Boldogság ​és gazdaság 10 csillagozás

A buddhista közgazdaságtan eszméi
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

A buddhista ​közgazdaságtan (buddhist economics) a gazdaság és a gazdasági tevékenységek újfajta megközelítését adja. A ma uralkodó (mainstream) közgazdasági megközleítéssel szemben a vágyak önkéntes korlátozását és mások önzetlen szolgálatát hirdeti, és ezáltal törekszik a béke, az ökológiai fenntarthatóság és a boldogság megvalósulására. Ezek az eszmék első hallásra meghökkentőnek tűnhetnek a fogyasztásorientált és önérdekkövetésre sarkallt nyugati ember számára, azonban a jelenkori ökológiai és pénzügyi válság más megvilágításba helyezi a dolgokat.

A fogyasztás és a termelés mai léptéke és formája pénzügyileg finanszírozhatatlan és ökológiailag fenntarthatatlan. A gazdaság anyag- és energiaforgalmának drasztikus csökkenésére van szükség! Mást és máshogyan kell termelnünk és fogyasztanunk! A frugalitás, azaz a mértékletes életmód és gazdálkodás igénye egyre fontosabbá válik.

Az amerikai TIME hetilap a… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2010
230 oldal · ISBN: 9789632792910 · Fordította: Kovács Gábor
>!
Typotex, Budapest, 2010
230 oldal · ISBN: 9789632792910

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Jared Diamond


Kedvencelte 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Kkatja P>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Hát igen, így kellene, így is lehetne hozzáállni az élethez, a gazdasághoz, a fejlődéshez. De egyenlőre nem sok esélyét látom ezen remek gondolatok széles körű elterjedésének, amíg a pénz, a vagyon a legfőbb érték, és ezt sulykolják belénk minden szinten, születésünktől kezdve. Pedig van/ lehet más út is, ezt nagyon jól bemutatják ezen tanulmányok szerzői, csak egy teljesen más tudati állapotba kellene emelkednünk, ébrednünk, ahol más szempontok is léteznek, mint a saját kicsinyes vágyaink kielégítésének ösztöne és hajlandóak leszünk rádöbbenni, hogy ez az út csak a pusztulásba vezethet. Ehelyett éljünk szerényen, fogyasszunk kevesebbet, óvjuk környezetünket és tanuljunk meg tudatosan gondolkodni, ne úgy, ahogy azt az eltompított profitrabszolgáktól várják az urak, mert előbb-utóbb mindannyian szembesülünk tetteink pozitív és negatív hatásaival. Minél előbb, annál jobb!
Köszönöm Morpheus, tökéletes piros tabletta! :)

bedeguar P>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Mikor először hallottam a kifejezést: „buddhista közgazdaságtan”, jóleső, ámde értetlen borzongás futott végig rajtam. Felületesen ismerem csak a buddhizmust, de arról meg voltam győződve, hogy gazdasággal kb. addig foglalkoznak, míg lemondanak a javakról. Lehetőleg minél többről.

És hát, tádámm: a buddhista közgazdaságtan e könyv szerint leginkább annak a hatásairól szól, ha lemondunk. Nem mindenről, csak arról, ami felesleges. Mert sok helyen felesleg van, bizony, máshol meg ínség. És – amint azt már a bevezetőben megtudjuk – boldogabbak ott az emberek, ahol nem a fogyasztást hajszolják. Lehet, hogy egy-két, a Corvinusról frissen kikerült diplomásnak újak ezek a tények, de szerintem a szeretetről még ők is olvastak, ha máshol nem, középiskolában biztos, szóval az alapvetés a társadalmi rétegek széles körében megvan.

És akkor ezek után azt vártam volna, hogy most jön a módszer, a statisztika, a táblázatok és az eredmények. De a buddhista közgazdaságtan – ebből a könyvből legalábbis ez derül ki – nem sokat számolgat. Kapunk helyette pszichológiát, tudati útmutatást, etikát, szervezeti ábrát a demokratikus, emberhez méltón működő államokról, és egy puttonnyal az álmokból, amiket én is dédelgetek, és ami miatt nem fogunk autót venni, hanem inkább tömegközlekedünk.

Ismert tény, hogy az emberek közt az egyik legmagasabb a fajon belüli agresszió. Ezt el lehet nyomni, lehet meditálni, megbocsátani, fel sem venni, odatartani a másik arcunkat is mindenkinek, aki esténként a World of Tanks-szel játszik, nap közben pedig nyomja a gázt, vágóhidat tart fenn, hogy a gyereke menő egyetemen tanuljon olyan jó marketingesnek, hogy mindenki agyát naponta háromszor át..ssza.

Elhiszem, hogy ezt közgazdaságtannak hívják. Elhiszem, hogy pont az a lényeg, hogy ne a számok, a mennyiség, a grafikon legyen a lényeg, hanem hogy jó-e valami (szemben azzal, hogy lehetne még jobb). Hiszek abban, hogy ez megvalósítható. De sajnos szerintem csak egyénileg. Társadalmi szinten csak akkor lehet, ha a kormányzati (azaz a választói) ideológia megengedi. Még ha lassú víz partot mos is… ez több évszázad ide.

Nekem gyógyír volt ez a könyv, komolyan. Jó tudni, hogy vagyunk páran, akik így akarják. De ehhez totális ideológiaváltás kellene. Nem vagyok optimista.

Morpheus>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Ajánlom mindenkinek elolvasásra, nagyon jó képet fest a kapitalizmusról, annak gazdasági és tudati hatásairól.
Sajnos azonban a kiút szerintem nem kiút, legalábbis nem globális szinten. Mert ahhoz az emberek nagyobb részének, magas szintű buddhista gyakorlóvá kellene válnia. És ezt valahogy figyelmen kívül hagyják a tanulmányok szerzői.
Bár sokan azt állítják, hogy nincs értelme elkülönülni a világtól, ez két oldalról is ostobaság. Ugyanis egyik oldalról lehetetlen tökéletesen elkülönülni – nem is ezt értem rajta –, mert ahhoz egy másik bolygóra kellene költözni, másrészről pedig valamilyen elkülönülés nélkül nem lesz soha versenyképes egy buddhista közgazdaság alapján működő gazdasági egység, vagyis kizárólag egy mesterségesen létrehozott buborékban működhetne, amely kapcsolódik a külvilághoz megfelelően szabályozva. (Legalábbis ami a fehér ember lakta országokat illeti.) Ezek a buborékok aztán szaporodhatnának, és kiszoríthatnák a kapitalizmust egyszer, de ilyen buborékok nincsenek tömegével, és nem is lesznek.
Buddha maga mondta, és azóta ez százszorosan igaz, hogy a világ ellentétesen halad a megvilágosodás útjával, és mert a világ egyenlő az emberiség összességével, így az emberek szemét is egyre több por fedi. Nem véletlen, hogy Buddha nem a világhódító király szerepét választotta, mert az reménytelen volt (van és lesz), hanem az egyéni megszabadulást tanítja.
Ezzel nem azt mondom, hogy a buddhisták ne próbáljanak meg így élni kollektívan tízen, százan… – bárcsak láthatnám! –, hanem azt, hogy illúzió globális eredményeket várni.

brácsa_lant>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Csalódtam a Typotexben. Valami megbízható minőségre számítottam tőlük, de ez a könyv alulmúlta a várakozásaimat. Érvelés helyett gyakran csak ismételte magát, a helyesírása is sokszor hibás. Kétszeri nekifutás kellett, hogy végig tudjam olvasni, mert egyébként a téma érdekel, nagyon szeretnék már valami használható alternatív ötletet látni a jelenlegi fenntarthatatlan gazdasági rendszerünkre.
Volt is benne nagyon sok szimpatikus gondolat (a lényeg valami olyasmi, hogy a profitmaximalizálás helyett a károkozás minimalizálása és a jóllét megalapozása lenne a cél, tehát egy tisztességes életminőség megteremtése után nem az anyagiak további hajszolása, hanem szellemi fejlődés), de a személyes ízlésemnek kicsit túl vallási a megalapozása (nekem hasonló eredményre vezet a gondolkodásom újjászületés meg ilyenek nélkül is). Inkább propaganda, mint tudományos mű. (Ebből a szempontból hasonló élmény volt, mint A kicsi szép.)
Erről a témáról sokat kell gondolkodni és sok más művet is kell olvasni.

balagesh I>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Akik kézbe veszik, bizonyára számtalan provokatív kérdést tennének fel a szerzőknek.
Így én is… De rá kellett jönnöm, nem helyes ez a hozzáállás.
Egyelőre nincsen működő buddhista gazdasági elveket követő rendszer, tehát a legtöbb válaszra a propagálók is kíváncsian várnak. És hát kérdés, hogy a mi kapitalista gazdaságunk keresztény?
A könyv végeredményben tehát propagandairat. Felszólítás, felhívás. És némi útmutató az első pár lépéshez.

2 hozzászólás
XX73>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Szeretném remélni, hogy nem vándorsáska vagyok egy gradációösszeomlás pillanatában.

Szeretem az olyan írásokat, melyek egyszerre térnek ki ökológiai és ökonómiai szempontokra. Ilyen szempontból tetszett a könyv. A téma viszont kissé utópisztikus, ezért nem is lehet túl sok jó gyakorlatot bemutatni. Inkább csak eszméket. A vándorsáskák nem fogják etikusan visszafogni magukat a földek letarolásától, viszont személyes szinten hivalkodni/túlfogyasztani se törekednek. A sáskák nem ismerik az eltartóképesség fogalmát, viszont egy ponton kültakarójukon érzékelik azt. Az emberek ismerik az eltartóképesség fogalmát, és egy ponton saját bőrükön fogják érzékelni.

Mondanám, nem vagyok optimista, de az összeomlás után is van élet. Kicsit buddhistább szinten.

blankaveronika IP>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Ez a könyv nem arról szól, amit az ember első ránézésre gondol, vagy akár amit a fülszöveg mond. Ez kérem szépen a kapitalista gazdaság szembeállítása a buddhista tanokkal. Mert buddhista közgazdaságtan nem létezik. Mármint, a fogalom megvan, de csak elméletben. Gyakorlatban- véleményem szerint- nem működne.
Most pedig kezdődik a reménykedés, hogy egy 7oldalas esszét össze tudok-e hozni erről az egészről :)

gjudit8>!
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Vannak könyvek, amik csak úgy jönnek (véletlenek ugye nincsenek…) és tudod, hogy akkor kell elolvasni őket! Ez is ilyen! Most éppen erre volt szükségem!
Szerencsére kevés volt benne a gazdaságelméleti rész, így megértettem!
A lényeg úgyis az ember és az emberek kölcsönhatása fizikai, szellemi, ezotérikus síkon.
A számomra fontos dolgokról szól: örök emberi értékek, ezek továbbadása, megőrzése.
Bepillantás a buddhizmus alapvető tanaiba – szembesítés a XX-XXI. századi társadalommal, való világunkkal…


Népszerű idézetek

Morpheus>!

A sokféleség megőrzése az ökológia, a kultúra és a gazdaság területén is nagyon fontos. Az önmegvalósítás felé annyi út létezik, ahány ember, nincs egyetlen „királyi” útja, csakis a pluralitás és a nem kizárólagosság művelése által érhető el.

31. oldal, Naess, 1989

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

3 hozzászólás
Morpheus>!

…a buddhista közgazdaságtanban a… termelési folyamatot úgy kell megszervezni, hogy fejlessze az emberi képességeket, a kreativitást, és biztosítsa a munkával kapcsolatos megelégedettség érzését. A munkásoknak azt kell érezniük, hogy lehetőséget kapnak arra, hogy hasznosat tegyenek önmaguk és mások számára, nem azt, hogy ki vannak zsákmányolva. A meg nem újuló erőforrások minimális használatára, illetve a megújuló energiaforrásokkal való – lehető legnagyobb mértékű – helyettesítésükre kell törekedni. A termelési folyamatból származó hulladék mennyiségét minimális szinten kell tartani. Ezzel egy időben minden erőfeszítést meg kell tenni a természet és a környezet állapotának megőrzésére.

133. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Kapcsolódó szócikkek: buddhizmus · kreativitás
1 hozzászólás
Morpheus>!

Az emberek a pénzszerzés és a fogyasztás taposómalmában őrölve, túl sok időt pazarolnak a fizetett munkára és a munkahelyre történő ingázásra, eközben egyre kevesebbet törődnek a családi, baráti és közösségi kapcsolatok építésével és fenntartásával.

151. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Morpheus>!

A legtöbben inkább csukott szemmel elfordulnak az általuk okozott környezeti károktól, minthogy felismerjék azok okát. Amíg az emberek érzik a növekedés pozitív hatásait, és azok többet nyomnak a latba, mint az okozott károk, addig hajlamosak elfogadni, hogy a folyamatos növekedés üdvös.

177. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

1 hozzászólás
Kkatja P>!

…Nincs értelme még több szenvedést okozni másoknak, mivel nincs arra biztosíték, hogy aki ezt teszi, az jobb helyzetbe kerül. Sokkal racionálisabb együtt érzőn viselkedni,és segíteni másokon, mert ezzel mindkét fél számára több esély van a nagyobb jól-lét elérésére.

17. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Kkatja P>!

    Mialatt az emberek önző vágyaik kielégítése érdekében az őket körülvevő világ ellen küzdenek, konfliktusba kerülnek önmagukkal, társadalmukkal és a természeti környezettel. A nemtudás által vezérelt élet tele van konfliktusokkal és diszharmóniával.

58. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Kkatja P>!

… Tudatosnak lenni annyit tesz, mint tökéletesen az „itt és most”-ban lenni. Ilyenkor a tudatunk nincs telis-tele elmebeli kommentárokkal és a gondolatainkat lefoglaló, állandó belső fecsegéssel. Az elme mentes ettől a párbeszédtől, így lehetővé teszi, hogy nyitottan és közvetlenül az előttünk álló feladatokkal foglalkozzunk. A tudatosság napi szintű gyakorlásával kitörhetünk tetteink és tudatunk kóros taposómalmából.

188. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Morpheus>!

Egy iparosítással és konzumerizmussal jellemezhető kapitalista modellben elképzelhetjük a végtelen növekedést. Azonban a valóságban ez egy fenntarthatatlan, lefelé tartó spirál, amely egyre több hulladékot hoz létre, és az erőforrások kimerítése által a természet degradációjához, végső soron pedig az emberiség önmegsemmisítéséhez vezet.

131. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

Morpheus>!

Mind az amerikai, mind pedig a brit közgazdászok a jövedelmek, illetve a fogyasztás progresszív adóztatását javasolják, hogy az emberek csökkentsék a munkára fordított idejüket. …A felszabadult időt az emberek a személyközi – családi, baráti és közösségi – kapcsolataik fejlesztésére fordíthatják. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy – egy alapvető jövedelmi szint után – a személyközi kapcsolatok minősége és gazdagsága sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a személy boldogságához, mint a növekvő jövedelem vagy fogyasztás.

148-149. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

6 hozzászólás
Kkatja P>!

    A fejlett országokban a fogyasztás és a termelés mai léptéke és formája pénzügyileg finanszírozhatatlan és ökológiailag fenntarthatatlan. Egyszerűen túl nagy lábon élünk! Ezt világosan mutatják az úgynevezett ökológiai lábnyomra vonatkozó számítások is… A 2005-ös adatok szerint az általános túlfogyasztás 200-250%-os, azaz 2-2,5-szer több természeti erőforrást használunk fel, mint az megengedhető lenne.

8. oldal

Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság A buddhista közgazdaságtan eszméi

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Herman Judit: A magad útján
Varga Éva (szerk.): Hétköznapi kalauz
Rosta Gábor: Közösségi kertek
Bea Johnson: Zero waste otthon
Varga Éva (szerk.): A világ helyzete 2006
Roger Scruton: Zöld filozófia
Takács-Sánta András (szerk.): Paradigmaváltás?!
Donella Meadows – Jørgen Randers – Dennis Meadows: A növekedés határai
Varga Éva (szerk.): A világ helyzete 2008
Vándor Péter (szerk.): Élelem hatmilliárd ember számára