A ​fáraók hegyei 9 csillagozás

A piramisépítők története
Zahi Hawass: A fáraók hegyei

A ​nagy gízai piramisok már évezredek óta ámulatba ejtik az emberiséget. A pompás műemlékek építésének és funkciójának kérdései már az ókori egyiptomi civilizáció középső szakasza óta foglalkoztatják az embereket, és a közelmúlt úttörő jellegű kutatásai végre némi információval szolgálnak arról, hogy miként és miért is építették őket. A fáraók hegyei oldalain Zahi Hawass – a világszerte elismert régész és Egyiptom időtlen kincseinek hivatalos őrzője – a legfrissebb régészeti adatokat szövi össze lebilincselő családi történetekkel egy lenyűgözően hatásos elbeszélés formájában.
    Közel ötezer évvel ezelőtt az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiája igen magas szintű civilizáció felett uralkodott. Az istennek tartott királyi család roppant paloták és saját, valamint megistenült őseik tiszteletére épített templomok közt élte életét. Hawass ezeket a kiemelkedő történelmi alakokat kelti most életre egyfajta tudományos családregényben, melyből nem hiányzik a gyilkosság és a… (tovább)

Eredeti cím: Mountains of the Pharaohs

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Gold Book, Debrecen, 2007
206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634260493 · Fordította: Kmilcsik Ágnes

Enciklopédia 19

Helyszínek népszerűség szerint

Egyiptom · Memphisz · Szakkara


Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

kuliga>!
Zahi Hawass: A fáraók hegyei

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

Imádom Egyiptom történetét, úgy érzem, hogy ez a legtitkosabb történelmi rész, és nagyon figyelemreméltó a kultúra, építészet, vallás, tudomány ebből korból. Nagyon sokat olvasok ezekről, de Zahi Hawass stílusát nem szerettem meg a Tv-ből. Ezért, bár régen megvettem ezt a könyvet, soha nem szántam rá magam, hogy elolvassam. Kellemes csalódás volt, kellően tudományos, de igen olvasmányos mű. Találtam benne újdonságot is.

Smici P>!
Zahi Hawass: A fáraók hegyei

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

Az egyiptológia, a múmiák, fáraók világa mindig is érdekelt, így örültem akkor is, amikor lehetőség adódott egy szállodában nem csekélyebb személlyel találkozni, és dedikáltatni, mint a világhírű Zahi Hawass egyiptológus-régésszel.
A könyv azóta a saját kis várólistámon volt, így épp ideje volt kézbe venni, és elolvasni.

A kötet nem túl vastag, ám annál tömörebb és információdúsabb. Ha egyiptológiáról van szó, talán a legérdekesebb kort és személyeket veszi górcső alá. Így nyerhetünk bepillantást a IV. dinasztia nagy piramis építkezéseibe, megismerhetjük az építtetőket, azaz a fáraókat. Megismerkedhetünk többek közt Sznofru-val, Hufuval (Kheopsz) és a dinasztia többi fontos tagjával is.
Hawass nemcsak a fáraókat és a piramisokat tárja elénk, hanem bevezet minket a piramisépítés rejtelmeibe, az építők mindennapi életébe. Számos téveszmét oszlat el, ám ahol lehet, igyekszik kerülni a feltételezéseket.

Rövidsége és érdekessége ellenére A fáraók hegyei nem könnyű olvasmány. Rengeteg információt tartalmaz, így egy bizonyos alapismeret nélkül nehéz falat lehet az olvasó számára.
A könyvet pár oldal színes tábla ékesíti, főleg a dinasztia piramisairól. Ezen képek többsége Hawass magángyűjteményéből kerültek a lapokra. Amit hiányoltam, az egy időtábla lett volna, a fontosabb események és királyi regnálások felsorolásával, mely egy kicsit segített volna a gyorsabb és könnyebb eligazodásban. Esetleg egy családfa a IV dinasztia tagjairól is elfért volna még.

Mindent összegezve egy nagyon jó és érdekes könyvet írt minden régészek királya. Akit érdekel a piramisok és a fáraók világa, ebben a kötetben megtalálja számításait. Az igazi értékét mégis az adja, hogy az úgymond hétköznapi" emberek életét, mindennapjait hiánypótló módon és kellő részletességgel mutatja be.


Népszerű idézetek

nemleh>!

Hufu komplexumának csúcspontja maga a Nagy Piramis, a valaha épült egyik legelképesztőbb műemlék. A rendeltetéséről és építőiről számos elmélet kering, köztük több teljesen nevetséges és alaptalan. Évszázadok óta ejti ámulatba az emberiséget, és az iránta mutatott érdeklődés ma sem látszik lanyhulni. A piramis még most is őriz néhány rejtély, bár már igen sokat megtudtunk, és egyre többet tudunk meg róla. Hufu piramisát nem atlantiszi emberek vagy földönkívüli idegenek építették. A régészeti források józanul szemlélve kétséget sem hagynak afelől, hogy az ókori egyiptomiak építették valamikor i. e. 2506 körül, esetleg egy évszázaddal előbb vagy később. Azért készült, hogy az egyiptomi király sírjaként szolgáljon, illetve – ami talán még fontosabb – kultuszának központja legyen.

80-81. oldal, Második rész: A napisten uralma - Hetedik fejezet: Forradalom az ötödik uralkodási évben (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

Kapcsolódó szócikkek: emberek
nemleh>!

A Nagy Piramissal kapcsolatban az a mítosz tartja magát a legmakacsabban, miszerint rabszolgák építették. Ez viszont nem igaz. Bár a rabszolgaság valóban létezett az ókori Egyiptomban, nem képezte alapvető részét a gazdaságnak, főleg nem az Óbirodalom idején. A piramisok Egyiptom nemzeti építkezési programjai voltak, melyek az uralkodóház hatalmát és erejét szimbolizálták, biztosították a király isteni újjászületését, és ezzel együtt mágikus úton a világmindenség megfelelő működésének fenntartását. Felépítésükben az egész ország részt vett, minden tágabb család megtette a kötelességét azzal, hogy élelmet, alapanyagot vagy munkaerőt küldött.

155. oldal, Negyedik rész: A gízai piramisok építői - Tizenhetedik fejezet: A gízai piramisok építői (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom
nemleh>!

A kenyér és a sör elsődleges szerepet játszott az egyiptomi étrendben.

162. oldal, Negyedik rész: A gízai piramisok építői - Tizenhetedik fejezet: A gízai piramisok építői (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

Kapcsolódó szócikkek: kenyér · sör
3 hozzászólás
nemleh>!

Az elmélet, miszerint Hufu Ré képmása volt, egyelőre nem bizonyított, de számos további nyom is akad, mely félreérthetetlenül arra mutat, hogy Hufu valamiféle vallási forradalmat vitt végbe. Mint korábban említettük, a Hufu komplexumából származó töredékes reliefek közt egy sem akad, melyen Hufu az isteneknek áldozna. Talán csupán valamilyen véletlen folytán ezek nem maradtak fenn, de az is lehetséges, hogy Hufu maga is isten volt, így nem volt helyénvaló, hogy más isteneknek áldozva ábrázoltassa magát. Hufu fia és utódja, Dzsedefré volt az első egyiptomi király, aki a „Ré fia” címet viselte. Dzsedefré utódja, Hafré – Hufu egy másik fia – ugyancsak magának követelte ezt a címet, így ezzel az egyiptomi királyok standard titulatúrájának részévé vált. Úgy vélem, a Nagy Szfinx Hafrét ábrázolja, amint apját, Hufut, vagyis a napistent imádja. Hufu új kultusza lehetett tehát az ókori Egyiptomban az első vallási forradalom. Meglehet, elbocsátotta a héliupoliszi papokat, és megszervezte a saját kultuszát Gízában.

83. oldal, Második rész: A napisten uralma - Hetedik fejezet: Forradalom az ötödik uralkodási évben (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

nemleh>!

A piramisépítkezések, valamint az a szokás, miszerint az ország ingó vagyonának jelentős részét eltemették az elhunyt előkelőségekkel együtt, igencsak hozzájárult a királyi kincstárak kiürüléséhez. Mire a IV. dinasztia uralma véget ért, a hajdani koronabirtokok nagy része már magánkézbe került, a királyi család hatalma pedig hanyatlásnak indult.

190-191. oldal, Végkövetkeztetés (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

nemleh>!

A munkásoknak minden tíz napból egy volt szabadnap, de emellett tudomásunk van számos ünnepnapról is, melyekre alighanem szintén szabadnapot kaptak. Azok a munkások, akik a piramis helyszínének közelében éltek, hazamehettek (valószínűleg már előző este), hogy viszontlássák asszonyaikat, gyermekeiket vagy kedvesüket, és kitisztíttassák ruháikat. A távol eső nomoszok lakói a szabadnap előestéjén valószínűleg mulatságot rendeztek énekkel, tánccal, és talán egy törpét is hívtak szórakozásképpen. A szabadnapon aztán baráti társasággal vagy a kedvesükkel talán csónakázni mentek a Nílusra.

171. oldal, Negyedik rész: A gízai piramisok építői - Tizennyolcadik fejezet: A piramisok építőinek élete (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

nemleh>!

A XVIII. dinasztia utolsó királya, Hóremheb (i. e. 1343–1315 körül) is hagyott feliratos műemléket hátra a helyszínen, miként a következő dinasztia második uralkodója, I. Széthi is. Széthi fia, II. „Nagy” Ramszesz (i. e. 1304-1237) szintén építkezett itt, szentélyt emelt a Szfinx mancsai között, és fia, Merenptah is műemlékkel tisztelgett a hely szellemének. A Szfinx tiszteletére számos tisztviselő, írnok, katonai vezető, építész és szobrász állított itt sztélét.

186. oldal, Ötödik rész: Egy korszak vége - Huszonegyedik fejezet: Gízára csend borul (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

nemleh>!

Nagy Sándor i. e. 332-ben lovagolt be diadalmasan Memphiszbe, közvetlenül azután, hogy vereséget mért a Perzsa Birodalom uralkodójára. Az egyiptomiak harc nélkül megadták magukat, Nagy Sándor cserébe imádta isteneiket és tiszteletben tartotta hagyományaikat. A Ptolemaiosz-dinasztia – melyet egyik hadvezére alapított – három évszázadon át uralta Egyiptomot, egészen i. e. 30-ig, amikor VII. Kleopátra vereséget szenvedett Octavianustól. A Ptolemaioszok leginkább azzal járultak hozzá az ókori Egyiptommal kapcsolatos ismereteinkhez, hogy támogatták Manethónt, kinek jóvoltából ránk maradt az egyiptomi királyok története. Noha az idő alaposan megnyirbálta, és a benne fellelhető ismeretek közül sok már Manethón korában is megkérdőjelezhető volt, a részletei azonban megerősítik a gízai királyok, illetve Gíza, mint helyszín jelentőségét.

188. oldal, Ötödik rész: Egy korszak vége - Huszonegyedik fejezet: Gízára csend borul (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

Kapcsolódó szócikkek: Memphisz
3 hozzászólás
nemleh>!

A piramisépítési programok az ország egészére nézve fontos összetartó erők voltak. A piramisokhoz tartozó műhelyek tulajdonképpen iskolákként működtek, ahol művészeteket és kézművességet tanítottak. Az ország minden sarkából áramlottak ide a munkások, hogy részt vegyenek a piramisépítésben, magukkal hozták helyi szokásaikat, és átvették a királyi székhely stílusait, megteremtve ezzel egy egységes nemzeti kultúrát. A hatalmas királyi birtokok az újraelosztás eszközei voltak egy olyan országban, ahol a lakosság a földművelésből és az állattenyésztésből élt. Mindazokat, aki a piramisok felépítésében vagy a király kultuszában érintettek voltak – a köveket vontató munkásoktól a kultikus rítusokat recitáló papokig –, e birtokok jövedelméből fizették, az udvar előkelő urait és hölgyeit hűségükért és kiváló szolgálatukért e közkincsekből jutalmazták.

190. oldal, Végkövetkeztetés (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

nemleh>!

[…] a IV. dinasztia történetét még soha nem írták meg a nagyközönség számára.

192. oldal, Végkövetkeztetés (Gold Book)

Zahi Hawass: A fáraók hegyei A piramisépítők története

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kákosy László: Ré fiai
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Gaston Maspero: Az ókori Egyiptom története
Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében
Szőke Miklós Árpád: A Nagy Piramis rejtélye
A. Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak
Czellár Katalin: Élők, holtak, istenek háza
Graham Hancock: Istenek kézjegyei
Papp Árpád L.: Egyiptom ősi titkai új megvilágításban
John Ray: Ozirisz arcai