Fekete ​haj halála 2 csillagozás

Komolyan bajban vagyok az értékeléssel (ld. lentebb). A kötet egyedi abban a tekintetben, hogy a magyar könyvpiacra jellemző angolból fordítással ellentétben itt nem egy egész kötet került lefordításra, hanem a fordító által válogatott novellák. Hogy milyen nyelvből és hogyan fordította, arról később.

Bevallom, nem ismerem a kortárs arab irodalmat, csak a múlt század nagyobb alkotóit (Nagib Mahfúz, Juszuf Idrisz, Taha Huszein, Ghasszán Khanafáni). Ez hiba. Zakaria Tamer itt közölt novellái közt van néhány egészen szerethető történet, ahogy persze sok nyomasztó is. A szerző az arab világ egyik legismertebb ma élő írója, aki novellák mellett gyermekkönyveket is ír. Stílusa valahol a régi mesemondókat idézi, költői képeket használ a nyomorúság, az embertelenség, az elnyomó hatalom mindennapi képviselőinek (pl. rendőr) leírására. Egyik-másik történet annyira szürreális, hogy nem is tudtam vele mit kezdeni. És itt kell szót ejtsek a fordításról: az átírások törökös jellege török alapanyagot sejtet, de lehet, hogy tévedek. Több esetben is az a benyomásom keletkezett, hogy a fordító valójában egy meg nem értett irodalmár, aki eme műben éli ki írói/költői hajlamait. Tudniillik, rengeteg a betoldás a magyar szövegben az arabhoz képest – ami egy arabul nem tudónak is feltűnhet: ha egy mondat arabul öt szó, az magyarul ritkán lesz három sor… Emiatt aztán nem is vagyok biztos abban, hogy Zakaria Tamer novelláit, vagy Soós Tamás írásait olvasom.