Csörög 42 csillagozás

Zelei Bori: Csörög

Zsuzsa és Márta egy buliban találkozik először, aztán a sors úgy hozza, hogy a Tabánnál is egymásba botlanak. Megbeszélik, hogy másnap megisznak valamit, és számot cserélnek. A két fiatal centinként araszolgat egymás felé egyre közelebb. Aztán egy szempillantás alatt közös albérlet, lassú reggelek, hosszú éjszakák, duplarandik – te az enyém, én a tied. Vagy mégsem? Hiszen az életben semmi sem tart örökké. Zelei Bori első regényében emlékképek és gesztusok miniatűr rendszerén keresztül mutatja be a párkapcsolatok törékenységét, a közeledés ősi rituáléját, az őszinteség és az elengedés nehézségeit, valamint a testvéri szeretet kontinenseken átívelő erejét. A szerző 1980-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él. Első novelláskötete Kevert címmel jelent meg, és a kamaszkor küzdelmeiről szól. Színműírással is foglalkozik, a Gardrób és A hullám című drámák szerzője.

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Athenaeum, Budapest, 2021
228 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635430673
>!
Athenaeum, Budapest, 2021
228 oldal · ISBN: 9789635430864

Kedvencelte 2

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

gesztenye63>!
Zelei Bori: Csörög

Egyszerű történet fiatalokról (uram bocsá' fiataloknak…?). Mindennapjaikról, kora huszonéves létkérdéseikről, párkapcsolati, életvezetési drámáikról. Mese ifjak óriási lelkéről, kilátásaikról és a kilátástalanságról, mindarról ami egy párkapcsolatot összeköthet, vagy szétszakíthat. A sztori feszültségét az LMBTQ vonal hivatott szolgáltatni, ám nekem valahogy nem jön át a dráma (persze, az is lehet, hogy nincs is, csak én keresem).
A vonalvezetés pedig számomra túlságosan is lineáris, bár a nyelvezet és az elbeszélő stílusa abszolút hitelesnek tűnik. Az egyetemista főhős és környezete dialógusaiban pontosan azzal a szóhasználattal találkozom, amit a környezetemben rendszeresen hallok az ábrázolt korosztály részéről. Abszolút hihető, hétköznapi a sztori, de semmi több. Persze lehet, hogy nem is kell ide dráma, ámde sajnos én egy idő után elvesztettem az érdeklődésemet.

Dandelea01>!
Zelei Bori: Csörög

Hát, hol is kezdjem?
Igazából szerintem nagyon megtévesztő a fülszöveg, mert én abból kiindulva Márta és Zsuzsa kapcsolatát tartottam a központi elemnek. Ehhez képest sokkal inkább az egész baráti társaság hétköznapjairól szól a könyv.
A legtöbb szereplő semleges volt számomra, sokkal lassabb folyású volt a történet, mint arra számítottam, teljesen karakterközpontú volt és inkább mindenki lelki őrlődéseit mutatta be.
Nem tudom, hogy a könyv rövidsége miatt-e, de hiányérzettel fejeztem be. A baráti körből mindenki történetszálát szerintem részletesebben ki lehetett volna dolgozni és akkor talán jobban egy kerek egésznek érződött volna az egész. Kivételesen a viszonylag kevés oldalszám a könyv ellen dolgozott, hiszen ahogyan az irodalomtanárom is mindig mondta nekünk:"a sűrítés is művészet"

2 hozzászólás
V_Szilvió IP>!
Zelei Bori: Csörög

Zelei Bori első regényének a főszerepében két lány áll, Zsuzsa és Márta, akik egyetemisták Budapesten, stabil saját albérletük és baráti társaságuk van, és történetesen úgy alakul egy medencés melegbuli, hogy ők összekavarodnak. És itt kábé abba is kellene hagynom a bejegyzést, mert a történet tovább csak a két lány kapcsolatának alakulását és a barátok szerelmi életét követi, de milyen csodálatosan is teszi mindezt. Zelei Bori regénye ugyanis nem gondolja túl magát, egy kellemes és jól megírt hangulatregény arról, hogy a kétezres években Budapesten csak szabadnak, melegnek és egyetemistának lenni volt érdemes, mert, ha helyenként nehéznek is tűnik így az élet, nem történhet igazán semmi baj.

A regény kezdetén megismerjük a három bioszos arcot, Zsuzsát, aki végig narrálja a regényt, Bélust, a szeretnivaló, csupaszív meleg srácot, aki körül mindig zajlik a szerelmi élet, és Andrist, aki heteró, nehezen nyílik meg, és tulajdonképpen csak valami érthetetlen okból csapódott a társasághoz. Ők hárman régen egy Vörös körte nevű kocsmában buliztak, de az egy ideje bezárt, egyébként jól futó melegkocsma volt, anélkül, hogy melegkocsmaként hirdette volna magát (bár nincs logója, elég lett volna lerajzolni a körtét, hogy mindenki értse – kacsint ki az elbeszéléséből Zsuzsa, amikor erről a helyről beszél), ma a Pilu a törzshelyük, jóban vannak a pultosokkal, ismerik az embereket, hetente legalább egyszer nagyot buliznak itt.

A szereplők, mint egy tisztességes élőképben, szanaszét vannak a kocsmában, amikor meglátjuk őket, Bélus épp a szerelmét vagy legalább a telefonhívását várja, Zsuzsa összemosolyog a mosdóban valakivel, Andris most személyesen nem, csak egy ismerősén, Ferin keresztül képviselteti magát, de például kiderül, hogy Feri nem karrótnyelt, amikor Andris nincs a közelében – és ha már Feri, el kell mondanom, hogy azt hiszem ez a regény az egyetlen, amiben tényleg vicces, amikor valaki megkérdezi, hogy „Milyen Feri?”, mert annyira lazán jól megírt ez a regény, hogy nem lehet nem elmosolyodni a szereplőkkel –.

És azt hiszem máris elkezdtem sodródni a regény mesélésében, de ez egyszerűen azért van, mert ez a regény ilyen. Sodródik. 2005 nyarának elején kezdődik, Budapesten, és tényleg minden a maga útján megy. Valamiféle Jóbarátok szerű működésben látjuk a három főszereplőt, és a melléjük sodort fontosabb szereplőket, akiknek külön-külön az élete összefoglalható volna néhány mondatban, de a közösségi működésük és a kis ütközések epizódjai adják ki a történetet.

Az egyetem utolsó éveiben járó szereplők, készülődnek arra, hogy leéljenek egy életet, és ebben a kérdésben találkoznak bukkanókkal, de már megfogalmazódik bennük, hogy értékesnek tartják a jó beszélgetéseket, a nem pörgő, de mégsem unalmas együttlevéseket, társra vágynak, minden mást meg majd hoz úgyis az élet:

„Mindenesetre először a túrós pogácsának a receptje kell, azt kell megcsinálnom. Aztán pedig megenni együtt valakivel.”

És valójában ez a tök természetes vágy hajtja a regény minden szereplőjét. Bélus mindig szerelmes, talán egyszerre két srácba is, nem tudja, hogy mitévő legyen, Andrist a volt barátnőjével való szakítása teríti le, Zsuzsának egy korábbi fiúügye óta nem volt komoly kapcsolata, de Márta egy olyan lány lesz, akit még a szüleihez is hazavisz bemutatni.

Miközben a regény fókuszában nem a szereplők szexuális orientációja áll, azt mindenki elfogadta, mindenki aszerint él, addig mégis van tere a regénynek arra, hogy mindenki elmesélhesse a saját történetét, ezzel kapcsolatos megélését: Zsuzsa nem igazán foglalkozik azzal, hogy rögzítse a szexuális irányultságát, bár nagyrészt nőkhöz vonzódik, csajozgat, a szülei elfogadják, de eddig nem volt komoly kapcsolata, így ismerkednie kell ennek a mibenlétével. Márta most fogadta el magában a nőkhöz való vonzalmát, de azt a szülei előtt nem érzi felvállalhatónak. Bélus három éve nem beszélt az édesapjával, de az anyjával nagyon közvetlen és személyes a viszonya, a regény végén pedig egy ötödik karaktertől egy iskolai bántalmazásokkal teli gyerekkorról is hallunk olyan történeteket, amik egy tábortűz mellett valahogy elmesélhetővé válnak.

Ebben a tekintetben Andris szerepe talán a legizgalmasabb, aki számára ez az egész melegség, és az, hogy heteroszexuálisként lehet egyáltalán kisebbségben egy környezetben, egészen új helyzet, és nem mindig ismeri ki magát a szereplők közötti terekben, a világnak és a mikroközösségnek az új normái között. Ő heteroszexuális férfiakkal lakik együtt egy rendetlen albérletben – annak rendje és módja szerint –, és valahogy keresi az általa ismert normalitást ezekben a viszonyokban is, még azt sem érti, hogy lehet egy huszonéves tisztességes srác Bélus, és nem Béla. Andris az a szereplő, aki amellett, hogy – ahogy azt a regény tök izgalmasan tematizálja – egyébként is kötődési zavarokkal küzd, látszik, hogy próbál megfelelni ebben a világban, de valójában soha senki nem mondta el neki, hogy ez milyen is.

Andris karaktere pedig azért működik jól, mert az ő szereplésein kívül szinte minden gördülékenyen történik a maga rendje szerint. Zsuzsa és Bélus bulijai, beszélgetései, Bélus szerelmi életének fennakadásai mind olyanok, amelyek egyáltalán nem mutatnak ki a kis mikroközösség működéséből. Bizonyos pontokon úgy is tűnhet, Budapest az a hely volt 2005-ben, ahol mindenki ismert mindenkit legalább látásból.
Ennél is bővebben itt írtam minderről: https://www.egymelegsracolvas.hu/zelei-bori-csorog/

Shee>!
Zelei Bori: Csörög

Rendkívül üdítő volt nekem ez a könyv. Az első igazán pozitív magyar LMBTQ+ könyvélményem, amiben nem volt semmi erőlködés. Talán kicsit elfogult vagyok, de hiánypótló ez a regény off
A történet nem különösebben bonyolult, valószínűleg emiatt is működik. A fülszöveg alapján arra számítottam, hogy Zsuzsa és Márta kapcsolata lesz a középpontban, azt is élveztem volna, de így még jobban tetszett – ezekkel az apró jelenetekkel, Zsuzsa gondolataival, a barátok/család életéből bemutatott történetekkel. spoiler
Nekem itt-ott döcögött a szöveg, néhol nagyon jól jöttek a szlenges, durva kifejezések, de voltak számomra furcsa megnyilvánulások, zavaró tőmondatok is. Ezeken a végére egyébként túl is lendültem, vagy megszoktam, mindenesetre vitt magával a történet, olvastatta magát. Nem tudom, a szórakozóhelyek közül volt-e valódi hely (én a Pillunál a Vittulát képzeltem el), nekem zavaróan bugyuta neveik voltak, de persze ez lehet igaz a valóságban létező helyekre is :D
Ezzel kezdtem, de külön ki kell emelnem a magyar LMBTQ+-világ bemutatását. Pont olyan a környezet, amiben Zsuzsáék mozognak, mint a valóságban. Egy ponton elgondolkodtam, hogy mikor játszódik a történet, mert furcsa volt, hogy telefonon hívogatták egymást, de ez aztán a könyv második felében tisztázódott. Nem volt ennek különösebben nagy jelenetősége, csak azért tűnt fel, mert nem éreztem görcsösnek a nyelvét, és abszolút lehetett vele azonosulni, de azért mégsem volt egy genZ, fiatal milleniál, ahhoz hiányzott az insta, tinder és társai. off
Miközben egyébként nem fontos a történetben az LMBTQ+ szál, és hálisten nincs szó itt a „jaj most meleg vagyok-e” nyüglődésről, nagyon is fontos. Az olyan apró részletekben, mikor spoiler Örültem, hogy nem kellett arról olvasgatnom, Zsuzsának milyen elfogadnia a szexualitását, és szinte csak mellékesen esett szó arról, hogy a szülők és a család milyen különbözően reagálnak rájuk spoiler
Azok a kérdések, amiket Zsuzsa feltesz magának, a felnőttlétről, a szüleiről, a saját meg a többiek gyerekkoráról és félelmeiről mindenki számára ismerősek, nemcsak melegként kerül elő. Ráadásul mindezt azon a nyelven teszi, amin egy átlag huszonéves egyetemista megszólal.
Összességében ajánlani tudom, és remélem, egyre több ilyen jellegű regény jelenik majd meg a magyar könyvpiacon (ha lehet…)

gidabetti>!
Zelei Bori: Csörög

Egyetemista fiatalok mindennapos (?) szívzűrei és egyéb problémái friss, mai hangon. Nagyon tetszettek a párbeszédek és a belső monológok is, kifejezetten természetes, nem éreztem kicsit se modorosnak. Olyan, mintha a barátod mesélné az egészet.
A történet kicsit szétesik, nem igazán áll össze a végére, de végülis sokszor az élet se áll össze… A „csattanót” kicsit gyengének éreztem, a katarzis elmaradt. Ezzel együtt érdemes volt elolvasni, jól szórakoztam.

remenant P>!
Zelei Bori: Csörög

Eléggé vártam ezt a könyvet, mikor végre feltűnt a FSzEK készletében, gyorsan elő is jegyeztettem (de valaki megelőzött). Sajnos eléggé jellegtelen kis történet lett, sok széttartó szállal, szokványos komponensekkel, mintha valaki egy tipikus magyar leszbikus montázst próbált volna összeállítani: „A” lány, aki mindig is biztos volt abban, hogy a lányokat szereti, „B” lány, akinek ez kezdettől jól láthatóan csak egy (részéről amúgy teljesen átélt és őszinte) vargabetű két heteronormatív kapcsolat között, zűrzavaros életű meleg BFF, akinek a lelkigondozását az egyik lány végzi, homofóbia a baráti körben, szórakozóhelyek stb.

read_happilyeverafter>!
Zelei Bori: Csörög

Kusza katyvasz az egész. Vannak benne jó gondolatok, és igazából tetszett is a történetvezetés – habár nem mindig értettem.
A magyar vonatkozásokat érdekes volt olvasni, bár abban az időben, amikor játszódik, én nem huszonéves voltam, hanem kezdtem az általánost.
Vicces, szarkasztikus, a fiatalok problémáit nagyon jól szemlélteti. Főleg az LMBTQ társadalomét. Szeretném azt gondolni, hogy ma már más a helyzet, de szerintem nem sokban változott. Sőt.
Egészen békességben voltam a könyvvel – némi hiányérzet és az átütő úristen ez zseniális érzés hiánya miatt –, 4 csillagot terveztem adni, de a befejezés eltántorított ettől a szándéktól. Ugyanis nem értettem. És nem azért mert kétértelmű volt vagy ilyesmi, csak nem volt rendesen kifejtve.

cz_bori>!
Zelei Bori: Csörög

Nagyon kíváncsian kezdtem bele a regénybe. Eddig nem olvastam még magyar szerzőtől LMBTQ szereplős könyvet. Voltak jobb részek, összességében azonban sajnos nem tudtam megszeretni a szereplőket, ezáltal a történések sem hatottak rám igazán.

little_Annie_Mary>!
Zelei Bori: Csörög

Időről időre belebotlok egy példába, hogy a Molyon a könyvhöz tartozó százalék nem jelenti automatikusan, hogy nekem (nem) fog tetszeni.

Ez „felfelé” való eltérésnél nyilvánvalónak tűnik: ha egy történelmi romantikus 90%, de én nem szeretem a történelmi romantikusokat, megette a fene az egészet.

Ellenben ez a könyv 75%-on áll. Végigolvastam, szerintem nincs kirívó hibája. Szívem szerint kiemelném a 75%-osok táborából.

Nem a legkönnyebben emészthető az elbeszélői stílusa, az igaz. Sok beszélgetést az elbeszélő foglal össze a párbeszédek párbeszédszerű megjelenítése helyett. Továbbá, nem mutatja be a hagyományos értelemben a szereplőket, hiszen egy már létező barátságot, ismerettséget helyez a középpontba. spoiler Mindezek miatt ehhez a regényhez koncentrálás igényeltetik olvasás közben. A nyelvezete fiatalos, de választékos.

spoiler Azt vártam, az adja majd a regény fő vonalát, de ahogy más értékeléseket olvastam (hogy kiderítsem, miért lett lepontozva ennyire), valaki jól megfogalmazta: a regény inkább mindükről szól, és nem a főszereplőről. Szerintem kb. mintha egy naprendszerben lennének égitestek, a főszereplő áll középen, akár egy nap, de annak dacára, hogy valaki a szerelme vagy a barátja, mint a bolygók épp egyforma jelentőséggel keringenek a rendszerben.

Nem ír le minden következtetést, néhány dolgot meg sem old spoiler, ettől különösen életképszerűnek tűnnek a fejezetek. Az élet is valami hasonló, nem jövünk rá mindig egyből mindenre, vagy egy kiragadott időszak (évtized pl) végére, és ez nagyon életszagúvá teszi a regényt.

Azt mondjuk megkérdezném, kinek jutott eszébe egy ilyen elbeszélői hang mellé talpatlan betűtípussal szedni a regényt (a talpas betűtípus vezeti a szemet olvasás közben és ettől könnyebb – lenne – "róni a sorokat").

Dawn_Silver I>!
Zelei Bori: Csörög

Sajnos nem nyerte el a tetszésemet a könyv, pedig a megjelenése óta szerettem volna elolvasni. Nagyon megörültem, mikor láttam, hogy LMBTQ, és magyar. Csakhogy sajnos úgy érzem, hogy a történetnek se füle, se farka. Azt hittem, hogy a lányok kapcsolatáról fog szólni, ehelyett azonban szinte csak duma van benne, meg nagyon komolynak szánt, de számomra értelmetlen gondolatok. Az sincs megmagyarázva, miért Csörög a címe.


Népszerű idézetek

gesztenye63>!

Másnap tényleg bemegyek egy könyvesboltba, és a bátyámnak megveszem a Fogságot, Bélusnak pedig Bartistól A nyugalmat, az pont neki való, neki is ilyen fura anyja van. Ha nem is annyira nyomasztóan fura, de azért kijár neki belőle rendesen. Hátha karácsonyig mind a kettőt el is olvasom. Bár a Fogság esetében ez elég valószínűtlen, annyira vastag. Ahhoz mostantól esténként otthon kellene maradnom. Lehet, hogy nem is lenne rossz. Figyuzzatok, mostantól nem járok buliba, mert olvasok. Vajon mit szólnának a barátaim? Nem biztos, hogy meg merem csinálni. Miért nem? A többiek vagy saját magam miatt? Miért kell minden este menni valahova? És csak akkor maradhatunk otthon, amikor már járni alig tudunk, olyan másnaposak vagyunk? Nagy kérdések ezek így huszonévesen.

5 hozzászólás
V_Szilvió IP>!

Természetesen még találkozni fognak, hiszen az ilyen beszélgetéseket, amikben így hullámoznak ide-oda a két ember között a szavak, nem lehet csak úgy abbahagyni. Nem szabad, mert kidőlnek akkor a körút két szélén a fák, és összekuszálódnak a sínen a villamosok. Ilyen szépen fejezte ki Bélus.

48. oldal

discipula_magistrae>!

Nagy, puha csönd van. Miért nem lehet örökre megtartani ezt a nyugalmat?

143. oldal

discipula_magistrae>!

Közben csak úgy özönlik a szobába a nyitott ablakon át az este.

64. oldal

discipula_magistrae>!

– Ott van a helyem, ahol szivárványosra festik a zebrát – mondta […].

22. oldal

remenant P>!

– Ide figyelj, Zsuzsa. Elárulok neked valamit. De csak mert most itt vagyunk, és épp szép az idő, és még nincsenek itt a többiek. Tudod, mi az, hogy passzív?
– Aha, persze hogy tudom…
– Biztos?
– Persze, Bélus, biztos. Annyiszor elmagyaráztátok már. A Mikivel. Tudod.
– Na. Hát én passzív vagyok.
Várja a hatást.
– Minden tiszteletem, Bélus.

184-185. oldal

SapphireSpirit P>!

Lassan igazi csók lesz, meleg, vörös és mély, és érzem, ahogy meglágyulnak a tűzben a csontjaim, és fogalmam sincs, meddig vagyunk így. Ha nem is örökké, legalábbis órákig tart mindez, és azt akarom, hogy sose legyen vége, sose vehessek már tiszta levegőt.

50. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Palotás Petra: Recepciós kisasszonyok 2.
Dawn Silver: Szabadon
Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák
Rubin Szilárd: Aprószentek
Gordon Agáta: Kecskerúzs
László Erika: Szerelmem, Krisztina
Kiss Noémi: Sovány angyalok
Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni
Karafiáth Orsolya: Kicsi Lili
Lovas Nagy Anna: Verazélet