Fortinbras ​gyászéneke 3 csillagozás

Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászéneke

Herbert a modern lengyel költészet leggyakrabban fordított alakja, akinek poétikája válasz az európai szellemi kulturális örökség XX. sz. második felében észlelt hanyatlására. Verseiben különleges érzékletességgel reagál a század morális konfliktusaira, az etikai és egzisztenciális problémák emelkedettségét iróniával és humorral ellensúlyozza. A lengyel költészet világhírű klasszikusának verseiből először készült átfogó válogatás magyar nyelven.

>!
Kalligram, Pozsony, 2009
412 oldal · ISBN: 9788081011580 · Fordította: Csordás Gábor, Gimes Romána, Körner Gábor, Nagy László, Tőzsér Árpád

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

giggs85>!
Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászéneke

Amit a korábban olvasott, Az angyal kihallgatása alapján még csak erősen sejtettem, most már tudom: Zbigniew Herbert a XX. század egyik legnagyobb és számomra legkedvesebb költője volt.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

entropic P>!

Végre magunk vagyunk Herceg beszélhetünk mint férfi a férfival
noha te a lépcsőt borítod s azt látod mit egy döglött hangya lát
zúzott sugarú fekete napot
Sose gondolhattam a két kezedre nevetés nélkül
s most hogy itt hevernek a kövön mint letört fészkek
épp oly fegyvertelenek mint annak előtte Ez a vég
Külön hever a kéz külön a kard külön a fő
és a lovagi láb puha topánban

Katonai végtisztességet kapsz bár nem érdemelted ki
ezt az egy szertartást ismerem valamelyest
Se gyertya se siratóének csak lőpor s dörej jut neked
kövezeten vonszolt szemfedő sisakok szöges csizmák
tüzér-fogat s dobok dobok Nincs ennél semmi szebb
főpróbát tartok a hatalom átvételére
torkon kell ragadni a várost s megrázni egy kicsit

Mindenképp el kellett veszned Herceg nem e világra való voltál
kristály eszmékben hittél nem az emberi agyagban
örökké görcs gyötört mintegy álomban ábrándképekre halásztál
mohón nyeldekelted a levegőt s tüstént ki is öklendted
még lélegzeni azt se tudtál emberi módon

Most béke a részed Herceg eljátszottad szerepedet
béke a részed A többi nem néma csend hanem az én jussom
te a könnyebb részt választottad a tőrt a vakítót
de mit számít hősi halál az örök virrasztáshoz mérve
hideg jogarral a kézben szembenézni
magasított széken a hangyabollyal s az ingaóra számlapjával

Ég veled Herceg vár rám egy csatornázási terv
s egy rendelet lotyókról és koldusokról
ki kellene dolgoznom már egy jobb börtönrendszert is
mert ahogy helyesen mondottad Dánia börtön
Teendőim után látok Ma éjszaka csillag születik
Hamlet nevű Mi nem találkozunk többé soha
az én történetemből nem írnak tragédiát
Nem adatott meg köszöntenünk egymást sem elbúcsúznunk szigeteken élünk
s ez a víz ez a beszéd köztünk Herceg mire jó? mire jó?

Fortinbras gyászbeszéde

11 hozzászólás
giggs85>!

Állunk a falnál. Fiatalságunkat lehúzták rólunk, halálraìtèltről az inget. Várunk. Tìz-húsz èvbe is beletelik, mire a kövèr golyó a nyakszirtünkbe telepszik. A fal magas ès erős. Mögötte egy fa ès egy csillag. A fa gyökerei aláássák a falat. A csillag, mint egy egèr, rágcsálja a követ. Száz-kètszáz èv múlva már kis ablak lesz a falon.

A fal

giggs85>!

Gombok
Edward Herbert kapitány emlékének

Csak a hajlítatlan gombok
maradtak meg tanújelül
a föld mélyéből kifordulnak
lenn a sír a gombok felül

hirdetik megszámláltatnak
és Isten gondol felőlük
de hogy támadnak fel a testek
ragacsos föld lett belőlük

madár szállt el felhő repül
levél hullik csírát hajt a mályva
csönd honol fenn az egekben
Szmolenszk mellett köd borul a tájra

Csak a hajlítatlan gombok
néma kórusok fennen zengenek
csak a hajlítatlan gombok
egyenruhák katonaköpenyek

giggs85>!

Szüleim hálószobájában, a tükör előtt hevert egy rózsaszìn kagyló. Mindig lábujjhegyen osontam oda hozzá, s egy hirtelen mozdulattal a fülemhez èrintettem. Szerettem volna egyszer rajtakapni, hogy èppen nem vágyakozik monoton morajlásával. Habár kicsi voltam, tudtam: mèg ha nagyon szeretünk is valakit, előfordul, hogy megfeledkezünk róla.

Kagyló

bertabetti>!

Két csepp
(Dwie krople)

Lángolt az erdő –
ők
karjukat mint rózsacsokrot
összefonták nyakukon

mindenki az óvóhelyre rohant
a férfi mondta bármikor
elbújhat a szerelme hajában

közös pokróc alatt
szemérmetlen szavakat suttogtak
a szerelmesek litániáját

Mikor jött a borzalom
egymás szemébe ugrottak
szorosan lezárták

olyan szorosan hogy nem is érezték
a szempillájukat nyaldosó tüzet

mindvégig kitartottak
mindvégig hűek maradtak
mindvégig hasonlítottak egymásra
akár az arc peremén megtorpanó
két csepp


Hasonló könyvek címkék alapján

Britt G. Hallqvist – Ingrid Sjöstrand – Siv Widerberg: Ami a szívedet nyomja
Fodor Ákos: Képtelenkönyv
Laár András: Laár Pour L'art
Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz
Garai Péter: Agyreszelékek
Borlóy Androvitzcky Károly: Fondorlatos Jucika
Romhányi József: Nagy szamárfül
Varró Dániel: Akinek a foga kijött
Julia Donaldson: Zog és a repülő doktorok
Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz