Ribizli ​a világ végén 38 csillagozás

Régi magyar népmesék mai gyerekeknek
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

A ​mese akkor él, ha mesélik. Bár a levéltárak és a néprajzi gyűjtemények sok csodálatos történetet őriznek, ezek eredeti formájukban túl távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megmaradtak, mint Hófehérke az üvegkoporsóban, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértőn nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Van bennük vagány királylány, vidám királyfi, aki a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, eleven személyiség. Ez a könyv bizonyítja, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, ma is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

Kiadói ajánlás: 6 éves kortól · Tagok ajánlása: 5 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népmesék mai gyerekeknek

>!
Móra, Budapest, 2019
238 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634862482 · Illusztrálta: Herbszt László
>!
Móra, Budapest

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Most olvassa 9

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 89

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Avagy: Ha valaki nem tudná, mivel kösse le otthon kisiskolás csemetéjét (meg vele együtt saját magát is) karantén idején, nem kell tovább keresgélni, megtalálta a tutit. :)

Profi munka, mi lenne más. :) Ha nem követtem volna a kötetbe kerülendő mesékről készült blogbejegyzéseket, akkor is láthatnám rajta, hogy csak a jéghegy csúcsa. Sok évnyi olvasás, levéltári-néprajzi kutatás, mesemondás áll mögötte, meg persze a már megszerkesztett kötetekből szerzett tapasztalat. A magyar nyelvterület minden tájáról kerültek bele mesék. Zalka Csenge mindegyiknek igyekezett több verzióját is felkutatni – némelyikből ötöt-hatot is sikerült találnia, na, az se ötperces munka lehetett –, és úgy megszerkeszteni őket, hogy mindegyik változatból a legjobb részeket válassza ki. (Természetesen nem látszanak az „elvarrások”.) A forrásokat minden mese esetében részletesen feltüntette, szóval bárki utánanézhet. Ő pedig maga a szerkesztésen kívül „csak” a stílusát tette hozzá mindegyikhez. Azt a stílust, amelyet a legkülönbözőbb közönségek előtt alakított olyanná, amilyen. Úgy hívják az ilyet a zenéből kölcsönzött szakszóval, hogy polifónia. Sokszólamú ez a mesekötet.

Az értékelés többi része itt olvasható:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/04/11/zalka_csen…

worsi P>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Nálunk valahogy kimaradt az elején, hogy a gyerekeknek népmesét meséljünk esti mesének. Tavasszal szereztem meg a Varázskút című gyűjteményt, amit nagyon szerettünk. Kicsit később láttam, hogy meg fog jelenni ez a könyv, és hiába nem olvastam semmit @Mesemondó-tól korábban, a neve mégis garancia volt arra, hogy ez egy nagyon jó könyv lesz. Nem is csalódtunk benne.
A gyerekek többnyire csöndben hallgatták végig a meséket (egy-egy ismeretlen szóra kérdeztek csak rá), utána meg hangosan követelték a következőt. És nagyon jó volt tudni, hogy nem kell előolvasni a meséket, mert nekik való és nem lesz gond vele (nem úgy, mint amikor a szüleim remekül kiválasztották a hetvenhétből A loncsos medvét… azóta is emlegetjük).
Vittük nyáron sokfelé, meséltem belőle sorbanállás közben, vagy mikor egy kapualjban vártuk, hogy elálljon az eső. Jó ezekre visszagondolni.
Nem tudok belekötni a könyvbe (meg nem is akarok). Ajándékba viszont meg fogják kapni jó néhányan a környezetemben.

21 hozzászólás
ziara>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Apránként az egészet elolvastuk, sőt Adél délutánonként az egészet elolvasta egyedül. Nagyon jó válogatás, vagány, újszerű vagy nem is, illusztrációk! Nagyon szerettük!! Kedvencünk A piros malac volt:)

Gaura_Ágnes IP>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Ez a harmadik könyv, amit Zalka Csengétől olvastam (ez volt az első: https://moly.hu/ertekelesek/2499456, ez pedig a második: https://moly.hu/ertekelesek/3250851), és mindháromról elmondható, hogy hiánypótló. Ez a mesegyűjtemény például azért, mert egyrészt klasszikus, a hagyományainkat tovább adó kötet, másrészt viszont olyan gondos válogatás, amely képes szemléletet formálni – méghozzá úgy, ahogy én ezt elvárom itt a XXI. század második évtizedében. Nem kell elsunnyogni benne meséket spoiler *, ráadásul csodálatos, magával ragadó a nyelvezete, látszik, hogy mesélő írta le ezeket a szövegeket, és hallotta magában a kimondott mondatokat, tényleg adja magát a szöveg a hangos mesélésre. Csodaszép kivitelű kiadást foghat a kezébe az, aki megajándékozza ezzel a kötettel magát vagy szeretteit. Ritka, hogy minden szinten ennyire átgondolt és igényes kiadás készüljön a gyerekek részére, pedig igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy ne lenne folyamatosan bővülő, szemet-szájat sokszor gyönyörködtető mesekönyvpiacunk. Nagyon fontossá vált számomra ez a könyv: azt látom, hogy a könyvkiadók modern meséket keresnek, különlegeseket, „nagyonnemhagyományosakat”, most igen fut az abszurd is gyerekirodalomban, és sokan leírják a hagyományosabb koncepciójú új meséket, mondván, hogy manapság nem ilyesmire van igény. Nos, nekik is ajánlom ezt a kötetet spoiler, mert ebből tényleg kitűnik, hogy eleink is tudtak igen modernül gondolkodni, van mit tanulni tőlük még most is, és nem attól lesz valami modern, hogy beleírjuk a mobiltelefont. Van itt, kérem szépen, minden, mi szem-szájnak ingere: nemet váltó karakter, segítő mostoha, a nőt megbecsülő férfi, a férfit megbecsülő nő, a hagyományos női és férfi szerepeket sutba hányó, bátor karakter – és időnként a hagyományos meselezárásokat sutba dobó, bátor sztori. Sajnálom, hogy nem volt még ilyen mesekönyv, amikor itthon nagy szükségem lett volna ilyenre, de mivel vannak kisgyermekek a tágabb családban, nem kérdés, mi lesz a következő mesekönyvük a jó fej nagynénitől… ;)

* spoiler

Hintafa P>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Az aprólékos munkával összegyűjtött népmesékért az én két teljesen mai gyerekem zsarnokian rajongott.

Megnyerően változatos témájú mesékkel találkoztunk Van, amelyiknek olvastuk már egy másik változatát (Só), némelyiknek csak egy-egy részlete tűnik ismerősnek (A sötétben látó tündér), de a legtöbb újdonság volt. Hősei kalandjaiban olyan árnyalatokat gyűjtött össze a szerző, amik változatosak, szórakoztatóak és betöltik azt a titkos feladatot, hogy valamiféle éleslátást, a világ jobb megismeréséhez, értéséhez szükséges köveket segítsenek összehordani. Ismét beigazolódott a régi sejtés, hogy érdemes elmerülni a népmesékben, mert összhangba tudnak kerülni egy mai gyerekkel. Persze nem minden mese váltotta be a reményeinket, de gyanús is lenne, ha mindegyikért egyformán rajonganánk.

A kötetre Herbszt László illusztrációi vonták magukra a figyelmemet. A zsidó népmesei gyűjteményben is egészen különleges hangulatot teremtettek, ahogy Ribizli és társai körében is kortalanul szépek, az üdítően ható indusztriális elemeket is tartalmazó rajzai. Megmutatkoznak képeiben azok a mélységek és a látszat alatt meghúzódó többletek, amik a mesékben.
Bővebben: https://hintafa.blog.hu/2019/08/08/zalka_csenge_virag_r…

4 hozzászólás
pveronika>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Az elmúlt időszakban több csodaszép mesegyűjtemény is a kezembe akadt, és mindegyiknek azzal a kérdéssel ugrottam neki, hogy vajon fog-e tudni valami újat mutatni? A Ribizli a világ végén idén elnyerte az Év gyermekkönyve díjat, ezért különösen kíváncsi voltam rá, hogy vajon miben más ez a könyv, mint a többi. Ahogy haladtam előre a történetekben, és minél több mesét olvastam el a kötetből, annál inkább éreztem, hogy ez a könyv valóban kiemelkedő, és megérdemli, hogy felfigyelnek rá. Csodálatos gondossággal válogatott, különleges meséket tartalmaz, amelyek egytől egyig izgalmasak, fordulatosak és nem utolsó sorban valóban képesek a mai gyerekekhez is szólni.

A kötet igazi különlegessége abban rejlik, hogy Zalka Csenge Virág nem csak egy az egyben kimásolta és beillesztette a meséket a könyvbe, hanem mint egy igazi mesemondó, ő maga is formálgatta őket. Az utószóból megtudhattuk, hogy micsoda elképesztő kutatómunka van minden egyes mese mögött. Volt olyan történet, amelyhez a szerző tucatnyi változatot talált, és ezeket gyúrta össze végül, mindegyikből a legszebb, legizgalmasabb és a neki legjobban tetsző elemeket átemelve.

A kötetben nem titkolt törekvés volt, hogy a női főszereplők ne csak megmentésére váró királylányok legyenek, hanem olykor akár ők is képesek legyenek legyőzni egy sárkányt, túljárni a férfiak eszén vagy akár megmenteni az egész királyságot. Nagyon tetszett, hogy a legtöbb mesében ez abban is megnyilvánult, hogy nem csak a férfi szereplők kaptak nevet, hanem a lányok is. Ugyanakkor ez a femista törekvés finom gesztusokkal került be a könyvbe, és egyáltalán nem érződött úgy, hogy erre lenne kiélezve a kötet, éppen ezért úgy gondolom, hogy mind a kisfiúk, mind a kislányok egyformán fogják szeretni ezt a könyvet.

Ami miatt szintén kiemelkedőnek tartom ezt a kötetet, az az, hogy a szerző egytől egyig olyan meséket kutatott fel és válogatott be a gyűjteménybe, amelyek nagyon szövevényesek, fordulatosak és váratlanok. Szinte soha nem tudtam, hogy hogyan fog alakulni a történet, vagy hogy milyen kalandok várnak majd a szereplőkre. Szintén nagyon tetszett, hogy Nagy-Magyarország minden szegletéből találunk meséket a kötetben. A történetek által olykor Karpátalján, máskor a Vajdaságban vagy éppen Zalában találhatjuk magunkat.

A legtöbb mese hosszabb terjedelmű, akár 6-7 oldalasak is voltak közöttük, így ezt a kötetet inkább nagyobb óvodásoknak vagy alsó osztályosoknak ajánlom. A könyvben lévő rajzok is nagyon szépek és hangulatosak, bár bevallom őszintén, hogy az én szívem inkább a Láng Anna-féle illusztrációk felé húz. Az egész kötetben egyetlen negatívumot tudnék mondani, és az is a kötésre vonatkozik, hogy picit hiányoltam belőle a könyvjelzőszalagot, de azért e nélkül még lehet élni.

Összességében nagyon tetszett ez a könyv, és úgy érzem, hogy picit valóban más, mint bármely más népmesegyűjteményünk. Őszintén ajánlom kicsiknek, nagyoknak és mindenkinek, aki azt gondolja, hogy a magyar népmesékkel kapcsolatban már mindent látott, mert Zalka Csenge Virág valami olyat volt képes letenni az asztalra, ami bár a régmúlt korokat idézi, mégis teljesen új szemléletet képvisel.

http://veronikasreaderfeeder.com/zalka-csenge-virag-rib…
https://www.instagram.com/p/CCtUuodBLZw/

Flora_The_Sweaterist P>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

A Ribizli a világ végén esetében be kell vallanom, hogy a borító volt az első, ami megfogott. Nagy csodálója vagyok a minőségi illusztrációknak, és itt már a kiadvány borítója is arról árulkodott, hogy nem egy akármilyen népmese-gyűjteményről van szó. Ahogy az ember kézbe veszi a könyvet és fellapozza, a keményfedeles borító textúrája, a vastag lapok, az illusztrációk stilizált motívumai és gazdag színvilága mind tovább erősítik azt a kellemes első benyomást, hogy egy igényes kötetet tart a kezében az olvasó.

A borító gyakran lehet becsapós, ebben az esetben azonban szerencsére nem volt az. A Ribizli a világ végénről nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a minőség nemcsak a külcsín, hanem a tartalom tekintetében is megmutatkozik. Az ismert és kevésbé ismert népmesék mind érhető, választékos stílusban vannak elmesélve; ez élvezhetővé teszi őket a gyerekek számára, miközben a szókincsüket is fejleszti, de az érettebb olvasóknak is jó hír, hogy nem jellemző az elbeszélésmódra az a túlzott egyszerűség, amivel a gyerekeknek felolvasó felnőtteket lehet az őrületbe kergetni. A mesék hossza is éppen ideális, a pár oldalas történetekből egy-kettő tökéletes lehet esti mesének is.

Bővebben: https://florathesweaterist.wordpress.com/2020/07/20/zal…

dianna76 P>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Gyermekkoromban nagyon szerettem a népmeséket. Benedek Elek gyűjteményein, és Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese könyvén nőttem fel. Meg a magyar népmesés rajzfilmsorozaton. Felnőttként elpártoltam ettől a világtól, s inkább a modern mesék felé fordultam. Habár Zalka Csenge könyvébe első látásra bele lehet szeretni, annyira gyönyörű a borító, mégsem vágyódtam utána. Egyrészt nem vonzott, hogy népmeséket olvassak, másrészt első betekintésre nem voltam kibékülve az illusztrációkkal. Kézbe venni viszont annyira jó volt a könyvet! A kötet sikere viszont önmagáért beszélt. Mégsem emiatt került a házi könyvtárba. A tavaszi online könyvfesztiválon volt szerencsém a Móra kiadót végig követni egy délután. Ott hallhattam és láthattam Csengét magától mesélni egy antológiából a saját írását és magával ragadott a stílus és az arcán tükröződő mesélés adta öröm, lelkesedés. Akkor döntöttem el, mégis beszerzem Ribizlit. Most már tudom, jól tettem! Jó volt megízlelni ismét a népmesék világát. Akadtak ismerős mesék, köztük olyanok, amik gyerekkori kedvencek, max. kicsit másképp ismerem őket. Némelyik nem tetszett, de többségükben szívesen elmerültem. S amin legjobban meglepődtem: megkedveltem az illusztrációkat, s most már tetszik az egyediségük, a motívumokkal való gazdagításuk, a kevés színhasználat. Egyik-másik kimondottam szépséges!
Méltányolom Zalka Csenge kutatómunkáját, a gyűjtögetést, gondos átirásokat, összeférceléseket. Jó volt olvasni a kötet végén arról is, miben rejlik a népmesék fennmaradásának, gazdagságának a titka, és hogyan is születnek az újabb változatok. Tetszett, hogy a szerző/gyűjtő/mesélő Csenge minden mesének megadta a forrását, fellelhető változatait, az általa véghez vitt módosítást.
Tegyetek hozzá, vagy vegyetek el belőle, de meséljetek, meséljetek, mert mesélni és mesét hallgatni jó!
Kell a kalózos is!

>!
Móra, Budapest, 2019
238 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634862482 · Illusztrálta: Herbszt László
lauranne>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Nem vártam meg a heti blogbejegyzéseket (A Tarkabarka Hölgy Naplója), hamarabb végére értem a könyvnek.
Egyszerűen imádtam. Ha értenék meseterápiához, vagy foglalkoznék szimbólumokkal, biztosan nem kerülné el a figyelmemet, hogy két mese különösen tetszett, az egyik tengerlépő a másik dunaugró cipős történet.
Egy kislány, akinek előttem kölcsönözték ki Ribizlit – a könyvtáros elmondása szerint – sírt. Nem akarta visszaadni a könyvet.
Őszintén szólva én sem akarom.
Abszolút kedvenc A tündértó titka, és abszolút kedvenc illusztráció a hozzá kapcsolódó Zöldruhás Ágnes.
Második helyezett: Mese a lányról, aki nem akart boszorkány lenni.
Korábban vállaltan nem szerettem a népmeséket, de ezek az újragondolt, több forrásból összegyúrt történetek csodálatosak, és további meseolvasásra késztetnek.

Napi dilemma:
Tudatosan nem akartam elsietni ezt a kötetet – hasonlóan a Farkasokkal futó asszonyokhoz –, a (majdnem) minden napra egy mese elvét követve fogtam neki. Közben felfedeztem a hozzátartozó blogot – A Tarkabarka Hölgy Naplója – és onnantól még tudatosabban haladtam: egy mese + egy blogbejegyzés az aktuális meséről. Pazar. Most azonban gondban vagyok. Az utolsó blogbejegyzés a 26. mesét tárgyalja. De még hátravan 13 mese. Most mit tegyek?
:)

Utószó_blogger>!
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Sok év kihagyás után idén már a második népmesegyűjteményt olvastam el, és kezdem azt hinni, hogy én tulajdonképpen kedvelem a népmeséket, és talán mégis megfelelőek lehetnek ezek a történetek a mai gyerekek számára is. Zalka Csenge Virág válogatása legalábbis biztosan, ugyanis a szerző kifejezett célja volt, hogy a népmeséket aktuálissá tegye, és úgy mesélje újra a történeteket, hogy azok meg tudják szólítani a kicsiket a XXI. században is. Emellett nagyon fontos törekvése a mesekönyvnek, hogy a történetekben a lányok fontos szerephez jussanak, aktívan részt vegyenek a sorsuk alakításában, és egyenrangú partnereik legyenek a férfiaknak. Mindez igazán fontos kísérletté teszi ezt a könyvet, és külön öröm, hogy a szerző meg is tudta valósítani ezeket a célokat, így nem csoda, hogy HUBBY-díjjal jutalmazták a mesekönyvet!

A lányok fontos szerepe nem jelenti azt, hogy ez a könyv ne szólna a fiúkhoz, ugyanis annak ellenére, hogy a női szereplők nagy része tényleg képes aktívan, önállóan cselekedni, vannak mesék, melyekben fiú a főszereplő. Nagyon tetszett, hogy olyan is előfordult, hogy a férfi és a nő két különböző mesében hasonló úton jut el a happy endhez. A kötetben szerepel például a Mátyás király és a szegény legény című mese, melyben a szegény ifjú azzal nyűgözi le a királyt, hogy furfangos, első hallásra érthetetlen válaszokat ad annak kérdéseire. Éppen ugyanezt a taktikát követi A titokzatos beszédű lány című történet főszereplője is, aki furfangos megjegyzései segítségével találja meg a párját. A történetek tehát egyformán szólnak fiúkról és lányokról is, mindkét nem számára aktuális mondanivalót tartalmaznak, és minden történet azt közvetíti, hogy az okos, a jószívű, a furfangos és a bátor elnyeri a jutalmát, akár fiú, akár lány.

Bővebben a blogomon: https://www.utoszo.hu/2020/07/18/zalka-csenge-virag-rib…


Népszerű idézetek

worsi P>!

(…) ki látott már sétáló rozmaringot?

41. oldal, Incula

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

imma P>!

Aki nem hiszi, másszon fel a banánfára!

136. oldal, Futika

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Kapcsolódó szócikkek: banánfa
14 hozzászólás
imma P>!

Élt egyszer Matolcson egy asszony, Fodor Éva. Amikor gyermeket várt, egy nap egy ősz öregember állt meg a háza ajtaja előtt, és bekiáltott:
– Fodor Éva, lányod fog születni, de nem lesz ám közönséges lány! Foggal születik. Ez azt jelenti, táltos lesz, mégpedig nagy hatalmú.

196. oldal, Fodor Erzsi, a táltos lány

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

imma P>!

A Vidám Királyfi nem keresett semmit. Ő csak elindult, és ment a szíve után. Ment, mendegélt egészen addig, amíg a szíve követése közben meg nem éhezett, meg nem szomjazott annyira, hogy kis híján összeesett, pont egy halászkunyhó ajtajában. Előfutott erre a kunyhóból a szegény halász lánya, Rebeka, behívta a királyfit, etette-itatta, gondoskodott róla. Olyan jó volt a lány, mint a puha fehér cipó vajjal, és olyan szép, mint a nap az égen. Nem kellett a Vidám Királyfinak sok időt töltenie a kunyhóban, hogy egymásba szeressenek.

33-34. oldal, A Vidám Királyfi

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Kasztór_Polüdeukész>!

Magával vitte a tudományát. Amikor
a király harmadjára megházasodott, egy olyan lányt vett feleségül,
aki nem volt se tündér, se tudós, csupán egy jószívű, halandó asz-
szony.

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek


Hasonló könyvek címkék alapján

Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem elvarázsolt emberekről
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1.
Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Petro Lizanec (szerk.): Három arany nyílvessző
Boldizsár Ildikó (szerk.): Sárkányölő Sebestyén
A szállást kérő róka
Katona Imre (szerk.): Fábólfaragott Péter
Fülöp Lajos: Gyöngyöspatai népmesék