Karcok 9

Nienna001 P>!
Környezetbarát Molyok

Biztosan az emberek okozták a nagytestő állatok kihalását 10-15 ezer éve? Perújrafelvétel

https://www.eletestudomany.hu/perujrafelvetel

Kép a cikkből

Kapcsolódó könyvek: Yuval Noah Harari: Sapiens · Yuval Noah Harari: Sapiens / Homo Deus

Yuval Noah Harari: Sapiens
Yuval Noah Harari: Sapiens / Homo Deus
tide P>!
Fordítási hibák, amelyektől égnek áll a hajad

Már kezdtem meghatódni, hogy végre van egy magyar fordítás, ahol NEM költöttek új címet egy könyvnek (pedig még a német is kihagyta a Sapiens-t a címből).
Aztán, még az elején találtam egy mondatot…
angolul:
But if that were the case, (mármint "when it comes to cerebral power, more must be better") the feline family would also have produced cats who could do calculus, and frogs would by now have launched their own space program.
magyarul:
Ha azonban ez igaz lenne (mármint "ha agyról van szó, minél nagyobb, annál jobb), akkor a macskafélék is kitermeltek volna matematikai számításokra képes macskákat.

Itt most nem térnék ki a „cerebral power” és szimplán az „agy” közötti különbségre, de kérdem én:
ebből a magyar mondatból hová lettek a békák?

Magyar kiadás © Animus Kiadó, 2015 Előszó © Hahner Péter, 2015 Fordította: Torma Péter A fordítást szakmailag ellenőrizte: Hahner Péter

Kapcsolódó könyvek: Yuval Noah Harari: Sapiens · Yuval Noah Harari: Sapiens / Homo Deus

Yuval Noah Harari: Sapiens
Yuval Noah Harari: Sapiens / Homo Deus

Kapcsolódó alkotók: Torma Péter · Yuval Noah Harari

3 hozzászólás
orvosi_székfű>!

Észlelés helyett
@Annamarie egy korábbi karcban (https://moly.hu/karcok/1301964) írta, milyen sok gyerek olvas illetve játszik egy nyári napközis táborban. Eltűnődtem azon, hogy én a felnőtteknél is azt látom, hogy amikor pihennek, akkor olvasnak, kártyáznak, a gyerekeikkel játszanak. A tinik nagy része persze telefont nyomkod, de közben a tesóival, haverjaival és szüleivel röhög vagy beszélget. Amikor nyaralok, strandolok, rengeteg embert látok olvasni. Ezeket a könyveket az idei két hét pihenés alatt jegyeztem fel, és ez csak töredéke annak, amit láttam, mert egyrészt strandra nem viszek szemüveget, anélkül pedig csak a nagy betűket tudom elolvasni, másrészt nagyon sokan olvasnak e-könyvet, harmadrészt sok francia és olasz nyelvű könyv nincs a molyon, és amit nem akarok kifejezetten elolvasni, azzal nem terhelem a moly adatbázisát egyetlen karc miatt. Így is összegyűlt 52 könyv (Michelle Obama duplán, őt két nyelven is láttam), krimi, romantikus, ismeretterjesztő, mindenféle. A legemlékezetesebb olvasó egy magányos, erősen hetvenes talán nyolcvanas hölgy volt, tiritarka fürdőruhában, hatalmas napszemüvegben, a tűző napon csokibarnára barnulva, láncdohányozva olvasott lengyelül egy könyvet a katolikus egyházon belüli homoszexualitásról (Frédéric Martel: In the Closet of the Vatican). A vízbe bele sem ment. Imádtam.
Kép forrása: https://litreactor.com/columns/why-id-rather-be-unpubli…

Kapcsolódó könyvek: J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája · George Orwell: 1984 · J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi · Cecelia Ahern: Ui.: Szeretlek · Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe · Ken Follett: Az ígéret földje · Frank Schätzing: Raj · Javier Marías: A szívem fehér · Charles Baudelaire: A romlás virágai · Ken Follett: Hat nap múlva telihold · Pierre Magnan: Végy egy pint embervért! · Michael Grant: Köddé váltak · Ian McEwan: Szombat · Camilla Läckberg: A prédikátor · John Green: Alaska nyomában · Jean-Christophe Grangé: Bíbor folyók · Douglas Kennedy: Leaving The World · Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban · Mark Gimenez: Gyerekrablás · Jeff Kinney: Kutya egy idő · V. S. Ramachandran – Sandra Blakeslee: Phantoms in the Brain · Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban · Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled? · Belinda Alexandra: Vadlevendula · John Green: Csillagainkban a hiba · Wulf Dorn: Phobia · Eric Metaxas: Bonhoeffer · Harlan Coben: Hiányzol · Isabel Allende: El Reino del Dragón de Oro · Michael Kaufman: 1968 · Lauren Barnholdt: Heat of the Moment · Alexandra Bracken: Sötét játszmák · Yuval Noah Harari: Sapiens · Philip Kerr: The Other Side of Silence · Jojo Moyes: Miután elvesztettelek · Anu Partanen: The Nordic Theory of Everything · Rick Riordan: Percy Jackson és a görög istenek · Mike Gayle: Seeing Other People · Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének! · Elena Ferrante: Az elvesztett gyerek története · Sara Blaedel: Blue Blood · Yaa Gyasi: Hazatérés · Jo Nesbø: Szomjúság · John Grisham: The Rooster Bar · Michelle Obama: Így lettem · Sally Rooney: Conversations with Friends · Greer Hendricks – Sarah Pekkanen: …és én téged el nem hagylak · Philip Kerr: Azul de Prusia · Voltaire: Lettres philosophiques · David Pilling: The Growth Delusion · Stefania Auci: I leoni di Sicilia · Bernard Minier: Soeurs

J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
George Orwell: 1984
J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
Cecelia Ahern: Ui.: Szeretlek
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Ken Follett: Az ígéret földje
Frank Schätzing: Raj
Javier Marías: A szívem fehér
Charles Baudelaire: A romlás virágai
Ken Follett: Hat nap múlva telihold
Pierre Magnan: Végy egy pint embervért!
Michael Grant: Köddé váltak
Ian McEwan: Szombat
Camilla Läckberg: A prédikátor
John Green: Alaska nyomában
Jean-Christophe Grangé: Bíbor folyók
Douglas Kennedy: Leaving The World
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
Mark Gimenez: Gyerekrablás
Jeff Kinney: Kutya egy idő
V. S. Ramachandran – Sandra Blakeslee: Phantoms in the Brain
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban
Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?
Belinda Alexandra: Vadlevendula
John Green: Csillagainkban a hiba
Wulf Dorn: Phobia
Eric Metaxas: Bonhoeffer
Harlan Coben: Hiányzol
Isabel Allende: El Reino del Dragón de Oro
Michael Kaufman: 1968
Lauren Barnholdt: Heat of the Moment
Alexandra Bracken: Sötét játszmák
Yuval Noah Harari: Sapiens
Philip Kerr: The Other Side of Silence
Jojo Moyes: Miután elvesztettelek
Anu Partanen: The Nordic Theory of Everything
Rick Riordan: Percy Jackson és a görög istenek
Mike Gayle: Seeing Other People
Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!
Elena Ferrante: Az elvesztett gyerek története
Sara Blaedel: Blue Blood
Yaa Gyasi: Hazatérés
Jo Nesbø: Szomjúság
John Grisham: The Rooster Bar
Michelle Obama: Így lettem
Sally Rooney: Conversations with Friends
Greer Hendricks – Sarah Pekkanen: …és én téged el nem hagylak
Philip Kerr: Azul de Prusia
Voltaire: Lettres philosophiques
David Pilling: The Growth Delusion
Stefania Auci: I leoni di Sicilia
Bernard Minier: Soeurs
3 hozzászólás
CaptainV IP>!
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018:
9. evolúció
Yuval Noah Harari: Sapiens

Hát ezt valóban megérte elolvasni. Bizonyos részei – pl. az írásbeliség kialakulása, hatásai – nem voltak ismeretlenek, de annyi minden lenyűgözött benne, főleg az elején, hogy szinte kijegyzeteltem a fél könyvet. A gyűjtésemnek kicsi részét tudom csak megosztani most, de ne érjétek be ennyivel, olvassátok el a könyvet, megéri.

Csak kimazsolázok pár dolgot, itt az első. Mire ezt megtudtam, már ledobtam a hajam néhányszor, de ezt figyeljétek: a sok homo nembe tartozó faj között volt egy ún. Homo floresiensis. Ők rokonaink, nem annyira közeliek, mint a Neander-völgyiek, de rokonaink. Rokonok elmentek a mai Indonéziába, egy olyan területre, ami szegényes erőforrásokkal rendelkezett, tehát jó volt megnézni, de el kellett volna jönni időben. No de a tengerszint megemelkedett, és a terület szigetté vált. Ott rekedtek, ezért (mint minden valamire való faj tagjai) elkezdtek alkalmazkodni: törpék lettek. A kicsit test ugyebár nem igényel olyan sok táplálékot, mint a nagy. Ezért maximum 1 méter magasra nőttek meg és 25 kg-t nyomtak. Ekkora szervezetű lényeket már el tudott látni a sziget, sőt, hasonlóan miniatűr elefántokról is említést tesz a könyv, amiket képesek voltak levadászni a kőeszközeikkel. Persze nem véletlen, hogy kihaltak, hosszú távon ez a megoldás sem volt elégséges, de érdekes belegondolni.

A Homo nembe tartozó fajok egyébként közepes erősségű szereplőnek számítottak a maguk környezetében. Okosak voltak, de fizikailag könnyen legyőzhetőek. Ez változott meg a Homo sapiens felemelkedésével, ami még mindig nem volt a legerősebb a vidéken, de olyan ütemben és módon uralta le a világot, hogy az ökoszisztémának szó szerint nem volt ideje reagálni, vagyis természetes és versenyképes ellenséget kitalálni neki. Ezt kb. úgy képzelem el, hogy a világon mindent fékez valami, csak minket nem.

Vicces, de az egyik legkülönlegesebb bennünk az, hogy képesek vagyunk pletykálni. Az, hogy képesek vagyunk egymásról beszélni, egyedi szintre emeli a társas műveletek végzését, szervezését. Beszélhetünk az elvontról, lehetnek mítoszaink, történeteink, amik segítségével hatékony közösséget szervezhetünk. A többi faj erre nem képes. Mai napig is kb. 150 ember képes magát csoportként pusztán személyes kapcsolatokkal, informális módszerekkel egyben tartani, „nincs szükség rangokra, hivatalokra és törvényekre, hogy rendben legyen”. Ami, ha belegondolunk, sok, 150 fő már képes is dolgokra.

Az, hogy jóval 150 főt meghaladó, pl. országnyi, birodalomnyi mennyiségben mire képes a Homo sapiens, nagyon jól kiderül a könyvből. Döbbenetes, hogy milyen logikus és egyszerű, és mégis szövevényes és összetett a fejlődésünk története. És bájosan ellentmondásos is. A leírtak szerint egyéni szintén, vagy akár kiscsoportos szinten meglehetősen hasonlítunk ma élő legközelebbi rokonainkra, a csimpánzokra. Az érdekes rész ott történik, ahol átlépünk egy bizonyos mennyiséget, például 150 főt. Ha ekkora tömegben vizsgáljuk a Homo sapienst, kiderül, mennyire valószínűtlenre és figyelemre méltóra fejlődtünk.

Kapcsolódó könyvek: Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari: Sapiens
7 hozzászólás
tengshilun IP>!
Tudomány

Nem egészen tudományos karc következik, ha kell, leveszem innen, de alapvetően nem tudom jobb helyre tenni, mint ide.
Harari Sapiens és Homo Deus könyvéről jelent meg frissen egy igen súlyos, kemény kritika, ami szerintem legalább olyan megosztó mint maga a tárgya. Várom a véleményeiteket.

http://drot.eu/article/itt-homo-huncut-es-akkor-mi-van

Kapcsolódó könyvek: Yuval Noah Harari: Sapiens · Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Sapiens
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Kapcsolódó alkotók: Yuval Noah Harari

8 hozzászólás
Bori_L P>!

Mivel már két könyvet is olvastam Yuval Noah Hararitól, és mindkettő igen mély nyomot hagyott bennem, elhatároztam, hogy kicsit utánanézek a személyének is, hogy tudjak róla valamit azon kívül is, hogy izraeli.

És hát wow.

Ott kezdődik a dolog, hogy (talán a könyveik közti hasonlóság miatt) én egy Jared Diamondhoz hasonló korú kutatót képzeltem el. Diamond idén lesz 80 éves. Ehhez képest egy jóval fiatalabb férfi vigyorgott rám a képekről, mint kiderült, éppen csak elmúlt 41 éves. Hát, oké, tulajdonképpen milyen alapon gondoltam csupán a stílusbeli hasonlóság alapján korban is közel állnak egymáshoz? Ráadásul ez valamilyen szinten a kettejük közti nézetbeli eltérést is magyarázza, konkrétan hogy Harari sokkal többet foglalkozik az emberiség jövőjével, és nem csak azzal, hogy hogyan jutottunk el odáig, ahol most vagyunk.

Oké, ugorjunk.

Azt tudtam, hogy történész. Ez végül is elégéggé logikus, hiszen mind a két magyarul kiadott könyve történelmi alapokra építve mutatja be az emberiséget, csak különböző szempontokból. De hogy a középkori hadtörténelem a szakterülete? Na, hát erre mondjuk nem tippeltem volna. Hirtelen visszagondolva a középkor az az időszak, amiről a legkevesebb szó esik az általam olvasott két könyvében. Azért egy középkori hadtörténész és egy széles közönség számára alkotó best-seller író között nagy a különbség. A Sapienst 30 nyelvre fordították le, ami azért nem semmi egy tudományos ismeretterjesztő könyv esetében. Hatásvadász? Igen. Elgondolkodtató? Igen. Probléma egy szál se.

Oké, szóval adott egy izraeli negyvenes középkori hadtörténész, aki egyik évről a másikra gyakorlatilag celebbé vált egy ismeretterjesztő könyvnek köszönhetően. A meglepetéseknek nincs vége: Hararinak nem felesége van, mint ahogy ezt manapság a tekintélyes tudományos főszereplőktől még elvárja a nagyközönség, hanem férje. Ez még önmagában nem feltétlenül meglepő, én azon lepődtem meg jobban, hogy Izraelben élnek (egy Jeruzsálem melletti moshavban*), ami az én fejemben kevésbé tolerálja a melegházasságot (egyébként Kanadában házasodtak össze).

Eredeti témájától messze eltávolodott, manapság már nem hadtörténettel foglalkozik, hanem olyan félig filozófiai, félig gyakorlati kérdésekkel, mint hogy mi a biológia és a történelem közötti kapcsolat, mi valójában a különbség az emberek és állatok között, merre tart a történelem, és hasonlók. És nem, nem csak elméleti szempontból fejtegeti a kérdéseket, hanem igyekszik kivetíteni minél érthetőbben a mindennapi életre is.

*egyfajta farmközösség

Kapcsolódó könyvek: Yuval Noah Harari: Sapiens · Yuval Noah Harari: Homo Deus

Yuval Noah Harari: Sapiens
Yuval Noah Harari: Homo Deus

Kapcsolódó alkotók: Yuval Noah Harari