20. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

Távoli ​tűz (Gregor Man-trilógia 2.) 235 csillagozás

Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Távoli tűz

Zsoldos ​Péter – s egyben a Viking-trilógia – második regénye szinte példátlan módon feszegeti a science-fiction műfaji határait. Míg a Viking visszatérben Gregor Man a tau Ceti második bolygójának paleolit kori dzsungelében küzdött a túlélésért, ebben a könyvben az ókori városállamok korának nagyon is földi, katonai-politikai útvesztőiben kell helytállnia. A mintegy három évtized eseményein átívelő első négy fejezet során szinte együtt élünk, együtt lélegzünk Avana lakóival – hogy azután az ötödik újra ráébresszen minket: az egyes emberi sorsok csupán mikroszkopikus epizódok a történelem sodrásában.
A legjobb magyar epikusok hagyományait folytató, mindig fordulatos, izgalmas regény a szerző egyik legnépszerűbb művének bizonyult: 1969-es megjelenése óta eddig öt hazai és egy német nyelvű kiadást ért meg.
Zsoldos Péter 1930-ban Szentesen született. 1956-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, majd a Magyar Rádió zenei szerkesztője, később főmunkatársa lett.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1969

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek, (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Metropolis Media, Budapest, 2017
262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155628283
>!
Metropolis Media, Budapest, 2017
532 oldal · ISBN: 9786155628313
>!
Metropolis Media, Budapest, 2017
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155628290

6 további kiadás


Enciklopédia 34

Szereplők népszerűség szerint

Gregor Man · Inimma · Dimmu · Ordsu · Pehnemer · Pilagu · Laskili · Numda

Helyszínek népszerűség szerint

Avana


Kedvencelte 78

Most olvassa 10

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

>!
mcgregor
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Nagyon jó értékeléseket olvastam a könyvről és felkeltette a kíváncsiságomat. És bár ez egy sorozat második része, azt gondolom, hogy magában is olvasható, az elhelyezett utalások az első kötet történéseiről elegendőnek bizonyultak a megértéshez (és egyben egy leendő olvasáshoz is). Gregor Man űrhajós – aki egy Földhöz hasonló, de távoli bolygón, egy alacsonyabb technológiai szinten álló (kicsit a sumérra hajazó) társadalomban, a Földre visszatérő társai által kényszerűen hátrahagyva egy városállam vezetője lesz – önmagában is érdekes figura. Igazi humanista, aki jó és releváns kérdéseket tesz fel a hatalom természetéről, a civilizációk egymásra hatásáról, a háború és a kereskedelem törvényszerűségeiről, a szövetségek és a riválisok közti határvonalról, vagy az átadott technológiai tudásból fakadó össztársadalmi következményekről. Bár egy másik bolygón játszódik, mégis a Földön megtörténtekhez hasonló (szinte alternatív) történelmi regényt olvasunk, de a sci-fi jegyek is megmutatkoznak. A világa pedig olyan sajátos hangulatot áraszt az idegen népekkel, a felfedezésre váró kontinensekkel és területekkel, ami anno történelmünk korai felfedezőit is elvarázsolhatta, és a „fehér foltok” fáradhatatlan feltáróivá emelte őket. Az egyidőben teljesen eltérő fejlettségi szinten álló népek sora az archaikus (paleolit és neolit kultúrájú) törzsektől az ókori városállamokat és birodalmakat idéző hatalmakon át a szinte középkorit idéző társadalmakig egy bűvös kaleidoszkópját adják az emberi fejlődés lépcsőinek. Maradandó olvasmányélmény.

4 hozzászólás
>!
marschlako P
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Vagy bele kell nyugodnunk, hogy a valóság ebben a világban igazságok és véletlenek ismeretlen arányú keveréke, amit egy vak és süket óriás rázogat fületlen cserépkorsóban?

Mindig is gondban voltam, melyik kötetet szeretem jobban, s ezt úgy szoktam feloldani, hogy mindig azt, amelyiket éppen olvasom. De talán nem is kell sorrendet felállítani, hiszen két annyira különböző könyvről van szó, mindegyikben más fogott meg. Kétségtelen tény, hogy a Távoli Tűz sokrétűbb, nagyobb ívű történetet ír le, de Nogo spoiler miatt A Viking visszatér mindig is feledhetetlen marad számomra.

Miként a Távoli tűz is. Mindig is szerettem az ókori történeteket – játszódjanak a Föld bármely pontján –, sőt, magam is előszeretettel találtam ki idegen bolygók népeinek történelmét, melyet térképekkel is gazdagon illusztráltam, s talán éppen ezért komoly előnnyel indultak azok a könyvek, melyekben térkép is volt a történethez mellékelve, hiszen ezek előrevetítik a barangolás ígéretét. A Távoli tűz mindezt be is váltja, hiszen Avana népe bejárja a kötethez mellékelt térképet, sőt még azon túlra is tekinthetünk.

Mindehhez persze hozzá jön még egy zseniális történet, egy tépelődő, lelkiismeretére hallgató, égből jött Isteni Úr, aki a földi technológia (és a demokrácia) vívmányaival igyekszik segíteni népe fejlődését, s közben megőrizni a békét. Hogy ez mennyire sikerülhet neki, az már egy másik, érdekes kérdés. Mindenesetre, ha lehet, ebben a történetben még jobban megszerettem Gregor Mant, aki több ezer évnyi előnyével együtt sokkal esendőbb, sebezhetőbb, emberi karakterré vált annál, mint amilyen az előző kötetben volt. De nem csak az ő személyét szerettem nagyon, hanem az egész világábrázolást, elsősorban a déli part városállamainak mindennapjait – főleg persze Avanáét –, s azt a fantasztikus történetet, melyet e köré épített Zsoldos Péter.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1983
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632115708
>!
J_Goldenlane IP
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Istenkirály vagy Babilon városában – mihez kezdesz vele?

Az a szép a sci-fiben, hogy efféle kérdéseket nem csak feltehet, de teljesen konkrétan meg is válaszolhat. Gregor Man űrhajós egy nem is túl távoli jövőben, és egy, a Földhöz kísértetesen hasonló, de elmaradottabb civilizációjú bolygón hagyják a tásai, mert sebesülése miatt nem élné túl a visszautat. A következő űrhajóra pedig, ami hazaviheti, hosszú éveket, évtizedeket kell várnia, és ezt az időt egy ókori szinten álló városállam vezetőjeként éli végig. (Ezt a várost első olvasásra a Közel-kelet nagy, ókori városaihoz hasonlítottam, a folytatásokat olvasva meg inkább az aztékokkal állítottam párhuzamba, de végül is mindegy. Avana egy ismerős város egy idegen bolygón.)

És itt merül fel a kérdés, amivel gondolom, mindenki eljátszott már képzeletben; mit csinálsz, ha egy városnyi elmaradott szinten álló embert vezethetsz megkérdőjelezhetetlen teljhatalommal?

Gregor Man humanista választ ad. Úgy érzi, felelősséggel tartozik értük, és megpróbálja jobbá tenni az életüket. Leginkább technikai újítások bevezetésével, kereskedelmi kapcsolatok építésével, orvosi tudásának átadásával, és ez egészen jól megy neki. De ezen újítások társadalmi változásokat is magukkal hoznak, és itt válik igazán nehézzé és veszélyessé a feladat. Mert a város arisztokratái és nincstelenjei egyaránt örömmel fogadják az életüket megkönnyítő technikai fejlődést, ám senki sem érti, hogy növekvő erejüket kihasználva miért nem igázzák le a szomszédokat, hogy csak egy kérdést vessek fel azok közül, amit az istenkirálynak meg kell válaszolnia.

A kötet a Gregor Man-trilógia második része, de én ezt olvastam először, és mindenkit megnyugtathatok, értettem (és élveztem) minden sorát. Ha valaki a tökéletesség híve, akkor azért javaslom, hogy kezdje az elején a trilógiát, de mondom, a kötet magában is megállja a helyét.

Tiszta szívvel ajánlom sci-fi kedvelőknek, történészeknek, és minden más menthetetlen álmodozónak!

15 hozzászólás
>!
regulat 
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Bevallom, hogy az „alternatív történelem” közel áll a szívemhez, amióta az a connecticuti fickót úgy fejbe csapták, hogy meg sem állt Arhur király udvaráig.

És nekem teljesen mindegy, hogy ezt éppen fantasyba csomagolja a szerző, vagy éppen időutazós scifibe, vagy éppen egy másik naprendszerbe helyezi a történetet, amibe belecseppen egy űrhajós.
Különben is mi a Szíriusz leszármazottai, és Däniken rajongói ugye tudjuk az igazságot…

Komolyra fordítva a szót, belecsaptam a lecsóba és sokévnyi halogatás után a Gregor Man trilógia középső kötetével kezdtem. Lehet, hogy hiba volt, de szerintem tökéletesen élvezhető a regény anélkül is, hogy a Vikinget olvastam volna. Azt a keveset, amit itt illik tudni az ottból, azt Zsoldos megadja.

Ráadásul fél évszázad alatt semmit nem kopott a szöveg, pedig a több mint félévszázados művek szóhasználatára azért rendesen rá tudok csodálkozni, de ez annyira… ok valaki találja meg a helyes jelzőt helyettem arra, hogy egyszerű, tiszta, élvezetes, jó ritmusú… ja, az az f betűs szó illik rá a legjobban, már csak azért is mert kankönyv.

Pasik, pasik, pasik… na jó, akad benne két darab nő. Az egyiket nem veszi feleségül Gregor, a másikat meg előbb a lányává fogadja, aztán csak az asszonya lészen… Nem az írót akarom cikizni, de, ha ma íródna, akkor bizony valószínűleg kevésbé lenne aszkétikus ez a történet. (Bár tudjuk, hogy hősünk nem élt aszkétikus életet, csak nem nagyon beszél róla…) Így aztán az egyetlen testnedv ami folyik az a vér. Igazából még abból se sok.

Kor és korhatártalan mű, ami pont arra jó, hogy az olvasó elábrándozhasson, rácsodálkozzon a gazdaság, a tudomány, a technika változásaira… Zseniális.

Tényleg csak sajnálni tudom, hogy ez most nem újraolvasás volt.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1983
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632115708
>!
csartak MP
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Ennek a regénynek először a címe ragadott meg, sokat ígérő volt, olyan elvágyódó: Mi is az a távoli tűz? De aztán furcsán alakult a viszonyom vele. Első negyedében csak forgattam, mi végre az ez sok név és város, kik ezek az emberek, mi ez sok elbeszélés? Aztán azt vettem észre, hogy folyton agyalok rajta, olvasni akarom, végül álmodtam vele, Avana tengerparti utcáit járom.
Zsoldos érdekes fantáziavilágot teremt fantázialények nélkül. Azt az érzést kelti, hogy egy letűnt korba pillantunk bele, mégpedig a társadalom és kultúra fejlődésébe. A nagy csaták, hódítások és a cserekereskedelem, a városállamok történetébe. Történelem íródik le a szemünk előtt, ami mégsem valódi, és ez adja meg a különlegességét, semmi sem szabhat határt a fantáziának. Mindezt olyan látomásszerű aprólékossággal, erős képi világgal, töményen átadva, egybefüggő vízióként.. csak csodálni tudom.
Délután van, amikor befejezem a könyvet. Ha kinézek az ablakon, parkolót, autókat, siető embereket látok. De volt egy másik világ, az emberiség hajnalán, ahol valaki agyagtáblára írta a történelmet. És ezt jó volt elolvasni.

2 hozzászólás
>!
KingucK 
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Életem folyamán nem igazán jutott el hozzám Zsoldos híre, ez részint az én hibám, mert eddig nem sok sci-fit olvastam. Viszont egy ekkora mértékű és tehetségű magyar író miért nincs jobban benne a köztudatban?!
Visszatekintve a három regény közül ez a rész fogott meg a legjobban.
Azért nem kapott maximális csillagot, mert túl sok minden volt bezsúfolva a történetbe, ezért néhol nem is haladtam olyan gördülékenyen.
Egy zseniálisan felépített alternatív történelmet láttam egy ismeretlen bolygón, kicsit belülről és kicsit felülről nézve.
Ajánlom mindenkinek!

>!
mongúz
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Nehéz rá szavakat találni. A hátlapon nagy történelmi regényekhez hasonlítja valaki ezt a regényt. Ez jogos is, tényleg olyan. De méginkább: ez valóban egy történelmi regény. Elhanyagolható részletkérdés, hogy egy kitalált világ történelméről szól. Ez pedig Zsoldos zsenijének köszönhető. Elképesztő, hogy mennyire aprólékosan és részletesen végiggondolt, kidolgozott álvalóság ez. Bámulatos és megdöbbentő, hogy az író minden egyes esemény és részlet következményeivel gondolt és azokat mindenre kiterjedően kidolgozta. Mintha tényleg egy múltbeli eseményt írna le, hiszen akkor természetes lenne, hogy tökéletesen látja az egyes részletek következményeit. Csak itt az van, hogy az egészet ő találta ki, hogy ezek az események csak az ő fejében léteztek. Érted…?!
Azonban nem csak egy eseménysorról szól ez a regény, hanem arról is, hogy hogyan lesz az eseményekből történelem, illetve, hogy az utókor a rendelkezésre álló hiányos leletekből, valamint a töredékes és szubjektív írásos emlékekből a legnagyobb valószínűséggel teljesen téves következtetésre jut. Hogy valószínűleg az általunk ismert legtöbb történelmi tény – még a legutóbbi időkre vonatkozóan is – egészen egyszerűen csak nem úgy volt.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1983
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632115708
>!
AOD
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Hiába egy trilógia középső kötete, önállóan is olvasható, az előzményekre lehet következtetni ahol kell.
Bár nem a klasszikus értelemben vett sci-fi, mert egy másik bolygón járunk, de mintha időutazást tettünk volna a földközi-tengeri városállamokhoz, egy mai író teljesen máshogy aknázta volna ki a lehetőséget.
Gregor Man végig szimpatikus volt, át lehetett érezni a dilemmáját ami a tudás átadás felelőssége miatt érzett.
Jól öregedett a mű, egyedül talán a nők teljes hiányán érződik a kora. spoiler
Mindenképp pótolni fogom az első és a harmadik rész olvasását.

>!
Leonidas
Zsoldos Péter: Távoli tűz

Nagyszerű regény. Legjobb sci-fi, amit eddigi olvasó pályafutásom során sikerült elolvasnom.
Zsoldos Péter jóvoltából egy rendkívül érdekes világot ismertem meg. Egy olyan civilizációt, amely sok tekintetben hasonlít a mi ókori világunkra, de mégis teljesen idegen. Végig kísérhetjük Gregor Man sikerekben gazdag, de ugyanakkor csalódásokkal is teletűzdelt Avanai életét. Érdekes volt figyelni a város fejlődését, ami a főhős újításainak köszönhetően hihetetlen sebességre kapcsolt. Sorban jöttek az Avanai emberek számára csodálatos felfedezések, mégis szinte mindig meggyűlt a baja az emberek maradiságával, és a berögződött hagyományokkal. Gondolatban teljesen beleéltem magam, és eltöprengtem, hogy én hogyan is cselekednék hasonló helyzetben.
Egyetlen problémám akadt regénnyel. Eleinte zavaró volt a sok egyforma név.
Összességében csak dicsérni tudom, remek történelmi sci-fi.

>!
Solymár_András IP
Zsoldos Péter: Távoli tűz

1969 az eredeti megjelenés éve. Hogy a fenébe történhetett, hogy egy ilyen mű csak most jut el hozzám?
Szégyen és gyalázat, hogy Zsoldos Péterről, kiről díjat, művének városáról meg egyesületet neveztek el csak most ér el engem. Jobb később, mint soha.

Sajnos még azt sem tudom, honnan kezdjem az értékelést. Mint egy olyan csodálatos ételkülönlegesség, ami oly esztétikus, hogy az ember képtelen eldönteni, hol mélyessze bele villáját, elrontva ezzel a csodát, mi előtte hever, holott ezáltal megtagadja az eredeti funkcióját.

A viking visszatér könyvbe megtapasztalhattuk, milyen lehet, ha egy modern ember, ki az űrutazás csodájával él és a technológia ennek megfelelő szintjén éli életét visszacseppen a kőkorszakba, hol egy „ősemberrel” találkozik. Az utószóban pontos megfogalmazást kaptunk: ha az ember találkozik saját múltjával.

A trilógia második könyvében a kérdéskör meglép egy szintet, és a késői bronkor-korai vaskor idősíkjába csöppenünk, ahol hősünk, Gregor Mann istenkirályként kerül egy városállamka trónjára.
Ahogy előző értékelésemben is írtam, ezek a kérdések nem mind sajátunk is egyben? Nem képzeltünk el magunk hajótörött úrhajósként, illetve királyként, uralkodóként, istennek vélt lényként? A számtalan stratégiajáték megannyi órája elhitette velünk, hogy kiváló hadvezérek lennénk és játszi könnyedséggel helyt tudnánk állni egy ilyen helyzetben….

Eme mű derékba töri azt a hitet, hogy könnyű, vagy kényelmes lehet uralkodónak lenni és megmutatja, mily nehéz embernek maradni, ha fennebb kúszunk a szamárlétrán. Zsoldos Péter vakmerő részletességgel és alapossággal veti bele magát a világ kidolgozásába, mely olyan méreteket ölt, ami bármelyik világépítő mesterembernek a becsületére válna. Annyira pontos képet kapunk a avanai közigazgatásról, háborúkról, politikáról, emberi intrikákról, gazdaságról és mindezek nehézségeiről, hogy szégyenszemre be kell valljam, saját országom helyzetét nem ismerem ilyen részletességgel.
Az, hogy mindezt hogyan teszi olyan játszi könnyedséggel és lebilincselő stílussal, hogy egy percig sem éreztem magam túltolva, a bürökrácia végeláthatatlan tengerébe fulladva.

Tényleg nem tudok fogást találni ezen a könyvön. Én szeretem a szereplőit, emberiek és egyszerűek, megértem érzéseik és gondolataik immár ennyi idő után. A cselekmény izgalmas és logikus, minden úgy történik, ahogy annak történnie kell. A stílust imádom, szép és választékos, ugyanakkor nem bonyolultabb, mint amennyire lennie kell.

Le a kalappal. Zsoldos Péter Díjat Zsoldos Péternek!


Népszerű idézetek

>!
borga

Néha egyetlen ember is képes arra, hogy megindítsa a történelem szekerét, de ha azután elébe áll, biztosra veheti, hogy szétmorzsolják a kerekek.

166. oldal , Lail 4.

Kapcsolódó szócikkek: történelem
>!
nagytimi85

Dimmu nem szégyellte bevallani tudatlanságát, de ettől tanítványai csak jobban hittek abban, amire azt mondta: ismerem.

Kapcsolódó szócikkek: Dimmu · tudatlanság
>!
nemethi

Sok minden történt az alatt az év alatt és a következőkben is, de az ember emlékezete furcsán alakítja a múltat, csak az eredmények vagy a szerencsétlenségek kövei emelkednek ki a hétköznapok homokjából. Igazságtalan torzulás ez, mégis nehéz tenni ellene; mire észreveszed, már elszálltak a napok, az évek, és amit visszaidézel, nem az, ami valóban megtörtént, csupán kivonata, ilyen vagy amolyan vetülete a múltnak, róla alkotott ítéletedet mai tudásod formálja, mellyel már azt is tudod mi történt holnap. Mikor hozzákezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz. De most már folytatnom kell, kötelesség ez veletek szemben, függetlenül attól, hogyan sikerül.

Avana 18. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: emlékezet · Gregor Man
>!
Izolda +SP

Lehet-e hinni a rosszat, mikor körülöttünk minden az élet szépségét sugározza, a nedves falak felszáradnak, köd helyett virágillat lopakodik végig az utcákon, az első halászbárkák kifutnak az elcsendesült tengerre, és a langyos éjszakákon az ember a friss lombjukat próbálgató fákkal együtt szeretne az égig nyújtózni?

Lail, 10. fejezet

1 hozzászólás
>!
Eszterterka

Vagy bele kell nyugodnunk, hogy a valóság ebben a világban igazságok és véletlenek ismeretlen arányú keveréke, amit egy vak és süket óriás rázogat fületlen cserépkorsóban?

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: igazság · valóság · véletlen
>!
Eta IP

Azt hiszem, a legjobb, ha azzal a pillanattal kezdem, mikor egyedül maradtam, bár ez a meghatározás nem pontos. Korábban is sokszor egyedül voltam már, és később jöttek idők, mikor még inkább magamra maradtam. Ugyanakkor a valóságban sohasem voltam egyedül, létezésem mindig sok embert foglalkoztatott. Ha másként nem, tartottak tőlem, vagy gyűlöltek. De az egyedüllétnek különösen érzékelhető (Dave, aki szeretett matematikai kifejezéseket használni, biztosan úgy mondaná, hogy szinguláris, kitüntetett) pillanata volt az, mikor az ajtó becsukódott mögöttem, és a lift halk zúgással ereszkedni kezdett.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Gregor Man
>!
marschlako P

Sok baj volt velük, a harmincnyolc emberből, akit lopásért, rablásért, gyilkolásért fel kellett akasztani, huszonkilenc közülük való volt. Nem ismerték a fegyelmet, megszokták, hogy könnyen járjon kezükben a fegyver. A túlsó part minden aranya sovány ellenérték volt a romboláshoz képest, amit a háború ezeknek az embereknek a lelkében végzett.

226. oldal

>!
mcgregor

Az óceán soha nem csendesedett meg, mint az avanai tenger Nanur idején. Ha egy szellő sem rezdült a hajók körül, hullámaiban akkor is távoli nagy viharok tomboló ereje lüktetett, és amelyik partot ért, dübörögve ostromolta a sziklákat.

271. oldal

>!
marschlako P

Te sem bántod a pókot, Isteni Uram, míg a szoba sarkában szövi a hálóját, és a legyeket fogdossa, melyek a Te nyugalmadat zavarják. De ha a pók Téged ezért a barátjának tart, és a tányérodba ereszkedik, agyoncsapod.

79. oldal

>!
nagytimi85

Elindultunk a kikötőbe, Ordsu elküldte egyik emberét, hogy a Fegyverek Házából hozza el az íját és a vesszőket. (…) Még messze voltunk a bárkától, mikor utolért bennünket a legény, kezében az íjjal. Ordsu megállt.
– A lövések számát és a célt ti mondtátok – fordult a kapitányhoz. – Így volt?
– Így!
– Akkor úgy igazságos, hogy én mondjam meg, milyen messziről lövünk. Beleegyeztek?
– Igen.
– Akkor innen lövünk! – nyúlt Ordsu az íja után.
A kapitányok arcára nézve úgy éreztem, hogy ezért a pillanatért érdemes volt belemenni a versenybe. (…) Habogtak valamit, azután a fiatalabb elveszítette a fejét, és ordítani kezdett. Ordsuval együtt a felét sem értettük, mert a hajósok szókincse meglepően gazdag, ha érzelmeiket akarják kifejezni, Inimma azonban elismerő arccal fülelt.
– Ha az íjászod csak feleolyan jól lő, mint ahogy te káromkodsz, barátom, azt tanácsolom Ordsunak, hogy ki se álljon. (…)
A kapitány dühösen legyintett, és elfutott a hajók felé. A másik szakálla végét ujja körül csavargatva nézett Ordsura.
– Most választottál, tehát újra mi következünk. Beleegyezel? (…)
Ordsu nem is titkolta, mennyire undorítja az alkudozás. Végigmérte a kapitányt kopaszodó homlokától egészen aranycsatos sarujáig.
– Ha csak beszélgetni akarsz, maradhattunk volna a Palotában is, ott hűvösebb van.

Kapcsolódó szócikkek: Inimma · Ordsu

A sorozat következő kötete

Gregor Man-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nemere István: Aranybolygó
Simon Tamás: Vérmacska 2.
Jules Verne: Nemo kapitány
R. J. Hendon: Nightingale
Pierce Brown: Arany háború
Alexandra Bracken: Sötét játszmák
Suzanne Collins: A kiválasztott
Neil Gaiman – Michael Reaves – Mallory Reaves: Ezüst Álom
Lao Sö: Macskaváros krónikája
Stanisław Lem: Magellán-felhő