Adriai ​tengernek syrenaia 5 csillagozás

Zrínyi Miklós: Adriai tengernek syrenaia

"Az ​Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós című kötetet a szerző 1650. folyamán állíthatta össze. Ebben az évben halt meg első felesége, a verseiben Viola néven megjelenített Draskovits Mária Euzébia. A kötet talán egyféle gyászkötetnek is felfogható, de mindenképpen egy életszakasz lezárása. A kötet megjelenése után nem sokkal újra megnősül. Második felesége Maria Sophia Löbl grófkisasszony; a házassággal rokoni kapcsolatba került a német birodalmi arisztokrácia több befolyásos családjával.

A kötet címe rejtélyes. Mi a Syrena? A mitológia bajlós szörnye, amely éneklésével a puszulásba csalja a hajósokat? Vagy inkább szirénáról, riadóztató harci kürtről van szó? (A SIREN szó mellesleg a Zrinyi név olaszos formájának a SERIN-nek anagrammája.) Az első értelmezést támogatná, hogy már Rimay is próbálgatta a „Siren” epitheton ornans-t Balassira: „Vagy Siren, vagy Circe vagy magyar Amphión / Arany írásodban nincs peníszes ón…” Még fontosabb párhuzam, hogy Zrinyi… (tovább)

>!
Akadémiai / Helikon, Budapest, 1981
304 oldal · ISBN: 9630524236

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
encsy_eszter

65.
Az magyarok penig leghenyélőbb népek,
Egyik az másikat gyülölik, mint ebek;
Nincs köztök hadtudó, ha volna is, ezek
Az tisztviselőnek soha nem engednek.

1 hozzászólás
>!
encsy_eszter

Homerus 100 esztendővel az trójai veszedelem után írta historiáját; énnékem is 100 esztendővel azután történt írnom szigeti veszedelmet. Virgilius 10 esztendeig írta Aeneidost; énnékem penig egy esztendőben, sőt egy télben történt véghezvinnem munkámat. Egyikhez is nem hasomlítom pennámat; de avval ő előttök kérkedhetem, hogy az én professióm avagy mesterségem nem az Poesis, hanem nagyob s jobb országunk szolgálatjára annál: azkit írtam, múlatságért írtam, semmi jutalmot nem várok érette.

Az olvasóhoz

>!
encsy_eszter

PERORATIO.

Véghözvittem immár nagyhírű munkámat,
Melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat,
Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,
Sem az nagy ellenség irigység nem árthat.

És mikor az a nap eljün, mely testemen
Csak uralkodhatik, fogyjon el éltemen
Hatalma; magamnak ugyan nagyobb részem
Hordoztatik széllel az magas egeken.

S honnan Scitiábul kijütt magyar vitéz,
Merre vitézségét látta világ nagy rész
Azokrul helyekrül minden szem reám néz
Hírrel, böcsülettel, valamig világ lesz.

De híremet nemcsak keresem pennámmal,
Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal;
Míg élek, harcolok az Ottomán hóddal,
Vígan buríttatom hazám hamvaival.

FINIS.

>!
encsy_eszter

83.
Demirhám, az erős, melynél erősb nem volt
Sohul, valamelyre Szulimán parancsolt,
Mert ez gyökerébül nagy tölgyfát kirántott,
Ököllel agyonvert egy nagy elefántot.

2 hozzászólás
>!
encsy_eszter

1.
Én, az ki azelőtt ifiu elmével
Játszottam szerelemnek édes versével,
Küszködtem Viola kegyetlenségével:
Mastan immár Mársnak hangassabb versével

2.
Fegyvert s vitézt éneklek, török hatalmát
Ki meg merte várni, Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Azkinek Europa rettegte szablyáját.

a Szigeti veszedelem első mondata

>!
encsy_eszter

41.
De az magyarokon mindenkoron nyertünk,
Nem is kell oly messzi nékünk fegyverkeznünk,
Sem annyit költenünk, sem annyit vesztenünk,
Sem győzödelemben nékünk kételkednünk.

42.
Ne félj, hogy segétse senki magyarokat,
Mert jól esmerem én bolond kaurokat,
Mig nem látják égni magok házokat,
Nem segéti senki meg szomszéd házokat.


Hasonló könyvek címkék alapján

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Romhányi József: Szamárfül
Weöres Sándor: Bóbita
József Attila: József Attila összes versei
József Attila: Altató
Radnóti Miklós: Bori notesz
Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Romhányi József: Nagy szamárfül