Szigeti ​veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság 23 csillagozás

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság

A Szigeti veszedelem-nek ez a mostani kiadása az Európa Kiadó jóvoltából Zrínyi legnagyobb hatású prózaírói remekművével, az Áfium-mal együtt jelenik meg. A reformkor Zrínyi-kultuszát megalapozó 1817. évi Kazinczy-kiadás, a Zrínyinek minden munkáji óta sokáig hagyomány volt az eposz és az Áfium közös közlése. Aztán a fényes példa úgyannyira elfelejtődött, hogy 1988-ban és 1991-ben már maga a hősköltemény is csak több mint 500 strófányi rövidítéssel jelenhetett meg. Ezt a két kiadást Kovács Sándor Iván rendezte sajtó alá – most mindenekelőtt ezek hibáit javította, s támaszkodott Négyesy László, aztán Bán Imre, Klaniczay Tibor és Király Erzsébet szövegkiadói eredményeire és magyarázataira.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Diákkönyvtár Szépirodalmi

>!
Európa, Budapest, 2011
372 oldal · ISBN: 9789630793124
>!
Európa, Budapest, 2009
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630788649
>!
Európa, Budapest, 2005
370 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630778203

8 további kiadás


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság

Az eposz olvasására nem akarok sok szót vesztegetni. Annak idején kötelezőként is olvastam, és akkor sem, most sem volt vele gondom. Amint megszokja az ember a nyelvezetét, simán érthető a történet.
A kötetben azonban van egy másik mű is, azt mintha senki sem értékelte volna eddig. Én is most olvastam először, és fantasztikus élmény volt. Mintha a mai viszonyokra íródott volna! Persze Zrínyi, mint hadvezér főleg a katonai reformokra koncentrál, de átvitt értelemben nagyon is aktuális minden szava. Hiába, a történelem nagy tanítómester, kár, hogy mi nem vagyunk jó tanulók. Szóval A török áfium ellen való orvosság c. remekműről áradozom most egy kicsit.
Látszik, hogy abban a korban teljesen alapvető volt, hogy mindenki ismerte a Bibliát, mert többször hivatkozik rá, mindjárt az elején az őrálló felelősségét állítja elénk. Ezt nagyon szeretem: ha valaki úgy veszik el, hogy nem figyelmeztette az őr, akkor az Úr őt vonja felelősségre. Zrínyi ezt a figyelmeztető feladatot vállalja itt fel.
Kire számíthatunk a törökkel szemben? Végigveszi Európa népeit, és megállapítja, senkire sem, csak magunkra. Összefogás kell. Ez teljesen hiányzik abban a korban (és most figyeljünk, mennyire aktuális kritika következik!), mert a fiatalok csak dorbézolnak, lustálkodnak, csak a pompával, a külsőségekkel foglalkoznak. (Ezek szerint a felszínesség nem csak a jelenkor jellemzője?!) Nem vágyik senki a tudásra, az ismeretre. A tudás egyáltalán nem érték, nem vonzó alternatíva!
Jobbítsuk meg magunkat! Nagy értéke e rövid műnek, hogy nem csak kritizál, de javaslatokat is tesz!
1. Legyen állandó, kész bevethető hadsereg!
2. A kor szellemével ellentétben a lovasság nagyobb létszámú legyen, mint a gyalogság. Mert ugyan a gyalogság dönti el a csaták sorsát, de a lovasság sokkal mobilisebb, hamarabb odaérnek a kritikus helyszínekre.
3. A katonáknak adjanak fizetést, meg tudjanak élni belőle. Többek között kapjanak egyenruhát. (Ezt egy évszázaddal a francia forradalom előtt javasolta, megelőzve korát!)
4. Példamutatás.
5. Fegyelmezett gyakorlatozás. Lehetőleg fiatalokat sorozzanak be, és nem muszáj nemeseket, akik csak bomlasztanának. Legyenek használhatóbb emberek a pórnépből. Ha nincs tanítómester, hozassunk idegenből jó szakembereket.

Ne gyűjtögessük kincseket, anyagiakat a raktárainkba, ha ezt a törökök úgyis elrabolják, ha elfoglalják az országot. Mi hasznunk lesz akkor belőle? Csak siránkozunk rajta. Használjuk fel inkább vagyonunkat a katonaság fejlesztésére, a haza védelmére. A király finanszírozza a végvárak védelmét, de a hadsereget a nemesség tartsa fenn.

Mintha egy mai röpiratot olvasnánk, olyan modern, hát nem? Zseniális ember volt, szó se róla!

mcborzaska>!
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság

Végigszenvedtem egyszer gimnáziumban, meg most az egyetemen is. Remélem, többet nem kell elolvasnom! Igazából nincs vele különösebb bajom, csak nekem valahogy nem fekszik sem a nyelvezete, sem a történet, sem a korszak. Bár, abból a szempontból jó volt, hogy újra kellett olvasnom, hogy az Új Zrínyiász olvasása közben emlékeztem ennek a történetére is.

Könyvherceg>!
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Az török áfium ellen való orvosság

Nagyon nehéz olvasmány mindkettő, nehezen lehet átlátni. Legalábbis nekem az volt. De mégis, jó volt olvasni őket. A Magyarság megtartása és feltése nagyon előjön a művekben. Hidán Csaba tanárom mondta mindig a Károlin, hogy a törökök mindig egyenrangú ellenfélként tekintettek a magyar harcosokra és fordítva is így történt. Épp ahogy nézem a török sorozatokat, egyre jobban oda vagyok a török színésznőkért. A világ legnagyobb sorozat exportőre Törökország. A terveim között szerepel még, hogy több kiadásban is megveszem majd a Szigeti veszedelmet. Mindkét Zrínyi Miklós nagyszerű ember volt. A hadvezér is, akivel a török gyerekeket riogatták és a kiváló tollforgató is. Mindkettő nagy fegyver, hidd el. Mindenesetre tetszett ez az eposz, mert nagyon adta magát az olvasása közben. Érdekes szerzemény és a magyar irodalom egyik remekműve. A helyén kell kezelni, de azzal, hogy kötelező olvasmány, sok gyereknek nehéz átrágnia és elemeznie ezt a hőskölteményt. Bevallom, felnőtt fejjel is nehézséget okozott. De azért ajánlom elolvasásra, legalább egyszer az életben!
De még egyszer mondom, a Szigeti Veszedelem egy atomnehéz olvasmány. Nagyon nehéz a szövegezése és ezáltal az értelmezése sem könnyű. De ettől függetlenül jó olvasni, bár kötelező olvasmányként nem csíptem és elemezni sem szerettem. De Zrínyi Miklós nagy törökverő harcos, aminek Zrínyi Miklós költő méltó emléket állított! :)
Műfaja eposz. Már Homérosz műveit is csak később kedveltem meg. Igazából ez gyerekként sokkhatást okoz. Egy kínszenvedés, hogy őszinte legyek. Sajnos a legtöbben így fogják fel. Pedig lehet, hogy rossz elképzelés ez. Mindenesetre mindennek meg kell adni az esélyt az életben egyszer, hátha megtetszik valahogyan. Ez igaz könyvre, játékra, filmre, sorozatra vagy kajára. Nőre nem hiszem, hogy ami nem jön be, az megtetszene valamikorra is. Legalábbis nálam így van. De ki tudja? Voltak már csodák! Tehát olvassatok ti is még többet! :)


Hasonló könyvek címkék alapján

Hegedüs Géza: Várj, madár, várj…
Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története
Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben
Nagy Katalin (szerk.): „Hét határon hallik húros daru hangja”
Arany János: Murány ostroma
Bagi Gábor: Szolnok a török korban
Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon
Klaniczay Tibor: Stílus, nemzet és civilizáció
R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683–1699
Mészáros Ignác: Kartigám