1770 tavaszán vihar söpör végig a Nyírség fölött, s leveri a vakolatot egy barokk kastély rejtekajtajáról. A kulcsárnő aggodalmas kíváncsisággal leóvakodik a pincébe, s fölfedezi, hogy a gazdája, Kissingen báró – aranyat hamisít. A hányatott sorsú, szép fiatalasszony, Encella, aki Kovácsné álnéven él itt az isten háta mögött, rémületében kisfiával, Andriskával együtt a szomszéd földbirtokosnál, Meszlényinél keres menedéket. A gyereket azonban Kissingen elraboltatja, s Pesten és Bécsen keresztül Párizsba szökteti. Meszlényi s az aggódó anya mindenütt a nyomukban járnak, s eközben találkoznak Orczy Lőrinccel, Bessenyei Györggyel, Barcsay Ábrahámmal, Báróczival, Goethével, az ifjú Mozarttal s más neves emberekkel. Hogyan sikerül végül is visszakaparintani a túszként őrzött kisfiút – erről szól ez az izgalmas, érdekes és nagyon tanulságos regény.
Távoli fény (Távoli fény 1.) 10 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1982
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 8
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Szerintem egy nagyon jól felépített ifjúsági regény. Rögtön az elején belecsapunk a lecsóba, villámgyorsan megtörténik a rablás, s utána indul a hajsza. Az 1770-es években járunk, a főszereplők átkocsizzák fél Európát (no, azért az akkori útviszonyokat szerintem senki se kívánja vissza, főleg nem egy lovaskocsiban végigülve). A történetben rengeteg ismert ember tűnik fel a színen, Mozart, Rousseau, Casanova, a számomra – eddig – ismeretlen Chevalier d'Eton vagy Cagliostro (a Dumas-regényt nem olvastam még).
Pont az a jó ebben a könyvben, hogy az ifjúságot nemcsak szórakoztatni akarja, hanem a szerepelők párbeszédein keresztül egy kis történelmet, s abból is érdekességeket belecseppent: Mozart sorsát az érseknél, Mária Terézia uralkodásának pár jegyét, a bécsi uralkodócsalád gyereknevelési szokásait, Mária Antónia férjhezmenetelét, a magyar belviszonyokat a Habsburg-ház nyomása alatt… Mindezt olvasmányosan, érdekesen, én is folyamatosan meg-megálltam, hogy utánanézzek egy-két dolognak :-D
És sajnos néha elgondolkodtat is, hogy azért a világ nem olyan sokat változott, hiszen ma is sokan olyanok, mint egykor a királynék (akik a kutyájukra többet költöttek, mint egy-egy tudós fizetésére), s a politikai színtéren is a mai napig igaznak érezhetjük sorait:
„Minden úgy jó, ahogy van. Magyarországnak nem szabad felemelkednie, mert ha jól megy a sora, lázadó gondolatai támadnak. Amíg szegény és reszket a kenyérért, az urai kezükben tartják. Bécsnek úgy jó, ha Magyarország parasztország marad, jobbágyország, tudatlan, agyondolgoztatott, megfélemlített!…”
Valahogy nem jó a sorozatbeosztás, mert ez a regény a Csendességi fogadalom folytatása – noha persze önállóan is olvasható. Csak egy kicsit gyengébb annál. Ennyi oldalon nehéz megoldani egy gyerekrablást és -visszarablást, keresztülutazni Európán és közben még kulturtörténeti áttekintés is adni. De majdnem sikerült. Megkapjuk a magyar és francia felvilágosodást dióhéjban. zötykölődünk kátyús utakon és megszállunk fogadókban. És kapunk egy halvány ígéretet egy folytatásra.
Az „alföldi írónőt” a nagymamàm ismertette meg velem. Úgy, mintha édesanyja egyik barátnőjéről lett volna szó. Az Ő mindenek előtti kedvence Zsigray Julianna volt, és maradt is földi élete végéig. A Távoli fényben a kalandos cselekmény ellenére is egyfajta csendes nyugodtság érzése fogott el. Az 1770-es években még volt ideje az embernek felfogni, mi is folyik körülötte. A magyar Alföldtől Párizsig tartó „hajsza” alatt minden akkor élt jelentős személyiséggel és jellemző embertípussal összetalálkoztatja az olvasót az írónő, ezzel biztosítva az ismereteinek terjesztését ebben a könnyed regényében is.
Népszerű idézetek
A gyerek megnézte magát a tükörben: megnyugodott.
– Ez csakugyan én vagyok – súgta Miskának –, már azt hittem, hogy végleg elvesztem.
276. oldal
Emerencia néni nem gonosz hazug volt, hanem romantikus füllentő, akiből egy későbbi korban író vált volna. Így csak mesélt másnak, magának, és a házi használatra szőtt mesék voltak a legfényesebbek, a legcifrábbak.
15. oldal
Lágy, aranyos alkonyat volt, olyan, amikor álommal vagy emlékkel telik meg az ember.
55. oldal
Ezt a tájat Rózsadombnak nevezték, mióta a szent életű török, Gül Baba itt lakott, és rózsákat meg embereket nevelt.
81. oldal
A háznak a felét foglalta el az első emeleten a könyvtár. A falakat faburkolat borította, azon állványok sorakoztak a mennyezettől a padlóig, mind megrakva könyvvel. Az egyik fal már megtelt, a másik kettő várakozott a könyvekre. A negyedik fal ívek közé komponált ablakain ömlött be a tavaszi napfény. A könyvek gerincén megcsillantak az aranybetűk.
85. oldal
A sorozat következő kötete
Távoli fény sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája 92% ·
Összehasonlítás - Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya 93% ·
Összehasonlítás - Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse 90% ·
Összehasonlítás - Rojik Tamás: A generális talizmánja 90% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák 85% ·
Összehasonlítás - Fróna Zsófia: Démonok közt 96% ·
Összehasonlítás - Ruff Orsolya: Volt egy ház 95% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 94% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok 93% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Lángmarta dél 94% ·
Összehasonlítás