„Abban az időben, vagyis a mi gyermekkorunkban vad düh és acsarkodás fészkelte be magát a szívekbe. A szüleink összeszólalkoztak, útjaink szétváltak, az ismerősök nem ismerték többé egymást, a szomszédok gyűlölték a szomszédjaikat. Persze, mi gyerekek se vonhattuk ki ez alól magunkat… Később az idő megmutatta, hogy a mi nemzedékünk történelmi nemzedékként került bele az új könyvekbe. Afelől azonban nincs kétségem, hogy azt, amit én akarok elmondani, nem találjátok meg a történelemkönyvekben” – mondja a kötet címadó elbeszélésének narrátorhőse. A makedón író novelláiban valóban olyan világ elevenedik meg, amelyről sem a történelemkönyvekben, sem az irodalomban nem sokat olvashattunk: a negyvenes-ötvenes évek fordulója egy isten háta mögötti jugoszláviai falu életében. Zsivko Csingo szinte minden elbeszélése Paszkvéliában játszódik, de az összeütközések és megrázkódtatások, amelyekről hol balladai komorsággal, hol szatirikus éllel, hol meleg humorral beszél, nemcsak azon a tájon… (tovább)
Hogyan öltem meg a pajtásomat 8 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa
Várólistára tette 9
Kiemelt értékelések
Novellák, melyek összefüggnek, hisz minden történet Paszkvéliában játszódik, a történetek folytatódnak és előbukkannak ugyanazok a szereplők.
Néhány novella nagyon tetszett, de a többség sajnos nem. Többet vagy inkább mást vártam. Nem a stílussal, történettel volt gondom, hanem valószínűleg a hiba inkább bennem van, mert szimbólumok,motívumok maradtak nekem rejtve. Probléma az lehet, hogy keveset tudok erről a kultúráról, vagy keveset éltem és semmire sem emlékszem a rendszerváltás előtti időkről. Feltehetőleg ezért maradtak el a kiemelkedő pillanatok, mert hiszem, hogy ebben a kötetben vannak bőven.
Kettőt meg is éltem: Az első a címadó novella, a Hogyan öltem a meg a pajtásomat, no az igen szíven ütött. Utána sétálgattam is egy keveset, mert lelkileg igen kemény darab.
A Pockok a másik, ami nagyon tetszett, ott inkább a novella főszereplő volt kedves személyű, és vele tudtam szimpatizálni.
Majd egyszer újra megpróbálkozom ezzel a könyvvel és macedón íróval.
A soknemzetes kihívásokra sok nép könyvei közül olvastam már, Macedónia volt a következő ezzel a novelláskötettel. Igazi kincseket találtam ezeknek a kihívásoknak a a keretében, de ez a könyv nem tartozik ebbe a körbe. Az utolsó pár történet kivételével sajnos mindet erősen az ideológia hatja át.
Népszerű idézetek
Elég volt egyetlen pillantás, egy titkos szemhunyorítás – és minden rendjén volt közöttünk, tökéletesen egyetértettünk. Nem tudom és bizonyára nem tudom meg soha, hogy honnan vettük azt az erőt, mely olyan szorosan összefűzött bennünket szavak nélkül is, nem értem és talán soha nem fogom megérteni, miféle napsugár egyesítette szemünket, milyen fűszál fokozta vérünk áramlását a mi gyengécske, csenevész kis testünben. Nem, sohasem fogom megtudni, de nem is lényeges. Semmihez sem fogható a mi nagy barátságunk Pavle Ivanoszkival.
64-65. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Móricz Zsigmond: Hét krajcár 90% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Sárgaréz patkók 91% ·
Összehasonlítás - Karig Sára (szerk.): Égtájak 1976 ·
Összehasonlítás - Rumena Buzsarovszka: A férjem 86% ·
Összehasonlítás - Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia 85% ·
Összehasonlítás - Gimes Romána (szerk.): A konzul éjszakája 83% ·
Összehasonlítás - Kemény István: Család, gyerekek, autó ·
Összehasonlítás - Fekete István: Az erdő ébredése 99% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Régi karácsony 95% ·
Összehasonlítás