Távoli ​fény (Távoli fény 1.) 10 csillagozás

Zsigray Julianna: Távoli fény

1770 tavaszán vihar söpör végig a Nyírség fölött, s leveri a vakolatot egy barokk kastély rejtekajtajáról. A kulcsárnő aggodalmas kíváncsisággal leóvakodik a pincébe, s fölfedezi, hogy a gazdája, Kissingen báró – aranyat hamisít. A hányatott sorsú, szép fiatalasszony, Encella, aki Kovácsné álnéven él itt az isten háta mögött, rémületében kisfiával, Andriskával együtt a szomszéd földbirtokosnál, Meszlényinél keres menedéket. A gyereket azonban Kissingen elraboltatja, s Pesten és Bécsen keresztül Párizsba szökteti. Meszlényi s az aggódó anya mindenütt a nyomukban járnak, s eközben találkoznak Orczy Lőrinccel, Bessenyei Györggyel, Barcsay Ábrahámmal, Báróczival, Goethével, az ifjú Mozarttal s más neves emberekkel. Hogyan sikerül végül is visszakaparintani a túszként őrzött kisfiút – erről szól ez az izgalmas, érdekes és nagyon tanulságos regény.

Eredeti megjelenés éve: 1982

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1982
282 oldal · keménytáblás · ISBN: 963112939x · Illusztrálta: Fazekas Attila

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Gül baba

Helyszínek népszerűség szerint

Rózsadomb, Budapest


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Zsigray Julianna: Távoli fény

Szerintem egy nagyon jól felépített ifjúsági regény. Rögtön az elején belecsapunk a lecsóba, villámgyorsan megtörténik a rablás, s utána indul a hajsza. Az 1770-es években járunk, a főszereplők átkocsizzák fél Európát (no, azért az akkori útviszonyokat szerintem senki se kívánja vissza, főleg nem egy lovaskocsiban végigülve). A történetben rengeteg ismert ember tűnik fel a színen, Mozart, Rousseau, Casanova, a számomra – eddig – ismeretlen Chevalier d'Eton vagy Cagliostro (a Dumas-regényt nem olvastam még).

Pont az a jó ebben a könyvben, hogy az ifjúságot nemcsak szórakoztatni akarja, hanem a szerepelők párbeszédein keresztül egy kis történelmet, s abból is érdekességeket belecseppent: Mozart sorsát az érseknél, Mária Terézia uralkodásának pár jegyét, a bécsi uralkodócsalád gyereknevelési szokásait, Mária Antónia férjhezmenetelét, a magyar belviszonyokat a Habsburg-ház nyomása alatt… Mindezt olvasmányosan, érdekesen, én is folyamatosan meg-megálltam, hogy utánanézzek egy-két dolognak :-D

És sajnos néha elgondolkodtat is, hogy azért a világ nem olyan sokat változott, hiszen ma is sokan olyanok, mint egykor a királynék (akik a kutyájukra többet költöttek, mint egy-egy tudós fizetésére), s a politikai színtéren is a mai napig igaznak érezhetjük sorait:

„Minden úgy jó, ahogy van. Magyarországnak nem szabad felemelkednie, mert ha jól megy a sora, lázadó gondolatai támadnak. Amíg szegény és reszket a kenyérért, az urai kezükben tartják. Bécsnek úgy jó, ha Magyarország parasztország marad, jobbágyország, tudatlan, agyondolgoztatott, megfélemlített!…”

2 hozzászólás
Habók P>!
Zsigray Julianna: Távoli fény

Valahogy nem jó a sorozatbeosztás, mert ez a regény a Csendességi fogadalom folytatása – noha persze önállóan is olvasható. Csak egy kicsit gyengébb annál. Ennyi oldalon nehéz megoldani egy gyerekrablást és -visszarablást, keresztülutazni Európán és közben még kulturtörténeti áttekintés is adni. De majdnem sikerült. Megkapjuk a magyar és francia felvilágosodást dióhéjban. zötykölődünk kátyús utakon és megszállunk fogadókban. És kapunk egy halvány ígéretet egy folytatásra.

5 hozzászólás
GeoMaileR>!
Zsigray Julianna: Távoli fény

Az „alföldi írónőt” a nagymamàm ismertette meg velem. Úgy, mintha édesanyja egyik barátnőjéről lett volna szó. Az Ő mindenek előtti kedvence Zsigray Julianna volt, és maradt is földi élete végéig. A Távoli fényben a kalandos cselekmény ellenére is egyfajta csendes nyugodtság érzése fogott el. Az 1770-es években még volt ideje az embernek felfogni, mi is folyik körülötte. A magyar Alföldtől Párizsig tartó „hajsza” alatt minden akkor élt jelentős személyiséggel és jellemző embertípussal összetalálkoztatja az olvasót az írónő, ezzel biztosítva az ismereteinek terjesztését ebben a könnyed regényében is.


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen>!

A gyerek megnézte magát a tükörben: megnyugodott.
– Ez csakugyan én vagyok – súgta Miskának –, már azt hittem, hogy végleg elvesztem.

276. oldal

frtia >!

– Nem vagyok furcsább, mint bármelyik más magyar ember, aki gondolkozik, a hazájában akar maradni és valamennyire szabad akar lenni. Amennyire a történelem megengedi.

56. oldal

frtia >!

– Többre tartasz, mint ami vagyok, mégis jó hallgatni, amint beszélsz. Úgy látom magamat, mint egy másik valakit, és ez megvigasztal.

130. oldal

Jesper_Olsen >!

Emerencia néni nem gonosz hazug volt, hanem romantikus füllentő, akiből egy későbbi korban író vált volna. Így csak mesélt másnak, magának, és a házi használatra szőtt mesék voltak a legfényesebbek, a legcifrábbak.

15. oldal

Jesper_Olsen >!

Lágy, aranyos alkonyat volt, olyan, amikor álommal vagy emlékkel telik meg az ember.

55. oldal

Jesper_Olsen >!

Ezt a tájat Rózsadombnak nevezték, mióta a szent életű török, Gül Baba itt lakott, és rózsákat meg embereket nevelt.

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gül baba · Rózsadomb, Budapest
Jesper_Olsen >!

A háznak a felét foglalta el az első emeleten a könyvtár. A falakat faburkolat borította, azon állványok sorakoztak a mennyezettől a padlóig, mind megrakva könyvvel. Az egyik fal már megtelt, a másik kettő várakozott a könyvekre. A negyedik fal ívek közé komponált ablakain ömlött be a tavaszi napfény. A könyvek gerincén megcsillantak az aranybetűk.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár
1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Távoli fény sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse
Rojik Tamás: A generális talizmánja
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Fróna Zsófia: Démonok közt
Ruff Orsolya: Volt egy ház
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél