Nevetlen 2 csillagozás

Zichy Éva: Nevetlen

Nemcsak az igaz és hiteles történelmet kell megismerni – ami alatt jobbára csak a köztörténeti eseményeket tartjuk számon –, hanem azokat a sorsokat is, melynek alakulását, mozgásterét a nagybetűs TÖRTÉNELEM szabta ki. Ezt a gazdag, hittel és szeretettel megrajzolt személyes történelmet tartja most a kezében a kedves érdeklődő.
A szerző életútja egy kárpátaljai kis faluból, Nevetlenből indul, és térben érintve az egész Kárpát-hazát, időben elvezet máig. És ezzel az egész magyar valóság több szeletét mutatja be élvezetes, olvasmányos formában.
Fedezze fel Zichy Éva életútján keresztül azt a világot, amit nem, vagy – sajnos – csak nagyon felületesen ismerünk. Vallom, hogy e nélkül az ismeret nélkül sokkal szegényebbek vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy a könyv elolvasása után más szemmel tudja látni a világot.

/Neisz Péter/

>!
Kairosz, Budapest, 2011
170 oldal · ISBN: 9789636624798

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Niki P>!
Zichy Éva: Nevetlen

Bár már sokadjára olvasom újra ezt a könyvet, még most is találok benne olyan gondolatot, amin eltöprengek, ami meglep, vagy épp elszomorít. Még most is akadnak benne olyan mondatok, részletek, amiken megkönnyezek. Határon túli magyarként tudom, érzem és átérzem, amit az írónő leír. Csak ajánlani tudom mindenkinek.


Népszerű idézetek

Niki P>!

A kárpátaljai magyar sosem volt senkinek ruszki. Az erdélyi magyar román állampolgár ugyan, de magyar nemzetiségű. A felvidéki magyar nem azonos a szlovákkal, ahogy a vajdasági magyar sem szerb. A burgenlandi magyar, ha őrzi még magyar identitását, akkor nem osztrák. Valamennyien magyarok. Ha mindenki a megfelelő szóval él, akkor nem fogja szökségét érezni egyetlenegy határon túl élő sem, hogy fájdalmas önigazoló mondattal köszöntse az anyaországit, mondván: „Mi is magyarok vagyunk”.

Kapcsolódó szócikkek: nemzettudat
Niki P>!

Határon túli magyarnak születni olyan kereszttel jár, minek nemcsak súlya van, hanem ajándéka is. S ha valaki azt mondja, van kereszt nélküli élet, az téved, vagy szándékosan megtéveszt. A legtöbb, amit ebben tehetünk, hogy a saját keresztünket hordjuk. Kései felismerésem, a keresztet nem csak cipelhetjük, a kereszt elhordoz minket.

Niki P>!

Vannak pillanatok, amelyek élesen megmaradnak az emberben. Tisztán felidézhető mondatok, mozdulatok, hangulat. Mintha egy pergő film kockája kimerevedne.

Niki P>!

Hiába vettek el mindent, hiába üldözték el őket szülőhazájukból, a tudásuktól, emberségüktől, tartásuktól nem tudták őket megfosztani. S az üldözők ezen kincsek birtokába sosem tudtak kerülni.

Niki P>!

Felismertem, hogy a gyökereimet sem elvágni, sem azokkal szembefordulni nem szabad. Ha ezt teszem, magam gyengítem, önmagam ellen dolgozom, s össze-vissza sodródhatom a nagyvilágban. Rájöttem, hogy gyökereim ápolni éltető feladatom, hogy minél erősebbek azok, annál erősebb leszek magam is. Felismertem annak igazságát, hogy „gyökerek nélkül nem lehet repülni”.

>!

Halvanyan mondom: -Nem mindenki szavazott nemmel… –

Niki P>!

A kárpátaljai létből tudom, hogy mit jelent magyarnak lenni, nekik erről fogalmuk sincs. Nem tettek még semmit magyarságukért, egyszerűen a születésüknél fogva természetes. Az én nagyszüleimnek, unokatestvéreimnek sajnos ez nem csupán természetes, hanem minden nap áldozat és feladat is. Nem beszèlve a létük beszorítottságáról, a hárányos megkülönböztetésről, hogy a bölcsődtől a sírig másodrendű vagy. S ezek beszélnek nekem magyarságról, akiknek fogalmuk sincs róla! Ezek bélyegeznek engem és az anyám orosznak? Hát nem tudják, hogy hány magyar él a kisebbségi sors béklyójában Kárpátalján?

Niki P>!

…családunk sok országban, határokkal szabdaltan, közös anyanyelvvel él.

Niki P>!

Nemcsak mi formáljuk a gyerekeket, ők is érlelnek minket, hacsak nem barikádozzuk el magunkat tőlük a mindenttudó felnőtt csonthéjába zárva.

Niki P>!

Szándék, szó és cselekedet természetes kapcsolatban áll egymással.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mandrik Erzsébet: A pokol bugyraiban
Balázs D. Attila – Pataki Tamás: Elrabolt Hungária
Klein László – Szegő András – Vajda János (szerk.): Szomszédaink voltak / They were our Neighbours
Ágh István: Kidöntött fáink suttogása
Lipták Gábor: Nyitott kapu
Szacsvay Imre – Szacsvay Péter – Legeza László: Kárpátalja
Schlitterné Nyuli Anna: Régi dunapentelei történetek I.
Véghely Dezső: Véghely Dezső visszaemlékezései
Rábely Miklós: Egy rimaszombati polgár emlékezései
Bíró András – Köteles Viktória – Kállai Szabolcs: Kárpátalja száz csodája