szereket sem vetette meg – beadta a válókeresetet. Állítólagos mendemondák szerint A szőke ciklon főszereplőnőjét egy az egyben második feleségéről mintázta.
Harmadik nagy szerelme Kovács Magda volt, de vele a zsidótörvények miatt már nem tudott házasságot kötni.

Forrás: spoiler


>!
Psyche

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Heltai Jenő és Kassák Lajos gépírónőjét ajánlották nekik, akit Rejtő azon nyomban fel is hívott telefonon. Bejelentette Boros Rózsikának, hogy hajnali három órakor a lakására megy, mert diktálni szeretne. Felment a hölgy Dob utcai albérletébe, ahol beavatta különös munkamódszerébe. Közölte Rózsikával hogy mindig estélyi ruhában, kirúzsozva, elegánsan gépeljen, és soha ne nevessen a leírt poénokon.
(…) Miután néhány hónap alatt az éjszakai órákban lediktált pár regényt és színdarabot, közölte a gépírónővel, hogy elégedett a munkájával, s egyúttal megkérte a kezét. Rózsika sok meglepőt látott már életében, például Kassák verseket, úgyhogy igent mondott.

106. oldal - Rejtő Jenő, Boros Rózsa, Gábor Magda és Kovás Magda

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2 Újabb irodalmi szerelmes könyv

Kapcsolódó szócikkek: Kassák Lajos · Rejtő Jenő
!

Forrás: spoiler

Irodalmi stílusa egyedi, a lelkes molyoknak köszönhetően pedig több olyan idézet is rögzítésre került már, ahol írói munkásságáról lehet olvasni.

@vargarockzsolt egy igazán érdekes cikket karcolt a kalandregényekről és fércművekről, amiből megtudhatjuk, hogy Rejtő mennyire tudatos író volt, és hogy az ő ponyvái minőségben olyan messze állnak a ponyvairodalomtól, mint az a bizonyos Makó Jeruzsálemtől. Nagyon érdekes és nívós cikk, érdemes elolvasni: https://moly.hu/karcok/1244094

@kkata76 egy rövid, de annál frappánsabb idézetet talált Rejtőről:
Hegedűs Géza ezt írta valahol Rejtőről: »mindig lehet tudni, hogy mi lesz a regény vége, de azt, hogy egy-egy mondatot hogyan fejez be, azt sosem.«
(https://moly.hu/idezetek/588655)

A pesti humorról – és benne Rejtőről is – @bonnie9 hozott egy idézetet: https://moly.hu/idezetek/445678


>!
Kuszma P

Rejtő különös irodalmi vállalkozásának, úgy hiszem, a lényegéhez tartozik, hogy úgynevezett silány anyagból dolgozik. Anyaga a ponyvairodalom motívumkészlete, azokban a sokszorosan felhasznált és a használatban kiüresedett alakzatokban, melyekben azt készen találta. A tömegirodalom tipikus jelenségeiben olyan jelkészletet fedez fel, amellyel világunk leírható és értelmezhető. És e gesztus maga: az irodalom, mint az irodalmi hulladék derivátuma, az esztétikum a giccsbe rejtve, a rejtőzködés is jelent valamit: egy kultúrállapot jele.

191. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
8 hozzászólás
!

Igen sok könyv köthető a nevéhez – legyen az P. Howard, vagy épp Gibson Lavery –, melyek közül én most a három legismertebbet szeretném picit megmutatni Nektek, kedvcsinálóul, hogy lássátok, mennyire szereti a Moly közössége ezeket a műveket, és milyen érdekes tartalmak születtek már hozzájuk.

Az első: Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány


!

Ez a legolvasottabb könyve, igazi csemege a hozzá kapcsolódó molyos tartalmak közötti böngészés is.

A személyes kedvencemmel kezdem. Részlet @LianneHide értékeléséből:
„Ez annyira jó volt, hogy igazából kéne csinálni nagy és szembetűnő „Rejtőt olvasok!” kitűzőket, hogy legalább némi jelzés legyen a gyanútlan, tömegközlekedést igénybe vevők számára, hogy miért vigyorog a velük szembeülő olvasó egyén úgy, hogy mindjárt felreped a szája sarka.” (https://moly.hu/ertekelesek/1947727)

Rejtő legtöbbet csillagozott idézete is ebből a könyvből való, és @Tündérmaci írta ki a molyok nagy örömére: https://moly.hu/idezetek/22080
De az elvesztett késről szóló párbeszédet is szerintem még az is ismeri, aki soha nem olvasta a könyvet. Ha esetleg mégsem, ideje bepótolni @czegezoltanszabolcs idézetével: https://moly.hu/idezetek/3641

Ha még nem olvastál tőle, vagy régen olvastál, netán ha épp most fejezted be egy könyvét, esetleg épp kedvet kaptál hozzá, vagy nincs mit csinálod, és könyvet keresel… szóval úgy egyébként is, ha Rejtő, akkor ezt a kötetet mindenképp érdemes elolvasni. ;)
Mint a Merítés többi ajánlott könyvét, ezt is megtalálod az alábbi listán:
https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

@Frank_Spielmann karca tömörségében is igazi kedvcsináló:
„Gondoltam, beleolvasok, hogy milyen is… az első néhány mondat után rájöttem, hogy ebből nem csak beleolvasás lesz…”
(https://moly.hu/karcok/29070)

Persze nem vagyunk egyformák, @Samsa értékeléséből kiderült: márpedig nem mindenki szereti még Rejtőt sem. -> https://moly.hu/ertekelesek/2722328

De van olyan is, akit annyira megihletett a könyv, hogy még az értékelést is humorosra vette:


>!
eufrozina 
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány

Indikáció: bármely kedélyállapot feljavítására.
Kontraindikáció: idült agydiagnózis.
Hatóanyag: igazi rejtői humor.
Alkalmazása: naponta egy fejezet.
Igény esetén egyszerre is lenyelhető, szétrágás nélkül bő rummal.
Biztos mellékhatás: heveny röhögőgörcs.
Egyéb mellékhatások: azokért nem vállalunk felelősséget.
Ha ezen könyvvel kapcsolatban további kérdései vannak, kérjük, forduljon bizalommal az Igazi Trébitsch-hez. Az majd elintézi.

!

Szemezgettem az értékelések között, pár izgalmasabbat meg is mutatok nektek.

„Terence Hill és Mr. Bean fergeteges kalandjai Franciaországban és Afrikában.” – @TLD (https://moly.hu/ertekelesek/3207324)

„Az a helyzet, hogy a fogorvost leszámítva én a világon senkitől sem félek. De ha mutattok nekem valakit, aki fapofával képes elolvasni a Nobel-díjas Gorcsev Iván matróz történetét, akkor attól az embertől rettegni fogok.” – @SteelCurtain (https://moly.hu/ertekelesek/1251932)

@Ákos_Tóth értékelését pedig egy az egyben ajánlom olvasásra inkább: https://moly.hu/ertekelesek/3136604

A teljesség kedvéért elárulom, ez sem mindenkinek tetszett. @sassenach számára most csalódás volt, de biztos vagyok benne, hogy ezzel az érzéssel sincs egyedül.
https://moly.hu/ertekelesek/1518888

@Molymacska pedig Rejtő stílusával akasztotta kicsit össze a bajszát: „(…) Rejtőnek stílusa van (…) amúgy ez a stílus az, aminél »érted a poént, csak nem vicces« esete áll fenn.”
De végeredményben neki is tetszett a könyv: https://moly.hu/ertekelesek/3141815


>!
Dina1025

– Kérem… Gondolja meg… Ez őrültség!
– Az élet csak úgy szép, ha őrült egy kissé…

56. oldal

4 hozzászólás
!

A harmadik pedig a Vesztegzár a Grand Hotelben:


>!
Chris

Rejtő-klasszikussal folytatja bemutatói sorát a József Attila Színház. A Vesztegzár a Grand Hotelben című zenés vígjáték Szente Vajk rendezésében mutatkozik be ismét a fővárosban.

https://szinhazikritikak.blog.hu/2018/12/13/vesztegzar_…

Kapcsolódó könyvek: Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben

Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben

Kapcsolódó alkotók: Rejtő Jenő (P. Howard) · Varró Dániel

!

745 példánya van molyos magánkönyvtárakba regisztrálva, több, mint 850 értékelés született hozzá… kell ennél több indoklás, hogy mennyire közkedvelt a mai napig ez a kötet?

Azért pár értékelésből kiragadnék még gondolatokat:
„Ez a könyv örök szerelem.” – @Bea_K (https://moly.hu/ertekelesek/3097786)
@virgil „afféle általános antidepresszánsként" szokta olvasni: https://moly.hu/ertekelesek/3020531
@ibupony értékelésének legelső sora pedig nagyon megragadta a szívem: „Az első foszlós, szétesős Rejtő-kötetem, amit nagypapa polcáról választottam. Az öreg csak vigyorgott lelkesen, és annyit mondott „Jó lesz” Természetesen igaza van, mint mindig.“ (https://moly.hu/ertekelesek/2855256)

@Kooczka kicsit visszafogottabban értékelte: „Megvolt benne a rejtői humor, de csak halványan, azokhoz képest, amiket olvastam és szeretek tőle.” https://moly.hu/ertekelesek/2462422


>!
Aliko P
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben

„ Hölgyeim és uraim – kezdte a kapitány. – A hatóságok vesztegzárat rendeltek el. Három hétig senki sem távozhat a Grand Hotelből. Aki az egészségügyi óvintézkedést kijátssza, azt öt évtől életfogytiglanig terjedhető büntetéssel sújtja a törvény…”

Rejtő egyik legismertebb és legkedveltebb regénye ez a mű, nem véletlenül. Egy vérbeli krimi és a szerző utánozhatatlan humorának egyvelege, az egyik legkiemelkedőbb és legkiforrottabb könyve. Lesz itt minden, rejtély, fordulat és persze szerelem. Középpontjában pedig egy bűnügy és annak leleplezése áll.
Az író sajátos humora és stílusa bárhol felismerhetővé teszi. A filmszerű vágás technika, a felgyorsult események, és az egy -két szavas mondatok írójaként P Howard bebizonyítja, hogy a krimi is nagyszerűen parodizálható. Világát a kikezdhetetlen derű jellemzi, ahol a szereplők makacsul ragaszkodnak az elveikhez.

A történet bővelkedik a furábbnál furább jellegzetes rejtői karakterekben. Félix, a főhős, igazi könnyelmű aranyifjú, akinek az élete csak játék és mese. Igaz, a bajban helyén van a szíve és szépen helytáll. A hősnő, Maud, pedig a bájos, bajbajutott, megmentésre váró királykisasszony megtestesítője, aki meggondolatlan és vakmerő, de mindezt egy úrilány magabiztosságával teszi. Rejtő hősei megkísérlik a lehetetlent, úrrá lenni az abszurditáson.

A humor mellett gyakran filózofikus mélység is megjelenik történetben, egy fejetetejére állított világban, ahol az nevet utoljára, aki először üt. A történet csavaros és fordulatos újabb és újabb és újabb és újabb mellékszálakkal. Nyelvezetére a közvetlenség jellemző. Sokszor használja a zsargont és szövegeit megtűzdeli a tipikus rejtői szófordulatokkal és hasonlatokkal.

A könyv in medias, egy bizarr történet kellős közepébe hajítja az olvasóját.

„Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott.”

A Kis Lagoda szigetek egy előkelő szállodájában gyilkosság történik, ezt kell felderíteni és kibogozni a teljesen összekuszálódott szálakat a kiérkező nyomozónak. A harc a banánoxid képletének megszerzéséért folyik egy szélhámosokkal teli Grand Hotleben. Itt lényegében mindenki gyanús spoiler. A nyomozást megnehezíti, hogy nem ez az egyetlen felderítendő eset a hotelban, viszont a búbópestis miatti karantén szerencsére egy helyen tartja a gyanúsítottakat. Végül persze a bűnösök lelepleződnek és szerelmesek egymásra találnak.

A könyvet ajánlom a Rejtő fanoknak, a krimi rajongóknak, az abszurd szerelmeseinek, de azoknak is, akik még csak barátkoznak a fent említett dolgok bármelyikével, mert egy humoros és érdekes történet, ahol a szerző hihetetlenül jól keveri a kártyákat, a karakterek egyszerűen zseniálisak, a cselekmény sodró és a stílus pedig csillagos ötös :D

!

És még pár hasznos link és információ, amiket bár nagyon értelmes mondatokkal nem tudok összefűzni, de érdekesek lehetnek Rejtővel kapcsolatban. :)

Például az, hogy nem most először került a Merítés hálójába, ugyanis @Bla 2016-ban már szentelt neki egy cikket: https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-52#immersion_item_14246

Vagy hogy ő azon írók egyike, akiket már kitüntetésként is adatlapunkra tűzhetünk: https://moly.hu/listak/rejto-jeno-kituntetes
Ehhez pedig csak az alábbi listára kell jelentkezni, és teljesíteni az összes olvasást: https://moly.hu/kituntetesek/rejto-jeno

Tudtátok, hogy még külön zónája is van, @Łaci-nak köszönhetően?
Íme: https://moly.hu/zonak/rejto-jeno-fanklub

Azt már említettem, hogy több film is készült a regényeiből, de hogy mennyi (és milyen sok színdarab is!), arra én is csak a port.hu oldalát bogarászva döbbentem rá: https://port.hu/adatlap/szemely/rejto-jeno/person-106221

És itt még a „nem veszek több könyvet, amíg…” kezdetű kifogások sem segítenek, mert életműve nagyrészt megtalálható a MEK-en is: spoiler
Még hangoskönyvek is vannak! :)

@Mandy pedig még egy jó kis kihívást is készített Rejtő életművének megismeréséhez:


>!
Mandy

Rejtő Jenő, – P. Howard, – Gibson Lavery aki még mindig aktuális olvasós

Elkezdődött2016. március 22., 19:03
Jelentkezés vége2020. március 22., 18:43
Véget ér2020. március 22., 18:43

Igen, úgy gondolom, hogy az ő műveit olvasni még mindig aktuális. A tapasztalatom az, hogy ő egy olyan személy, aki hidat képez a különböző korosztályok között.Jó hallani, amikor egy idősebb ember,legyen az egy nagybácsi, vagy a család egy barátja és egy fiatal tizenéves vitatják azt meg, hogy melyik volt a legjobb részlet vagy karakter :)
A feladat nagyon egyszerű:
1. Legalább 5 könyv elolvasása
2. Olvasási és értékelési link elküldése
Az olvasások kezdődjenek a kihívás kezdete után, újraolvasást is elfogadok (tekintettel a fanatikusokra :) ), tényleg csak annyit kérek, hogy 2016.március 22 után kezdjetek bele.
Ha szabad ilyet kérni, lehetőleg az öt könyv linkjeit egyszerre küldjétek, csak akkor szeretnék strigulázni, ha feltétlenül szükséges.
Nagyon jó szórakozást kívánok mindenkinek!
Ui.: Ha esetleg nem zöldítek valakit, legyen olyan kedves, hogy privátban emlékeztessen, köszi!
2016.07.14: Úgy látom sajnos, hogy kevés jelentkezőnk van. :(
Az érdeklődők számára létrehoztam egy polcot, ahová hozhatjátok az olvasmányokat, hátha másokban is feltámad az érzés, hogy „ÉN REJTŐT AKAROK OLVASNI!!” :)

Bocsi, béna vagyok..
A polchoz a link: https://moly.hu/polcok/rejto-jeno-p-howard-gibson-lavery-aki-meg-mindig-aktualis-kihivaspolc

48 hozzászólás
!
>!
just_aGirl

Rejtő Jenő (P. Howard)

Egyszer régen volt egy kedves ismerősöm, aki nem szeretett olvasni. Kivételesen elmentem emellett szó nélkül, de nem úgy tettek nélkül. Egy óvatlan pillanatban kezébe csempésztem A tizennégy karátos autó-t. Ennek idestova 20 éve, és az említett ismerősöm azóta imád olvasni és gyakran megfigyelhető elmélyülten egy könyv fölé hajolva. Erre képes Rejtő, kérem szépen!


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!