Ribizli ​a világ végén 19 csillagozás

Régi magyar népmesék mai gyerekeknek
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

A ​mese akkor él, ha mesélik. Bár a levéltárak és a néprajzi gyűjtemények sok csodálatos történetet őriznek, ezek eredeti formájukban túl távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megmaradtak, mint Hófehérke az üvegkoporsóban, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértőn nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Van bennük vagány királylány, vidám királyfi, aki a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, eleven személyiség. Ez a könyv bizonyítja, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, ma is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

Kiadói ajánlás: 6 éves kortól · Tagok ajánlása: 5 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2019
238 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634862482 · Illusztrálta: Herbszt László

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Most olvassa 10

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 76

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina IP
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Avagy: Ha valaki nem tudná, mivel kösse le otthon kisiskolás csemetéjét (meg vele együtt saját magát is) karantén idején, nem kell tovább keresgélni, megtalálta a tutit. :)

Profi munka, mi lenne más. :) Ha nem követtem volna a kötetbe kerülendő mesékről készült blogbejegyzéseket, akkor is láthatnám rajta, hogy csak a jéghegy csúcsa. Sok évnyi olvasás, levéltári-néprajzi kutatás, mesemondás áll mögötte, meg persze a már megszerkesztett kötetekből szerzett tapasztalat. A magyar nyelvterület minden tájáról kerültek bele mesék. Zalka Csenge mindegyiknek igyekezett több verzióját is felkutatni – némelyikből ötöt-hatot is sikerült találnia, na, az se ötperces munka lehetett –, és úgy megszerkeszteni őket, hogy mindegyik változatból a legjobb részeket válassza ki. (Természetesen nem látszanak az „elvarrások”.) A forrásokat minden mese esetében részletesen feltüntette, szóval bárki utánanézhet. Ő pedig maga a szerkesztésen kívül „csak” a stílusát tette hozzá mindegyikhez. Azt a stílust, amelyet a legkülönbözőbb közönségek előtt alakított olyanná, amilyen. Úgy hívják az ilyet a zenéből kölcsönzött szakszóval, hogy polifónia. Sokszólamú ez a mesekötet.

Az értékelés többi része itt olvasható:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/04/11/zalka_csen…

>!
worsi ASP
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Nálunk valahogy kimaradt az elején, hogy a gyerekeknek népmesét meséljünk esti mesének. Tavasszal szereztem meg a Varázskút című gyűjteményt, amit nagyon szerettünk. Kicsit később láttam, hogy meg fog jelenni ez a könyv, és hiába nem olvastam semmit @Mesemondó-tól korábban, a neve mégis garancia volt arra, hogy ez egy nagyon jó könyv lesz. Nem is csalódtunk benne.
A gyerekek többnyire csöndben hallgatták végig a meséket (egy-egy ismeretlen szóra kérdeztek csak rá), utána meg hangosan követelték a következőt. És nagyon jó volt tudni, hogy nem kell előolvasni a meséket, mert nekik való és nem lesz gond vele (nem úgy, mint amikor a szüleim remekül kiválasztották a hetvenhétből A loncsos medvét… azóta is emlegetjük).
Vittük nyáron sokfelé, meséltem belőle sorbanállás közben, vagy mikor egy kapualjban vártuk, hogy elálljon az eső. Jó ezekre visszagondolni.
Nem tudok belekötni a könyvbe (meg nem is akarok). Ajándékba viszont meg fogják kapni jó néhányan a környezetemben.

21 hozzászólás
>!
ziara
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Apránként az egészet elolvastuk, sőt Adél délutánonként az egészet elolvasta egyedül. Nagyon jó válogatás, vagány, újszerű vagy nem is, illusztrációk! Nagyon szerettük!! Kedvencünk A piros malac volt:)

>!
Gaura_Ágnes IP
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Ez a harmadik könyv, amit Zalka Csengétől olvastam (ez volt az első: https://moly.hu/ertekelesek/2499456, ez pedig a második: https://moly.hu/ertekelesek/3250851), és mindháromról elmondható, hogy hiánypótló. Ez a mesegyűjtemény például azért, mert egyrészt klasszikus, a hagyományainkat tovább adó kötet, másrészt viszont olyan gondos válogatás, amely képes szemléletet formálni – méghozzá úgy, ahogy én ezt elvárom itt a XXI. század második évtizedében. Nem kell elsunnyogni benne meséket spoiler *, ráadásul csodálatos, magával ragadó a nyelvezete, látszik, hogy mesélő írta le ezeket a szövegeket, és hallotta magában a kimondott mondatokat, tényleg adja magát a szöveg a hangos mesélésre. Csodaszép kivitelű kiadást foghat a kezébe az, aki megajándékozza ezzel a kötettel magát vagy szeretteit. Ritka, hogy minden szinten ennyire átgondolt és igényes kiadás készüljön a gyerekek részére, pedig igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy ne lenne folyamatosan bővülő, szemet-szájat sokszor gyönyörködtető mesekönyvpiacunk. Nagyon fontossá vált számomra ez a könyv: azt látom, hogy a könyvkiadók modern meséket keresnek, különlegeseket, „nagyonnemhagyományosakat”, most igen fut az abszurd is gyerekirodalomban, és sokan leírják a hagyományosabb koncepciójú új meséket, mondván, hogy manapság nem ilyesmire van igény. Nos, nekik is ajánlom ezt a kötetet spoiler, mert ebből tényleg kitűnik, hogy eleink is tudtak igen modernül gondolkodni, van mit tanulni tőlük még most is, és nem attól lesz valami modern, hogy beleírjuk a mobiltelefont. Van itt, kérem szépen, minden, mi szem-szájnak ingere: nemet váltó karakter, segítő mostoha, a nőt megbecsülő férfi, a férfit megbecsülő nő, a hagyományos női és férfi szerepeket sutba hányó, bátor karakter – és időnként a hagyományos meselezárásokat sutba dobó, bátor sztori. Sajnálom, hogy nem volt még ilyen mesekönyv, amikor itthon nagy szükségem lett volna ilyenre, de mivel vannak kisgyermekek a tágabb családban, nem kérdés, mi lesz a következő mesekönyvük a jó fej nagynénitől… ;)

* spoiler

>!
Hintafa P
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Az aprólékos munkával összegyűjtött népmesékért az én két teljesen mai gyerekem zsarnokian rajongott.

Megnyerően változatos témájú mesékkel találkoztunk Van, amelyiknek olvastuk már egy másik változatát (Só), némelyiknek csak egy-egy részlete tűnik ismerősnek (A sötétben látó tündér), de a legtöbb újdonság volt. Hősei kalandjaiban olyan árnyalatokat gyűjtött össze a szerző, amik változatosak, szórakoztatóak és betöltik azt a titkos feladatot, hogy valamiféle éleslátást, a világ jobb megismeréséhez, értéséhez szükséges köveket segítsenek összehordani. Ismét beigazolódott a régi sejtés, hogy érdemes elmerülni a népmesékben, mert összhangba tudnak kerülni egy mai gyerekkel. Persze nem minden mese váltotta be a reményeinket, de gyanús is lenne, ha mindegyikért egyformán rajonganánk.

A kötetre Herbszt László illusztrációi vonták magukra a figyelmemet. A zsidó népmesei gyűjteményben is egészen különleges hangulatot teremtettek, ahogy Ribizli és társai körében is kortalanul szépek, az üdítően ható indusztriális elemeket is tartalmazó rajzai. Megmutatkoznak képeiben azok a mélységek és a látszat alatt meghúzódó többletek, amik a mesékben.
Bővebben: https://hintafa.blog.hu/2019/08/08/zalka_csenge_virag_r…

4 hozzászólás
>!
lauranne
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Nem vártam meg a heti blogbejegyzéseket (A Tarkabarka Hölgy Naplója), hamarabb végére értem a könyvnek.
Egyszerűen imádtam. Ha értenék meseterápiához, vagy foglalkoznék szimbólumokkal, biztosan nem kerülné el a figyelmemet, hogy két mese különösen tetszett, az egyik tengerlépő a másik dunaugró cipős történet.
Egy kislány, akinek előttem kölcsönözték ki Ribizlit – a könyvtáros elmondása szerint – sírt. Nem akarta visszaadni a könyvet.
Őszintén szólva én sem akarom.
Abszolút kedvenc A tündértó titka, és abszolút kedvenc illusztráció a hozzá kapcsolódó Zöldruhás Ágnes.
Második helyezett: Mese a lányról, aki nem akart boszorkány lenni.
Korábban vállaltan nem szerettem a népmeséket, de ezek az újragondolt, több forrásból összegyúrt történetek csodálatosak, és további meseolvasásra késztetnek.

Napi dilemma:
Tudatosan nem akartam elsietni ezt a kötetet – hasonlóan a Farkasokkal futó asszonyokhoz –, a (majdnem) minden napra egy mese elvét követve fogtam neki. Közben felfedeztem a hozzátartozó blogot – A Tarkabarka Hölgy Naplója – és onnantól még tudatosabban haladtam: egy mese + egy blogbejegyzés az aktuális meséről. Pazar. Most azonban gondban vagyok. Az utolsó blogbejegyzés a 26. mesét tárgyalja. De még hátravan 13 mese. Most mit tegyek?
:)

>!
Pennmenelien P
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

a kedvenc könyveim közé került a kötet. Nem volt olyan mese, amelyet valamiért ne kedveltem volna, holott ilyen ezidáig nem fordult elő más kötettel (sőt, volt, hogy az egész mesegyűjteményt nem kedveltem).
Csak úgy kapkodtam a fejem, hogy egyszer az Üveghegyre megyünk, majd a Hajnalcsillagra, táltosokkal, boszorkányokkal, földi kutyákkal és malacokkal is találkozunk, és, hogy a család, a szeretet, a szerelem mennyire fontos. A mesekezdések változatossága nagyon tetszett.
Ha választanom kellene, akkor talán Az elátkozott testvérek-et választanám a kötetből, amely nekem egy japán animációs mese (https://snitt.hu/filmek/vadhattyuk-1977) miatt már gyerekkorom óta kedvencem, bár vannak eltérések közöttük, de az üzenete a testvéri szeretet erejéről számomra sohasem fogja elveszíteni értékét.

>!
bfg3 P
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Csenge alkotása. Mit mondhatnék még? :)

>!
imma AP
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Egyike azon könyveknek, amit babaváró csomagba tennék. Minden gyerek polcán ott a helye. Változatos, üdítő merítés, nem csak lányokról, nem csak lányoknak, de jó, hogy végre célzottan nekik is.

>!
girardella
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

A megjelenésétől fogva nézegettem ezt a könyvet, hogy meg kellene venni, és bár nagyon tetszik a borítója, mivel csak egy fiam van, mégis inkább a könyvtárból kölcsönöztük ki. Szerintem könnyen lehet, hogy más fiús családokat is elriasztja kissé a borító a vásárlástól. Zalka Csenge Virág „külföldi” népmeséit rendszeresen olvassuk és szeretjük a Nők Lapjában.
Nemsokára 6 éves gyermekem mostanában nagyon igényli a népmeséket, így ezek is tetszettek neki, bár sokat ismertünk már kissé más köntösben.
Hosszuk, tartalmuk alapján kiválóak esti mesének (ha fáradtabb a gyerek, elég egy rövidebb, ha még éber, mehet egy 8-10 oldalas:-) ), és garantáltan nem lesznek tőlük rémálmaik.
Ha mindenáron csomót akarok keresni a kákán, akkor a legkevésbé kedvenceim a „Mióta tisztelik az öregeket?” (ahol régen megölték az időskorba lépő embereket), illetve az a mese, ahol a leányzó az ágyába csábítja a vállalkozó fiatalembereket (már nem tudom, melyik volt), de aztán megleckézteti őket (persze nem az ágyban:-))) )


Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

(…) ki látott már sétáló rozmaringot?

41. oldal, Incula

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

>!
imma AP

Aki nem hiszi, másszon fel a banánfára!

136. oldal, Futika

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Kapcsolódó szócikkek: banánfa
14 hozzászólás
>!
imma AP

Élt egyszer Matolcson egy asszony, Fodor Éva. Amikor gyermeket várt, egy nap egy ősz öregember állt meg a háza ajtaja előtt, és bekiáltott:
– Fodor Éva, lányod fog születni, de nem lesz ám közönséges lány! Foggal születik. Ez azt jelenti, táltos lesz, mégpedig nagy hatalmú.

196. oldal, Fodor Erzsi, a táltos lány

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

>!
imma AP

A Vidám Királyfi nem keresett semmit. Ő csak elindult, és ment a szíve után. Ment, mendegélt egészen addig, amíg a szíve követése közben meg nem éhezett, meg nem szomjazott annyira, hogy kis híján összeesett, pont egy halászkunyhó ajtajában. Előfutott erre a kunyhóból a szegény halász lánya, Rebeka, behívta a királyfit, etette-itatta, gondoskodott róla. Olyan jó volt a lány, mint a puha fehér cipó vajjal, és olyan szép, mint a nap az égen. Nem kellett a Vidám Királyfinak sok időt töltenie a kunyhóban, hogy egymásba szeressenek.

33-34. oldal, A Vidám Királyfi

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Magával vitte a tudományát. Amikor
a király harmadjára megházasodott, egy olyan lányt vett feleségül,
aki nem volt se tündér, se tudós, csupán egy jószívű, halandó asz-
szony.

Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén Régi magyar népmesék mai gyerekeknek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Boldizsár Ildikó (szerk.): Sárkányölő Sebestyén
Petro Lizanec (szerk.): Három arany nyílvessző
Az elrabolt királykisasszony
Fülöp Lajos: Gyöngyöspatai népmesék
Benedek Elek: A kék liliom
Arany László: Magyar népmesék
Halász Gyula: Tücsök Miska