Zsadányi Edit a 1999-ben jelentette meg a Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében megjelenő Tegnap és Ma sorozatunkban a Krasznahorkai Lászlóról készült kismonográfiáját. A csend retorikája. Kihagyásalakzatok vizsgálata huszadik századi regényekben az 1965-ben született szerző második tanulmánykötete, amelyben tanúságot tesz arról, hogy az összehasonlító irodalomtörténeti tudományok alapos ismerője.
A retorikák a kihagyást a hozzáadással és a felcseréléssel együtt az alakzatok között tartják nyilván, s általában lírai műfajokban vizsgálják. Értekezésében a szerző ezzel szemben a kihagyás alakzatát prózai művekben elemzi. Elsősorban a két világháború közötti időszak angol, amerikai és magyar regényeit, többek között Virginia Woolf, E. M. Forster, Djuna Barnes, Margaret Atwood, Truman Capote, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály egy-egy prózáját veszi górcső alá. Kötetében a szerző a kihagyásalakzat azon eseteit taglalja, amelyekben az elbeszélő vagy a szereplő a kimondás… (tovább)
Zsadányi Edit a 1999-ben jelentette meg a Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében megjelenő Tegnap és Ma sorozatunkban a Krasznahorkai Lászlóról készült kismonográfiáját. A csend retorikája. Kihagyásalakzatok vizsgálata huszadik századi regényekben az 1965-ben született szerző második tanulmánykötete, amelyben tanúságot tesz arról, hogy az összehasonlító irodalomtörténeti tudományok alapos ismerője.
A retorikák a kihagyást a hozzáadással és a felcseréléssel együtt az alakzatok között tartják nyilván, s általában lírai műfajokban vizsgálják. Értekezésében a szerző ezzel szemben a kihagyás alakzatát prózai művekben elemzi. Elsősorban a két világháború közötti időszak angol, amerikai és magyar regényeit, többek között Virginia Woolf, E. M. Forster, Djuna Barnes, Margaret Atwood, Truman Capote, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály egy-egy prózáját veszi górcső alá. Kötetében a szerző a kihagyásalakzat azon eseteit taglalja, amelyekben az elbeszélő vagy a szereplő a kimondás nehézségeivel találja szembe magát. A szerző vizsgálódásainak területe a kihagyásalakzat egy részkategóriája, amit irodalmi elhallgatásnak nevez. Állítása szerint „az elhallgatás bármely fajtása aktív olvasói magatartást feltételez, s az olvasót ürességgel való szembesülésre készteti…”
