Hősök ​és pimaszok 11 csillagozás

Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Érdemes-e ​kamaszoknak mesét mondani? És ha igen, mit és hogyan?
Zalka Csenge Virág hivatásos mesemondóként több, mint tíz éve rendszeresen mesél kamasz és kiskamasz (12-19 éves) közönségeknek, akik a kezdet kezdete óta töretlenül a kedvencei.
Szerinte a kamaszok nem csak remek közönség, akik érdeklődéssel, kreatív ötletekkel és mélységes beleéléssel képesek követni a történeteket – hanem nagyon nagy szükségük is van rájuk.
A PONT Kiadó gondozásában megjelent Mesemondók márpedig vannak (2016, 2017) kötete a nemzetközi mesemondás első magyar nyelven megjelent alapozó munkája. A könyv a mesékkel foglalkozó pedagógusok, mesemondók, és szakemberek között jelentős pozitív visszhangot kapott, megkerülhetetlen referencia-anyaggá vált. Ennek a kötetnek a gondolatmenetét, hagyományait követve az új, kamaszokról szóló, Hősök és pimaszok – Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak c. könyv is a gyakorlati információkra, olvasmányosságra, hasznos forrásokra, és természetesen a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Pont, Budapest, 2019
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155500558

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Színvonalas, értékes munka, mint mindig. Akkora háttérmunkával, mint a Himalája, mint mindig. :) Fogalmam sincs, mi a műfaja, mint… már előfordult. :) És ez cseppet sem zavar.

Középiskolai tanárként kamaszok között élem az életem, én figyelem őket, ők még jobban engem. Nap mint nap hallom a kérdéseiket, a válaszaikat, látom a problémáikat, több-kevesebb sikerrel próbálom megfejteni a gondolkodásmódjukat. Éppen ezért a kötet szövegeiben kezdettől fogva nyomon tudtam követni, melyik szöveg milyen, jellegzetesen kamaszok között tapasztalható helyzetre reagál, és azt hogyan teszi. Szakértelemmel és felelősségtudattal. :) Ahogy azt mindenkinek tennie kell, akinek a munkája során emberi lelkekhez kell nyúlnia. Sokszor szinte láttam magam előtt, hogy no, X vagy Y erre most azt mondaná, azt kérdezné, olyan képet vágna, és közben az járna a fejében stb. Egyszóval: a kötet szerzője tudja, mit csinál.

Miről lehet kamaszoknak mesélni? Mert az nem igaz, hogy semmiről, ezt tanúsítom. Mint minden magyartanár vagy nyelvtanár, történetekkel, szövegmondással dolgozom. Tényleg csak az számít, milyen szöveget választ az ember, és hogyan mondja. Szóval miről? Például azokról a témakörökről, amelyek ebben a kötetben helyet kaptak: szerelem, horror, bajkeverés, harci bátorság (szeretik ám Tolkient), barátság, lelki problémák (szorongás, alul- vagy túlteljesítés), gondoskodás és kaland. Utoljára, de nem utolsósorban a nemek viszonya. Igen, ezekről mindről szólnak népmesék, mondák, mítoszok, a kötet ugyanis ezekkel van tele. Igen, létezik horror-népmese. Speciel pont magyar. Még én is több változatát ismerem, pedig nem én vagyok a szakértő.

Amit ebben a vékonyka gyűjteményben látunk, az szó szerint a jéghegy csúcsa. Nemcsak arról van szó, hogy sok-sok olvasás, kutatás és mesemondó körút (azaz elméleti és gyakorlati tapasztalatok tömege) előzte meg az összeállítását. (Minden meséhez többféle forrást is felhasznált, némelyikhez öt-hat változatot is keresett, amelyek alapján végül létrehozhatta a sajátját.) Arról is, hogy minden témához szigorúan csak két mesét választ a szerző (kivéve a trickstereket, mert velük, ugye, nincs értelme szigorúnak lenni :)), viszont minden fejezet végén ott a lista sok hasonló témájú meséről, listaelemenként egy-egy rövid ajánlással. Ez a mit. Minden fejezet végén szerepel több oldalnyi hasznos tanács is (és személyes anekdota) a hogyanról, sőt a miértről is. Mi az, amit feltétlenül szem előtt kell tartani, mielőtt a mesét elmondja az ember? Hol kell óvatosnak lenni, hol lehet bátor az ember? Milyen reakciók várhatók? Hogyan lehet (és miért érdemes) ügyesen ráhangolódni a gyerekek „hullámhosszára” akkor is, ha az első reakció nem feltétlenül kedvező? Min lehet (és adott esetben kell) változtatni? Mi a helyzet akkor, ha kamasznak keresünk mesét, például versenyre? A mesemondónak melyik gesztusa milyen hatást kelt a kamaszok fejében? (Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.) Ezért mondom, hogy nem tudom, mi a kötet műfaja, mert nemcsak mesegyűjtemény, hanem szakkönyv is egyben.

Nem vagyok hivatásos mesemondó, a meséket (meg a tanácsokat) elsősorban arra használom, hogy a magyarórai tananyagot kamasz-közelibbé tegyem. Ezt például akkor lehet megtenni, amikorra a szerző is javasolja: amikor a mitológiák vannak soron. (Mésztra történetét, amely a fent linkelt kötetben is szerepelt, bár más összefüggésben, és kicsit módosított hangsúlyokkal, már meséltem kamaszoknak. A figyelemre nem lehetett panaszom.) Én hozzátenném azt is, hogy a középkori eredetű mítoszok és mondák is taníthatók ezzel a módszerrel, erre (is) nagyon jók a kötetben szereplő kelta eredetű történetek, különös tekintettel az Artúr-mondakörre. Ezek a középiskolai magyartanításban sajnos sokkal kevesebb figyelmet kapnak a szükségesnél, főleg, ha vesszük, hogy a gyerekek által nézett filmek milyen gyakran használják a kelta és a germán mítoszok figuráit. Pont itt lehet(ne) a tananyagot közelebb vinni a diákok érdeklődési köréhez.

És itt már az én agyam (is) elindul. Magyartanároknak azért ajánlom ezt a kötetet különösen, mert a mesékben olyan motívumok is szerepelnek, amelyek visszaköszönnek a jelenlegi, oly sokat kárhoztatott középiskolai kötelező olvasmányokban. Nem feltétlenül kell magyarórán elmondani a mesét (bár miért ne), viszont felkészüléskor annál érdemesebb figyelni rájuk. Nem egy olyan tippet olvastam a kötetben, amely rövidke asszociációs sor után egészen más szövegek megbeszélésére is alkalmazható. Némelyik szöveget eddig is elég rendhagyó módon tárgyaltam (fogadjunk, hogy nem sokan tanítják ezt portálfantasyként, eposzi csatával a végén), ebben most megerősítést kaptam, másokhoz pedig plusz ötleteket. A leglátványosabban a kötet utolsó meséje használható (mármint ebből a szempontból), mert annak egyik központi kérdése, hogy hogyan kell viselkednie egy közösség vezetőjének, egyáltalán mi teszi őt vezetésre alkalmassá? És már ott is vagyunk a rettegett Bánk bánnál, amelyet például ennek a kérdésnek a segítségével lehet közel(ebb) hozni a diákokhoz. Próbálva.

Végül egy kis személyes történet a részemről is: A könyvtári Olvasókuckónkban úgy döntöttünk, június-júliusban meséket olvasunk, én többek között ezt vittem ajánlani. Ahogy elkezdtem sorolni, mik vannak benne, az egyik jelenlevő, akinek kiskamasz unokái vannak, megkérdezte, hogy a horrorok között van-e zombis, mert az ő unokája azt szereti. Mondtam, hogyne, királylányos magyar népmese. Abból hogy lesz zombi? Elmeséltem. Volt, akit kisebb sokk ért a közönségből, de tetszeni neki is tetszett. :D Ki is jelentették, hogy ezért nem könyvtárba mennek, hanem rögtön a boltba. Én meg fülig érő szájjal bicikliztem haza. De még az utcánkban is vigyorogtam, amire csak akkor jöttem rá, amikor az egyik emeleti ablakba felnéztem, és egy teljesen ismeretlen nő visszamosolygott. :)

Az egy dolog, hogy kamasznak már nem kell esti mesét mondani. (Bár lehet, hogy némelyik csak úgy tesz, mintha nem volna rá igénye, főleg, ha horrorról van szó. :)) Viszont annyi más alkalom van rá, egyszerűen kár őket veszni hagyni.

Örülök, hogy olvashattam, köszönöm a lehetőséget a szerzőnek és a kiadónak.

Utóirat: Azért nekem továbbra is a korábbi kötet marad az etalon. :)

>!
Pont, Budapest, 2019
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155500558
3 hozzászólás
Gaura_Ágnes IP>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Amikor elolvastam Zalka Csenge (tudtommal) első magyar nyelvű könyvét https://moly.hu/ertekelesek/2499456, tudtam, hogy különleges kincset tartok a kezemben, de azt is, hogy a műfaj miatt nyilván nem fog tömegekhez eljutni a könyv, és nem fog végigsöpörni a magyar társadalmon a felismerés, hogy micsoda fontos és komplex hivatás a mesemondóé. Most viszont ezzel a kötettel, azt mondhatom, annyira sikerült eltalálni azt, hogy szórakoztasson is a mesékkel és okítson is a mesterséggel kapcsolatban, hogy le a kalappal! A könyv történeteket kínál kamaszok számára, ez egyértelműen kiderül már a címből is. Ezt a feladatot szuperül teljesíti, nagyon klassz, átgondolt és szépen megírt válogatást olvashatunk – de ez csak egyik fele az ajándéknak. A másik az a rövid szakmai eligazítás: a hogyanok és miértek tömör, szórakoztató ismertetése, ami egyértelműen jelzi, hogy a mesemondás nagyon komoly, összetett feladat/hivatás: nemcsak a szavakkal kell jól bánni, de nem árt, ha az ember e mellett még pszichológusként és kutatóként (irodalomtudósként, fokloristaként, történészként, etc.) is helyt áll.

Futóhomok>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Számos mesegyűjteményt olvastam már, ahol valamilyen téma fűzte sorba a történeteket. Amiért a Hősök és pimaszokat különösen jónak tartom: mindegyik történet a szerző által szeretett, mélyen ismert mese, ami mozgalmasságot, életet ad az egész kötetnek, ettől működik igazán a könyv szervező koncepciója. Az olvasottak felét muszáj volt már élőszóban továbbadnom (A herceg, aki félt az oroszlánoktól például univerzális lelkesedést váltott ki: 6 és 96 év közötti korosztály hallgatta:), sőt a könyvet elől tartjuk a lakásban, a saját kamasz gyerekeim is „használják”.

3 hozzászólás
lauranne>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Hozzátartozik a történethez, hogy alapvetően nem szeretem a népmeséket. Elolvasom, hiszen majdnem mindent elolvasok, de a népmesék valahogy sosem fogtak meg igazán. Bevallom, a lányom is keveset kapott tőlem belőlük. Legalábbis eddig a könyvig, legalábbis az ebben a könyvben található mesékig.
Nagyon élveztem. Plusz ajándék, hogy Csengét a könyvbemutatóján személyesen is hallhattam mesét mondani. Amikor hazavittem a könyvemet, a lányom éppen elfoglalta magát valamivel, én pedig minden bevezető nélkül leültem mellé, és olvasni kezdtem: Kancsil történetét. De kezdhettem volna szinte bármelyikkel. Olyan szintű odafigyelést kaptam, hogy magam is meglepődtem. 10 éves lányom kihozta a nappaliba az ágya szivacsbetétjét, meg egy párnáját is, elhelyezkedett, és követelt: Anya, olvass még!
Mómosz is nagyon tetszett neki, bár megsértődött, hogy azóta a cicánkat így nevezem. (Arra gondoltam, ha a kutyánknak a Zeusz nevet adta, és sok közöttük a konfliktus, miért ne lehetne Mómosz a cica.)
Aztán jöttek a „horrorok”. A Királylány a koporsóban lett az abszolút kedvence.
Összesen öt mesét olvastam fel neki aznap, és csak azért fejeztük be, mert már nagyon későre járt.
Kipróbáltam a könyvtárban hasonló korú, lányokkal is: Kézműveskedtek, én pedig elkezdtem nekik olvasni. Elhallgattak, figyeltek, de közben járt a kezük. Amikor befejeztem, kértek még egyet. És még egyet. Azt mondták, sokkal jobban megy a munka, ha ilyen fura meséket olvasok. Ilyeneket, amilyeneket még sosem hallottak.
Mekkora ereje lehet ezeknek a meséknek, ha élőszavas az előadás! Megérné a belefektetett időt.
Egyetlen mesét ismertem a gyűjteményből: Sir Gawain házasságát. Személyes kedvencem Ivár története lett, de A fekete cica is dobogós. (Lányomnak elő kellett keresnünk a Warm Kitty, soft Kitty című dalt, amire a mese végén kaptunk utalást.) Merthogy nem egyszerű szöveggyűjteményről van szó.
Micsoda munka van mögötte!

4 hozzászólás
Gy_Ági P>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Remek könyv, tele kiváló történetekkel, rengeteg ajánlással, lelkesedéssel, tudással. A szemlélete különösen megfogott – ahogy a nők, a család, a kapcsolatok szerepét értelmezi, abban sok szabadság van. Az, hogy a tizenéves korosztályt ennyire ismeri és szereti, elengedhetetlen egy ilyen könyv megírásához, de én akkor is úgy örültem neki, mert olyan ritka jelenség mifelénk. Végül az alázatot és tiszteletet is meg kell említenem, ahogy a mesékhez, mondákhoz közelít Zalka Csenge Virág, mert az legalább olyan csodálatos, mint a történetek, amiket elmesél.

Fanni_Pumpkin I>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Olvassátok el rögvestízibe! Hosszabb és értelmesebb vélemény is érkezik majd blogposzt illetve interjú formájában.
A mesék inspirálóak és szívmelengetőek, sírni, nevetni, szaladgálni támad tőlük kedvem. Gimnáziumi tanárként pedig teljesen egyetértek Csengével abban, hogy a kamaszok csodás közönség lehet, ha az ember megtalálja hozzájuk a kulcsot.

Update: Íme az interjú: http://inkmapsandmacarons.com/szimplan-meses-interju-ku…

Pennmenelien P>!
Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Kedves Tanítók, Tanárok, szülők! Tessék megvenni a könyvet odaadni a fiataloknak, mert lehet nem Achilleus pajzsának leírásával kellene fárasztani őket, hanem megmutatni nekik, hogy más görög/ ír stb. hősök is léteznek, akik még viccesek is. Imádtam volna, ha felső tagozaton / gimiben ebből a könyvből is tanulhattunk volna.
A válogatás (vagyis a könyv maga) remekül sikerült, azt gondolom, olyan témákhoz nyúlt Mesemondó, hogy azok valóban érdeklik és foglalkoztatják a kamaszokat, ugyanakkor – és ezt a témák utáni kitekintő szövegek abszolút bebizonyították számomra – , hogy ezeken kívül is nagyon sok minden foglalkoztatja őket és nyitottak az újdonságokra, van véleményük.


Népszerű idézetek

Timár_Krisztina IP>!

Ha az ember megunja a klasszikus kísérteteket és gyilkosságokat, néhány óészaki vérfarkas mindig feldobja a hangulatot.

44. oldal

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Kapcsolódó szócikkek: vérfarkas
lauranne>!

Aranyszabály, mondják a világ mesemondói, hogy egy mesét mindig szebben adjunk tovább, mint ahogyan hallottuk.

113. oldal

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?

Pennmenelien P>!

Kamasznak lenni viharos dolog. Mindig van valami világrengető élmény, érzelem, probléma, vagy érdekesség, ami leköti az ember figyelmét.

12. oldal

Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?


Hasonló könyvek címkék alapján

Berze Nagy János: Égigérő fa
Karakó Judit – Sz. Kuncze Magdolna: Kétbalkezes kamaszlányok kézikönyve
Kádár Annamária: Mesepszichológia
Nagy Olga: A táltos törvénye
Kovács Ágnes: Népmese és közművelődés
Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok 1-2
Czakó Gábor: Mesén innen, mesén túl
Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika
Boldizsár Ildikó: Meseterápia