Sokak örömére szolgál majd a regény, melyből történelmi események emberi indítékait is megismerhetjük, de legelsősorban Erzsébet varázslatos és titokzatos személyiségét.
A modern nőt, akinek vezérlő elve a szabadság. Mindig az érzéseire hallgat, s ezek soha nem csalják meg. Nemcsak legendás szépségével, hanem természetességével és őszinteségével is meghódította az emberek szívét. De műveltsége sem maradt el szépsége mögött: ismerte a birodalom népeinek történetét, verseket írt, folyékony beszélt újgörögül és magyarul. Közismert a magyar nép iránti rokonszenve.
Szeretettel ajánljuk az olvasó figyelmébe a kedvelt írónő e munkáját, annál is inkább, mert Erzsébet királyné népszerűsége napjainkban reneszánszát éli.
Erzsébet magyar királyné 41 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1938
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Erzsébet királyné · Ferenczy Ida
Kedvencelte 5
Most olvassa 1
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


Félelmetes mennyire valóság hű az ábrázolás a császárné/királyné életéről.
Mindig is kiváncsi voltam milyen élete lehetet Sissinek.
Sissitől mindent elvettek amit csak el tudtak venni.
Gyermekeit, az anyai és a császárné jogait stb.
Talán ezért is szeretjük és tiszteljük máig Sissit, Erzsébet királynét.
Mert mi is rabok voltunk, úgy ahogy Erzsébet az osztrák udvar rabja.
Szabadságra vágyot, úgy a hogy mi is.


A regény szépen érzékelteti Erzsébet lelkivilágát, egyedül annyi nem tetszett, hogy minden új fejezetnél nagyot ugrottunk az időben, és csupán egy-két oldalban volt összefoglalva több évnyi történés. Szívesen olvastam volna egy részletesebben kifejtett folyamatot, ám így is hitelesen tárja elénk a királyné és környezetének személyiségét, gondolatvilágát. Annak külön örültem, hogy a párbeszédekhez a valódi visszaemlékezésekből merített az írónő.


Ajánlások alapján találtam erre a könyvre, és nagyon tetszett. Nem klasszikus életrajzi regény olyan értelemben, hogy bizonyos időszakokat egyszerűen kihagy. De a könyvben érintett időszakokat hihetetlen mélységben mutatja be, különös tekintettel Sissi érzelmeire és lelki világára. Külön kiemelném még a szerző szövegvilágát: a leírások olyan szépek, hogy szinte önálló életre kelnek, és hihetetlen élménnyel gazdagítják az olvasót.


Szerintem ez egy nagyon jó könyv. Én szeretek minden történetet ami Sissyvel kapcsolatos. A filmet is nem egyszer láttam már és nem tudom megunni. Szerencsére könnyen eltudtam vonatkoztatni a filmtől és meglátni a nyers valóságot, amit ez a fiatal asszony átélt. Szerettem, hogy szabad szellemű volt és akarta az igazát – más nemzetek igazát, itt kiemelve a magyar nemzetet. Nem is csodálom, hogy az akkori magyar nép miért szerette annyira Őt, és miért akarták királynénak. Nem volt könnyű élete, nagy volt rajta a nyomás és elég sok nyomorúságot kellett elviselnie emberektől és az élettől. Nem nevelhette rendesen a gyermekeit, nem élhetett rendes életet Ferenc József mellett, el kellett tűrnie Zsófia uralmát, császárnénak kellett lennie, de mégis megmaradnia annak az Erzsébetnek , aki előtte volt. Csodálom és egyben sajnálom is Őt..
Összességében a könyv szépen fel volt építve, szépen ki voltak a történetek dolgozva, szerettem.


Másodszori neki futásra hozom most ezt a könyvet. Ugyanis sikerült a kihívás meghirdetése, de még a kezdési időpont előtt már elolvasnom egy könyvet Sissiről (Merénylet Erzsébet királyné ellen).
Na de nem baj, így legalább megint kezembe vettem egy könyvet Róla. Mindent szeretek, ami Sissivel kapcsolatos, így ezt a könyvet is megérte elolvasni. Külön élményt nyújtott, hogy ezúttal úgy olvashattam a könyvet, hogy már volt szerencsém a Schönbrunn-kastélyt és Bécset meglátogatni, így sokkal jobban bele tudtam élni magam a történetbe, hogy jártam ott, ahol Ő is járt és élt.


Érezhetően 1930-as évek, le sem lehetne tagadni, annyira jellegzetes a stílusa.
Szépen megírt, részletgazdag könyv.


Jó volt a regény segítségével Erzsébet királynéval együtt sétálni, a politikai részek pedig különösen nagyon tetszettek.


Valamiért mindig nagyon vonzónak találtam Erzsébet történetét, így természetesen el kellett olvasnom a könyvet. Eddig is tudtam, hogy Zsófia teljesen elnyomta, de most a könyvből olyan dolgokat is megtudtam, amikről eddig nem volt tudomásom. Nagyon sajnáltam szegényt… a végén rendesen meg is sirattam. :(
Népszerű idézetek




Mii történt!
Az ország uralkodójának felesége az anyanyelvükön szólt hozzájuk.
Magyarul beszélt, kissé merev magyarsággal és nem tartott a kezében
felséges kéziratot , amelyből felolvasta volna a felséges beszédet.
Finom, ifjúságtól meleg szájából egyszerűen , üdén buggyantak ki a szavak.
Halk, kis lélegző szünetekkel beszélt. Az édes asszonyhang sugárzott a levegőben.
Amit mondott talán nem lett volna sok egy más ország császárnéjától, egy más
ország népe előtt. De itt, a Hofburg hideg márványtermében, a császári csillárok
jégszilánkjai alatt, olyan volt, mint a mennyei üdvüzlet…
– a Mi királynénk- mondta Ferenczy Ida , és Andrássy gróf bólintott. Megértették egymást némán."
Ferenc József gyönyörű feleségéről, a legendás Erzsébetről sok könyv jelent meg az elmúlt években is, de olvasmányosságával, romantikus hangvételével valamennyi közül kiemelkedik Zsigray Julianna szép regénye.
.




Borzasztó, hogy kopik az élet. Mindenből emlék lesz.
199. oldal, Magyar királyné, III. Fejezet




Aranybarna haját kisimította homlokából, a dús , nehéz fürtök göndören omlottak le a derekáig. Az aranybarna élő pompában szikráztak a hideg brilliánscsillagok. 37.o




– Ha elhagyja az embert a szerelmese – bólintott Mayláth –, az valószínűleg rettenetes. De az a legrettenetesebb, ha az ember nem tud elszakadni attól, aki elhagyta. Ez olyan, mint a rabság. Testi és lelki rabszolgaság. Körülbelül ez van abban a versben is, amit az előbb olvastunk. A szerelmes nem tud önmagával mit kezdeni. A másikban él..
– Igen, a másik az ő vére, forrósága, a másik az ő gondolatainak szárnya, a másik az életében a világosság… – ismételte Erzsébet. – Ó, én ezt nem értem jól. De nem lehet, hogy egy ilyen rabság örökké tartson. Az, akit elhagytak, haljon bele, hogy elhagyták, vagy felejtse el a hűtlent. De hogy a rabja legyen akkor, amikor már a másik nem szereti?! Ez őrültség! Az emberek nem születtek raboknak! Szabadságérzés mindenkiben kell, hogy legyen. Én megőrülnék, ha nem lehetnék azzal, aki kedves nekem. Nem tudnék rab lenni soha, és a szerelem helyett is szívesebben választanám a szabaságot.
– Vannak törvények, amelyek megmásíthatatlanok, hercegnő.
– Ó, a törvényeket ösmerem. Ön is, az osztrák tanárom is, az olasz, a lengyel és a cseh urak is különböző törvényekre tanítanak.
Mayláth mosolygott.
– Nem az állam törvényeire gondolok, hercegnő. A természet törvényei alól nincs kibúvó, és a szerelem is ezekhez tartozik.
15. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robin O'Wrightly: Emlékkönny 98% ·
Összehasonlítás - Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz 97% ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: Lucy 98% ·
Összehasonlítás - Varga Gy. Brian: Két nap az élet 98% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában 97% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: Tél Berlinben 96% ·
Összehasonlítás - Bakóczy Sára – Bányai D. Ilona – Cselenyák Imre – Fábián Janka – Gál Vilmos – Gáspár Ferenc – Hacsek Zsófia – Izolde Johannsen – Jezsó Ákos – Kapa Mátyás – Nemere István – Novák Andor – Schmöltz Margit – Soós Tibor – Szélesi Sándor – Trux Béla: Buda & Pest 98% ·
Összehasonlítás - Palotás Petra: A kastélykert álma 95% ·
Összehasonlítás - Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 95% ·
Összehasonlítás