Franciaország ​magyar marsallja, Bercsényi László 2 csillagozás

Zachar József: Franciaország magyar marsallja, Bercsényi László

Bercsényi ​László a Rákóczi-szabadságharc katonai vezetőjének, Bercsényi Miklósnak a fia, a fejedelem „társ-híveként” kezdte pályáját, s fegyveres szolgálata során kapitány lett. A bukást követően követte szeretett fejedelmét Lengyelországba, ahonnan a szövetségesnek tekintett Francia Királyságba távozott. Ott kamatoztatta mindazt a tudást, amelyet fiatalon szülőföldjén magáévá tett, ott fejlesztette tovább kivételes tehetségét, ott vált kora neves hadvezérévé. 46 esztendei francia szolgálata alatt 14 hadjáratban vett részt, mint a huszárság első számú szakértője, majd 1743-tól főfelügyelője. Pályája csúcsán egyetlen magyarként bekerült a francia történelemben a legmagasabb katonai méltóságot elért 323 személy közé: Franciaország marsalljává nevezték ki. A majd fél méter hosszú, elszórt aranyliliomokkal díszített, kék bársonnyal bevont marsallbotot 1758-ban személyesen vehette át XV. Lajostól. Miközben választott hazáját megszerette és mindenkor becsülettel szolgálta, soha nem… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Korok és emberek

>!
Zrínyi Katonai, Budapest, 1987
308 oldal · ISBN: 9633263646

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

robertbardos P>!
Zachar József: Franciaország magyar marsallja, Bercsényi László

Kiváló könyv, a stílusa a Kronosz Sziluett sorozatához hasonlít, kiterjedt forrásmunkára épülő, képekben, korabeli idézetekben, sőt hadműveleti térképekben gazdag mű.

Bercsényi Lászlóról korábban csak pár mondatos utalást olvastam, így sok újdonsággal találkoztam – például azzal, hogy II. Rákóczi Ferenc tudatosan építette az 1700-es években a főgenerális fiának karrierjét. Fiatalon az udvarába fogadta és gyakran megengedte, hogy diplomácia tárgyalásokon vessen részt (először passzív, majd aktív módon). A szabadságharc bukása után így került a fejedelem francia kapcsolatai révén a huszonéves fiú XIV. Lajos udvarába. Ami katonai tehetségét jellemzi, hogy ilyen fiatalon (persze kuruc tapasztattal!) kijárta az első franciaországi huszár egység felállítását. A lengyel, majd az osztrák örökösödési háborúban a franciák oldalán számtalan alkalommal vehetett revansot a Habsburg-hadseregen, és pikáns módon többször szembekerült az ott szolgáló magyar huszárcsapatokkal.

A negyvenhét éves katonai pályafutásának megkoronázása a marsalli kinevezés volt – de míg idáig eljutott, hiába tüntette ki újra és újra magát a hadszíntéren, meg kellett küzdeni a francia udvarban szokásos intrikákkal, arisztokratikus összefonódásokkal. Ami számomra még érdekes volt, ahogy Bercsényi László kitartóan és sikeresen lobbizott különböző uralkodói kegydíjak (éves pénzügyi járulékok) megnyerésében, így a családtagjainak sikerült anyagi támaszt szereznie. Mivel élete vége felé a Bourbonok és a Habsburgok szövetségesek lettek, még magyarországi családi birtokokat is megpróbálta visszakapni.

Csak ajánlani tudom ezt a könyvet, sőt talál megérne egy ismételt kiadást is!


Népszerű idézetek

robertbardos P>!

1712. augusztus 31-én a huszonharmadik évét éppen betöltött Bercsényi Lászlót az a nagy megtiszteltetés érte, hogy Versailles-ban – miként ez a francia arisztokrata ifjak esetében szolgálatuk megkezdése előtt szokásos volt – magánkihallgatáson fogadta a már hetvennégy esztendős XIV. Lajos. Szeptember 1-jén pedig megkezdődött fegyveres szolgálatteljesítése a francia udvarban.

78. oldal

robertbardos P>!

1703 októberében a kuruc hadak körülvették Kassát, míg más kötelékek élén Bercsényi Miklós főgenerális Eger felől nyomult előre a Vág felé. Ha az utóbbi tényről talán nem is, de Kassa körülzárásáról bizonyosan tudomást szerzett a szabadságharc legfőbb katonai vezetőjének ott-tanulásra kényszerített fia. E hírt pedig úgy fogadta, ahogyan származása, családi neveltetése alapján várható volt: megszökött.

32. oldal

robertbardos P>!

Az osztrák örökösödési háború elhúzódásával mind egyértelműbbé vált, hogy a siker egyik záloga a könnyűcsapatok, elsődlegesen a huszárkötelékek minél nagyobb számban való megléte. A hadviselő felek hadvezetése mindent megtett a huszárok számának szaporítására. A francia uralkodó haderejében szervezett három, döntő többségében magyarokból álló huszárezrednél nem volt gond az ezredlétszám állandó növelése, a veszteséges folyamatos pótlása. Sőt, a szemben álló Habsburg-haderőből minden korábbinál több magyar távozott, hogy a magyar királynő szolgálatában álló magyar huszárezredek helyett inkább a francia uralkodó magyar huszárezredeiben harcoljon.

147. oldal

robertbardos P>!

Bercsényi altábornagynak a rocoux-i csatában tanúsított hőstette minden szerénysége ellenére sem maradt titokban. Méltó elismerésként Brüsszelben XV. Lajos hintójában ülve vehetett részt a díszszemlén, az egyetlen olyan hadvezérként, aki nem a királyi családból származott.

166. oldal

robertbardos P>!

Valóban nem mindennapi találkozás lehetett, amikor semleges földön szembekerült egymással a Rákóczi-szabadságharc két vezető egyéniségének fia: a szabadságharc eszméjéhez mindvégig ragaszkodó és ezért a francia hadseregben is magyar huszárezredesi öltözékben szolgáló egykori kuruc tiszt, Bercsényi László ezredes és a szabadságharc eszméjét elbukottnak tekintő és ezért a békét Szatmárban megkötő Károlyi Sándor fiaként a Habsburg-haderőben magyar huszárezredesi öltözékben szolgáló Károlyi Ferenc ezredes.

112. oldal

robertbardos P>!

Bercsényi Lászlónak egyetlen magyarként sikerült elérnie azt a minden más katonai rendfokozat fölött álló méltóságot, azt a szinte elérhetetlen magasságban lebegő rangot, amelyet az ancien règime idején egyszerre sohasem viselhetett több, mint húsz fő, akkoriban pedig csak tizenöten a francia haderőben.

227-228. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Papp Imre: A Napkirály
Hahner Péter: Államférfiak
Antonia Fraser: Marie-Antoinette
Antonia Fraser: Mária, a skótok királynője
Bolyki Tamás (szerk.): A legnagyobb magyar királyok
Toldy László: Magyar Szent Erzsébet élete
Bencsik Gábor: Horthy Miklós
Rugonfalvi Kiss István: Bethlen Gábor
Jaczó Dániel – Gázmár Zoárd (szerk.): Teljes kétszintű érettsági adattár
Kende János – Sipos Péter: A magyar történelem nagy alakjai 11.