1974. február 16-án a budavári palota területén Zolnay László ásatás közben egy középkori szobor töredékére bukkant. Ami ezután történt, az az újságok, a rádió és a televízió közvetítésével mindenkihez eljutott: két hónapon át nap mint nap újabb töredékes szobrok kerültek elő a földből. A kisebb-nagyobb méretű, magas művészi szinten kifaragott ábrázolások – királyok, szentek, apostolok, előkelő hölgyek – a magyar művészet történetének olyan korszakában keletkeztek, amelyeknek emlékeit mind ez ideig elveszettnek hitte a kutatás.
Az egyetemes művészet jeles alkotásaihoz mérhető szobrok feltárásának izgalmas történetét Zolnay László írja le. Részletesen elemzi az egyes műveket, és a gondos kutatás, tanulmányozás megkezdése előtt vázolja elgondolásait a szoborgaléria megrendelőjéről, alkotóiról, elhelyezkedéséről. Szakál Ernő a restaurátor szemszögéből vizsgálja a szobrokat, és kifejti érdekes nézetét eltemetések lehetséges körülményeiről.
A két tanulmányt 84 kép… (tovább)
A budavári gótikus szoborlelet 0 csillagozás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lajta Edit: Korai francia festészet ·
Összehasonlítás - Entz Géza: A gótika művészete ·
Összehasonlítás - Farkas Zoltán: Rodin ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Arkhai 95% ·
Összehasonlítás - Zima Szabolcs: Magyar Remekművek ·
Összehasonlítás - Aradi Nóra (szerk.): A művészet története Magyarországon ·
Összehasonlítás - Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból ·
Összehasonlítás - Szűcs Jenő: Nemzet és történelem ·
Összehasonlítás - Nemes Péter: Amerigo ·
Összehasonlítás - Bárány Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig ·
Összehasonlítás