Szép ​versek 1944 17 csillagozás

Abszurd antológia
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

Szép ​versek 1944 – elképzelem, milyen lenne. Természetesen, hogy magam előtt lássam, kísérletképpen felül kell emelkednem bizonyos körülményeken. Mert hiszen bizonyos akkoriban zajlott események folyományaképpen nem minden, amúgy más körülmények közt közölhetőnek számítható költemény jelenhetett meg a kortárs folyóiratokban, lapokban. Ami nem azt jelenti, hogy a magyar költők ne dolgoztak volna az ezerkilencszáznegyvenhárom december harmincegyedike és ezerkilencszáznegyvenöt január elseje közötti intervallumban. Nagyon is dolgoztak. Szóval, pusztán a gondolatkísérlet erejéig, vegyük számításba, mit termeltek a magyar költők abban a háromszázhatvanhat napban! – írtam két éve a Szomszéd című könyvben.

És nekiláttam. Hamar kiderült, hogy az anyag tanulmányozásra érdemes. Sok szép versre akadtam, meg persze annál is több kevésbé szépre, de nemcsak műalkotásként lehet értékes egy vers, hanem dokumentumként is, meg egyszerre így is, úgy is.

Mintha sokhúrú lírán… (tovább)

>!
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634681687
>!
Kalligram, Pozsony, 2020
368 oldal · ISBN: 9789634681724

Most olvassa 3

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

giggs85>!
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

Zoltán Gábor: Szép versek 1944 Abszurd antológia

A 2020-as év vége felé többek között azon gondolkodtam, hogy ha választanom kellene, melyik mű kapná tőlem az „évtized könyve” díjat, akkor bizony a jelöltek legszűkebb listáján néhány más fontos kötet (Báró Wenckheim hazatér, A vége, Nincstelenek) mellett bizony kérdés nélkül ott lenne Zoltán Gábor Orgiája is.

Ennek tükrében talán nem is meglepő, hogy nagyon várok már tőle egy új regényt, de ameddig az meg nem jelenik, természetesen kézbe vettem a pár hónapja forgalomba kerülő „abszurd antológiáját” (ő maga nevezi így), a Szép versek 1944-et.

Zoltán Gábor a II. világháborús történések jó ismerőjeként ugyanis egy kimondottan furcsa vállalkozásra adta a fejét, és az amúgy a Magvető Kiadó gondozásában már több évtizede minden évben megjelenő Szép versek mintájára megírta ezt a kötet, mégpedig a címből is sejthetően az 1944-es évre vonatkoztatva.

A szerző végigveszi az ebben az évben hazánkban megjelenő (természetesen nem az összes, de mindenképpen a legjellemzőbb) verseket számtalan ismert (Áprily, Kassák, Radnóti, Faludy, Weöres) és számtalan mára már teljesen ismeretlen költő tollából, majd azokat elemzi, megjegyzéseket fűz hozzájuk, és összefüggéseket keres.

„A magyarok tisztelték és szerették a költőket, és a költők tisztelték és szerették a magyar népet. Hogy aztán mi következik ebből a sok szeretetből és tiszteletből, azt szeretném látni.” – Áll az ironikus megjegyzés a könyv hátoldalán.

Természetesen azonban sokkal több lesz ez a kötet, mint egyszerű műelemzés vagy régi versek gyűjteménye, mert egy olyan vérzivataros és háborús időszakban, mint amilyen a II. világháború végén volt hazánkban, költőnek lenni, verseket írni sokkal többet jelentett, mint „egyszerű” művészet, sokkal inkább volt ez az helytállás és az emberi jellem próbája, mint bármi más.

És ahogy az átlagemberek, úgy a költők is más és más módon néztek szembe a korszak kihívásaival: volt, aki bátran elmondta a véleményét a hatalommal szemben is; volt, aki a világba kiáltotta a fájdalmát; volt, aki más, idilli témát, irodalmi rejtekhelyet keresett magának, és persze szép számmal volt olyan is, aki gondolkodás nélkül, akár elvi meggyőződésből is a nyilasok mellé állt. Róluk, mindannyiukról szól ez a kötet.

Zoltán Gábor könyve így egyszerre fogható fel történelmi és irodalomtudományi tanulmányként, így elsősorban az ezen témák vagy a korszak iránt érdeklődőknek tudnám ajánlani.

n P>!
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

Zoltán Gábor: Szép versek 1944 Abszurd antológia

Olyan hiányosságaim vannak a költészet terén, sajnos nemcsak az 1944-ben írtakra gondolok, hogy nekem ez hiánypótló volt. Műveletlenségem miatt azt sem tudom eldönteni, hogy Zoltán Gábor jól érti-e, jól írja-e le a versek „elemzését”, a költők bemutatását, de sokszor bólogattam, hogy hát igen, valami ilyesmit olvasok ki én is belőlük.

gályanapló>!
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

Zoltán Gábor: Szép versek 1944 Abszurd antológia

Mi végre volnának a költők ínséges időkben?, kérdezi (a nácikkal is kokettáló) Heidegger és az 1944-es évet Magyarország szempontjából joggal nevezhetjük ínséges időknek. Zoltán Gábor könyvében megpróbálja megválaszolni a kérdést, azzal, hogy végigveszi, végigkommentálja 1944 költői termését.

Nem szeretek túlságosan műfaji dolgokon gondolkodni (tágak a szürke zónák,
átjátszások, hibrid dolgok, hogy nem létezhetnek teljesen pontos fogalmak, ráadásul
szerintem egy műfaji besorolás nem ad túl sokat az értelmezéshez), de ez a könyv olvasható pár hosszú esszé egymásutánjaként vagy irodalomtörténetként, de történelmi munkaként sem utolsó.

Mert így 2020-ból (irodalmon valamennyire szocializálódott embereknek) szerintem tud annyit jelenteni 1944-ről az a tény és rögzítése, hogy „A negyvennégyes tapasztalatok egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – költője, Pilinszky János (Budapest, 1921 – Budapest, 1981) abban az évben nem írt verset. Írt előtte, írt utána, de akkor nem.”, mint egy levéltári kutatás.

Főleg, hogy mások írtak, nem is keveset. Verseken, a mondjuk Erdély József – Radnóti Miklós spektrumon kifeszülő lehetséges költői szerepeken (messze vagyunk már a petőfiség, adyság lehetőségétől), emberi minőségek kaleidoszkópján keresztül látunk bele mélyen a mélységes 1944-be.

enceladus93>!
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

Zoltán Gábor: Szép versek 1944 Abszurd antológia

Érdekes és ellentmondásos kötet, a szerzőt időnként elragadja a hév – különösen Bárány Tamás szerelmi lírájának értékelésénél. Nem igazán tetszett, hogy csípőből osztja az ironikus(nak szánt) ledorongáloskat az olyanoknak, akik nem az éppen folyó események szörnyűségéről írtak, hanem más témák mögé bírtak elrejtőzni – micsoda alakok vannak, nahát…


Népszerű idézetek

n P>!

Olykor a költők arca verssé válik

300. oldal

Zoltán Gábor: Szép versek 1944 Abszurd antológia

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): Hévíz irodalmi antológia
Kenedi János (szerk.): Írók a moziban
Szörényi László: Bacchus kocsmája
Bazsányi Sándor (szerk.): Szivárványbaleset
Gyurgyák János (szerk.): Élet és Halál könyve
Korpa Tamás – Balázs Imre József (szerk.): Többes számban
Ignotus: Ignotus válogatott írásai
Levendel Júlia – Horgas Béla: Négykezes
Bajomi Lázár Endre (szerk.): A magyar Párizs