Bevezetés ​az információtörténelembe 4 csillagozás

Z. Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe

Ebben a könyvben a szerző azt kívánja bemutatni, hogy
1. Az információtörténelem régóta létező irányzat a történettudományban, még ha; intézményesedés híján; nem is jelent egységes és szerves hagyományt.
2. Az információtörténelem kutatási nyersanyaga hosszú ideje termelődik: most a modellezés, a fogalmi tisztázás és az információ-központú megközelítés erejét érzékeltető részszintézisek elkészítése van soron.
3. Az információtörténeti kiindulópontok következetes végiggondolása grandiózus kutatási programot jelöl ki, és számos ponton újíthatja meg, illetve frissítheti fel történeti tudásunkat, illetve a történeti kutatásokat vezérlő kérdésfeltevéseket.

Az alábbi áttekintés – számos kisebb tanulmány után – a témakör első rendszerezési, kifejtési kísérletének tekinthető, annak minden gyermekbetegségével és kiforratlanságával. Kérem az Olvasót, nézze el nekem." (A szerző)

>!
Gondolat / Infonia, Budapest, 2004
248 oldal · ISBN: 9639567329

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
lizke
Z. Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe

Az azért mégiscsak abszurd, hogy alig vártam, hogy csak úgy olvashassak, s itt sorakoznak mellettem azok a könyvek, amiket el szeretnék olvasni, erre én fogom magam s rávetem erre és még élvezem is…. sürgősen ki kell mennem a levegőre, mert tele a fejem információval .
:))

1 hozzászólás
>!
Brigi007
Z. Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe

Nagyon sok mindenről ír, nagyon sok irányból közelíti meg az információt és annak tudományát, és talán éppen ezért olyan borzalmasan nehéz könyv. Sokszor nagyon nehéz követni és átlátni azokat az összefüggéseket, amikről ír. Nem tetszett sajnos, de ami a legnagyobb baj, hogy úgy érzem, elég kevés információ jutott el belőle hozzám.


Népszerű idézetek

>!
eduscho89

Az információ pusztulásának és pusztításának is egyetlen helyszíne az emberi agy. Az információkat tárgyiasított jel formájában rögzítő hordozófelület (például a könyv) megsemmisülése csak a jelek megsemmisülését jelenti, ahhoz, hogy az információ elpusztuljon, az azt hordozó embereknek kell elpusztulniuk (ahogy az etnocídiumok és a kihaló nyelvek esetében is megtörténik).

42. oldal

1 hozzászólás
>!
eduscho89

Magától értetődik, hogy a hangos olvasás az olvasásnak eredeti és természetes formája. Az írás az élő beszéd megrögzítése, az olvasás a »megdermedt« szót újból élő beszéddé oldja fel. Az írás az ókori felfogás számára voltaképpen – hangjegy.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: írás · olvasás
>!
Brigi007

…Bajazid szultán a török birodalomban (1843 – a könyvnyomtatás megtiltása, halálbüntetés terhe mellett)…

190. oldal

>!
eduscho89

Az információ speciális áru: elfogyasztása nem semmisíti meg, és gyarapszik, ha szétosztatik.

161. oldal

>!
eduscho89

A Nyugati Csou-kor Mu királynak tulajdonított törvénykönyve, a hing-su háromezer esetet sorol fel: ebből kétezer járt halállal, háromszáz kiheréléssel, ötszáz láblevágással, és száz-száz orrlevágással, illetve tetoválással.

175. oldal

>!
eduscho89

„Egyetlen percet se vesztegess el, és térj vissza az összes megszerezhető ismerettel” – bocsátja útjára a híres Newton-levél a többek között éppen Magyarországra is készülő ifjú Francis Astont, benne számos tanáccsal, amellyel barátja az „utazás intellektuális nyereségét maximalizálhatja”.

136. oldal

>!
eduscho89

Várkonyi tollán a a nyomtatás „gondolat és gép egymást kiegészítő élettörvénye” lesz, „amely gondolat a gép útján publikussá vált, s evvel egyszersmind elveszíti halandó természetét.”

129. oldal

>!
eduscho89

A kereskedelmi utak mellett évezredekig az erőforrásokért vívott konfliktusok jelentették az érintkezés másik korai formáját. S miközben birodalmak sorsa dőlt el egy-egy ütközetben, a háborúk „mintegy mellékesen” az intézményes információcsere paradox intézményeivé lettek: a küzdelmek nyomán a mérleg egyik serpenyőjében halottak, sebesültek és pusztulás, a másik serpenyőben viszont az ellenféllel kapcsolatos új információk tömege. S hacsak nem végződött etnocídiummal a fegyveres konfliktus (mint jó néhány esetben az ókori hadtörténettől a Jared Diamond által bemutatott újkori polinéziai mészárlásokig), az információmérlege mindkét félnek pozitív volt: nemcsak a másik fegyverzetével, taktikájával, harcművészetével, hanem annak nyelvével, öltözködésével, viselkedésével, valamilyen szinten kultúrájával szembesült.

170. oldal

>!
eduscho89

Számára az egész történelem két erő, az információmonopóliumra szert tevők és az ebbe beletörődve „emberi rangjuk alá süllyedők" harca.

86. oldal

>!
eduscho89

Ahogy az írás révén az ismeretek, a technikai eszközök révén az anyagban-formában tárgyiasuló képességek adódhatnak át, biztosítva evvel az individuális teljesítmény közösségivé transzformálását, akár sok-sok generáción át is.

118. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Lunde: Titkos kódok
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Mácsai Pál – Bereményi Géza (szerk.) – Örkény István: Azt meséld el, Pista!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Romhányi József: Szamárfül
Csukás István: Sün Balázs
Weöres Sándor: Bóbita
József Attila: József Attila összes versei
Kiss Ottó: Csillagszedő Márió