Hogyan ​öltem meg a pajtásomat 8 csillagozás

Zsivko Csingo: Hogyan öltem meg a pajtásomat

„Abban ​az időben, vagyis a mi gyermekkorunkban vad düh és acsarkodás fészkelte be magát a szívekbe. A szüleink összeszólalkoztak, útjaink szétváltak, az ismerősök nem ismerték többé egymást, a szomszédok gyűlölték a szomszédjaikat. Persze, mi gyerekek se vonhattuk ki ez alól magunkat… Később az idő megmutatta, hogy a mi nemzedékünk történelmi nemzedékként került bele az új könyvekbe. Afelől azonban nincs kétségem, hogy azt, amit én akarok elmondani, nem találjátok meg a történelemkönyvekben” – mondja a kötet címadó elbeszélésének narrátorhőse. A makedón író novelláiban valóban olyan világ elevenedik meg, amelyről sem a történelemkönyvekben, sem az irodalomban nem sokat olvashattunk: a negyvenes-ötvenes évek fordulója egy isten háta mögötti jugoszláviai falu életében. Zsivko Csingo szinte minden elbeszélése Paszkvéliában játszódik, de az összeütközések és megrázkódtatások, amelyekről hol balladai komorsággal, hol szatirikus éllel, hol meleg humorral beszél, nemcsak azon a tájon… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1981
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630725622 · Fordította: Gimes Romána, Szilágyi Károly

Várólistára tette 9


Kiemelt értékelések

tgorsy>!
Zsivko Csingo: Hogyan öltem meg a pajtásomat

Nem elég szerencsétleneknek, ott Paszkvéliában, a föld nehéz élet, még a bolsevikivel is megverte őket az Isten. Mégis. Az ember, az emberség: szép.
Mintha a Taviani testvérek balladisztikus filmjeit nézném.

Youditta>!
Zsivko Csingo: Hogyan öltem meg a pajtásomat

Novellák, melyek összefüggnek, hisz minden történet Paszkvéliában játszódik, a történetek folytatódnak és előbukkannak ugyanazok a szereplők.

Néhány novella nagyon tetszett, de a többség sajnos nem. Többet vagy inkább mást vártam. Nem a stílussal, történettel volt gondom, hanem valószínűleg a hiba inkább bennem van, mert szimbólumok,motívumok maradtak nekem rejtve. Probléma az lehet, hogy keveset tudok erről a kultúráról, vagy keveset éltem és semmire sem emlékszem a rendszerváltás előtti időkről. Feltehetőleg ezért maradtak el a kiemelkedő pillanatok, mert hiszem, hogy ebben a kötetben vannak bőven.

Kettőt meg is éltem: Az első a címadó novella, a Hogyan öltem a meg a pajtásomat, no az igen szíven ütött. Utána sétálgattam is egy keveset, mert lelkileg igen kemény darab.
A Pockok a másik, ami nagyon tetszett, ott inkább a novella főszereplő volt kedves személyű, és vele tudtam szimpatizálni.

Majd egyszer újra megpróbálkozom ezzel a könyvvel és macedón íróval.

encus625 P>!
Zsivko Csingo: Hogyan öltem meg a pajtásomat

A soknemzetes kihívásokra sok nép könyvei közül olvastam már, Macedónia volt a következő ezzel a novelláskötettel. Igazi kincseket találtam ezeknek a kihívásoknak a a keretében, de ez a könyv nem tartozik ebbe a körbe. Az utolsó pár történet kivételével sajnos mindet erősen az ideológia hatja át.

>!
Európa, Budapest, 1981
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630725622 · Fordította: Gimes Romána, Szilágyi Károly
XX73>!
Zsivko Csingo: Hogyan öltem meg a pajtásomat

Ismerősek voltak számomra ezek a történetek. Ezeket mesélte nagyanyám. Ezeket is mesélhette volna. Minden látogatáskor, kapálás, szőlőkötözés, szüret közben. A nemcsak a szépre emlékezem jegyében.


Népszerű idézetek

Youditta>!

Elég volt egyetlen pillantás, egy titkos szemhunyorítás – és minden rendjén volt közöttünk, tökéletesen egyetértettünk. Nem tudom és bizonyára nem tudom meg soha, hogy honnan vettük azt az erőt, mely olyan szorosan összefűzött bennünket szavak nélkül is, nem értem és talán soha nem fogom megérteni, miféle napsugár egyesítette szemünket, milyen fűszál fokozta vérünk áramlását a mi gyengécske, csenevész kis testünben. Nem, sohasem fogom megtudni, de nem is lényeges. Semmihez sem fogható a mi nagy barátságunk Pavle Ivanoszkival.

64-65. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Móricz Zsigmond: Hét krajcár
Fekete István: Sárgaréz patkók
Karig Sára (szerk.): Égtájak 1976
Rumena Buzsarovszka: A férjem
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
Gimes Romána (szerk.): A konzul éjszakája
Kemény István: Család, gyerekek, autó
Fekete István: Az erdő ébredése
Békés Pál: Csikágó
Fekete István: Régi karácsony